KULT
A Rovatból

Az év krimijétől a legjobb életmódtanácsokig - Ezeket a könyveket olvasd a strandon!

Nyári könyvajánlónkban a legváltozatosabb műfajokból válogattunk.


Szuper a nyári könyves felhozatal, válogatni is nehéz, most abból indultunk ki, mi lehet az, amit egy igazi feltöltő nyaraláson a legszívesebben elolvasnánk, ha már az összes Agatha Christie-t kivégeztük.

Liz Moore: Hosszú fényes folyó

A Rome-díjas író, Liz Moore Philadelphiában él, a Temple Egyetemen tanít kreatív írást. A Hosszú, fényes folyó a negyedik regénye, és az első magyarul is olvasható könyve. A történet középpontjában két lánytestvér áll: az egyikük rendőr, a másik épp az ellentétes oldalon tengeti napjait: drogfüggők és szexmunkások veszik körül. A helyszín ugyanaz, az életük kontrasztos. Egy napon Kacey, az utóbbi eltűnik, mire Mickey gyanút fog: mi van, ha épp a testvére a következő áldozat abban a sorozatgyilkossági ügyben, melyben épp ő nyomoz? A családi sebeket, a függőség és a feltétel nélküli szeretet témáit irodalmi igényességgel és kellő nyerseséggel dolgozza fel a szerző, miközben lerágjuk a körmünket az izgalomtól. Az Irish Times szerint ez az év legjobb bűnügyi regénye. De nemcsak az: társadalomkritika és családi dráma is egyben.

(21. Század Kiadó)

Mimi Thorisson: Itália ízei

Ez az a könyv, amitől már akkor hátast dobsz, amikor a kezedbe fogod. Egyszerűen gyönyörű kiadvány, csodás borítóval, hangulatos, szép képekkel. És tényleg olyan, amint az alcím is ígéri: Receptek, titkok és történetek, azaz nem egy egyszerű szakácskönyvről van szó, sokkal inkább az itáliai gasztronómiai kultúrába betekintést engedő titokládáról (kicsit úgy is néz ki). Az író akármennyire is "csak" ételekről ír, ízig-vérig író, mert olvasás közben azon lepődtem meg leginkább, hogy bár sosem éltem Olaszországban, csak jártam ott, máris nosztalgikus hangulat tölt el olyan helyek és korok és ízek iránt, melyeket sosem ismertem. Ajándéknak is fantasztikus.

HVG Könyvek

Szűcs Péter: Dharma

Szűcs Péter 2004-ben elnyerte a Litera.hu, a Goethe Intézet, a berlini Kafka folyóirat közös irodalmi pályázatának közönségdíját Kafka a fa alatt című írásával, a Dharma az első regénye. "Egy család története a Tiszától a Gangeszig" olvashatjuk a tagline-ban a könyv gyönyörű borítóján. Három generáció történetét ismerhetjük meg a sodró történetű regényben, ami érzékletes leírásaival, pontos karakterábrázolásával elragadja az olvasót. Az egyik szál az ötvenes évek közepén indul, a másik egy szerelem története a rendszerváltáskor, a harmadik egy Y-generációs fiatal drámája. Utazásokban és fordulatokban gazdag, élettel és megéltséggel átitatott könyv.

(Libri)

James Nestor: Lélegzet

Én nem gondoltam volna, hogy valaha egy olyan könyvet nem fogok tudni letenni, melynek központi témája életünk szinte észrevétlen, de alapvető feltétele: a légzés. Mégis így jártam, Nestor könyve olyan lebilincselő, miközben tudományosan alátámasztott és egymás után dobálja az olvasót a lélegzettel, az emberi szervezet oxigénellátásával kapcsolatos hihetetlennek hangzó tényekkel, hogy nem mire a végére értünk, már értjük, miért nem tudtuk abbahagyni. És hogy eddig miért nem tudtuk a legalapvetőbb dolgot, amit a születésünk első pillanatában megteszünk már: a helyes légzést. Ez nem mellékes infó: miközben elolvassuk, megtanulunk rendesen lélegezni. Ami az egészségünk alapvetése - csak a sok száz év alatt megfeledkeztünk róla.

(21. Század Kiadó)

Gabrielle Bernstein: Mindennapi csodák

Ez a New York Times bestseller egy igazi kézikönyv, amit bármikor előkaphatunk, amikor azt érezzük, arra van szükségünk, hogy egy írás megtámogasson minket egy-egy kihívást jelentő élethelyzetben. Számos, a mindennapi életben előforduló téma előkerül, és akár sorrend nélkül, a ránk éppen érvényes problémánál is felcsaphatjuk. A tanácsok érezhetően tapasztalatokon alapulnak, és a 108 eszköz, aminek segítségével csökkenthetjük a stresszt, megélhetjük az adott pillanatot, és elérhetjük a céljainkat, valóban hitelesnek érződik. Még nem próbáltam ki mindet, de a pénz kezeléséről például okos dolgokat ír.

Édesvíz Kiadó

Transzgenerációs történetek

A téma meglehetősen aktuális, sőt, trendi: az utóbbi időben egyre több könyv, dokumentumfilm stb., a befogadót célzó médium foglalkozik azzal, hogy rájöjjünk, van úgy, hogy a problémáink túlmutatnak rajtunk, és gyökerük az egészen régmúltban, azaz elődeink történeteiben keresendő. Amikor a saját traumatikus reakcióinkra nem leljük a választ a jelenben, sem a saját múltunkban, érdemes a szüleink, nagyszüleink, dédszüleink - sőt.. - múltja felé fordulni a válaszokért. Elismert szakemberek keresik a választ a kérdésekre, és egészen megdöbbentő terápiás eseteket ismerhetünk meg az elbeszélésekből - hogy mi is a gyógyulás útjára léphessünk.

HVG Könyvek

Abigail Dean: Az "A" lány

Az „A” lány jogai harminchárom országban keltek el, és amelynek filmváltozatát a Csernobil sorozat rendezője, Johan Renck készíti. Ez már elegendő információ ahhoz, hogy tudjuk, amire Hollywood felkapja a fejét, ott gyanúsan minőséget szimatoltak ők is. Dean könyve hősnőjének története szülei évekig tartó kínzásának végén indul, mintha happy enddel kezdődne: a lány kiszabadul a Borzalmak Házából, ahol őt és testvéreit fogva tartották. Vagyis a regény ott indul, ahol a hasonló sztorival operáló történetek végződni szoktak. Új élet, új remények - persze ez egy pillanatig sem ilyen egyszerű. A könyv azt vizsgálja meg, mi történik akkor, amikor a közös "örökség" feldolgozását kell meglépni a testvéreknek. Nemcsak remek thriller, de lélektanilag pontos, csontig hatoló dráma is, komoly kérdésfeltevésekkel. Libri Kiadó

Tara Stiles: Tiszta test, tiszta elme

Tara Stiles neve nem volt ismeretlen a számomra, mert már két remek könyv jelent meg nálunk tőle: a Gyógyító jóga és az Élj egészségesen a saját szabályaid szerint. Korábban is kedveltem a stílusát, de új munkája is azért szimpatikus, mert nem didaktikus törvényeket próbál a fejünkbe sulykolni, hanem rugalmas szabályokat, melyeket beváltnak tapasztal életmódszakértőként, és bátran ajánlja, hogy magunkra szabjuk őket. A négy hetes holisztikus alapú méregtelenítő terv valójában tanácsok és rengeteg egybegyűjtött tudás keveréke - olvashatunk benne az ajurvédikus elvektől a nagymamák bevált módszereiig. Hiteles, olvasmányos könyv.

Édesvíz Kiadó


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk