HÍREK
A Rovatból

Brüsszeltől várnak segítséget a külföldi kereskedelmi láncok, szerintük a kormány ki akarja őket szorítani a magyar piacról

A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni - mondta az egyik nagy lánc képviselője.


Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról – erről beszélt egy Magyarországon működő külföldi hátterű kiskereskedelmi áruházlánc egyik vezetője a Politiconak. A neve elhallgatását késő informátor azt mondta, hogy félelmeit osztja a többi iparági szereplő is, akik az Európai Bizottságtól várnak segítséget.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”

– mondta a lapnak az illetékes, aki szerint a szabályozás „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Ezért az várják az Európai Bizottságtól, hogy lépjen közbe. A lap megkereste az érintett láncokat, de sehol nem akartak névvel nyilatkozni az ügyről.

A kiskereskedelemi láncoknak a napokban már nyolc termékre kiterjesztett ársapka mellett két szabályozás fáj nagyon.

  • Egy tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt az élelmiszereket ellentételezés nélkül be kell szolgáltatniuk az államnak. A Politicio megjegyzi, hogy az összes érintett lánc külföldi tulajdonú, míg a magyar cégek megkerülhetik a szabályzást, mert franchise-rendszerben működnek. A törvény pedig megtiltotta a szerkezetváltást a többi szereplőnek.
  • A másik fájó döntés pedig az volt, hogy idén tavasszal a különadó mértékét a legnagyobb szereplők számára 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték, a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva.

    Ezen intézkedéseket a kabinet az infláció elleni küzdelemmel indokolja. A külföldi láncok vezetőinek aggodalmai azonban talán nem alaptalanok, tekintve, hogy

    a kormány azt sem rejti véka alá, hogy szeretné növelni a magyar tulajdonsok arányát az élelmiszer-kiskereskedelemben.

    Legutóbb például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről májusban.

    A Politicio azonban arra is emlékeztet, hogy a brit tulajdonú Tesco 2020 májusában már elvesztett egy pert a magyar kormánnyal szemben, amit akkor a különadó miatt indított. A Szecskay ügyvédi iroda szakértője, Sam Baldwin pedig a lapnak azt mondta: most sem biztos, hogy jobb helyzetben vannak az érintett külföldi láncok.

    Baldwin szerint ugyanakkor az árak befagyasztása valóban korlátozhatja a belső piaci szabadságjogokat, például az áruk szabad mozgását.

    „Bár a magyar kormány kétségtelenül a fogyasztói jólétet fogja felhozni jogos védekezésként, mégis meg kell mutatnia, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt”

    – mondta a szakértő.

    A Politico szerint ugyanakkor vélhetően nem fogják a közvélemény szimpátiáját elnyerni ezek a cégek, főleg ha az emberek azt gondolják, hogy jelentős nyereségre tesznek szert az elszálló infláció közepette.

    A Bizottsági beavatkozás pedig azt látszatot erősítheti, hogy az EU a nagy kereskedelmi láncok oldalára állt, miközben az emberek megélhetési válsággal küszködnek. Ráadásul az Orbán-kormány most is gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért is az elhibázott brüsszeli politika felelős.

    A Politicónak megszólaló informátor szerint ugyanakkor, ha Magyarország megússza ezeket az intézkedéseket, az negatív példaként szolgálhat más EU-tagországok számára.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
    Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.


    Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.

    A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.

    „jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”

    Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.

    „Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”

    Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.

    A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Kirúgták a külügyminisztériumból a 22 éves gyakornokot, mert a neve felbukkant a kiszivárgott tiszás listán
    Dániel állítása szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, ahol tavaly óta dolgozott gyakornokként. A kirúgása meglepte, ugyanis nemrég fizetésemelést kapott és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.


    Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:

    nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán

    - írja a 444.

    Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.

    Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.

    Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,

    október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai „egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek”.

    A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.

    Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.

    Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.

    A fórum után Magyar Péter felajánlotta Dánielnek, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben.

    A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.

    Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
    A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.


    Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy

    az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.

    Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

    „Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”

    – írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.

    „Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”

    – közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.

    A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.

    Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.

    Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.

    Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
    A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.


    Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex

    A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:

    az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.

    Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.

    A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.

    A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.

    Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: