Bogányi Tibor: A karmesterség nem blöff!
Bogányi Tibor sosem unatkozik, hisz amellett, hogy a Pannon Filharmonikusok vezető karmestere, Finnországban is irányít egy zenekart, és a világ számos pontján vállal vendégszerepléseket. Most épp Finnországban sikerült elérni, telefonon.
- Kocsis Zoltán azt mondta, azért akart vezényelni, mert a zongorát már kevésnek érezte. Bogányi Tibor kevésnek érezte a csellót?
- Igen, valahogy így történhetett a karmesteri pályán való elindulás.
- Akkor a karmesterséget kicsit úgy kell elképzelni, hogy van egy zenész, aki ha áttételesen is, de az összes hangszeren játszik?
- Az összes hangszert ismerni, azt valahogy megszólaltatni bizony alapfeltétel egy karmester számára. Mindemellett egy együttes irányítása rendkívül nagy pszichológiai felkészültséget is kíván. Van egy definíció, ami szerint élek: egy karmester akkor jogosult 80 zenészt dirigálni, ha valamit sokkal jobban tud, mint a 80 zenész együttvéve.
Különben a zenekar felfalja, mint az oroszlán a nyulat.
- Tehát ha odakerül egy zenekar elé, amit még nem vezényelt, akkor kóstolgatják?
- Ez mindig így van. Olyan társulattal is, akikkel rendszeresen dolgozom. A zenekari zenélés nem egy demokratikus felállás, és ez rengeteg feszültséget tud kelteni.
Viszont szebb foglalkozás talán nincs is, mint zenésznek lenni – ezzel a kettősséggel küzdünk nap mint nap, de a koncertre mindez elpárolog és mindenki mindig a legjavát adja.
Ezért csodálatos egy pálya ez.
- Arra van valamiféle statisztika, hogy mely hangszer művelőiből lesznek inkább karmesterek, vagy teljesen vegyes a kép?
- Igazából bárkiből lehet jó karmester, mert a szükséges képességek nem korlátozódnak hangszerekre.
Mégis előny ha vonós a karmester, mert a zenekar legalább fele vonós hangszeres.
Egy zongorista biztos más hangzásban gondolkodik, mint egy vonós, ezért statisztikailag több a híres vonós karmester.
- Néhány évvel ezelőtt egy népszerű média személyiség meglehetősen lekicsinylően blöffnek nevezte a karmesterséget. Akkor nevettünk ezen, de azóta rá kellet jönnöm, ez nem kirívó eset. Rengeteg ember tényleg nem érti, hogy igazából mi a karmester feladata.
- Nem tudom kiről van szó, de ezzel a saját tudatlanságát és pongyolaságát árulta el. Nem kell sokat utánajárni, hogy kiderüljön, mi is a karmester szerepe egy produkcióban, de akkor most elmondom. Úgy indul, hogy a karmester 4-5 napig próbál a zenekarral – itt van a produkció/koncert kulcsa, lelke:
egy profi társaság elé állni, őket 1 hétig inspirálni, szakmai, technikai, intellektuális, pszichológiai példaképként vezetni és meggyőzni, majd koncertre kiállni és mindezt a koncerten még magasabb szintre emelni.
Na ez a karmester feladata. Ez blöff?
- Ön meglehetősen soklaki életet él. Állandó pozíciója van Finnországban és itthon a Pannon Filharmonikusoknál, és még ezek mellett utazik ide-oda, ahova meghívják. Az ember ugyanakkor úgy képzelné, hogy a zenéléshez nyugalom, ráhangolódás kell. Lehetséges leszállni a gépről, és akár azonnal bekapcsolódni egy ilyen művészi folyamatba?
- A művész lét, a zenész folyamat nem helyhez kötött. A zene számomra a létezés feltétele. A zene az univerzum ajándéka, mely egy távoli szférából ered: ez a Phono szféra. Ezt a világot hozzuk el az embereknek, minél magasabb éteri szinten, hogy éppen fizikailag melyik földrészen vagyunk, az teljesen mindegy. Sőt, tovább megyek: gyerekeink, unokáink minden bizonnyal már a Marson, Holdon és a Szíriuszon is fognak zenélni.
- Létezik a zene világában olyan, hogy nemzeti karakter? Másképp kell dolgozni egy finn zenekarral?
- Miután fizikailag helyhez vagyunk kötve, természetesen létezik nemzeti karakter, helyi sajátosságok.Nagyon élvezem ezeket és próbálok hozzájuk alkalmazkodni. Egy finn zenekarral kicsit másként kell dolgozni, mint egy magyarral, ezek adják a fűszerezését a karmesteri munkának.
- Ön sokat dolgozik külföldön. A magyar zenének milyen a megítélése a világában? Kit ismernek Bartókon kívül?
- A magyar zenének és zenészeinknek óriási respektje van a világban.
A magyar egy rendkívül tehetséges, kreatív, feltaláló, újító fajta nép, akiben sok spiritusz van.
Bartókon kívül Kodályt és szép lassan Dohnányit ismerhetik, a mi generációnkból pedig Ligeti Györgyöt és Eötvös Pétert emelném ki, akiknek a zenéit rendszeresen játsszák világszerte.
- Tegyük hozzá, hogy Dohnányi az a zeneszerző, akit itthon sem ismernek úgy, ahogy megérdemelné.
- Dohnányi az egyik személyes kedvencem. Művei pozitív kicsengésűek, viszonylag könnyen érthetőek, dallamosak. Mi magyar karmesterek komoly munkát folytatunk, hogy ismertté tegyük a világban és hazánkban is.
- Liszt Ferencet is nyilván sokan ismerik, de furcsa mód gyakran szembesülök azzal, hogy a külföldi ismerőseim nem magyar zenészként tartják számon.
- Liszt a német nyelvű kisebbséghez tartozott, magyarul nem tudott, de mindvégig magyarnak vallotta magát.
Ha csak pár ütemet meghallunk a Magyar Rapszódiáiból, nem marad kétség hogy ö az egyik legnagyobb Magyar zeneszerző!
- Beszéljünk a Pannon Filharmonikusokról. Amikor a zenekarhoz került, az egyik nagydobása egy saját kompozíció volt: verseny autókürtökre. Hogy úgy mondjam, azért az autókürt nem egy hagyományos versenyhangszer. Hogy született ez a mű?
- Kétségtelenül, ez egy kuriózum volt az életemben: az nemzetközi Mecsek Rallyn résztvevő autók ünnepi felvonulására komponáltam ezt a művet, melyet Pécs főterén közel száz rallyautóval adtunk elő. A mű a brazil szamba ritmuson alapult. Minden autónál egy Pannon Filharmonikus zenész segítette a sofőröket a kottában való eligazodásban.
- Az ősszel kollégát kapott a zenekarnál Gilbert Varga személyében. A karmesterek között ilyen esetben van bármiféle együttműködés, egyeztetés, közös munka? Hiszen nyilvánvaló, hogy egyszerre nem állhatnak a zenekar előtt.
- Egyszerre nem állunk a zenekar előtt, de minden előkészítésben, tervezésben és kivitelezésben is együttműködünk. Ezt a két vezetős modellt először tapasztalhatjuk Magyarországon. A sikere egyik alapfeltétele a két karmester személyisége, együttműködési készsége – nagyon bizakodóak vagyunk eme újítást illetően.
- Túl azon, hogy egyes koncertekre vagy műsorokra felkészítik a zenekart, van a zenekarnak egy olyan általános arculata, amit igyekeznek közös erővel fenntartani?
- A zenekarra jellemző a precíz felkészülés, sikeres koncertjeink alapja a munkafolyamatban rejlik. Szakmai körökben nagy a zenekar elismertsége, és a közönség visszajelzéseiből is ezt látjuk.
Az irányvonal, az arculatunk évek alatt formálódott azzá, amit ma sikertörténetnek hívhatunk. Egy Gilbert Varga érkezése természetesen új lendületet is ad a társaságnak, de a kialakult arculatunkon nem kell sokat változtatnunk.
- Bár a Pannon Filharmonikusok pécsi zenekar, a Budapestek is részesülhetnek a művészetükből. Meséljen, kérem, az Aranyfedezet koncertsorozatról.
– Az Aranyfedezet cím reflektál az eddig elért magas színvonalra, amit garantálni tudunk közönségünknek. Érzésem szerint a Pannon Filharmonikus teljesen új szintre lépett, a régió és Magyarország egyike büszkesége lett, „aranyfedezetként” lehet rátekinteni. Budapesten különleges szereplők vagyunk már 15 éve, akik megengedhetnek maguknak eggyel extrább műsorösszeállítást is. Szinte mindig teltházunk van a MÜPA-ban.
Tavaly ezeregyszáz bérletesünk volt, ami egészen fantasztikus bizonyítéka annak, hogy szeretnek minket.
Idén még csak egy hónapja árusítjuk a bérleteket, de már ötszáz felett vagyunk, úgyhogy talán meg is döntjük a rekordot.
- Gondolom, az Aranyfedezet programjában találkozhatunk Önnel és Gilbert Vargával is...
- Igen, ebben az évben ő vezényel három koncertet, én kettőt, a jövő évben pedig megfordítjuk. Őrá inkább a francia, dél-amerikai stílusú zenék jellemzőek, illetve Haydnnal is szívesen foglalkozik. Szereti a rövidebb műsorokat, nagyon virtuózan dolgozik. Rám inkább a nagyobb lélegzetű romantikus művek jellemzőek. Hadd említsem például Brahms egyik legcsodálatosabb művét, a zongora ötöst, amit Schönberg átiratában hallhat a közönség, mintha Brahms ötödik – nem létező – szimfóniáját játszanánk. De említhetnék olyan különlegességeket is, mint Lili Boulanger, a 24 évesen elhunyt zeneszerző hölgy, aki hihetetlen érettséggel komponált. Tőle is játszunk egy művet, de elhangzik Schumann négy kürtre írott versenyműve is és akkor Gilbert Varga műsorairól: „Virtus & Extázis, Vándorutak és Varázslatos mesék” még nem is szóltam.
- Az Aranyfedezet koncerteken kívül mi mindenre készül még a zenekar idén?
- A Pannon Filharmonikus otthona a pécsi Kodály Központ, ahol koncertjeink nagy részét hallhatják, de a régióban is számos fellépésre hívnak bennünket. Fontos szerepünk van a fiatalok nevelésében. Van pocaklakó programunk, tinédzsereknek szóló filmzenés program. Idén egy óriási sikerű Abba koncertsorozatot is csináltunk.
Az évadunk júliusig tart, szimfonikus koncerttől az operáig mindent hallhatnak az érdeklődők a PFZ előadásában.
Az októberi nyitókoncerten Gilbert Varga vezető karmester meghívására a japán Mayu Kishima érkezik Budapestre. A második, novemberi koncert szólistája a fiatal üstökösként számontartott kiváló operaénekes, Ludwig Mittelhammer. A sorozat májusi záró, Varázslatos meséket bemutató koncerten Gilbert Varga fiatalkori kamarapartnerét, a Londonban élő Frankl Péter zongoraművészt hívta haza Mozart c-moll zongoraversenyének előadására.
A koncertsorozat további két hangversenyét Bogányi Tibor különleges szólista- és műsorválasztású hangversenye teszi teljessé. A tavalyi évad meghatározó Bruckner előadásai után Bogányi Tibor mindkét koncertjén Sibelius világába kalauzolja el a közönséget. A januári négy kürtre és zenekarra írt Schumann versenymű előadásában a Concertino Prága Nemzetközi Kürtverseny első helyezettje és miniszteri különdíjasa, Zempléni Szabolcs vezetésével a Pannon Filharmonikusok művészeit köszönthetjük kamarapartnerként a színpadon. A márciusi Univerzum című koncerten Kelemen Barnabás mindig ámulatba ejtő hegedűjátéka mellett Gustav Holst művén keresztül megtudhatjuk mit is jelent valójában, amikor Bogányi Tibor vezető karmester így fogalmaz: "…a jó zene az univerzum szabályait követi…".
További információk és bélretvásárlás itt.
fotó: Pannon Filharmonikusok
