KULT
A Rovatból

Az erdő közepi Airbnb-ben maszkos támadók terrorizálják a fiatal párt – A Hívatlanok: Első fejezet jól indul, de hülyeségbe fullad

Akár siker az új Hívatlanok-trilógia első része, akár bukás, mindenképp kapunk belőle még két részt. Az Első fejezetet látva pedig már csak abban reménykedünk, hogy az igazi puskaport a későbbiekre tartogatták…


A Hívatlanok című horror 2008 májusában került először az amerikai mozikba (nálunk négy hónapos késéssel 2008 szeptemberében), az író-rendező Bryan Bertino pedig valószínűleg ekkor még nem gondolta, hogy milyen franchise-á növi majd ki magát kellemesen kaotikus home invasion-filmje. Persze ehhez az is kellett, hogy nagy sikert arasson, amit kipipálhattak az alkotók, hiszen mindössze 9 millió dolláros költségvetésére 82,4 milliót keresett világszerte. Pedig semmi igazán újat nem lehetett benne látni. A sztori szerint egy párt (Liv Tyler és Scott Speedman) egy isten háta mögötti nyaralóban elkezd terrorizálni három maszkos idegen, egy férfi és két nő. Ennyi.

Az egyszerűségében azonban volt valami igazán félelmetes, tekintve, hogy nem ismertük meg a zaklatók motivációját (vélhetően nem volt nekik, leszámítva azt, hogy megtehetik), nem is vették le az álarcukat, sőt, nem is nagyon beszéltek, szóval körbelengte őket valami megfoghatatlan, kissé túlvilági és épp ezért rendkívül félelmetes atmoszféra.

S bár annak idején úgy reklámozták a filmet, hogy igaz történeten alapul, ez kissé félrevezető volt, mivel Bertino bevallotta, hogy a forgatókönyv megírását egy betöréssorozat ihlette, amely a szomszédságában történt fiatalkorában, illetve a Manson család gyilkosságaiból is kölcsönzött elemeket. A lényeg, hogy a taktika bevált, és a Hívatlanok széles körben ismert lett.

S ezért is volt meglepő, hogy tíz éven keresztül nem készült hozzá folytatás (pedig nézzük meg, mi lett A bűn éjszakája sikere után, igaz, ott jóval eredetibb és kiaknázhatóbb történettel rukkoltak elő a készítők). 2018-ban érkezett meg a Hívatlanok 2: Éjjeli préda, de Bertino ebben már csak forgatókönyvírói és produceri feladatokat vállalt el, a rendezést pedig átengedte Johannes Robertsnek (47 méter mélyen 1-2, A kaptár: Raccoon City visszavár). Itt már egy négy fős családot üldözött a három pszichopata, és jóval gyengébb módszerekkel az első résznél, ráadásul sokkal kevesebbet is keresett, de mivel hollywoodi mércével nézve zsebpénzből (5 millió dollárból) készült, és azért ismertebb neveket is fel tudott vonultatni (Christina Hendricks, Martin Henderson, Bailee Madison, Lewis Pullman), végül sikerült megtérülnie.

Ahelyett azonban, hogy a Lionsgate stúdió simán készített volna egy harmadik Hívatlanok-filmet néhány évvel később, egy jóval nagyobb fába vágták a fejszéjüket. Bevonták a projekt(ek)be Renny Harlin rendezőt, aki egykor nagyszabású mozifilmekkel írta be magát így vagy úgy a mozgókép-történelembe (Még drágább az életed, Ford Fairlane kalandjai, Cliffhanger – Függő játszma, Utánunk a tűzözön, Háborgó mélység stb.), majd az ezredforduló után szépen lezülött B-filmes direktorrá (12 menet, Herkules legendája, A hiányzó golyó, Tolvajok társasága stb.).

Az volt az elképzelés, hogy egyrészt nem folytatást, hanem egy rebootot készítenek, ami Bryan Bertino 2008-as filmjén alapul, illetve nem egy, hanem mindjárt három filmet, vagyis egy trilógiát forgatnak le egyszerre.

S így is történt: 2022 őszén Harlin és a stábja egy 52 napon át tartó forgatáson három epizódra elegendő anyagot rögzítettek egy kb. 280 oldalas forgatókönyvből, amit viszonylag rövid időn belül három részben küldenek ki a mozik vásznaira. Ennek az új Hívatlanok-trilógiának az első fejezete került nemrég a közönség elé (innen az alcím, ami nem arra utal, hogy ez egy előzmény lenne, ami a 2008-as eredeti film előtt játszódna), a második etapot pedig állítólag már idén ősszel megnézhetjük.

Már amennyiben lesz rá ingerenciánk, a nyitány ugyanis nem sok kedvet csinál a folytatásokhoz… A történet lényegében ugyanaz, mint 16 évvel ezelőtt: egy régóta együtt lévő pár, Maya (Madeleine Petsch) és Ryan (Froy Gutierrez) elvetődnek egy isten háta mögötti kisvárosba, ahol gyanús körülmények között lerobban a kocsijuk, és amíg tart a javítás, kapnak egy Airbnb-házat szállásnak egy éjszakára, természetesen a helyi paraerdő kellős közepén. Majd megjelenik a három maszkos egyén (egy madárijesztő és két babaarc), hogy először az őrületbe, majd szándékaik szerint a túlvilágra kergessék őket.

A Hívatlanok: Első fejezetről az első perctől kezdve sugárzik, hogy nem igazán a mozikba való, annál jóval olcsóbbnak érződik minden. A színészek, a zene, az operatőri munka stb. Régebben az ilyen filmekre mondtuk, hogy straight-to-video, majd straight-to-DVD, manapság azonban nem mondhatjuk, hogy straight-to-streaming, tekintve, hogy akár több száz millió dolláros gigaprodukciókat is simán legyártanak a legnagyobb szolgáltatók a platformjaikra.

A színészek közt sem találunk olyan kaliberű sztárokat, mint a korábbi filmekben, bár annyiban van egyezés, hogy a 2008-as Hívatlanokban is feltűnt egy színész A Gyűrűk Ura-franchise-ból (Liv Tyler), és ez erről a filmre is elmondható, bár A hatalom gyűrűi-sorozat Eärienje, a magyar származású Ema Horvath itt még csupán egy kisebb mellékszerepet kapott, talán a következő részekben jobban megmutathatja magát.

A legismertebb név ezúttal a főszereplő Madeleine Petsch, akinek a neve azonban nem sokat mond azoknak, akik nem követték figyelemmel a netflixes Riverdale-sorozatot.

Petsch pedig annyira bízott ebben a projektben, hogy executive producerként is bábáskodott fölötte.

Állítólag Renny Harlin arra készül, hogy miután a Hívatlanok mind a három része a közönség elé került, készít egy „szupervágást” az egészből, magyarul egyetlen nagy, kb. négy és fél-ötórás filmben nézhetjük végig Maya vidéki tortúráját. És könnyen lehet, hogy így teljesedik majd ki igazán a történet, mivel, ha csupán az első fejezetet vesszük, azért eléggé vérszegény jeleneteket kapunk.

Az kétségtelen, hogy nem teljesen hatástalan a film, mivel valóban vannak feszült pillanatok, amikor a házban és a környékén bujkálnak hőseink a megszállók elől, ám sajnos a gyengébb horrorok tipikus hibái is egyre gyakoribbak lesznek a cselekmény előrehaladtával.

Értsd: amúgy egyáltalán nem hülye hőseink egyre nagyobb hülyeségeket csinálnak. Az pedig kifejezetten irritálhatja a nézőket, hogy a menekülők idióta döntéseket hoznak folyamatosan.

Az Első fejezet második felét ez teljesen leuralja, így már kevésbé fogunk tudni izgulni a fiatalokért. Igazán vérbő vagy durva jeleneteket sem kapunk, inkább a suspense-re próbált ráfeküdni Harlin, de ebben sem jár sikerrel. Pedig a Halálhegy: A Gyatlov-rejtély című 2013-as filmjével már bizonyította, hogy erre is képes (ott csak a finálét cseszte el), a Hívatlanok nyitánya azonban jócskán alulmarad ebben (is). Talán a folytatások izgalmasabb és kreatívabb képsorokat hoznak majd, csak hát, ha már az első sem csigáz fel minket eléggé, ne várják, hogy bizalmat szavazzunk a továbbiaknak is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Zöld ketchup, mérgező tampon és kölcsönözhető szexbaba: megnéztük a bukott innovációkat bemutató Kudarcok Múzeumát
Budapestre is megérkezett a Museum of Failure, ahol olyan termékeket mutatnak be, amik vagy a rossz tervezés miatt buktak el, vagy egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. Most összeszedtük a legmeghökkentőbb találmányokat, és eláruljuk azt is, melyik városban volt óriási bukás maga a Kudarcok Múzeuma.


Megnyitotta kapuit Budapesten a Museum of Failure (MOX) kiállítás, ami olyan bukott innovációkat mutat be, mint a kávé ízű kóla, a 3D tévé vagy az azbeszt tartalmú cigaretta.

Vannak termékek, amik a rossz stratégia és tervezés miatt buktak el, míg mások egyszerűen a vásárlók szeszélyeinek estek áldozatul. A kiállításon találkozhatsz digitális katasztrófákkal és orvosi balesetekkel is. Mi már láttuk a tárlatot. Mutatjuk, mi vár rád, és azt is eláruljuk, melyik városban volt óriási bukás a Kudarcok Múzeuma.

A Museum of Failure bemutatkozó szövege szerint a múzeum a sikertelen termékek bemutatásával egyedülálló betekintést nyújt az innovációba.

A tévedés része az innovációs folyamatnak, és minden fejlődés a múltbeli kudarcokból és hibákból való tanulásra épül.

A Kudarcok Múzeuma a világ minden tájáról származó, kudarcot vallott termékek és szolgáltatások vándorkiállítása, ami minden évben új műtárgyakkal bővül. 2017-es indulása óta a világ 12 városába utazott, többek között Washingtonba, New Yorkba, Párizsba, Sanghajba, Hollywoodba és Los Angelesbe is.

A Budapesti tárlat egy jól megközelíthető helyre, a Múzeum körútra költözött, pont a Nemzeti Múzeummal szembe.

A kiállítás egyik legérdekesebbnek tűnő része a rossz ízeket bemutató szekció. A megbukott ételek nagy részét hűtőben állították ki.

Láttunk zöld ketchupot a Heinz-től, a gyerekekből undort kiváltó Deluxe hamburgert a McDonald’s-tól, és kávé ízű Coca-Colát is.

A kiállításon természetesen helyet kapnak a tech óriások kudarcai is, például az érintőképernyőt elutasító Blackberry Storm és a futurisztikus Google Glass is. Ez utóbbinak nem csak az volt a hibája, hogy nem igazán működött, hanem az is, hogy „rejtett” kamerája adatvédelmi aggályokat is felvetett. Azokat, akik ragaszkodtak a viseléséhez, „Glassholes”-nak nevezték.

Az viszont meglepett, hogy a tárlat politikai, történelmi kudarcokat is bemutat. A Berlini fal egy darabját is kiállították, amit nem igazán értettem, mert természeténél fogva egyáltalán nem illett a kudarcra ítélt arcmaszkok és vízforralók közé. Illetve ilyen erővel bármely megbuktatott hatalom tárgyi emléke kikerülhetett volna a polcokra.

Külön szekció foglalkozik Donald Trumppal és a politikus/üzletember nevével fémjelzett termékekkel is.

A kiállításon érdekes módon olyan találmányokat is bemutatnak, amik annak idején nagyon is népszerűek voltak, bukásukat csak az idő okozta, illetve az, hogy nem tudták vagy akarták tartani a lépést a technológiai fejlődéssel és trendekkel. Erre jó példa a Blockbuster film- és videójáték-kölcsönző, ami 2004-ben 9000 üzlettel működött.

A DeLorean autó sokunk számára emlékezetes a Vissza a jövőbe című filmekből. A kiállításon megtudtuk viszont, hogy a típus az egyik leglátványosabb innovációs kudarc a történelemben. Luxus sportautóként hirdették, de rendkívül kis teljesítményű motorral rendelkezett, gyakran „kerekekkel rendelkező rémálomnak” nevezték.

A kedvenceim azok a termékek voltak, amiket orvosok javasoltak betegeiknek, és csak utólag derült ki, hogy súlyos mérgezést, sőt akár halált okoznak. Ilyen volt a Rely tampon, illetve a leszokás elősegítésére kifejlesztett cigaretta is.

Az egészségesnek reklámozott Kent Micronite cigaretta innovatív, titkos összetevője a rákkeltő azbeszt volt.

Szerintem nincs jobb játék a Lego-nál, így nagyon meglepett, hogy a kiállításon szembe találkoztam egy Technics helikopterrel. A leírásból kiderült, hogy a 90-es évek közepén a játékóriás a tapasztalt játéktervezőket fiatalabbakkal váltotta fel, akik nem vették figyelembe a gyártási költségeket. A Lego Fiber Optic-ot legyártani így többe került, mint amennyiért el tudták adni a készletet.

A kiállításon más bukott, sőt egyenesen morbid játékokat is láttunk. Barbie húgának Skippernek volt egy furcsa tinédzser verziója.

Ha a játék egyik karját elforgatták akkor megnőttek a mellei. Visszaforgatva pedig bizarr módon visszatért a serdülés előtti állapotba.

A szexualizált Barbie babánál talán csak az a kölcsönözhető szexbaba volt megdöbbentőbb, amit kifejezetten bérbeadásra hoztak létre. Minden kölcsönzés után fertőtlenítették és kicserélték az elhasznált, sérült részeiket, ám a szolgáltatást négy nappal a bevezetése után felfüggesztették hatósági nyomásra.

A kiállított kudarcok közt szerepel a Museum of Failure 2018-as hollywoodi kiállítása is. Mint írják, a helyiek elkerülték a turistaövezetben megnyitó múzeumot, a Hollywoodba látogatók pedig inkább filmsztárok viaszfiguráira voltak kíváncsiak „nem pedig a múzeumunk okos szellemi stimulációjára.”

És akkor itt essen szó a budapesti kiállítás pár saját kudarcáról is.

Alapvetően nagyon tetszik a kiállítás témája, hogy bemutatja a kudarcra ítélt találmányokat és azok történetét.

A kiállítási tárgyakat azonban csak számmal jelölték, nem volt mellettük információs tábla. A bejáratnál kaptunk egy 23 oldalas, összetűzött listát. Ezt lapozgatva tudtuk elolvasni a kiállított 181 találmány kudarcainak történetét, ami meglehetősen körülményes volt.

Több meghökkentő kinézetű tárgyat is láttunk a tárlaton. A kiállított innovációk nagy részét azonban nem forgalmazták Magyarországon, nem voltak ismerősek és a kinézetük sem figyelemfelkeltő, ezért sok felett átsiklott a szemünk, és nem vettük a fáradtságot, hogy kibogarásszuk a listából.

A találmányok között több szolgáltatás is szerepelt, amit nem sikerült vizuálisan jól megjeleníteni a tárlaton. A kihúzott kábelű monitorok ugyan szimbolizálhatják a megbukott technológiákat, de sokkal valószínűbb, hogy valami technikai probléma miatt nem kerültek áram alá a képernyők. Azt pedig már tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a megbukott 3D tévé mellé nem a hozzá passzoló 3D szemüvegeket állították ki.

Nagyon meglátszik az épületen, hogy sebtében rendezték be a csütörtöki megnyitóra. Úgy tűnik, egy felmosás sem fért már bele az időbe. Az üvegek és padlók koszosak, több kiállítási tárgy is hiányzik a polcokról, és a kudarcról szóló motivációs idézeteket is igénytelenül helyezték ki.

Az egésznek nagyon lepukkant hatása van a hirdetéshez képest, ami még a korábbi, külföldi helyszíneken mutatja be a tárlatot.

Összességében bár tényleg érdekes a téma, az előző kiállítások installációit nézve csalódás a tárlat, pláne a 6450 forintos jegyárért.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a kiállítás, további infókat a Museum of Failure honlapján találsz – ami szintén hagy némi kívánnivalót maga után. A weboldalon a kiállítás pontos címét is csak hosszas keresgélés után találtam meg: Múzeum krt. 37. Ahogy egy informatikus kollégám megjegyezte: a Museum of Failure a saját weboldalt is kiállíthatná.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Azahriah a New York Timesnak adott interjút: „Furcsa és kényelmetlen a hatalom hízelgése, mert a rajongók nagy része utálja a Fideszt”
Az amerikai lap számára kérdéses, hogy a konzervatív magyar kormányfőnek miért Azahriah füvezésről szóló dala tetszik a legjobban.


Korábban a Le Monde méltatta a népszerű énekest, ennél fogva nem meglepő, hogy az amerikai New York Times egyik tudósítója hazánkba látogatott, elment Azahriah egyik teltházas puskásos koncertjére, ahol alkalma nyílt interjút készítenie a zenésszel.

A riport azzal kezd, hogy a 22 éves Baukó Attila, azaz Azahriah annyira népszerű, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is őt hallgatja, és hogy a füvezésről szóló Rampapapamot különösen szereti. A lap szerint érdekes választás ez, hiszen kérdéses, hogy ez az egész miként illeszkedik a magyar kormányfő konzervatív világnézetébe. Ahogy az is, hogy ennek tükrében vajon Orbán Viktor meghallgatta-e tényleg a dalt.

„Amióta látják, hogy sokan kedvelnek engem, úgy tűnik, barátságosak akarnak lenni”

– mondta Azahriah. Az énekes azzal folytatta, hogy a hatalom érdeklődése hízelgő kéne legyen, de valójában inkább csak „furcsának és kényelmetlennek érzi”, amikor a fiatal rajongói közül olyan sokan utálják a kormányzó Fideszt.

A New York Times arra is kitért, amikor októberben hirtelen elkeltek a jegyek Azahriah koncertjeire. Orbánék stábja nem volt rest, ők is kirakták, a miniszterelnök TikTok-csatornájára, hogy Orbán veszprémi beszéde is teltházas volt. A posztot viszont gyorsan törölték a rengeteg gúnyos komment hatására.

A cikk ezután felidézi Azahriah karrierjét, hogy az internetre feltöltött számaival hogyan vált egyre nagyobb szenzációvá hazánkban. A cikk kitért arra is, hogy hiába Azahriah tehetsége, a politika tehet róla, hogy nem mérethette meg magát Európa legnagyobb popversenyén, mert a Fidesz 2020-ban visszalépett az Euróvízión való indulástól – alighanem azért, mert a meleglobbi eseményének tartották.

A riportban feltűnnek a rapper rajongói is, akik szerint Azahriah rendes embernek tűnik, aki igyekszik átnyúlni a politikai és generációs szakadékokon.

Azahriah a politikai aktivitásáról is beszélt: szerinte a zenészeknek nem kötelező ilyen kérdésekről beszélniük, ha nincs mit mondaniuk. De ez egy szabad ország, és az nincs rendben, ha azért maradsz csendben, mert félted a karriered. Nem Oroszországban élünk – jegyezte meg a zenész.

A riportban kiemelték továbbá a kegyelmi botrány után megrendezett gyermekvédelmi „influenszertüntetést”, ahova Azahriah videóüzenetet küldött.

via 444

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Nyílt levélben tiltakozik Alföldi Róbert, Nyáry Krisztián és Zsédenyi Adrienn is a szentesi drámatagozat ellehetetlenítése miatt
25 éve működő együttműködést mondtak fel a szentesi Horváth Mihály Gimnázium és a budapesti Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium között.


Május 14-én levélben tájékoztatta a szentesi dráma tagozatosok szüleit a Keleti István művészeti iskola igazgatója, Jakubeczné Illich Alíz, aki azt közölte, hogy a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója, Sipos Kitti Lídia szeptembertől különösebb magyarázat nélkül megszakítja velük a több mint 20 éves együttműködést. Így a továbbiakban a Keleti már nem tudja támogatni a szentesiek dráma tagozatát „közös programokkal, tréningek tartásával, tanári továbbképzésekkel, ingyenes szállás biztosításával”

– írja a Telex.

A döntés miatt háborgó szülők egy szülői értekezleten igyekeztek választ kapni a kérdéseikre. De akadt olyan felbőszült szülő, aki rögtön a tankerülethez fordult.

A volt diákok által közzétett nyílt levélben szintén a döntés ellen tiltakoznak.

Azt írják, hogy a szentesi intézmény „irodalmi-drámai tagozata országos jelentőségű pedagógiai műhely, ahonnan színészek, előadóművészek, színházi, filmes és televíziós szakemberek, írók és alkotóművészek tucatjainak indult a pályája.” Az egész országban ismert képzési modellt országszerte ismerik és megbecsülik, most azonban „egy át nem gondolt, radikális változtatással ezt az örökséget nagyon gyorsan le lehet rombolni.”

Levelükben az áll, hogy évtizedek óta a képzés sikerének biztosítéka a HMG irodalmi-drámai tagozata és a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium együttműködése. Ezért a következő kérést intézik a döntéshozók felé:

„Mi, a HMG irodalmi-drámai tagozatának volt diákjai arra kérjük a döntéshozókat, hogy segítsenek felülvizsgálni a képzést ellehetetlenítő döntést, és a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék elő, hogy a bevált modellben folytatódhasson az évtizedek óta sikeres pedagógiai program”

– olvasható a Facebookon is megosztott levélben.

Nyílt levelet írtak a szentesi iskola korábbi diákjai, köztük Alföldi Róbert, Gáspár Sándor, Náray Erika és Nyáry Krisztián, akik arra kérik az érintetteket, vizsgálják felül a döntést.

via Blikk

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Bemutatták Karsai Dániel színdarabját, és ő is ott lehetett a premieren
Az alkotmányjogász által írt darabot a 6Színben mutatták be, és Karsai Dániel személyesen jelen lehetett a premieren.


Úgy tűnik, Karsai Dániel, az alkotmányjogász állapota az utóbbi időben javul, legalábbis a testvére szerint jobb állapotban van, mint március végén, április elején, írta meg a Blikk. Ekkor derült ki az is, hogy az alkotmányjogász elkezdett egy színdarabot is írni, részben a saját életéről, részben az elmúlásról, a halállal való szembesülésről. A darab írásában Szenteczki Zita rendező segített neki. Hat színészt kértek fel, hogy játsszanak a darabjában való szereplésre: Török-Illyés Orsolyát, Lőrincz Katalint, Kurta Nikét, Gyabronka Józsefet, Vizi Dávidot és Nagy Márkot.

A hétvégén végül sor került a darab bemutatójára.

Bár Karsai korábban azt mondta, hogy elfogadja, ha már nem láthatja az előadást, ebben végül tévedett ráadásul el is tudott menni az bemutatóra. A 6Szín a hivatalos Facebook-oldalán tudatta, mekkora sikert aratott a premier.

„Kivételes, megrendítő és felemelő volt a tegnap esti bemutató a szerző, Karsai Dániel jelenlétében a 6színben. Köszönet az alkotóknak, a színészeknek, a közönségnek, valamennyi jelenlévőnek és az ügy minden támogatójának, azoknak is, akik tegnap csak lélekben lehettek velünk” – olvasható a bejegyzésben.

Link másolása
KÖVESS MINKET: