KULT
A Rovatból

Az X-Faktor 3. adása olyan volt, mintha egy Chuck Norris-filmből kivágnák a bunyókat

Jött Hörcher László és Varga Irén, nagy és kis visszatérők, és még én is megtaláltam az utánpótlásomat.


A nagy – és kis – visszatérők adása volt a mai, vagy ahogy Laci fogalmazott, az időutazóké.

Mintha csak az Uhrin Benedek-életműdíj shortlistje vonult volna fel.

Danielt a legelső, 2010-es X-Faktorban már láthattuk. Hardcore X-nézők emlékezhetnek arra a blokkra, amikor sorra jöttek be a Halleluját gyilkoló gazemberek és gaznémberek, aminek a csúcsán aztán megérkezett Takács Nicolas és megmutatta, hogy is kell ezt csinálni.

Nos, ezek közül Dániel volt az első.

Azóta eltelt 12 év, és sok minden megváltozott. Daniel énektudása pont nem, de ne legyünk telhetetlenek.

Ezúttal a Padlásból a Fényév távolságot énekelte el rosszul, de legalább giccsesen és modorosan.

Az is rejtély, hogy például Raffael Edina Dzsinát melyik rosszakarója győzte meg róla, hogy érdemes visszatérnie, mert most majd minden más lesz. Tanulság: a szőke hajfesték sem old meg minden problémát.

Miszlai Márton esete kicsit más. Ő egykor eljutott már a székekig, ami reményt adott, hogy nem lesz elviselhetetlenül borzalmas. Mondjuk Puskás Peti cukiskodás paródiáját kihagytam volna, de Marci akkorát énekelt, hogy csak na.

Gyenge idegzetű Mi hazánkosoknak nem ajánlom, ugyanis Conchita Wurst Like Rise a Phoenix című Eurovíziós győztes slágerét hozta.

Horváth (alias Pop) Csabi azért jött vissza, hogy bocsánatot kérjen Gáspár Lacitól, amiért tavaly hozzávágta a mikrofont. Tortát is sütött, és még egy trófeát is készíttetett Lacinak. Tényleg minden elkövetett, hogy kiengesztelje a mentort, épp hogy énekelni nem tanult meg.

László Tamás – El Téé is bocsánatkéréssel érkezett. Ő volt tavaly az, aki elég durván beszólt Adélnak és Puskás Petinek is. Most ő is kibékült a mentorokkal, és aztán kiderült a titka, amit tavaly olyan ügyesen elrejtett: tehetsége is van.

Peti meg is állapította: Elküldünk embereket, visszajönnek, hogy gyakoroltam, sokat énekeltem, de olyan még nem volt, hogy valaki erkölcsös lett.

Volt egy „Álarcos énekes” blokk is, ahol olyan próbálkozók jöttek egymás után, akik álarcot viseltek, jellemzően azért, hogy lebőgés esetén ne legyen ciki. Az élet a legtöbb esetben igazolta az elővigyázatosságukat.

Az egyetlen kivétel Eszenyi Tamás alias T-Boy volt, akit a mentorok nagyon megdicsértek. Volt flow, bármit is jelentsen.

Erikának is bejött a produkció, bár megjegyezte, hogy ő annyira nem nagy raprajongó – nem hiába írtam a múltkor, hogy ő lesz a kedvenc mentorom.

Jó hangokban sem volt hiány. Például Nicuta Andrea Nicoleta, aki Ella Eyre dalát, a We Don’t Have To Take Our Cloth Downt énekelte, vagy a nem tökéletesen éneklelő, de üdítő Dankó Tünde.

Számomra a legmeghatóbb pillanat Váradi Ábelhez köthető, aki saját dalt hozott. A nótában ott tartott, hogy aszongya: „nem tudom, mi az a szerelem”, amikor is Jonatán fiam (10) megjegyezte:

„Ha nem tudod, minek írsz róla?”

Lehet, hogy jövőre már ő írja majd az X-Faktor kritikákat.

Hasenfrancz Bernadett a Black Velvetet énekelte, ami nagy kedvenceim közé tartozik. Szerintem Alannah Myles is értékelte volna.

De a napi kedvencem Lakatos Zsolt. Legyünk őszinték, ránézésre senki nem gondolta komolyan, hogy jól fogja elénekelni Gáspár Lacitól a Hagyd meg nekem a dalt. Persze Susan Boyle óta tudjuk, hogy a külső csalóka.

Deák Levente különleges pillanatokat okozott. Egyrészt sikerült olyan Bye Alex-dalt választani, amit kivételesen én is szeretek – a Vodkát –, és megszervezte, hogy az öccse közös fotót készíthessen Alexszel.

Ma végre kaptunk igazi sértődős versenyzőket is. Rögtön az adás első fellépője volt a Kárpátaljáról érkező Mózes, aki saját dalt hozott. Erika ennek örült, Laci azonban lehűtötte a lelkesedését, és neki lett igaza.

4 nem lett a vége, de Mózes nem értett egyet az ítélettel, a folyosón dühöngött még egy sort, mondván, hogy az ének talán nem volt olyan jó, de a rap… (Nem, Mózes, a rap sem. Próbálkozz vízfakasztással, arra több esélyt látok.)

Erika mondott egy bűbájosat:

„Nálunk azt mondják az ilyenre, hogy rálépett a fülére a medve.”

A sértődős botfülűek közül Bodai Richárd volt a legabszurdabb figura, akit saját elmondása szerint a hangja alapján összetévesztettek Gáspár Lacival. Ehhez képest nem hogy a hangokat nem találta el, de még a szöveget sem.

Ezúttal sem hiányozhattak a rapperek, és örömmel jelentem, ma megvilágosodtam. Az RTL helyében indítanék egy külön tehetségkutatót rapereknek. Akkor megkaphatná a műfaj azt a figyelmet és tiszteletet, amit megérdemel, nekem pedig nem kéne néznem.

További előnye lehetne, hogy olyan műsorsávba tehetnék, amikor lehet csúnyán beszélni, mert kevés röhejesebb dolgot tudok elképzelni, mint amikor egy rapprodukcióban kinémítják a csúnya szavakat. Olyan, mintha a Chuck Norris-filmekből kivágnák a bunyókat.

Pedig, hogy az egyik fellépőt, Rékasi Lászlót idézzem:

„Nem lehetsz rapper, ha a szíved retteg”.

Csukovics Kevin sem kerülte el a cenzúrát, de a mentoroknak tetszett, úgyhogy látni fogjuk a táborban.

Megérkeztek a visszatérő X-Faktor-celebek is. Lássuk be, Hörcher László nélkül nem lenne ugyanaz a műsor. Tavaly a mentorok továbbjuttatták a táborba, remélve, hogy így megszabadulnak tőle, de nem így történt.

Szerintem az RTL már fizet a festőnek, hogy csináljon nekik minden évben 5 perc műsoridőt.

Még soha nem sikerült ilyen jóhangulatúra a szereplése, úgyhogy már ezért megérte. Alexnek egyébként támadt egy remek ötlete: Hörcher Lászlónak sokkal jobb helye lenne a Mesterszakács VIP-ben, úgyhogy Peti azonnal fel is hívta Rácz Jenőt.

Megérkezett Varga Irén is, aki Erikát nem ismerte, Alex nevére nem emlékezett. A Mahina Rosszalló című örökbecsű slágert Erika tátott szájjal hallgatta végig. Nehezére esett elhinni, hogy ilyen létezik, és szerintem picit nosztalgiával gondolt vissza a háború sújtotta Ukrajnára.

Kaptunk TikTok-sztárokat is, a Ghost & Bro formációt, akik a mentorok szerint tehetségesek. A magam részéről még nem döntöttem el, hogy nekik higgyek, vagy a fülemnek.

Az egyetlen haverom Erika, aki ugyanazt hallotta, amit én: káoszt.

Ennek megfelelően nemmel szavazott, de nem volt tétje, mert a fiúk igenjeivel tovább jutott a duó.

A műsor vége felé szerencsére még megkaptuk Serbán Szebasztiánt, aki Balázs Fecó „Érints meg” című dalát énekelte. Fecó dalait szeretem, de azért jellemző munkásságára, hogy egész sokáig azt hittem, A csend évét hallom. Aminek a klipjét amúgy itt nálunk, Leányfalun forgatták. Guglizzatok rá, de előbb hallgassátok meg még Szebasztiánt. Jövő héten folyt. köv.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk