Az uránbánya, a Kodály-kórus vagy egy közös felmenő áll a pécsi zenekarok sikerei mögött?
Mi folyik ott Pécsett, hogy ennyi menő zenekar kerül ki onnan? A Kispál és a Borz, a 30Y, a Halott Pénz, a Punnany Massif, a Junkie Jack Flash, Takáts Eszter és még ki tudja hány pécsi zenész és csapat köthető a mecseki városhoz. A Pécsi szál ennek a rejtélynek ered a nyomába. Az uránbánya lehet a nyitja? Emma néni? Esetleg a genetikában keresendő a titok nyitja? Nos, a Pécsi szál mindenre elszánt kutatója, Szabó Simon egy antropológus alaposságával vág neki a kutatásnak. És bár a végén a rejtély nem oldódik meg, azért kaptunk egy jó adag koncerthangulatot, szuper zenéket, felszabadult backstage-pillanatokat és sajnos jó pár kínos jelenetet is.
Lévai Balázs hosszú évek óta együtt lélegzik a zenei világgal, több zenés filmet is jegyez, például a Wellhello-dalokra épülő #sohavégetnemérőst, a Most múlik pontosan történetéről szóló Engedem hadd menjent, írt könyvet Lovasi Andrásról, és egy zeneipari fikciós bulvárkönyvet is szerzett, a Beállást. Májusban pedig megérkezett a Pécsi szál.
A filmben a riporter ezúttal Szabó Simon (Moszkva tér, Megdönteni Hajnal Tímeát), aki a történet szerint szeretne kilépni a gyakran ráerőltetett suttyó karakterből, és igazi tudományos munkával kideríteni, miért van Pécsett ennyi jó zenekar.
A főszereplő egyébként szuper választás volt, jól működött a kémia közte és a zenészek között, és jól hozta az egyre megszállottabb kutatót, viszont a szerepe köré épült jelenetekből elég lett volna kevesebb is. Bár dokumentumfilmként reklámozzák, semmiképp se várjuk, hogy valódi megfejtéseket kapunk. Ezúttal a dokumentumfilm inkább csak egy forma, a játék része. Már a legelső képtelen kísérletből kibukik, hogy nem kell ezt olyan komolyan venni. Kár, hogy a film gerincét inkább azok a jelenetek adják, amelyek elsőként csak vicces, helyenként picit erőltetett összekötő jelenetként hatnak, ahol például a pécsi zene élettani hatásait vizsgálják, majd teret kapnak a teljesen képtelen elméletek, ahol már egyértelműen átcsúszik a film a fikció irányába.
Így az erős kezdés után a végére az egyre kifacsartabb történet egyes jeleneteinél már kifejezetten feszengve ültem a székben és vártam:
vajon egyenesen hajtunk tovább egy nagyon abszurd végkifejlet felé, vagy valaki még időben meghúzza a vészcsengőt.