KULT
A Rovatból

Az évtized biznisze vagy csúnya pofáraesés lesz az asztrobiológiai rekordbefektetésből?

Tévékritika: megnéztük a Cápák között új évadának első két részét.


Ehető kávéscsésze, fermentált savanyúsággal bizniszelő csajok, munkamániás kenyérművész, buliszervező appon pörgő srácok, volt marhatenyésztők vegán sonkája, kidobásra szánt kütyüket robotika-táborokban újrahasznosító, cuki házaspár és a magyar Elon Musk – miattuk izgulhattunk a negyedszer elstartoló Cápák között első két epizódjában, ahol máris rekordbefektetés született. Az üzleti showműsor hozza a megszokott színvonalat, megint izgalmasabbnál izgalmasabb ötleteket és különleges életutakat mutat be, de nem ez a legnagyobb érdeme, számomra legalábbis.

A show hetente egyszer egy órára képes visszaadni a reményt, hogy ésszel, kitartással, szorgalommal és lelkesedéssel elérhetjük a céljainkat még a mai, hazai viszonyok között is, ráadásul két, Covid-sújtotta év után, és ez nem kis dolog.

A magyar üzleti showműsor január első vasárnapján indult a negyedik évadjával és már a második részben megdöntötte a saját rekordját, már ami a befektetési összeget illeti. Hogy a január 9-i epizódban utolsóként a Cápák elé lépő fiatal kutató-feltaláló, Dr. Mátyás Bence asztrobiológiai projektje valóban olyan átütő üzletnek bizonyul majd, mint ígéri, és megsokszorozza azt a 2 millió eurót, vagyis mai árfolyamon közel 720 millió forintot, amit három nagyhal megszavazott neki, nagy kérdés. A betegségek egy csepp vérből való kimutathatóságának mítoszába belebukó, amerikai Theranos csúfos történetének árnyékában én inkább a nem felé hajlok, ahogy az üzletből kiszálló egyik cápa is, de ne nekünk legyen igazunk. És ne is szaladjunk ennyire előre, mert sok más is történt ebben a két epizódban, ami említésre érdemes.

A beköltözős-kukkolós valóságshow-k, a zenés-táncos tehetségkutató showműsorok, a sportvetélkedők és az egzotikus helyeken játszódó, celebes túlélőshow-k által keltett hangos csatornazajban szerencsére akad még néhány műsor, amiknek sikerül az olyan tévészkeptikus fanyalgókat is meggyőzniük arról, hogy néha azért van értelme bekapcsolni a készüléket, mint én.

Ilyen például az RTL Klub-on futó Cápák között, ami a hazai műsorkínálatban egyedüliként foglalkozik üzleti ötletek megtámogatásával és befektetőt keresők vállalkozásaival. A műsor nem saját találmány, az amerikaiaknál 2009 óta fut nagy sikerrel a széria eredetije, a Shark Tank, ami pedig egy japán ötlet továbbgondolásából született. Szerencsére a magyar verzió lett olyan erős, hogy nem fulladt bele már az első szezonban az érdektelenségbe, sőt, három évad után még mindig üde színfolt tud lenni a kereskedelmi televíziók showműsorai közt.

Ez köszönhető részben a jól összeválogatott ötleteknek, részben pedig annak, hogy a zsűriben ülők nem tizenöt perc hírnévre vágyó celebek, akik magamutogatással és alpári poénokkal igyekeznek egymásra licitálni, és megkapaszkodni a bulvárlapok címlapjain, hanem okos és tájékozott vállalkozók, akik szakmailag sokat letettek már az asztalra.

Ennélfogva hitelesek, van tartalma annak, amit mondanak, és ami a legfontosabb, őszintén tisztelik azokat, akik ki mernek állni eléjük az ötletükkel, pláne, ha az tényleg ütős. A hülyeségekre viszont egyből ugranak, már az első percben süt az arcukról, ha valaki nem szimpatikus nekik, de ilyenkor sem aláznak pusztán a show kedvéért, és ez a hozzáállás nagyon bejön nekem.

Az új évadban nem változott a befektetői csapat az előzőhöz képest, megint Tomán Szabina, Balogh Levente, Balogh Péter, Lakatos István és Moldován András előtt kell beszámolniuk az ötleteikről és vállalkozásaikról a kiválasztott jelentkezőknek.

Az idei műsor legleső ötletét Zádor Attiláné Éva hozta, aki kukoricalisztből készült, ehető kávéscsészéjével szeretné megoldani a világ műanyag- és papírpohár problematikáját. A Cápák azonban néhány keresztkérdéssel összetörték a Harapohár kitalálójának magasratörő álmait, Moldován András pedig magát a poharat is.

Másodjára egy lelkes testvérpár lépett a befektetők elé. Garzó Galatea és nővére, Gabriella, a Vegi Pont névre hallgató vállalkozás tulajdonosai fermentációs eljárással készítenek esztétikusan csomagolt savanyúságokat. A lányok üzletük bővítéséhez kértek pénzt, és kis alkudozás után kaptak is.

Harmadikként három fiatal srác érkezett, Benedek, Balázs és Botond a ProjectX nevű, okostelefonos bulialkalmazást hozta el a befektetőknek. A Cápákat nagyon feldobta a tehetséges és ambíciózus fiúk ötlete, de egyelőre nem látták benne az üzleti lehetőséget, így nem született egyezség.

Utolsóként a Pipacs Pékség alapítója és tulajdonosa, Fülöp Ádám állt a Cápák elé, aki bioalapanyagokból készíti illatos kovászos kenyereit és pékáruit.

A befektetőket szíven ütötte Fülöp lelkesedése, munkatempója és elhivatottsága, és tettek is neki ajánlatot, de a kenyérművész végül nem fogadta el az eredeti elképzeléseivel nem egyező lehetőséget. Ennek ellenére kétségtelenül ő lett az első epizód kedvence, akinek a műsorban való szereplése valószínűleg hatalmasat dob majd a forgalmán és biztos vagyok benne, hogy hallunk még róla.

A négy ötlet mellett belefért a műsorba egy visszatekintés is: egy rövid összeállításból megtudhattuk, mi történt egy korábbi versenyző, a natúrborokat készítő Homoky Dorka vállalkozásával a műsorban való szereplése óta. Az ilyen sikersztorikból lehetne több is, mert nagyon jó látni, hogy tényleg előrébb tudnak lépni a befektetések segítségével az arra érdemes vállalkozók, de ezt csak úgy csendben jegyzem meg, mert tudom, hogy a műsoridő az műsoridő.

A második epizódba három jelentkező fért bele. Elsőként egy házaspár lépett a Cápák elé. Révész Ildikó és Pásku Ferenc régebben szarvasmarhatelepet vezettek, de egy életmódváltás hatására felszámolták a vállalkozásukat és vegán éttermet nyitottak a fővárosban. Miután a helyet elvitte a Covid, elkezdtek sonkát készíteni vegán alapanyagokból, ezzel a termékükkel érkeztek a befektetők elé és rendesen ki is vágták a biztosítékot náluk. A leghangosabban a „sertésmogul” Moldován András akadt ki az ötleten, és majdnem ki is ment a stúdióból, amikor a Cápák azon kezdek lamentálni a versenyzők távozása után, hogy tényleg egészségesebbek leszünk-e, ha kevesebb húst eszünk.

A kis közjátékot követően egy nagyon cuki házaspár érkezett, akik már a bemutatkozó kisfilmjükkel elnyerték az epizód kedvencei címet. Gajdács Krisztián és a felesége, Gina tonnányi kidobásra szánt elektronikai hulladékot halmoztak fel békéscsabai otthonukban.

Délutáni szakköröket és nyári táborokat szerveznek, ahol hardware- és szoftverfejlesztésre tanítják a gyerekek. A kicsik robotokat, okos palántanevelőket és egyéb kütyüket készíthetnek a szétszerelt telefonokból, videólejátszókból és egyebekből. A pár bővíteni szeretne, befektetői pénzből kidolgoznának egy oktatói hálózatot és három megyében indítanák el a RoboKalandot.

Bár a Cápák nem látták a befektetői lehetőséget az ötletben, nagyon meghatotta őket Krisztiánék lelkesedése és felajánlották nekik a segítségüket a továbblépéshez. Biztosan hallunk még a RoboKalandról.

Utolsóként érkezett a stúdióba Dr. Mátyás Bence, a fiatal kutató és feltaláló egy asztrobiológiai projektet hozott a Cápáknak. Bence vállalkozása az egyetlen olyan cég ma itthon, amelyik űrszállítással foglalkozik, a szakember kis csapatával egy olyan rakéta tökéletesítésén dolgozik, amivel növényeket lehet telepíteni és termeszteni a Marson. Ehhez olyan eszközökre is szükség van, amiknek a segítségével a távolból lehet vizsgálni a növények állapotát és előrejelzést lehet adni a fejlődésükről.

Az általuk kidolgozott eszköz azonban orvosi célokra is használható, Bence szerint egy csepp vérből képes kimutatni a rákot és a cukorbetegséget jóval a kialakulásuk előtt. A Cápák közül hárman csaptak le a fejlesztésre és összesen 2 millió eurót ajánlottak fel 15 százalékos részesedésért cserébe. Ahogy már a bevezetőben írtam, én szkeptikus vagyok az ötlettel kapcsolatban, de drukkolok neki. És várom a műsor harmadik epizódját meg a további sikertörténeteket. Soha nem volt ilyen nagy szükségünk rájuk.

Cápák között

Magyar üzleti showműsor

Vasárnaponként 18.50-tól az RTL Klub-on és az RTL Most műsorán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk