SZEMPONT
A Rovatból

Az ukrán háború titkos története - a New York Times feltárta Amerika igazi szerepét a háborúban

A lap szerint Amerika sokkal aktívabban vett részt a hadműveletekben, mint eddig tudni lehetett. És a legfeszültebb pillanatban az amerikai hírszerzés 50%-re becsülte annak az esélyét, hogy Putyin taktikai atomfegyvert vet be.


A New York Times hatalmas terjedelmű oknyomozó cikke szerint az Egyesült Államok sokkal komolyabb szerepet vállat az oroszok elleni háborúban, mint amit nyilvánosságra hoztak, hogy megvédje az addigi világrendet attól a fenyegetéstől, amit Putyin jelentett. A lap úgy fogalmaz: kritikus pillanatokban ez a titkos együttműködés képezte az ukrán hadműveletek gerincét, és az amerikai adatok szerint több mint 700 ezer orosz katona halálához vagy sebesüléséhez vezetett.

A New York Times szerint az egész műveletet Clay Kaserne-ből, az amerikai hadsereg európai és afrikai parancsnokságának központjából irányították, ami a németországi Wiesbadenben található. És azon belül is egy korábbi tornatermet alakítottak át műveleti központtá, a Tony Bass Auditóriumot. Minderről csak egy egészen szűk kör tudott, még Amerikában is.

Ukrán oldalról Mihajlo Zabrodszkij tábornok, míg amerikai részről Christopher T. Donahue tábornok a történet főszereplője.

Zabrodszkij az amerikai lap szerint jól ismeri az ellenséget, maga is öt évig szolgált az orosz hadseregben. Az amerikaiakról is sokat tud, mert egy ottani vezérkari főiskolán is tanult. Nyolc évvel később pedig egy merész műveletet vezetett az oroszbarát szakadárok vonalai mögött Kelet-Ukrajnában, amelyet részben az Amerikában tanultak ihlettek.

Donahue igazi sztár a különleges műveletek világában. A CIA halálosztagaival együtt üldözött terrorvezéreket Irak, Szíria, Líbia és Afganisztán legveszélyesebb részein. A Delta Force parancsnokaként kulcsszerepe volt az Iszlám Állam elleni harcban, amikor szövetséget épített ki a kurd harcosokkal. Az amerikai csapatok európai főparancsnoka, Cavoli tábornok egyszer úgy jellemezte, mint „egy képregényhőst”.

Kezdetben Donahue tábornok és néhány segédje a mobiljukon továbbítottak információkat az orosz csapatmozgásokról az ukránoknak - írja a Times. Ez is segített valamit, de az amerikaiak hamar rájöttek, ha tényleg esélyt akarnak adni Ukrajnának, akkor nehézfegyvereket kell biztosítaniuk: M777-es tarackokat és a hozzájuk tartozó lövedékeket. Amikor Joe Biden elnök aláírta az M777-esek szállítását, a Tony Bass Auditórium igazi hadműveleti központtá alakult. Egy lengyel tábornok lett Donahue helyettese. Egy brit tábornok vezette a logisztikai központot – ott, ahol korábban a kosárlabdapálya volt. És egy kanadai tábornok irányította a kiképzést.

Az auditórium alagsorában hírszerzési központ, úgynevezett „fúziós központ” jött létre, amely folyamatosan követte az orosz csapatmozgásokat.

Itt a CIA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) és a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (NGA) tisztjei dolgoztak együtt más szövetséges hírszerzőkkel. Az új műveleti egységet „Task Force Dragon”-nak nevezték el.

Wiesbadenben közel húsz ukrán tiszt is dolgozott: hírszerzők, műveleti tervezők, kommunikációs és tűzvezetési szakemberek. Minden reggel összeültek az amerikaiakkal, hogy átnézzék az orosz fegyverrendszerekről, csapatmozgásokról befutó adatokat, és kiválasszák a legfontosabb aznapi célpontokat. Igaz, ezeket ők nem célpontoknak, hanem „érdeklődési pontoknak” (points of interest) nevezték, hogyha valaki egyszer megkérdezné őket, adtak-e át célpontokat az ukránoknak, őszintén tagadhassanak.

Az amerikaiak más szabályokat is felállítottak, hogy a NATO-t ne érje orosz megtorlás. Így például nem lehettek a célpontok orosz területen, és nem oszthattak meg hírszerzési adatokat konkrét katonákról, különösen az orosz hadvezetés stratégiai vezetőiről, például Valerij Geraszimov vezérkari főnökről. Emellett a terepen harcoló ukrán alakulatok nem tudhatták meg, honnan kapják a célpontok listáját. Csak koordinátákból álló adatcsomagokat láttak egy biztonságos felhőben, „1. prioritású”, „2. prioritású” és hasonló kategóriákba sorolva.

A titkos hadművelet legelső célpontja a New York Times szerint 2022-ben egy Zoopark néven ismert radaros páncélozott jármű volt, amely képes volt bemérni az ukrán M777-esek helyzetét. Az ukránok csapdát állítottak: először tüzet nyitottak az orosz állások irányába. Amikor az oroszok bekapcsolták a Zoopark radarját, hogy bemérjék a lövések forrását, a fúziós központ bemérte a jármű pontos koordinátáit.

A lövésre Donahue adott parancsot, a gombot pedig egy ukrán tüzér nyomta meg.

Ezután Szeverodonyeckban csaptak le pontonhidakra. Az ukrán becslések szerint itt legalább 400 orosz katona vesztette életét.

2022 közepén az ukránok a wiesbadeni központ hírszerzési és célzási adatai segítségével zúdítottak rakétazáport az oroszok rettegett harci egysége, az 58. Összfegyvernemi Hadsereg herszoni főhadiszállására. Tábornokokat és vezérkari tiszteket öltek meg. Az egység ezután újabb és újabb helyeken próbált újraalakulni – de az amerikaiak újra és újra megtalálták őket, és az ukránok minden alkalommal megsemmisítették a bázisukat.

A titkos központnak fontos szerepe volt 2022 őszén a krími Szevasztopol kikötője elleni támadásban is. Ezt tengeri drónokkal hajtották végre a CIA támogatásával, és az akció miatt az oroszok egy időre kivonták a hajóikat a térségből.

Miközben Wiesbadenből egyre több célpontot kaptak, a fronton világossá vált, hogy ennél is hatékonyabban működhetnének, ha lennének nagy hatótávolságú, műholdas irányítású rakétarendszereik – azaz zöld utat kapnának a HIMARS-ok.

Miután Joe Biden rábólintott, a New York Times szerint Wiesbadenből felügyeltek minden egyes HIMARS-támadást.

Donahue tábornok és segédei átvizsgálták az ukránok célpontlistáját, tanácsot adtak, hova helyezzék a kilövőállásokat, és mikor indítsák a támadást. Az ukránok csak az amerikaiaktól kapott koordináták alapján használhatták ezeket a rakétákat. A rendszer indításához ráadásul egy speciális elektronikus kulcskártya kellett, amit az amerikaiak bármikor deaktiválhattak. A HIMARS 2022-ben rengeteg orosz katonát ölt vagy sebesített meg hetente. Az orosz csapatok zavarodottá váltak, a moráljuk összeomlott.

De az ukránok nemcsak a légicsapásokat egyeztették az amerikaiakkal, hanem a szárazföldi hadműveleteket is közösen tervezték. És az amerikaiak segítettek nekik egy új, tengeri drónflotta kifejlesztésében, legyártásában és bevetésében is, hogy ezzel támadják az orosz Fekete-tengeri flottát. Ehhez átadtak nekik egy olyan tengeri drón-prototípust is, amit eredetileg a kínai haditengerészet elleni védekezésre szántak Tajvan térségében.

A New York Times cikke szerint az együttműködés során az amerikaiak gyakran azon tűnődtek, „Ha most lépünk egyet előre, kitör a harmadik világháború?”

A lap egy konkrét példát is említ, ami a háború egyik legfeszültebb pillanatához vezetett.

2022 őszén a délen harcoló orosz hadsereg váratlanul gyors összeomlása miatt úgy tűnt, reális lehetőség nyílik a Krím elfoglalására. Azt pontosan lehetett tudni, hogy ez Putyin egyik legérzékenyebb pontja. Az amerikai hírszerzés lehallgatta az orosz hadműveleti parancsnokot, Szergej Szurovikin tábornokot, amint arról beszél, hogy Putyin „valami kétségbeesett dolgot” fontolgat: taktikai atomfegyver bevetését, hogy megakadályozza az ukránokat a Dnyeper átlépésében és a Krím felé való előretörésben.

Addig az amerikai hírszerző ügynökségek 5–10 százalékra becsülték annak esélyét, hogy Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajnában. Ha viszont a déli front összeomlott volna, ez az arány 50 százalékra ugrik.

Miközben Biden tanácsadói amellett érveltek, hogy fogják vissza az ukránokat, Donahue tábornok arra próbálta rávenni őket, hogy haladjanak minél gyorsabban előre. Ő úgy látta, ez lehet az ukrán hadsereg legjobb esélye, hogy döntő csapást mérjen az oroszokra. De egyben ekkor volt talán a legnagyobb veszélye is annak, hogy a háború kiszélesedik. Végül az egészből nem lett semmi, a helyszínen harcoló ukránok ugyanis nem láthatták az amerikai műholdképeket, és nem hitték el, hogy nincs előttük komoly ellenséges erő, így megálltak, és a lehetőség elillant.

A cikk részletesen bemutatja a háború fordulópontját is: 2023-at, valamint azokat a hibás döntéseket, amik az ukrán ellentámadás kudarcához vezettek.

Az év elején a nemzetközi szövetségen belül sokan hitték, hogy az ukránok 2023-ban diadalmaskodnak, vagy Putyin kénytelen lesz béketárgyalásokba kezdeni. De keservesen csalódniuk kellett. Az amerikai parancsnokságot Antonio A. Aguto altábornagy vette át, akinek a fő feladata az ukrán erők kiképzése lett volna. Ők azonban alig küldtek egységeket. Problémákat okozott az ukrán katonai parancsnokok közötti rivalizálás, valamint az is, hogy Zelenszkij nem merte meglépni, hogy leszállítja a sorkötelezettségi korhatárt 18 évre, így az ukránok folyamatosan létszámhiánnyal küzdöttek. Gondot okozott, hogy a lőszerhiány miatt a helyszíni ukrán parancsnokok már nem fogadták el automatikusan a Wiesbadenből érkező célpontlistát, drónokkal ellenőriztek minden egyes célt, mielőtt megindították a tüzérségi támadást, ez viszont belassította a csapásokat.

A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy az ukránok az utolsó pillanatban megint változtattak az előre egyeztetett haditerven, és egyszerre három irányban indítottak támadást. „Itt kellett volna kiszállnunk” – mondta a New York Times-nak egy magas rangú amerikai tisztviselő. Nem tették, de ahogy várható volt: az egész ellentámadás kudarcba fulladt.

2024-ben a helyzet egyre kétségbeejtőbb lett, a bizalom megingott, és az amerikaiak arra kényszerültek, hogy egyre több, saját maguk által meghúzott vörös vonalat lépjenek át.

Az amerikaiak szerint az ukránoknak a védekezésre kellett volna koncentrálniuk, és hogy újjáépíthessék a megtépázott erőiket,  Zelenszkij azonban azt mondta: sikerre van szükségük.

Az amerikaiak emiatt beleegyeztek, hogy megpróbálják nagyhatótávolságú rakétákkal és drónokkal végrehajtott bombázásokkal arra kényszeríteni az oroszokat, hogy kivonják katonai infrastruktúrájukat a Krímből,. A művelet a Lunar Hail (Holdzápor) fedőnevet kapta. Ehhez azonban az ukránoknak százával kellett kapniuk ATACMS típusú, nagy hatótávolságú fegyvereket, amik 300 kilométerre is eljutnak.

Hasonló engedmény volt az SME-k, a Kijevben szolgáló amerikai „szakértők” számának megemelése. Kezdetben amerikai katonák egyáltalán nem lehettek Ukrajnában, nehogy a vietnámi háború idején odaküldött „tanácsadókhoz” hasonlítsák őket. Ahogy azonban a helyzet romlott, egy tucat tisztet küldtek oda, majd a számukat megháromszorozták.

A legszigorúbb vörös vonal, az orosz területek támadásának tiltása azonban továbbra is életben volt. De 2024. május 10-én ezt is feloldották, ugyanis az oroszok jól láthatóan Harkiv megtámadására készültek, ahol egymillió civil él. Ehhez orosz területen vonták össze az erőket. Amikor támadásba lendültek, a Biden-adminisztráció megváltoztatta a játékszabályokat.

Az amerikaiak létrehoztak egy úgynevezett „műveleti dobozt” – egy olyan zónát orosz területen belül, ahol az ukránok amerikai fegyverekkel is lőhetnek, és ahol Wiesbaden segítheti a csapások végrehajtását.

A CIA pedig külön engedélyt kapott, hogy tiszteket küldjön Harkiv térségébe, akik az ukránokkal közösen segítették a műveleteket a zónán belül.

A műveleti doboz május végén aktiválódott. Az oroszok a háború egyik legsúlyosabb veszteségét szenvedték el. A dolog azonban visszaütött, amikor Zelenszkij váratlanul megtámadta Kurszkot. Az ukránok koalíciós támogatással kapott fegyverekkel hatoltak be orosz területre, a műveleti dobozon belül – ezzel pedig megszegték a szabályokat. A műveleti dobozt ugyanis azért hozták létre, hogy megakadályozzanak egy humanitárius katasztrófát Harkivban – nem azért, hogy az ukránok kihasználják, és orosz területet foglaljanak el.

Az amerikaiak bizalma súlyosan megingott. Ennek ellenére tudták, ha leállítják a támogatásukat, a Kurszkban harcoló ukrán katonákat HIMARS-védelem és amerikai hírszerzés nélkül egyszerűen lemészárolják.

Ahogy közeledett Joe Biden hivatali idejének vége, az amerikai elnök két további határt is átlépett.

Szeptemberben engedélyezte, hogy a CIA információi alapján induljon dróntámadás orosz területen, az ukrán határtól 470 kilométerre, egy hatalmas fegyverraktár ellen. Innen látták el fegyverekkel az orosz egységeket Harkivban és Kurszkban. A CIA nemcsak a hírszerzési adatokat osztotta meg, de még a drónok útvonalát is megtervezték. Az eredmény egy hatalmas robbanássorozat.

Az utolsó hetekben pedig Biden kiterjesztette a műveleti dobozt, lehetővé téve, hogy az ATACMS rakéták és a brit Storm Shadow robotrepülőgépek oroszországi célpontokat is támadhassanak. A döntést azután hozta meg, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött, hogy segítsenek az oroszoknak kiszorítani az ukránokat Kurszkból. Az amerikai támogatással indított első csapások egyike megsebesítette Kim Jong Bok vezérezredest, az észak-koreai parancsnokot, amikor épp orosz társaival tárgyalt egy parancsnoki bunkerben.

Mindez azonban nem változtatott azon, hogy mind az amerikaiak, mind az ukránok egyre borúsabban látták a jövőt. A kezdeti szoros szövetség a New York Times szerint a belső rivalizálások, sértettségek és eltérő célok miatt megroppant. Míg az amerikaiak megfontoltan haladtak, elérhető célokat tűztek ki, az ukránok mindig a teljes győzelmet, az „áttörést” próbálták elérni, és úgy érezték, visszafogják őket.

Bár a cikk a Trump megválasztása utáni időszakkal már nem foglalkozik, a leírtakból világossá válik, miért lehetett akkora csalódás az ukránok számára az amerikai külpolitika teljes irányváltása, és az is, miért tudta Trump néhány nap alatt gyökeresen megváltoztatni Zelenszkij hozzáállását az új elnök által szorgalmazott békekötéshez, amikor egy időre megtiltotta az amerikai-ukrán hírszerzési együttműködést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.


Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.

Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.

Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.

Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.

Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.

Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.

Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.

A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Van esély elkapni az Egyesült Államok elnökét” – Tarjányi Péter a Trump elleni merényletkísérletet elemezte
A biztonságpolitikai szakértő szerint „kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban”.


A Donald Trump elleni múlt szombati merényletkíséretről több videót is megosztott az amerikai ügyész. Az egyiken az látszik, hogy előző nap bejárja a szállodát, majd a másikon már a fegyveres támadó menekülni próbál az épületből, közben a biztonsági emberek között fut át fegyverrel a kezében.

Az események a Washington Hiltonban tartott Fehér Házi Tudósítók Vacsoráján történtek, ahol a 31 éves Cole Tomas Allen a hatóságok szerint legalább egy lövést adott le. Az elnök sértetlen maradt, a Secret Service egyik tisztjét pedig a golyóálló mellénye védte meg. A gyanúsított egy írást is küldött a családjának, amelyből kiderült, hogy a kormányzat tagjait célozta. Az eset óta Allen ellen az elnök elleni merényletkísérlet miatt vádat emeltek, a hatóságok pedig közölték: nincs bizonyíték arra, hogy a megsérült tisztet baráti tűz érte volna. A támadás után Trump azt nyilatkozta, nem félt, sőt, saját elmondása szerint lassította az ügynökök munkáját, mert kíváncsi volt, mi történik.

A felvételt Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő a közösségi oldalán elemezte.

A szakértő szerint a Donald Trump elleni támadás során a védelmi rendszer több ponton is hibázott, felmerülhet a „baráti tűz” lehetősége, az elnök pedig a protokollal szembemenve, saját kíváncsisága miatt maradhatott a helyszínen. Tarjányi arra figyelmeztet, a videókon látható hibák miatt újabb támadási kísérlet is várható.

Tarjányi Péter szerint „a merénylő a videók alapján tudatosan készült a támadásra.” Úgy látja, a támadó bejárta a helyszínt és megtervezte a bejutást, de a védelmi zónán belül már rögtönöznie kellett.

A szakértő szerint „maga a behatolás és támadás jól időzített: a védelem külső vonala már a biztosítás végére készül”. Állítása szerint a biztonságiak a rendezvény végéhez közeledve már bontották az ellenőrző kapukat, miközben „a védelem a klasszikus befelé figyelő kör rendszert viszi, nincs kifelé figyelés”.

„A kutyás biztonsági nem detektálja, hogy a kutya bejelez az elkövető feltételezhető felkészülési helyénél, valószínűleg a mosdónál”.

Tarjányi szerint a támadó gyors mozgása meglepte a biztosítókat. „A védelem lassan reagál. Valójában egy rendőr érzékeli a fegyverest, ő lép akcióba és tüzel, a többiek az ő reakciójára mozdulnak”.

A szakértő szerint a lövöldözés során csak a szerencsén múlt, hogy nem sérültek meg többen, és felveti a baráti tűz lehetőségét is, noha a hatóságok ezt cáfolták. „Álláspontom szerint az 1 fő biztonsági NEM az elkövető miatt sérült meg, hanem a videó alapján abszolút benne van a baráti tűz esélye…”

A poszt írója szerint a biztosítók egy része a lövések után visszavonult. „Akik abban az irányba voltak, amerre több lövés becsapódhatott – nem az elkövetőbe –, araszolva eltűntek a mosdó irányába, és feladták a pozíciójukat. Ez első mozgásként a “baráti tűz” miatt érthető, de utána már szánalmas megfutamodás”.

Tarjányi a vezetők kimenekítését is bírálja, mivel szerinte a rádiós kommunikáció alapján a rendszer gyorsan tudta, hogy mi történt.

Úgy fogalmaz, „így végképp érthetetlen az a korábbi videó, ahol az USA alelnökének és elnökének 'menekítésének nevezett bohózata' történik.”

A szakértő a legdurvább hibának azt tartja, hogy az elnök a helyszínen maradhatott. „Az pedig, hogy az USA elnöke – a titkosszolgálat által beismerten – eldönthette, hogy marad egy 'védett' helyiségben a támadás helyszínén az információkat megnézni, mert kíváncsi, abszolút minden védelmi protokollal szembemegy. Agyrém!”

„Kijelenthető az elmúlt 22 hónap 3 támadási eseményei alapján, hogy az elnöki védelmi rendszer rosszul működik az USA-ban.”

Hozzáteszi: „sőt, az is hogy az elnök ebben a témában is 'önjáró'…”

A szakértő komor jóslattal zárja bejegyzését. „Álláspontom szerint lesz próbálkozás újabb támadásra – a videókat elemezve –, mert ha egy szélsőséges megnézi ezeket a képsorokat, úgy fogja értékelni: AHOGY A VÉDELMI RENDSZER MŰKÖDIK MA AZ USA-BAN VAN ESÉLY “ELKAPNI” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉT” - írja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk