SZEMPONT
A Rovatból

Bihari Viktória: a humornál nem ismerek nehezebb műfajt

Hétéves kora óta ír, grafomán. A Tékasztorik bloggere humorról, őszinteségről és öniróniáról beszélt nekünk.


Bihari Viktória mottója

Hétéves korom óta írok; először verseket, meséket kezdtem, azután felléptem iskolai előadásokon. Az én betegségem a grafománia. Ezt a társadalom jobban elfogadja, mint ha drogos lennék, vagy alkoholista, de ugyanaz a kényszerbetegség. Csakhogy ennek profitábilisabb a végkimenetele, meg erkölcsileg jobban támogatják.

- Amikor 2010-ben elkezdted a Tékasztorikat, a baráti körnek írtad?

- Videotékában dolgoztam hosszú évekig, nagyon unatkoztam, elkezdtem írni a blogot. Ezt először a haverok olvasták, és mondták, hogy írjak minél többet. Aztán az egyik olvasó ajánlotta az Indexnek, kitettek a blogketrecbe, többször is, innen jött egy nagyobb olvasóbázis. Ami aztán elkezdett nőni, majd csináltam hozzá egy Facebook-oldalt.

- Nem volt először ijesztő, mit indítottál el?

- De, elég félelmetes volt.

- Mi volt benne a legijesztőbb?

- Az, hogy van egy privát szférád, és egyszer csak elkezdenek közelebb jönni vadidegen emberek. Amikor megvolt az első pár száz like a tékasztoris Facebook-oldalon, elkezdtem pánikolni, de aztán láttam, hogy ezek kedves népek, és békével közelednek felém, úgyhogy megnyugodtam.

- Megpróbáltak belemászni a magánéletedbe az olvasók?

- Nem tolakodtak, csak mégis ijesztő, amikor tényleg egy senki vagy, egy tékás alkalmazott, és azt veszed észre, hogy emberek jönnek, írogatnak, szeretnek és egy idő után követelőznek, hogy még többet írj. Látod az írásodat az Indexen, interjút készítenek veled, felkérések érkeznek, hogy ezt írj, azt írj, és ez elkezd túlnőni rajtad a történet. Volt egy időszak, amikor a blog már nagyobb volt, mint én, a kis ember. Azt rohadt nehéz volt kezelni. Most már okés.

- Gondolom, az elején nem hitték el, hogy nő vagy. A nőkkel valahogy nem a humort azonosítják.

- A mai napig megkapom, hogy vagy pasi vagyok vagy leszbikus. Sajnos egyik sem, pedig nagyon szép barátnőim vannak. A humor eleve férfi-szakma, ne kérdezd, miért. Szerintem a humorhoz férfi agy kell, nekem az agyam egyik része az ilyen férfiasan gondolkodó, és ezért tudok néha vulgáris, berúgós, karosszéria-lakatosos történeteket írni, mert ez abszolút nem női dolog. Ezért is hitték azt sokan, hogy férfi írja a Tékasztorikat. Mivel van nyilvános Facebook-profilom, és látnak, ezért kezdik elhinni, hogy én írtam. Most azzal jönnek, hogy biztos van egy pasim, aki súg a háttérből…

bihariviki_koronaban

- A Tékasztorik elég szókimondó blog volt. Származott ebből valaha hátrányod?

- Csak előnyöm. Olyan ajtók megnyíltak, amelyek az azt megelőző 10 évben nem. Az, hogy nekem most olyan munkahelyem van, ahol jól érzem magam, és ahol megfizetnek, az kizárólag a blognak és az olvasóknak köszönhető. Ma, ha megírok egy önéletrajzot és elküldöm egy céghez, az art director ránéz, és azt mondja: "Jaj, hát ez a Viku, hívjuk be interjúra!"

- Nem csak az olvasóidhoz, de magadhoz is kíméletlenül őszinte vagy. Miért?

- Az online világhoz két kulcs van. Ezt nem tanítják sehol, ez az én tapasztalatom: az egyik az őszinteség, a másik a szeretet.

"
Ha őszinte ember vagy, akkor őszinte követőid lesznek.

A másik, hogy ezek az emberek szeretnek – persze nem a szó klasszikus értelmében, mert ez egy virtuális szeretet. Igazából nem engem, hanem az írásaimat szeretik. Ha negatív példát akarnék hozni a hitelességre, akkor Pataky Attilát említeném. Az Edda nagyon jó volt, a rock nagyon jó volt, de most selyeming, Dáridó... na így lesz hiteltelen valaki.

"Ha szar kedvem van, írok egy depressziós verset, ha jó kedvem van, írok valami vicceset. Az olvasóim kiszagolják, ha nem vagyok önmagam, vannak történetek, amik megbicsaklanak és nem működnek. Rájönnek arra, ha valami nem igaz."

- A szüleid mit szólnak ehhez a néha kíméletlen kitárulkozáshoz?

- Anyukám eleinte rosszul volt ettől, ő egy külsőségekre nagyon odafigyelő valaki, nem egy kitárulkozós fajta, de most már úgy van vele, hogy 38 év alatt megszokta, hogy ilyen vagyok. És őszintén megmondva, világéletemben elvetemült gyerek voltam, nem igazán érdekel, mit gondolnak rólam a szüleim, mindig is a magam útját jártam, és pont letojtam, ki mit mond.

- A rendszeres írás, a blogolás mi mindenre tanított meg?

- Iszonyatosan sokat lehet tanulni belőle. És az írás jó terápia. Egyrészt, nem hiszem azt, hogy tudok írni. Az, hogy nekem ennyi olvasóm van, az minket minősít, hogy nekünk Oravecz Nóra, meg Coelho kell, az instant bölcsességbonbonok és a Fejős Éva-regények, de basszus, ez nem irodalom. Én sem tudok írni, próbálok nyilván fejlődni, de legalább tudom magamról, hogy hol vannak a határaim, és nem butítani, hanem gerilla-népnevelni szeretném az online világot.

"
Az írás morális felelősség.

Kapnak az olvasók elég agymosást, én inkább vért izzadok és a forgalommal szemben megyek, de nem butítom őket, igenis gondolkodjanak, érezzenek, szálljanak szembe velem, köpködjenek, szeressenek, csak szálljanak ki a kényelmes foteljükből végre egy kicsit.

A nagy titok amúgy annyi, hogy vagy meg kell az olvasókat nevettetni, vagy meg kell őket ríkatni. Meg kellett tanulnom nekem is, mi működik, és mi nem. Az a célom, hogy ha ennyi ember olvassa, amit írok, olyat írjak nekik, amin vagy el tudnak filózni, vagy pedig szórakoztatja őket. Párkapcsolat, pszichológia, egy kis önismeret – ezt az emberek nagyon szeretik, és most a reneszánszát éli. A humor meg alap. Mindenki szeret nevetni.

tekacomics

Egy epizód a Tékacomicsból - ez a Tékasztrorikból készült képregény volt

- A Tékacomics képregénnyel mi lett?

- Hú, az nagyon jó volt. Azt a BZ-vel kezdtük csinálni, és imádtuk. Csak sok negatív visszajelzést kaptunk az olvasóktól. Amikor megjelentek a képregényfigurák, akkor írtak, hogy "de a Fatert azt nem így képzeltem el!" Jöttek a kommentek: "én azt hittem kövér, én azt hittem sovány, én azt hittem, ennél fiatalabb." Kaptak egy kész anyagot, de ők a blogbejegyzéseket szerették, amihez ők maguk képzelhették el a figurákat. Ezért volt csalódás a képregény. Tudod, mint általában a kedvenc könyved filmváltozata. Klasszikus eset: "Á, a könyv sokkal jobb volt!"

- Ezért nincsenek a YouTube-csatornádon saját videók a sztorikkal?

- Nem szomjazom a közönség előtt való szereplést. Egyrészt baromi gyenge standup-os vagyok, másrészt nem érzem magaménak a színpadot, de Edu mindig szól, hogy menjek, és akkor viszek közönséget. Alapvetően sokkal jobban szeretek csöndben írogatni, mint szerepelni.

- Lámpalázas vagy? Érzed még azt a fajta izgalmat, mint amit a Tékasztorikban is publikáltál az első fellépésről?

- Meg kell inni két fröccsöt és egy jégert, attól az ember lelazul, és utána húsz percig tudok egyfolytában beszélni, jobban, mint egy kormányszóvivő.

bihariviktoria1

bihariviktoria_dumaszinhaz_plakat

- Pár éve egy interjúban úgy fogalmaztál, önmagadat keresed. Tudod már definiálni, mi vagy, ki vagy?

- Ugyanott tartok. De megnyugtat, hogy azt mondják, a nagy emberek soha nem tudják, kik ők. Ha valaki ex cathedra kijelenti, kicsoda, az kizárja az összes többi szakmát vagy kategóriát. Ha azt mondom, író vagyok, az egyrészt túlpozicionált titulus lenne nekem, másrészt mi van, ha kiderül, hogy remekül táncolok, énekelek vagy főzök?

"
Nem akarom magam beskatulyázni. Keresgélem magam, és simán lehet, hogy soha nem leszek meg.
Van mindig egy polgári foglalkozásom, jelenleg egy ékszerészetnek írok szöveget és marketinganyagokat; Facebook-oldalt és Twitter-csatornát kezelek. Emellett próbálkozom forgatókönyv-írással és tavasszal indul egy coaching programunk is. Néha elhívnak iskolákba előadást tartani a blogírásról, illetve most az új blog pörög, a Bolondanyu.

- Hogyan kezdted a standupot?

- Edu olvasta a blogomat, és hívott standupolni. Úgy gondolta, ha valaki jól ír, akkor szövegelni is biztos tud közönség előtt. A kettőnek számomra köze nincs egymáshoz.

- Tanulmányoztad a tengerentúli standupos fellépőket?

- Persze, rendszeresen. Az amerikai és angol standuposok között rengeteg zseni van, kemény társadalomkritikát tolnak. Itthon ennek a legjobb képviselője Bödőcs Tibor, aki folyton Búcsúszentlászlóval jön a fellépésein, és mégis annyi csáppal nyúl ki mindenfelé. Az ő szintjét soha nem fogom megugrani, ahhoz hihetetlen szintű intelligencia és tájékozottság kell. A legtöbben profán témákba vagyunk beleragadva. Bödőcs képviseli az elmozdulást az intellektuális humor irányába.

De eleve más a közönség, más a kultúránk, mint az amerikaiaknak. Ha itt olyan témákat hoznának be a humoristák, mint az amcsik, a közönség megdobálná őket. Minden népnek megvan a maga humora, nemzetektől, országoktól függ, ki hogyan szocializálódott. Ugyanakkor magyar létünkre jót tudunk röhögni az amerikai vígjátékokon. Bár az is igaz, hogy kevesen értik a mélységét a South Parknak vagy a Family Guynak. Hogy mehet még mindig adásba a South Park? Nem értem, miért nem tiltották be! A humor kurva nehéz műfaj, annál nem ismerek nehezebbet.

- Látsz különbséget női és férfi humorérzék között?

- Amikor elkezdtem írni, és tele volt a blog trágársággal, meg suttyó történetekkel, az olvasók akkor is főleg nők voltak. Pedig alpári voltam az elején. Ha a közönséget nézem, nincs férfi, női humor. Ha van valaki, aki kimondja, amit gondolsz, röhögni fogsz rajta, akár férfi, akár nő vagy. Az a lényeg, hogy bele tudja élni magát a történetbe.

VIDEÓ: Ne hallgass az előítéletekre

- Egy videóban azt mondtad, Magyarország kétpólusú.

- Most is így gondolom: van a jobb, meg a bal. Ha emeszpés vagy, akkor zsidó vagy, ha jobbikos vagy fideszes, akkor "náci", és persze most iszonyatosan túloztam, de érted mit akarok mondani. A régi klasszikus liberalizmus eltűnt. Két pólus van. Buda-Pest, Feri-Viktor. És közben tízmillió ember képtelen egységet alkotni, összefogni, ami nehéz is, mert nem látom, kiben lehetne bízni, ki az a politikus, aki még hiteles.

- Lehet ezt valahogy kezelni, hogy nevessünk is magunkon a sírás mellett?

- Ebben a magyarok nagyon jók. Egyrészt csodálatosan gazdag a magyar nyelv. Másrészt a zsidók nevetnek a zsidóvicceken, láttam már cigányokat fetrengeni a röhögéstől cigányvicceken, rendőröket rendőrvicceken. Nálam is a legjobb posztok azok, amikben magamon nevetek: hogy szar randim volt, hogy elestem, hogy bénáztam, hogy leégettem a fél lakást. A legjobb, ha az ember a saját nyomorúságán tud nevetni, és ez a magyarokban jó esetben benne van.

"
Szomorúak, depressziósak vagyunk, de "azért Bélám azt a kétdecit még pörkölés előtt hozd ki aranyapám, oszt csapassunk!"

Érezni kell a magyar humort, és ha érzed, akkor megvan a sava-borsa. A Bödőcs érzi. Imádom, és istenítem is érte.

- Az önirónia átlendíthet bennünket a nagy depin?

- Egyrészt van bennem egy messianisztikus küldetéstudat: rendet tenni tízmillió ember fejében. Minden nap rájövök, hogy ez lehetetlen. Egy ember életében tegyek rendet: a magaméban. Bár lehet, hogy az is lehetetlen. Amit megtanultam, hogy a sok követő arra jó, hogy gerilla módszerekkel elgondolkodtató szálat beleteszek az írásaimba. Úgy, hogy nem tudják, hogy látták, de mégis látták, mint a Harcosok klubjában a felvillanó kukit. Nem direkt mondom meg a frankót, hanem olyan posztot írok, amiből kiderül, hogy ezt egy gondolkodó ember írta. Akkor ők is gondolkodni fognak rajta. Ez a legtöbb, amit egy ember elérhet az életben: elérni, hogy mások elgondolkodjanak azon, amit mond, amit ír.

"
A nagy depin és a mélypontokon 2 dolog segíti át az embert: a szeretet és a humor.

Ezek erős védőhálók, és akik ezek nélkül él, az szegény marad és élete végéig boldogtalan lesz.

bihariviktoria2


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk