Borzalmas és gyönyörű: Újra moziban a texasi láncfűrészes mészárlás - ezért nézd újra!
Már 44 éves A texasi láncfűrészes mészárlás, de máig megborzongatja a nézőjét. Azért egy dolgot tisztázzunk előtte, mielőtt beültök rá a moziba: a film eleji felirat, mely szerint ezek az események az USÁ-ban abban a bizonyos évben Sally-vel és rokkant öccsével megestek - nem fedi a valóságot. Bár azt sem állítja, hogy a film megtörtént eseményeken alapul, mégis félrevezető – ugyanakkor ettől máris hidegrázós várakozás lesz úrrá a nézőn.
Egy valódi sorozatgyilkos, Ed Gain figurája mindenesetre „ihletül” szolgált a sztorihoz, most nem részleteznénk, miket művelt, aki akar, utána tud nézni, de annyit elárulhatunk, hogy nagyon csúnya dolgokat (többek között A bárányok hallgatnak gyilkosának karaktere is merített borzalmas tetteiből, valamint a Psycho főhősének személyiségével is sok párhuzamot fedezhetünk fel benne). Most lássuk, mi okunk lenne rá, hogy egy ilyen, évtizedekkel ezelőtt készült mozira ismét beüljünk:
Mert teljesen rendellenes
Mostanában nagy divat a horrorfilmekben a konyhapszichológia, amely gyorsan letudja a gyilkos előéletét, motivációit. Mondjuk bántalmazott szülők gyermeke volt, vagy kitagadták, vagy megerőszakolták gyerekkorában – íme, máris kész a magyarázat, s bár valóban sokszor a gyerekkorban kereshető az előzmény, ennél a valóságban sokkal komplikáltabb a helyzet.
A texasi láncfűrészes alkotói azért döntöttek jól – és nagyon eredetien – ebben a kérdésben, mert nem a film nem pszichologizál: csak a képünkbe nyomja a borzalmakat. Melyeket még akkor is tud fokozni, amikor azt gondolnánk, már mindent láttunk. ú
Bőrpofa és családja annyira beteg, hogy egy idő után a néző megérti a szabályrendszert: nincs szabály, csak váratlanság és iszonyat.
Megszerettünk egy szereplőt? Tökmindegy – van, aki egyszerűen csak nagyon peches ebben a sztoriban.
Elképesztő a látványvilága
A texasi láncfűrészes mészárlás szó szerint fantasztikusan néz ki. Még a legborzalmasabb üldözéses jelenetekben is megtalálhatjuk a kép szépségét. Az egyik legemlékezetesebb például egy naplementés kép – miközben nem épp romantikáznak a főszereplők, hanem a láncfűrészes őrült lóbálja őrjöngve gyilkos eszközét.
Ráadásul a történet nagy része nappal, napfényben játszódik, ami hozzáad az iszonyathoz és ismét ledönt egy horrorfilmes klisét, miszerint csak az árnyékok és a sötét a félelmetes.
Mert egy kedves családi történet
Na jó, csak viccelek. Családnak ugyan család, amit a film ábrázol, na de könyörgöm, milyen? Ilyen famíliát ritkán látni a vásznon. Van egy pillanat a filmben – aki még látta, azok kedvéért nem spoilerezünk – ami, ha épp van humorunk hozzá, igazi abszurd sitcommá változtatja a történetet, ha ebből a szemszögből nézzük. Egy kulcsszót azért elárulunk: vacsoraasztal.
A keserű társadalomkép mellett sem mehetünk el, ami a megváltozott gazdasági-technikai körülményekre reflektál: ha már nincs munkalehetőség a vágóhídon, mert pisztollyal ölik le az állatokat – hát mit csináljon ez a szegény család, hogy ne haljon éhes? Embereket esznek. Jó szórakozást! (Vigyázat, 18-as korhatár!)
