KULT
A Rovatból

Az anyukáját sokáig a nővérének hitte, drogfüggő és alkoholista volt, és egy szörnyű balesetben vesztette el a 4 éves kisfiát – Eric Clapton 80 éves

A zenei tehetsége és csodálatos dalai mellé bőven kijutott neki a tragédiákból is: sokszor csak elszenvedte, sokszor ő okozta. A kilencvenes évekre aztán leszámolt a démonaival.


Eric Patrick Clapton 1945. március 30-án született az angliai Ripley-ben. Az anyja, Patricia Molly Clapton mindössze 16 éves volt, amikor Eric megszületett, az apja, Edward Walter Fryer pedig a második világháború alatt Angliában állomásozó 24 éves katona volt, aki visszatért a feleségéhez Kanadába, még mielőtt Eric megszületett volna.

Az 1940-es évek közepén egy hajadon tinilány számára rendkívül nehéz volt egyedül felnevelni egy gyermeket, ezért Patricia szülei, Rose és a férje, Patricia mostohaapja, Jack Clapp pótszülőkként léptek a helyébe, és a sajátjukként nevelték fel Ericet.

A zenész tehát abban a hitben nőtt fel, hogy a nagyszülei a szülei és hogy az anyja a nővére. Jack és Rose soha nem fogadták őt örökbe törvényesen, de 1963-ig a gyámjai maradtak.

Eric vezetékneve egyébként Rose első férjétől és Pat apjától, Reginald Cecil Claptontól származik. Pat később férjhez ment egy katonához, és Kanadába, majd onnan Németországba költözött. Két lányuk és egy fiuk született.

Eric zenészcsaládban nőtt fel. A nagyanyja zongorázott, illetve a nagybátyja és az édesanyja is nagy zenerajongók voltak. A kisfiút csendes, udvarias, átlagon felüli, a művészetekre különösen fogékony tanulóként jellemezték. Az általános iskola első osztályában kezdte gyanítani, hogy valami nem stimmel, amikor a saját nevét „Eric Clapton”-nak, szüleiét pedig „Mr. és Mrs. Clapp”-nek írta. Kilencéves volt, amikor Pat a hatéves féltestvérével együtt látogatóba érkezett hozzájuk, akkor tudta meg az igazságot a származásáról. Ez természetesen teljesen lesokkolta őt, meghatározó pillanat volt az életében. Rosszkedvűvé és távolságtartóvá vált, és az iskolában sem igyekezett már megfelelni. Érzelmileg annyira megrázta őt ez az esemény, hogy megbukott egy fontos vizsgán, ezután Rose-ék egy másik iskolába küldték, végül a Holyfield Road School művészeti tagozatára került.

Huszonévesen már világsztár

1958-ra a rock and roll berobbant a világba, ami Ericre is nagy hatással volt, így a 13. születésnapjára egy gitárt kért. Egy olcsó, német gyártmányú Hoyer gitárt kapott, amin elég nehéz volt játszani az acélhúrok miatt, ezért félretette. 1961-ben, 16 évesen Eric aztán a Kingston College of Art hallgatója lett. Az egyéves próbaidő végén azonban eltanácsolták, mivel úgy találták, hogy ne feccöl elég munkát és energiát a tanulásba, mivel helyette folyton gitározott és bluest hallgatott.

1963 elején a 17 éves Eric csatlakozott első zenekarához, a Roostershez, de a banda még abban az évben feloszlott. Mielőtt teljes mértékben a zene felé fordult volna, munkásként tartotta fenn magát építkezéseken, ahol a nagyapja, Jack mellett dolgozott, aki kőműves volt.

1965 áprilisában John Mayall meghívta Ericet, hogy csatlakozzon zenekarához, a John Mayall's Bluesbreakershez.

Ezzel az együttessel Clapton megalapozta a hírnevét gitárosként, és kiérdemelte egyik becenevét, az „Istent”. Ez egyébként egy rajongójától származik, aki a londoni Islington metróállomás falára firkálta fel a következőt: „Clapton az Isten”.

Miután 1966 júliusában másodszor és utoljára elhagyta a Bluesbreakerst, Eric összeállt Jack Bruce-szal és Ginger Bakerrel, hogy együtt megalakítsák a Creamet. A kiterjedt amerikai turnézás és a három remek album (Fresh Cream, Disraeli Gears, Wheels of Fire) világszerte elismerést hozott a zenekarnak. A Cream tagjaként megszilárdította hírnevét, mint a rock egyik legjobb gitárosa, s már a húszas évei elején szupersztár lett belőle. Bár a Cream mindössze két évig működött, a rock egyik legnagyobb hatású együttesének tartják őket. Végül a tagok egója és állandó vitáinak súlya alatt esett szét a zenekar. Utolsó fellépésüket 1968. november 26-án a londoni Royal Albert Hallban tartották.

A Cream feloszlása után Clapton Steve Winwooddal, Ginger Bakerrel és Rick Grech-csel megalapította a Blind Faith-t, ám egy album és egy katasztrofális amerikai turné után ők is feloszlottak.

Depresszió, drogok, erőszak

1970 nyarán Eric megalakította a Derek and the Dominost Jim Gordonnal, Carl Radle-lel és Bobby Whitlockkal. A Dominos rögzítette a korszakalkotó rockalbumot, a Layla and Other Assorted Love Songst, rajta a ma már hatalmas sláger Laylával. Az album témáját egyébként Clapton viszonzatlan szerelme adta akkori jó barátja, George Harrison felesége, Pattie iránt. A zenekar pedig egy amerikai turné és a második album sikertelen felvételi kísérlete után feloszlott.

A Dominos felbomlása, az album kereskedelmi bukása és a viszonzatlan szerelem miatt Eric három évig heroinfüggő volt, és csak 1973 januárjában tudta maga mögött hagyni a drogokat. Sikerült újraindítania a karrierjét is két koncerttel a londoni Rainbow Theaterben, amelyet barátja, a The Who-ból ismert Pete Townshend szervezett neki. Ezek a koncertek fordulópontot jelentettek a karrierjében. 1974-ben pedig már új stílusban és hangzással jelentkezett újra a 461 Ocean Boulevard című albummal, amelyen már egyszerre volt gitáros, magabiztos énekes és zeneszerző is.

Ráadásul az a bizonyos viszonzatlan szerelem is viszonzásra lelt, 1979-ben ugyanis feleségül vette Pattie Boydot, aki addigra (1977-ben) elvált George Harrisontól. A házasságukat azonban beárnyékolták a férfi hűtlenkedései és a családon belüli erőszak.

Egy 1999-es interjú során a The Sunday Times újságírójának Clapton elismerte, hogy megerőszakolta és bántalmazta Pattie-t, amikor házasok voltak, mivel akkoriban ő „teljes mértékben” alkoholista volt, aki úgy érezte, hogy bármikor joga van a szexhez. 1984-ben, a Behind the Sun felvételei közben Clapton kapcsolatot kezdett Yvonne Kellyvel, az AIR Studios Montserrat menedzserével. Bár akkoriban mindketten házasok voltak (csak nem egymással), 1985 januárjában született egy lányuk, Ruth létezését azonban mindaddig eltitkolták a nyilvánosság elől, amíg a média 1991-ben ki nem derítette, hogy a kislány Claptoné.

Eric és Pattie egyébként sikertelenül próbáltak gyermeket vállalni. 1984-ben még mesterséges megtermékenyítéssel is próbálkoztak, de sajnos vetélésekkel szembesültek.

A házasságuk alatt Claptonnak viszonya volt Lory Del Santo olasz modellel is, aki 1986. augusztus 21-én adott életet a fiuknak, Conornak. Clapton és Boyd később, 1989-ben váltak el, miután Pattie „teljesen összetört”, amikor a férfi bevallotta, hogy teherbe ejtette Del Santót.

Kétségtelenül legenda

Eric a 461 Ocean Boulevard után mindenesetre minden egyes albummal újra feltalálta magát zeneileg. Majd 1985-ben új közönségre talált, miután fellépett a Live Aid nevű világméretű jótékonysági koncerten (ahol a Queen is legendás koncertet adott), majd az olyan sikeres albumok, mint az August, a Journeyman és a Crossroads továbbra is a köztudatban tartották őt. A nyolcvanas évek közepétől filmek és sorozatok zeneszerzőjeként is karriert csinált. Az ő nevéhez fűződik többek között A sötétség pereme (1985) című minisorozat, a Halálos fegyver-filmek (1987, 1989, 1992, 1998), A hallgatag bunyós (1988), az Idegenek áldozata (1989), a Drog (1991), A furgon (1996), A csodabogár (1996), az Éhkoppon (1997), valamint a Velem vagy nélküled (1999) című mozifilmek aláfestő zenéi és betétdalai. A karrierje pedig talán 1992-ben ért a csúcsra a Grammy-díjas Tears In Heaven című kislemez megjelenésével.

<

1994-ben Eric visszatért a bluesos gyökereihez a From The Cradle című albummal, amely tisztelgés volt a zenei hősei előtt, és bluesklasszikusok feldolgozásait tartalmazta. Az azóta eltelt 30 évben pedig további 10 stúdióalbumot adott ki (Pilgrim, Reptile, Mr. and Mrs. Johnson, Sessions for Robert J., Back Home, Clapton, Old Sock, I Still Do, Happy Xmas, Meanwhile), a legutóbbit éppen tavaly, 2024 októberében, ami jól mutatja, mennyire aktív még ma is, immár nyolcvanévesen.

Aztán ott van még a több mint 200 egyéb felvétel és vendégszereplés más előadók koncertjein és albumain Aretha Franklintől Zuccheróig.

Az első rögzített vendégmunkája Otis Spann számára készült 1964 májusában, a legismertebb pedig talán az, amikor 1968 szeptemberében gitárjátékával járult hozzá George Harrison While My Guitar Gently Weeps című szerzeményéhez.

Eric azonban hallható többek között Gary Brooker, Bob Dylan, Bob Geldof, Elton John, Carole King, John Lennon és Yoko Ono, Stephen Stills, Sting, valamint Roger Waters lemezein is, illetve meglepetésvendégként lépett színpadra B.B. King, a Rolling Stones, Jimmie Vaughan, Prince, Tina Turner, Carlos Santana, Sheryl Crow, Willie Nelson, Luciano Pavarotti és az Allman Brothers Band fellépésein, hogy csak néhányat említsünk.

Több mint 50 évnyi turnézással a háta mögött már több mint 3000 koncertet adott hat kontinens 58 országában, és több mint 2 milliárd ember előtt játszott. Joggal nevezhetjük őt az egyik legnagyobb zenei legendának.

Tele volt a pohár

A hetvenes évek végére egyébként a heroinfüggőségét alkoholfüggőséggel váltotta fel. Az évtized hátralévő részében és az 1980-as években a magánélete és a munkája is sokat szenvedett az alkoholizmusa miatt. Szerencsére ezt ő is felismerte, és 1982 januárjában bevonult a Hazelden Addiction Treatment Centerbe. Majd évekkel később visszaesett, ezért másodszor is részt vett a programon. Eric saját elmondása szerint 1987 óta józan, a leszokását pedig az Anonim Alkoholisták 12 lépésének segítségével érte el (1994-ben ráadásul a cigit is végleg letette).

Több mint harminc éve pedig elkötelezte magát a függőségben szenvedőkkel való foglalkozás mellett. 1998 februárjában Clapton bejelentette a Crossroads Centre megnyitását, ami egy függőségkezelő központ Antiguán, amely a 12 lépéses modellt követi. Egyik alapelve, hogy ellátást nyújtson a Karib-térség legszegényebbjei számára, akik saját erőből nem engedhetik meg maguknak a kezelést.

Zuhanás

1991. március 20-án következett be Clapton életének legnagyobb tragédiája.

A Lory Del Santótól született, akkor még csupán négyéves kisfia, Conor ugyanis szörnyethalt, miután kizuhant Lory egy barátnője New York-i lakásának 53. emeleti hálószobaablakából.

Clapton egy közeli szállodában volt a fia halálának idején, és éppen arra készült, hogy felvegye őt, s elvigye ebédelni, valamint egy látogatásra a Central Park Állatkertbe. A borzalmas hírt Lory egy hisztérikus telefonhívás során közölte a zenésszel. Miután Eric felfogta, mi történt, állítása szerint úgy érezte, mintha „lesétált volna a világ pereméről”, amikor pedig a helyszínre sietett, az volt az érzése, „mintha valaki más életébe sétált volna bele.” Az első személy, aki részvétet nyilvánított Clapton felé, jó barátja és gitáros társa, Keith Richards volt, aki maga is elvesztette a kisfiát, Tarát 1976-ban. Conor temetésére március 28-án került sor a Szent Mária Magdolna templomban Clapton szülővárosában, a Surrey-i Ripley-ben, a kisfiút a templom temetőjében helyezték örök nyugalomra. Clapton a gyászát a Tears In Heaven (1991) című dalban fejezte ki, amelyet Will Jenningsszel (aki az 1983-as Garni-zóna és az 1997-es Titanic betétdalaiért Oscar-díjat is kapott, 2024. szeptember 6-án hunyt el 80 évesen) közösen írt. A 35. Grammy-díjátadón Clapton hat Grammy-díjat kapott a Tears I Heavenért és az Unplugged albumáért.

A zene szeretete örökké

Claptont egyébként az élete során olyan ismert nőkkel hozták össze több-kevesebb valóságalappal a lapok, mint Janis Joplin (1970), az idén januárban elhunyt Marianne Faithful (1971), Carla Bruni (1989-1991), Valeria Golino (1991), Patsy Kensit (1991), Naomi Campbell (1993), Cher (1995), Sharon Stone (1995) vagy Sheryl Crow (1998-2000).

56 éves korában, 2002. január 1-jén állt másodszor az oltár elé, a nála 31 évvel fiatalabb, akkor 25 éves Melia McEneryt vette el, akivel máig együtt vannak. A párnak három lánya született: Julie Rose (2001-ben), Ella Mae (2003-ban) és Sophie (2005-ben).

Amikor 2015 márciusában betöltötte a 70. életévét, Clapton bejelentette, hogy visszavonul a világkörüli turnézástól, de hangsúlyozta, továbbra is szándékában áll új dalokat rögzíteni, és fel is fog lépni időnként, mivel a zenélés iránti szeretete nem hagyott alább.

A karrierje során természetesen számos díjat és elismerést kapott, nem utolsósorban például összesen 18 Grammy-díjat. A Rock and Roll Hall of Fame egyetlen háromszoros beiktatott tagja a The Yardbirds és a Cream tagjaként, valamint szólóelőadóként. 1994-ben II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé avatta, 2004-ben pedig a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka címet adományozta neki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Buda Udvar nyílik a Művészetek Völgyében – 10 napra Kapolcsra költözik a II. kerület kulturális élete
Több mint húsz alkotóműhely döntött úgy, hogy az önkormányzattal közösen belevág a nagy nyári kalandba július 18-27. között. A részletekről a kerület polgármestere mesélt.


Új helyszínnel bővül idén a Művészetek Völgye: a kapolcsi Buda Udvarban a II. kerület, illetve kiemelten a Margit-negyed alkotó közösségei mutatkoznak be július 18–27. között az egyik legnagyobb hagyományú összművészeti fesztiválon, a Balaton-felvidéken. De mi is az a Margit-negyed, ami az utóbbi években a főváros egyik legpezsgőbb kulturális színterévé vált, és miből áll pontosan az együttműködés? Erről Őrsi Gergely polgármestert kérdeztük.

– Kié volt a helyszín alapötlete és hogyan merült fel?

– Mi itt Budán úgy gondoljuk, hogy a másik iránti nyitottság, az egymás felé fordulás, mai divatos szóval élve a kapcsolódás segít bennünket abban, hogy jól tudjunk közösségként is működni. A Művészetek Völgye programjait szervező stábbal hosszú évek óta együttműködünk, Oszkó-Jakab Natália például korábban is segítette javaslataival a Margit-negyed programot. Tavaly év végén fogalmazódott meg bennünk, hogy a 2020-ban indult Margit-negyed Projekt eredményeinek hírét szélesebb körben is megosztanánk. Különös tekintettel arra, hogy előzetes várakozásainkat felülmúlóan pezsdült fel a Margit körúti térség és ezzel együtt Buda kulturális élete.

Az is hamar kiderült, a Művészetek Völgye szervezőiben van fogadókészség, hogy helyszínt biztosítsanak ahhoz, hogy bemutathassuk a II. kerület és kiemelten a Margit-negyed művészi alkotó közösségeit. A képviselő-testület egyhangúlag támogatta az ötletet, így július 17-én megnyílhat a Buda Udvar Kapolcson, ahová tíz napon keresztül várjuk a közönséget. Szeretnénk, ha minél többen megismernének bennünket, csupa olyan programmal készülünk, amely nemcsak igényes szórakozást kínál, de alkalmat teremt beszélgetésekre és együttműködésre.

Őrsi Gergely polgármester

– Hogyan állt össze az udvar programja? Meghívásos alapon, vagy meghirdették a részvételi lehetőséget a potenciális résztvevők között?

– A Margit-negyed Program alapvetően egy önkormányzati projekt, amit azzal a céllal hívtunk életre, hogy életre keltsük a 2010-es évek végére igen elhanyagolttá vált Margit körutat. Az ingatlanok bérbeadása, a funkciók kialakítása, a felmerülő problémák minél gyorsabb megoldása miatt a polgármesteri hivatal állandó kapcsolatban áll az ide települt szervezetekkel és vállalkozásokkal. Folyamatos a párbeszéd, szinte mindenkivel személyes jó viszonyt ápolunk, és azt látjuk, hogy ez a különböző helyszínek között is szorosabb együttműködést alakított ki.

A program összeállításakor mindenkit megszólítottunk, és örülünk, hogy több mint húsz alkotóműhely döntött úgy, hogy az önkormányzattal közösen belevág ebbe a nagy nyári kalandba. Programjainkat igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a Buda Udvarban is ott legyen az a hangulat és érzés, mint ami a Margit-negyedet jellemzi – a sokféleség, a társadalmi kérdések iránti nyitottság és a magas színvonalú alkotásokban megmutatkozó eredetiség.

– Ki mivel készül a kitelepülő intézmények és szervezetek közül?

– A Buda Udvar részletes programja megtalálható a rendezvényeket szakmai szempontból összefogó KULT2 honlapján. A színházi programjaink a Művészetek Völgye egészét tekintve is kiemelkedőek lesznek. A Színkör Alkotóműhely, a TÁP Színház, a Dante Közösségi Alkotó Tér, az Átrium, a Freeszfe előadásai mellett ott lesz például a Marczibányi Téri Művelődési Központ „felfedezettje”, Széplábi Bori is. A zenei programokban is erősek leszünk: fellépnek Bucz Magor és zenésztársai, Szaffi. Koszmosz936, lesz énekes workshop Kazai Ágival.

Arra törekedtünk, hogy az alkotó közösségek sokszínűségét megmutassuk, több II. kerületi galéria tart majd workshopot, ahol a közönséget bevonva a kortárs művészet megértését is segítik. A Buda Udvar programjainak sorában érdekes színfolt lesz a Vízivárosi Galéria Art is Wind eseménysorozata. Az udvar előtt ideiglenesen felállított zászlórúdon a fesztivál ideje alatt minden nap másik II. kerülethez kötődő művész alkotása lesz látható. Lesznek beszélgetések közéleti és művészeti témákban, a gyerekekre is gondoltunk, illetve mozgás színházi előadással is készülünk.

– Hogyan jellemezné a II. kerület kulturális életét? Melyek az erősségei Budapesten belül, illetve országos összehasonlításban?

– A II. kerület az egyik legnagyobb a többi fővárosi kerülettel összevetve, Pestről nézve a Margit hídtól indul és a Budai-hegységben Solymár, Budakeszi és Nagykovácsi a szomszédunk. Van Duna-partunk, modern metropoliszokat idéző utcáink, a dualizmus idején fellendülő hazai nagyipar vagy éppen a modern építészet emlékei, kertváros, Pesthidegkút–Ófalun pedig az egykori sváb hagyományokat őrizzük. Sokfélék és sokszínűek vagyunk, amit az is jól jelez, hogy összesen 33 kisebb-nagyobb településrészből áll a kerület Vízivárostól, az Országúton, Rózsadombon, Pasaréten át egészen Adyligetig.

Itt jegyzem meg, hogy mi vagyunk az egyetlen olyan, a Duna jobb partján fekvő kerület, amely nem talált magának más elnevezést – mint például Hegyvidék, Újbuda, Várnegyed. Ennek oka az is, hogy a sokféleséget nehéz egy névben összefoglalni, de az is, de az is, hogy ez a sokféleség a hagyományokat és a jelent tekintve leginkább Budát jelenti mindannyiunk számára. Mindezekről azért beszéltem kicsit hosszabban, mert így talán érthetőbbé válik, hogy miért is tudott néhány év alatt a főváros egyik legegyedibb kulturális központja létrejönni a Margit körút környékén. A diplomások arányát, a színház- és koncertlátogatók és általában a kultúrafogyasztók számát tekintve a II. kerület országosan az élen jár.

A főváros kulturális élete hosszú évtizedeken át leginkább a pesti oldalon fejlődött. Színházak, koncerttermek, galériák leginkább ott jöttek létre, nekünk budaiaknak valahogy az vált természetessé, hogy művészeti élményekért átmegyünk Pestre. Az elmúlt egy évtizedben – a számunkra sok szempontból példa – leginkább Bartók-negyed indulásával, ha nem is fordult meg a korábbi tendencia, de egyre több értékes és színvonalas helyszín telepedett meg a budai oldalon.

Nagy öröm a számunkra, hogy ezt a folyamatot a Margit-negyeddel folytatni tudtuk. Az egyediségét pedig abban látom, hogy a független színjátszás műhelyei nagy számban találtak otthonra.

Az Egy perccel tovább c. előadás a Dantéban

Vízivárosi Galéria

– Mit érdemes tudni a Margit-negyedről, hogyan vált helyi kultúra zászlóshajójává az utóbbi időben?

– A Margit-negyed Programot öt éve hirdette meg a II. kerületi önkormányzat azzal a céllal, hogy az üres, egyre romló állapotú Margit-körúton és közvetlen környezetében lévő önkormányzati ingatlanokat ismételten vonzóvá tegye a vállalkozók számára. A projekt alapgondolata, hogy az ingatanokat elsősorban olyan funkciókkal kívánjuk megtölteni, amelyek vonzzák a gyalogosforgalmat, pezsgő kulturális és művészeti értéket hozva a környékre. A program mostanra arra a szintre jutott, amikor gyakorlatilag az összes, korábban üres önkormányzati ingatlan gazdára talált a körúton. A Margit-negyed projektet az utóbbi egy évben a kulturális programok és közösségépítés irányába toltuk el, a vállalkozások közötti szinergiák kiaknázása, sokszínű művészeti események, fesztiválok szervezése kapott prioritást.

– Milyen új szereplők bukkantak még fel az elmúlt években, és mekkora további potenciál lehet ebben?

– A kultúrát szerencsére meglehetősen tágan tudjuk értelmezni a Margit-negyed kontextusában. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mennyi független társulat talált a negyedben otthonra az elmúlt évek során.

Az Átrium, a Jurányi, a Marczibányi Téri Művelődési Központ és a Nemzeti Táncszínház mellett ott van a Dante, az Art-Színtér és olyan lakásszínház és pop-up helyszínek is felbukkantak, mint a Színkör, a Kollab, de az utóbbi időben több színházi előadást tartottak a Képezőben is. Mindezek mellett körvonalazódik egy tengely a galériák, kiállítóterek oldaláról is.

A térség kulturális erejét jól mutatja, hogy a május közepén megrendezett négynapos összművészeti rendezvénysorozatunkon, a Helló Margit! fesztiválon egyidőben 20 különböző helyszínen élvezhette a közönség kiállítások megnyitóját és az éppen futó kiállításokhoz kapcsolódó kísérőprogramokat, tárlatvezetéseket. Az a meglátásunk, hogy előszeretettel csatlakoznak olyan helyszínek is „galériáknak”, amelyek a hétköznapokban egészen más funkcióval üzemelnek. Egy-egy fesztivál idejére így lesz például kiállítótér egy csomagolásmentes bolt, vagy egy bégelező falaiból, mint ahogyan egy piac kerítéséből is akár. A kultúrát visszük ezzel a hétköznapi tevékenységeink színterére, még több emberhez juttatva el a művészetet.

Ezzel párhuzamosan piaci szereplők között is látunk egyfajta cserélődést az elmúlt 1-2 évben: a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokban is olyan vállalkozások jelentek meg, akik már a megnövekedett gyalogosforgalomra és az újra pezsgő kulturális életre reagálva nyitnak üzletet a körúton. Az elmúlt öt v legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a Margit-negyed, a budai nagykörút és a környező utcák terek elfogadottságát, hangulatát sikerült megfordítani, egy olyan brand jött itt létre, amely tredinek és fiatalosnak is nevezhető.

GYIK Műhely

– Több belvárosi kerületben is cél üres önkormányzati üzlethelyiségek hasznosítása kulturális célra. A II. kerületben ez mennyire jellemző, illetve prioritás?

– Kimondottan támogatjuk az üres önkormányzati ingatlanokban a kulturális célú hasznosítást, ugyanakkor hiszünk benne, hogy egy vegyes szolgáltatói rendszer tud csak hosszú távon is életképesen működni, amely az itt élőknek is nagyban segít, hogy valóban ne kelljen kimozdulniuk a negyedből, a hétköznapi bevásárlás vagy egyéb szolgáltatások igénybe vétele céljából. Úgy látjuk, nagyon is jól elfér a kulturális tevékenységek mellett egy kávézó, cukrászda, vagy delikátesz szendvicsező, ugyanakkor támogatjuk, hogy a legkisebb üzlethelyiségekbe olyan mesterségek is visszataláljanak, mint a szabó vagy például a cipész szakma. Nagy álmunk, hogy a körúton ismételten legyen könyvesbolt és a régi időket idéző olyan kávéházak, közösségi terek, találkozási pontok, amelyek egyben a kulturális és művészeti tartalmaknak is helyet tudnak biztosítani.

– 2025 Budán a nők éve. Ez megjelenik valamilyen formában a kapolcsi udvar programjában?

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közbeszéd része legyen hosszú távon a nők társadalmi helyzete, arra törekszünk, hogy rávilágítsunk az egyenlőtlenségek, a kiszolgáltatottságok okaira, és a saját lehetőségeink szerint megoldásokat s kínáljunk. Erről szól a II. kerületben a Nők éve, amely természetesen témáiban ott lesznek Kapolcson a Buda Udvarban.

Az egyik legizgalmasabb esemény ebben a témában Lovas Rozi LOUPE-alapító színész, Veiszer Alinda műsorvezető és Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakember beszélgetése lesz a családon belüli erőszakról, a férfi és női kapcsolati dinamikákról. Örülök annak is, hogy Békéssy Olga a Női Váltó Magazin főszerkesztője elvállalta a II. kerületi női ügyekről szóló eszmecsere vezetését.

– Eldőlt már, tartós lesz-e az együttműködés, vagy egyelőre csak erre az évre szól?

– Izgatottan készülünk, és bízom abban, hogy a közönség szeretni fogja azokat a programjainkat, amelyekkel megjelenítjük a II. kerület kulturális életét.

Jegyvásárlás a fesztiválra EZEN A LINKEN lehetséges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Ők csak improvizálni akartak – most a fél londoni alvilág üldözi őket! – Az imprózós akció kritika
Az Amazon PrimeVideo legújabb sztárokkal tűzdelt könnyed akcióvígjátéka, amelyben három improvizációs színész egy nyomozásba keveredik, ám hamarosan túl mélyre sodródnak a szervezett bűnözés világában. A film kellemetlen humorral és szerethető karakterekkel támad, akár megfelelő választás lehet egy laza, vasárnap délutáni kikapcsolódáshoz.
B.M.; Fotók: youtube.com - szmo.hu
2025. június 15.



Az improvizációs komédiák általában nem az én világom, de Az imprózós akció meglepően pozitív csalódást okozott. No nem azért, mert szuperjó lett, de nem lett nézhetetlen.

Ez a film ügyesen kapta el a témáját, megfogta a szerencsétlen főszereplőinket és elhelyezte őket egy véresen komoly helyzetbe.

Nem akar az improvizáció világába elkalauzolni minket, inkább egyfajta kellemetlen, néha kissé furcsa humorral bemutatják hogyan működik ez a műfaj, ami nem mindig vicces, de összességében egészen egész szórakoztató.

A sztori egyszerű, de működik, a szerkezete jól felépített. Sean Bean egy rendőrt alakít, aki felbérel 200 fontért három improvizációs színészt, hogy kisebb beépített akciókban segítsék őt. Nem bonyolult a feladat, venni kell egy trafikban hamis cigarettát és lebuktatni az árust.

Ám a csapat tagjai – Orlando Bloom, Bryce Dallas Howard és a Ted Lassóból ismerős Nick Mohammed – hamar belekeverednek valami sokkal nagyobb és veszélyesebb ügybe, mint amire számítottak.

Csak azért, mert improvizáltak. Már az első akciójuk elég gyorsan elfajul, és mire észbe kapnának, inkább az a kérdés, hogyan jussanak ki élve a helyzetből, nem az, hogy a színészeink kapnak-e 200 fontot a rendőrtől.

Marlon (Orlando Bloom) egy kiégett reklámszínész, aki a klasszikus method acting módszert követi. Ez a színészi eszköz mostanság ritkábban kerül előtérbe, szerencsére... Hollywoodban sok forgatási problémát okozott. Régen Daniel Day-Lewis volt a legismertebb képviselője, manapság talán Joaquin Phoenixet lehet method actornak nevezni. Ilyenkor a színész szó szerint 0-24 órában benne él a szerepében, még a forgatási szünetekben sem lép ki belőle, ami elég kínos és feszült helyzeteket tud szülni a stábbal. Nem csak ezért, de nagyban ennek köszönhetően nem nagyon kap szerepeket Marlon.

Kat (Bryce Dallas Howard) az improvizációs „iskola” tanárát alakítja, ahova a főszereplőink járnak. Kat az életben nem igazán sikeres, a szakmájában sem elismert, kevés a pénze és a munkavállalási engedélye is le fog járni.

A kudarcélményt a családja és barátai csak erősítik benne. Kat esetében nagyon igaz, hogy ha valami nem megy, akkor állj tanárnak. Hugh (Nick Mohammed) pedig egy introvertált, zárkózott IT-s, aki az improvizációban látja a megoldást ismerkedési problémájára. Ezek a karakterek együtt kimondottan jól működnek, a csapat szerethető, bár elég amatőrök minden téren, de pont ezért szórakoztatóak. Jó nekik szurkolni.

Sean Bean zsaru karaktere végig próbálja irányítani a helyzetet, de ahogy halad előre a sztori, egyre jobban elveszti a kontrollt. Meg kell említeni a bűnözői oldalról a Sárkányok házából ismerős Paddy Constantine-t és a John Wick-filmek sztárját Ian McShane-t: ők hozzák a kemény, fenyegető gonosztevőket, akik tesznek róla, hogy főszereplőinknek legyen miért izgulni. A tét meglepően nagy, egészen véres Az imprózós akció.

A film 90 perces, ami pont ideális hossz egy ilyen típusú vígjátéknak: nem nyúlik túl, és nem is rohan, van ideje elmesélni, amit akar: egy nem túl bonyolult történetet, közben pedig nem is unatkozunk. Tom Kingsley rendező ügyesen mozog a műfajklisék között, bár nem ez az első filmje, az utóbbi időben inkább sorozatokon dolgozott, de ez nem látszik meg a filmen. A producerek között is találkozunk ismerős névvel, ott van Colin Trevorrow, akitől nem áll távol az akció és a szórakoztatás, hiszen ő készítette a Jurassic Worldöt is, amelyben szintén Bryce Dallas Howard az egyik főszereplő.

A humor néha kellemetlen, vannak jelenetek, amikor nem találja el a megfelelő hangnemet, ám ha betalál, akkor tényleg megnevettet.

Főleg akkor kezd el működni a film, amikor elmennek a korhatárosabb viccek irányába. Az egész film az improvizációs előadásokra jellemző félreértésekre, spontaneitásra és túlzásokra épít, ami ad neki egy különös hangulatot, még ha nem is mindenki számára lesz azonnal befogadható. El kell engedni a realitás talaját, itt senki nem gondolkodik logikusan, de ez jól áll a történetnek. Főszereplőink olyan helyzeteket oldanak meg és élnek túl, amire azért nem gyakran van példa.

Összességében nem egy kiemelkedő mestermű, de egyáltalán nem rossz film Az imprózós akció. Inkább egy aranyos, nézhető darab, ami tökéletes választás, ha egy laza, vasárnap délutáni kikapcsolódásra vágyunk.

Egy olyan film, amit nem kell túl komolyan venni, és ami nem akar mást, csak szórakoztatni – és ebben egész jól teljesít.

Ha szereted az akció és a humor vegyítését, és nem bánod, ha a poénok néha kicsit furcsák vagy kellemetlenek, akkor ez a film valószínűleg be fog jönni. Nagyon ajánlom eredeti nyelven, Orlando Bloom brit akcentusai meglepően nagy humorforrás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Nyugdíjba vonul Csuja Imre: Muszáj pihenni, kertet kapirgálni, unokázni egy kicsit
A legendás színészt az Örkény Színház évadzáróján búcsúztatták megható pillanatok közepette. Csuja a régi szerepeiben még színpadra lép, de új kihívásokat már nem keres.


Csuja Imrét az Örkény Színház évadzáróján búcsúztatta a társulat. A Jászai Mari-díjas színész nyugdíjba vonul, de nem tűnik el teljesen a színpadról. Megtartja jelenlegi szerepeit, de újakat már nem vállal. Az Örkény Színház Facebook-oldalán számolt be a hírről.

A színész már tavaly bejelentette, hogy 2025-ben szeretne visszavonulni. Színházi szerepei mellett olyan filmekben és sorozatokban is játszott, mint az Üvegtigris, a Valami Amerika 2. vagy A mi kis falunk. Csuja az Örkény Színház alapító tagja.

„Játszom a meglévő szerepeimet, de egy pár évig nem akarok újat vállalni. Tényleg végigvágtáztam az életemet, és most nem akarok panaszkodni, mert szerettem, ez a hobbim, jólesett csinálni. Csak arra is gondolok, most így, vénségemre, nem lehet mindent odaadni, muszáj pihenni, kertet kapirgálni, unokázni egy kicsit”

– mondta Csuja Imre.

Idén tavasszal viszont arról beszélt, hogy talán mégis folytatná, amíg Kossuth-díjat nem kap.

„Számomra is talányos, ki mi alapján nyeri el. Nem tudom, még mit kellene tennem a Kossuth-díjhoz, de azt gondolom, mindent elkövettem, hogy én is megkaphassam. Előbb-utóbb csak összejön. Hazudnék, ha azt mondanám, nincs hiányérzetem. Az a fakk még üres a szekrényemben” – fogalmazott akkor a színész.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megoldatlan ügyek osztálya – A Q ügyosztály Skóciában nyomoz, és sorozatként is ámulatba ejt
A vezércsel kreátora ezúttal a régi, kihűlt bűnesetek után küldi Morck nyomozót és csapatát: fordulatos sztori, borongós terep, kemény skót akcentus.


Minden bizonnyal a különválaszthatóség kedvéért kapta a magyar keresztségben a Netflix új brit sorozata a Megoldatlan ügyek osztálya címet, hiszen az eredeti már igen erősen utal a forrására: Dept. Q, azaz Department Q, azaz Q ügyosztály. Amely bizony Magyarországon is igen-igen ismert, mind a dán Jussi Adler-Olsen által írt regénysorozat, mind a kötetekből forgatott (eddig hat darab) dán film kapcsán. Carl Mørck nyomozó és hű segédei, Assad és Rose papíron immár 2007 óta próbálnak megoldani egy különálló rendőrségi részlegként régi, akár több éves, megoldatlan bűneseteket. Akkor jelent meg ugyanis Adler-Olsen első Q-könyve, a Nyomtalanul, amit aztán azóta további kilenc regény követett.

A nyomtatott siker pedig persze gyorsan magával hozta a nagyvászonra varázsolt feldolgozásokat is, természetesen a könyvek megjelenésének sorrendjében.

űEddig tehát hat Q-film került ki Dániából, a Nyomtalanul (2013), a Fácángyilkosok (2014), a Palackposta (2016), A 64-es betegnapló (2018), a Hajtóvadászat (2021) és a Határtalanul (2024). Az első négy filmben Nikolaj Lie Kaas alakította a főhőst, a Hajtóvadászat óta azonban átvette a szerepet Ulrich Thomsen, és a további négy regény filmváltozatát is vele tervezik leforgatni.

Aki azonban szeretné részletesebben beleásni magát az első sztoriba, annak tökéletes választás lesz a Megoldatlan ügyek osztálya, hiszen A vezércsel című kiváló sikerszéria alkotója, a kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró Scott Frank (Meghalsz újra!, Más, mint a többiek, Szóljatok a köpcösnek!, Mint a kámfor, Különvélemény, A tolmács, A kulcsfigura, Farkas, Sírok között, Logan – Farkas) gondolta újra, csak ezúttal sorozatformátumban, és áthelyezve a sztorit Skóciába. Frank a Logan – Farkas megjelenése, vagyis 2017 óta teljes figyelmét a tévéipar felé fordította, s azóta olyan miniszériákért volt felelős, mint az Isten nélkül, A vezércsel (amelyért két Emmy-díjat kapott, valamint a Rendezők, Producerek és Forgatókönyvírók Szakszervezetének díjait is), a Spade nyomozó, illetve most a Megoldatlan ügyek osztálya. Ez utóbbit persze nem minisorozatnak tervezték, megfelelő nézőszám esetén jöhetnek a további évadok is, a könyvek alapján pedig már akár 10 szezont is le lehet hozzá forgatni.

Az első évad tehát a Nyomtalanul történetét foglalja magába, a 2013-as mozifilmhez képest nyilván sokkal részletesebben.

Carl Morckot (akinek kultikus nevét nem volt szívük megváltoztatni a skót miliő dacára sem) Matthew Goode alakítja (őt többek között olyan filmekből és sorozatokból ismerhetjük, mint a Match Point, a Watchmen: Az őrzők, a Szökőhév, a Kódjátszma, A férjem védelmében, a Downton Abbey, a Szövetségesek, A korona, a King’s Man: A kezdetek, Az ajánlat vagy legutóbb az Abigail), aki amúgy Scott Frank régi kedvenc színésze, mivel már A kulcsfigura című 2007-es rendezésében is főszerepet játszott Joseph Gordon-Levitt mellett.

Szóval Morck egy öntörvényű, és nem túl szabálykövető, illetve kedvesnek sem mondható, de zseniális nyomozó, aki egy balul elsült lövöldözés után fizikailag és pszichésen is padlóra került: a társa megbénult, egy rendőrtársa meg is halt, ő maga pedig súlyos bűntudattal küzd. Visszatérve a rendőrség kötelékébe, Morckot a főnöke, Moira (Kate Dickie) gy újonnan létrehozott, alulfinanszírozott, pincébe száműzött ’kihűlt ügyek” részleghez, a Q ügyosztályhoz rendeli, feladata pedig régi, lezáratlan ügyek felgöngyölítése. Morck megkapja maga mellé a Szíriából menekült Akram Salimot (Alexej Manvelovot többek között a Jack Ryan-sorozatban és a Csernobilban is láthattuk), a volt rendőrt, aki újra bizonyítani akar, illetve Rose Dicksont (Leah Byrne), a rendőrségi asszisztenst, aki valami fontosabb feladatra ácsingózik.

Az első nagy ügyük főszereplője egy Merritt Lingard nevű ügyésznő (Chloe Pirrie), aki négy évvel korábban rejtélyes körülmények között tűnt el.

Mi, nézők természetesen már az első részben megtudjuk, hogy Merritt él, de brutális körülmények között tartják fogva. Ám hogy ki és miért rabolta el, az persze előttünk is titok marad, egészen az évad végéig.

Természetesen mellékszálak is akadnak: az egyik a fent említett rendőrgyilkosság utáni nyomozás, amely komoly traumát okoz Morcknak (ő maga persze nem nyomozhat az ügyben, mégis próbál segíteni az illetékeseknek), illetve megismerhetjük a magánéletét is, pontosabban a vele egy fedél alatt élő mostohafiával, Jasperrel (Aaron McVeigh) való eléggé viharos kapcsolatát. Ráadásul Morcknak a sebesülése óta kötelező pszichológushoz is járnia, Rachel Irvingnek (Kelly McDonald talán a legismertebb név a színészgárdában Matthew Goode mellett) pedig meglepő módon képes megnyílni, és talán meg is tetszenek egymásnak…

Persze a fő szál maga a nyomozás, ami egy ízig-vérig skandináv krimi jegyeit viseli magán, a skót terep pedig tökéletes ehhez: kevés napsütés, sok felhő, borongós atmoszféra.

Sok-sok gyanús karakter (akár a legfelsőbb körökből is) szegélyezi a triónk útját, miközben Merritt szenvedéseit is láthatjuk, ahogy az évek során próbálja kitalálni, hogy miért rabolták el és zárták be egy dekompressziós kamrába (szóval a szökés sem egyszerű). A végén pedig természetesen ütős fordulatok, csavarok várnak ránk.

A Megoldatlan ügyek osztálya tehát egy kifejezetten izgalmas és szórakoztató, kilencepizódos első évadot kapott, amelynek legfőbb erényei a csodás karakterei. Főként Morck és Akram (Assad nevét megváltoztatták, de annyi baj legyen) kettőse emlékezetes, de ez már a dán filmekben és a könyvekben is így volt. Reméljük, nemsokára a második könyvből, a Fácángyilkosokból is elkészül nemsokára egy új évad, hiszen Skócia éppoly rejtélyes, izgalmas és akár nyomasztó, mint az eredeti skandináv terep.


Link másolása
KÖVESS MINKET: