HÍREK
A Rovatból

Barack Obama a minneapolisi tragédiáról: „ennek nem szabadna megtörténnie 2020 Amerikájában”

Őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki hétfőn este Floyd nyakára térdelt. A férfi a kórházba szállítás közben meghalt. Kommentátorok szerint az erőszak azóta megfékezhetetlennek tűnik.
MTI - szmo.hu
2020. május 29.



Minneapolisban tovább folytatódtak a tüntetések és az erőszakos megmozdulások, a nagyváros lángokban áll, a tüntetők péntekre virradóra felgyújtottak egy rendőrőrsöt is. A zavargások kiváltó oka, hogy hétfőn este egy fekete férfi meghalt a durva rendőri intézkedés után.

Az afroamerikai George Floydot egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette, s egyikük rátérdelt a nyakára. A férfi azt suttogta: "kérem, nem kapok levegőt", majd később, kórházba szállítás közben meghalt.

A minneapolisi rendőrség pénteken bejelentette: őrizetbe vették Derek Chauvint, azt a rendőrt, aki hétfőn este Floyd nyakára térdelt. A négy rendőrt egyébként még kedden elbocsátották az állásukból.

A hét elején a rendőri erőszak elleni és az igazságszolgáltatásért zajló tüntetések véres zavargásokká fajultak, melyek során üzleteket raboltak ki, lakóházakat gyújtottak fel, elharapódzott az erőszak városszerte. Noha Jacob Frey polgármester, Tim Walz kormányzó és Donald Trump amerikai elnök egyaránt az igazság teljes feltárását és a Floyd halálát okozó rendőrök felelősségre vonását ígérte.

Frey polgármester csütörtökön elrendelte a rendőrök kivonását a később fel is gyújtott rendőrőrsről, és míg kedden a rendfenntartó erők még könnygázgránátokkal próbálták oszlatni az erőszakos tömeget, csütörtökön a rendőrök már szinte láthatatlanok voltak a városban.

Kommentátorok szerint az erőszak azóta megfékezhetetlennek tűnik. Walz kormányzó kérte ugyan a Nemzeti Gárda segítségét is, de hiába. A rendfenntartó erők és a tűzoltók nem urai a helyzetnek. A történésekről tudósító CNN hírtelevízió forgatócsoportját letartóztatták. A csoport tagjait később szabadon engedték, és folytathatták a forgatást.

Donald Trump csütörtök éjjeli Twitter-bejegyzéseinek egyikében szintén a Nemzeti Gárda bevetését követelte, s a többi között azt írta, hogy "amikor megkezdődik a fosztogatás, nyomában jön a lövöldözés is". Az elnök gyöngének nevezte a polgármestert. Trump egy másik bejegyzését egyébként a Twitter ismét megjelölte és a szabályzatot sértőnek találta, ahogy Trump az erőszakról írt.

Péntek reggeli sajtóértekezletén Jacob Frey védelmébe vette a rendőrség visszavonásáról kiadott intézkedését, mint mondta: "a rendőröket és az embereket érintő közvetlen fenyegetések miatt" döntött így. Donald Trump mikroblog-bejegyzésére azt válaszolta: az elnök semmit sem tud Minneapolis erejéről. Pokoli erősek vagyunk".

Tim Walz kormányzó péntek délelőtt tartott sajtókonferenciát. "Kudarcot vallottunk és a rendet muszáj helyreállítani" - fogalmazott. A kormányzó hangsúlyozta, hogy a gyújtogatás és a fosztogatás soha nem lehet válasz a történtekre. "Ez elfogadhatatlan" - szögezte le, s hozzátette, hogy a város a története egyik legsötétebb időszakát éli.

A minneapolisi zavargások csütörtök éjjel átterjedtek a szomszédos St.Paul városára is. Rokonszenvtüntetések vannak kaliforniai Los Angelesben, a coloradói Denverben, és pénteken az arizonai Phoenixben is megmozdulások kezdődtek.

Péntek délutánra Deverben is elfajultak a rokonszenvtüntetések: üzleteket fosztottak ki, erőszakos cselekedetekre került sor, lövések is hallatszottak a belváros utcáin. Közben más amerikai városokban is megmozdulások kezdődtek: New Yorkban, az ohiói Columbusban, a kentuckyi Louisville-ben, a Tennessee államban lévő Memphisben szintén tüntetők vonultak utcára.

A Nemzeti Gárda a Twitteren közölte: több mint 500 katonát rendeltek a térségbe, leginkább annak biztosítására, hogy "lehetővé tegyék a tűzoltóságoknak a választ a hívásokra".

A durván intézkedő rendőr, Derek Chauvin ellen gyilkosság gyanújával emeltek vádat, miután őrizetbe vették.

A vádemelés tényét Mike Freeman megyei ügyész jelentette be péntek délután, hangsúlyozva, hogy a hatóságoknak elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre a megalapozott vádhoz. Az ügyész azonban további részletekkel nem szolgált.

Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje, aki korábban Barack Obama kormányzatának alelnöke volt, rövid videóüzenetben reagált a történtekre. "Nyitott sebek országa vagyunk. Egyikünk sem fordíthatja félre a fejét" - hangoztatta. Leszögezte, hogy az országnak most "erős vezetőre van szüksége" és nem megnevezve Donald Trumpot hozzáfűzte, hogy most nincs szükség "gyújtó hangulatú mikroblog-bejegyzésekre".

Barack Obama volt elnök - az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke - a történtekről azt hangoztatta: "ennek nem szabadna megtörténnie 2020 Amerikájában". Közleményében Obama hangsúlyozta: osztozik "több milliónyi amerikai fekete gyötrelmeiben", akikkel szerinte a származásuk miatt "tragikusan, fájdalmasan és zavarba ejtően másként bánnak".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: megüzenték neki a Fideszből, hogy ha indulna a 2026-os választáson, könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni
A főpolgármester szerint a kormányoldalon azt remélik, hogy ha elindul egy új, progresszív párttal, akkor megbontja az ellenzéki egységet.


Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.

Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.

Karácsony úgy fogalmazott, ezeknek az üzeneteknek a lényege az volt, hogy könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni, ha a kormányváltás megakadályozása érdekében „felzavarná az ellenzéki állóvizet”.

Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”

Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.

A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.

Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:

„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”

Forrás: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a legnépszerűbb politikus, Orbán Viktor a harmadik – itt a 21 Kutatóközpont friss listája
Karácsony 26-ról 30 százalékra lépett, Hadházy két pontot erősödött, a miniszterelnök-jelölti preferenciában Magyar hat ponttal előrébb tart.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 04.



A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.

Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.

Magyar Péter 39 százalékkal az első. A második Hadházy Ákos 34 százalékkal, ami két százalékpontos erősödés. A harmadik Orbán Viktor, aki egy százalékponttal gyengült.

Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.

Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.

A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.

A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.

Sulyok Tamás köztársasági elnök 13 százalékon áll, ami három százalékpontos csökkenés az áprilisi adathoz képest, ezzel az utolsó előtti.

A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.

A miniszterelnök-jelölti preferenciák is hasonló képet mutatnak, mint áprilisban. A teljes mintában Magyar Péter most 6 százalékponttal vezet Orbán Viktor előtt.

Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Történelmi rekord: egyetlen év alatt közel 1000 milliárddal gyarapodott a Mészáros család cégeinek értéke
Először szerepel a rangsorban ezermilliárd feletti becslés, tavaly még 627,5 milliárdnál tartott a csomag. A növekedés hátterében portfóliószintű eredményjavulás áll.


A Forbes közzétette a 25 legértékesebb magyar családi vállalkozás friss rangsorát, írja a Telex. A listán először jelent meg ezermilliárd forint fölötti becsült érték:

a Mészáros család vagyonát 1549,8 milliárd forintra teszi a lap.

A növekedés hátterében az áll, hogy tavaly szinte minden érdekeltségük jelentős eredményjavulást ért el. A becsült érték a 2024-es 627,5 milliárd forintról ugrott ekkorára. A Forbes összegzése szerint a nagy családi cégek többsége az inflációs válság és a recessziós félelmek idején is stabilan növekszik, a NER-közeli szereplők – köztük a Mészáros család – pedig messze kiemelkednek.

A Mészáros-érdekeltségek közül kiemelkedik az MBH Bank és az Opus Global Nyrt. Az utóbbihoz tartozik a magyar ellátás mintegy negyven százalékát lefedő energetikai portfólió (Opus Tigáz és Titász). Az Opus Global Nyrt. 48 milliárdos rekord adózott eredményt ért el, és 334 milliárddal növelte a tulajdonosok vagyonát. Az MBH Bankkal együtt közel 700 milliárd forintot tesznek ki a több mint harminc cégből álló portfólió összértékéből.

Íme az idei top 10 (a bővített lista a Forbes szeptemberi számában érhető el):

  1. Mészáros Csoport (1549,8 milliárd forint); tulajdonos: Mészáros család
  2. MPF Holding (501,8 milliárd forint); tulajdonos: Felcsuti család
  3. Bonafarm csoport (400 milliárd forint); tulajdonos: Csányi család
  4. Duna Aszfalt (234,4 milliárd forint); tulajdonos: Szíjj család
  5. Gránit Pólus csoport (176,6 milliárd forint); tulajdonos: Demján Sándor örökösei
  6. Hell Group Holding (175,2 milliárd forint); tulajdonos: Barabás család
  7. Master Good (172,2 milliárd forint); tulajdonos: Bárány család
  8. Jász-Plasztik (129,3 milliárd forint); tulajdonos: Kasza család
  9. Budapesti Ingatlan (BIF) Nyrt. (piaci érték: 121,7 milliárd forint); tulajdonos: Schmidt–Ungár család
  10. Kész Holding Zrt. (piaci érték: 102,4 milliárd forint); tulajdonos: Varga család

A lista hatodik helyén álló Hell Group Holding egy helyet javított a tavalyihoz képest. A cég a héten pert indított a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ellen. Állításuk szerint a TASZ „valótlan, pontatlan, félrevezető állításokat” közölt a Forbes ellen indított pereikről, amelyekben a jogvédő szervezet képviselte a magazint.

A Barabás család vállalata tavaly évek után újra felkerült a Forbes listájára. 2024 márciusában – több mint négy év után – döntés született a Fővárosi Törvényszéken a Hell tulajdonosai és a Forbes kiadója közötti polgári perben. Az energiaital-cég 2019-ben indított pert a leggazdagabb magyar milliárdosokat szerepeltető lista miatt, amelyen név szerint említették a Hell tulajdonosait. A jogerős, idén februári ítélet szerint a Forbes listáján megjelenhetnek a Hell-tulajdonosok nevei is. Ezt követően a Hell tulajdonosai tízmilliós sérelemdíjat, nyilvános bocsánatkérést és a róluk szóló tartalmak eltávolítását követelték a TASZ-tól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lengyel külügyminiszter Szijjártónak: Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter
A magyar külügyminiszter a pekingi díszszemlén Putyin, Hszi és Kim társaságában masírozott. A NATO/EU-vezetők közül rajta kívül csak Robert Fico tűnt fel.


„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.

Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.

Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.

A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.


Link másolása
KÖVESS MINKET: