Bereményi Géza: Miattam lett Cseh Tamás énekes
Cseh Tamásra emlékeznek 75. születésnapja alkalmából egykori alkotótársai, Bereményi Géza és Másik János a Keresztben jégeső című előadással 2018. március 4-én, 19:00 órától a MOMkultban.
Ebből az alkalomból beszélgettünk a neves író-rendezővel.
Van egy olyan, viszonylag elterjedt vélemény, vagy inkább attitűd értelmiségi körökben, hogy Cseh Tamás a sikereit az ön szövegeinek köszönhette, kettőjük közül ön az igazi zseni. Mit gondol erről?
Azt, hogy ez nem verseny. Tamás mindig is nagyon inspiráló volt számomra. Nem ilyen szövegeket írtam volna, ha nem vele csinálom. Én viszont arra hatottam, hogy Tamásnak mi legyen a foglalkozása. Ő ugyanis festőnek készült, és csak hobbiból énekelt angol nyelvű dalokat. Aztán kezdtem neki dalszövegeket írni, és így lett belőle szép lassan főfoglalkozású énekes.
Másik János más felfogásban adja elő a dalokat, mint Tamás?
Hogyne. János egészen más előadó. Egyébként is különleges est lesz, mivel a készülő, önéletrajzi regényemből fogok részleteket olvasni. Szeretek olyan részeket kiválasztani, amelyek dalokhoz hasonlítanak a maguk prózai módján, és szépen összefűződnek a János által énekelt dalokkal.
Az életének különböző mozzanatai eddig is megjelentek a filmjeiben, a dalszövegekben, vagy például a Legendáriumban. Miben más ez a regény, mint a korábbi életrajzi ihletésű alkotásai?
Abban, hogy ebből most teljes mértékben száműzöm a fikciót. Egyetlen kitalált karakter sem lesz benne. Életem első huszonöt évének a történéseit dolgoztam fel. Utána elkezdtem dolgozni, az már nem olyan érdekes. Vagyis érdekes, de másként.
Ha már Bereményi Géza életéről beszélünk... Igaz az a legenda, hogy Önnek nincs magántulajdona?
Ez nem csak legenda, valóban így van. Amikor megjelent az első novelláskötetem, a tiszteletdíjból tudtam vásárolni egy vitorlást, amit a hajóáccsal rendbe hozattam, és egy stetson kalapot. A kalapot kölcsönadtam egy barátomnak, én pedig lementem a Balatonra vitorlázni. Három napig vitorlázgattam boldogan. Aztán kikötöttem a telek előtt, ahol felállítottam a sátramat.
Mikor reggel kibújtam, egy fiú hozott egy összeroncsolódott deszkadarabot. „Ez nem a maga vitorlása?” kérdezte. Az éjszaka vihar volt, és a hajó elsüllyedt. Mire felébredtem, már teljesen víz alatt volt. A hajóács akkora összeget mondott, amikor megkérdeztem, mennyiért lehetne megjavítani, hogy beláttam, nekem soha többé nem lesz vitorlásom. Ráadásul ekkor érkezett a barátom Budapestről, aki elkérte a kalapomat, és közölte, hogy a vonat szele kifújta a kalapot az ablakon. Akkor elhatároztam, hogy soha többé nem lesz semmilyen magántulajdonom, és ez a mai napig így van.
Cseh Tamásról már nagyon sokszor kérdezték, de van egy másik szerzőtárs, aki legalább olyan fontos volt a pályáján. Dés Lászlóval hogy kezdődött a közös munka?
Úgy, hogy megkeresett. Udvaros Dorottyának, aki még fiatal színésznő volt, akkor készítették az első lemezét, és Laci megkért, hogy írjak neki szövegeket. Ez lett az Átutazó című album. Utána pedig más színészeknek is írtunk dalokat, és rájöttem, hogy az én szövegeimet legjobban színészek tudják előadni. Cseh Tamás is valószínűleg azért tudta olyan remekül elénekelni őket, mert komoly színészi tehetséggel rendelkezett.
Március 4-én tehát Keresztben jégeső Másik Jánossal. Egyszeri alkalom, vagy lesz folytatása?
Mindenképpen szeretnénk, ha lenne, mert mindketten nagyon élvezzük.
