HÍREK
A Rovatból

Átadták az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Mutatjuk, kik kapták az elismeréseket a nemzeti ünnep alkalmából.


Hétfőn átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János köztársasági elnök.

Kossuth-díjat kapott:

Bahget Iskander fotóművész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, fekete-fehér szociofotók, portrék és sivatagi tájképek mellett a magyar irodalom és a képzőművészet jeles képviselőit is lenyűgöző kifejezőerővel megörökítő alkotásai, a magyar és az arab fotóművészetet egyaránt gazdagító életműve elismeréseként;

Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, színészpedagógus, egyetemi oktató, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a drámairodalom legjelentősebb szerepeinek hiteles megformálójaként nyújtott emlékezetes alakításai, a magyar irodalom remekeit, főként Szabó Magda műveit értő módon, igényesen tolmácsoló rendezései, valamint kivételesen értékes pedagógusi munkája elismeréseként;

Diószegi László Harangozó Gyula- és Martin György-díjas koreográfus, egyetemi magántanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a Kárpát-medencei néptánchagyományok ápolását kultúra-, illetve nemzettörténeti kutatásai mellett díjnyertes koreográfiáival és táncpedagógusi munkájával is elhivatottan szolgáló, különlegesen gazdag és sokrétű művészi tevékenysége elismeréseként;

Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas előadóművész, kiváló és érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes, a mai magyar dzsessz kimagasló alakjaként a magyar népzene és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot megjelenítő, kiemelkedő előadóművészi pályája elismeréseként;

Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve, valamint kiemelkedő műfordítói tevékenysége elismeréseként;

Lakatos Mónika előadóművész, énekesnő, zeneszerző, szövegíró Magyarország számára kivételesen értékes, az autentikus oláh cigány kultúra hagyományainak továbbélése és átörökítése terén kiemelkedő, az érzelmek gazdag tárházát minden mesterkéltségtől mentesen felvonultató és világszerte sikereket arató előadóművészi munkája elismeréseként;

Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar és világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott emlékezetes színpadi, valamint jelentős filmes alakításai elismeréseként;

Boldi-Szmrecsányi Boldizsár Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, páratlanul letisztult formavilágú, különleges és eredeti kőszobrászata, a klasszikus európai mellett az egyiptomi, sumer és közép-amerikai kultúrákból is táplálkozó, illetve az ontológia alapkérdéseire reflektáló, szakrális műveiben pedig a világvallásokra asszociáló művészi alkotómunkája elismeréseként;

Ternovszky Béla Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályája, évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendő, karikaturisztikus és groteszk humorral megformált művek, egyebek mellett a kultikus Macskafogó megalkotójaként a magyar animációs filmművészetet gazdagító pályafutása elismeréseként;

Zoboki Gábor Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint három évtizedes alkotói pályája, egyedi stílusú, az esztétikumot a funkcionalitással bravúrosan ötvöző épületei, valamint számos kiemelten fontos hazai műemlék rekonstrukciója során végzett kimagasló színvonalú, művészi igényű tervezőmunkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapták: a Kodály Vonósnégyes tagjai, Bangó Ferenc hegedűművész, Éder György csellóművész, Falvay Attila hegedűművész, érdemes művész, a vonósnégyes primáriusa, valamint Tuska Zoltán hegedű- és brácsaművész Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is nagy elismertségnek örvendő kamarazene-művészeti pályafutásuk, különösen a klasszikus magyar zenekultúra és Kodály Zoltán műveinek magas színvonalú tolmácsolását, illetve nemzetközi megismertetését elhivatottan szolgáló, több évtizedes művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat kapott:

Acsády László agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása és korszakalkotó felfedezései, különösen az idegrendszer szerkezete és működése, az alvás-ébrenlét szabályozásának megértése terén egyedülálló tudományos munkája elismeréseként;

Bagdy György László neurofarmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a sikeres hazai és a nemzetközi gyógyszerkutatást megalapozó eredményei, illetve a kutatói utánpótlás-nevelés fejlesztéséhez jelentős mértékben hozzájáruló, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói-oktatói munkája elismeréseként;

Bányai Éva pszichológus, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a hipnózis kutatása és gyakorlati alkalmazása terén iskolateremtő tudományos pályája, valamint a pszichoonkológia tudományágának megalapításában és a pszichológusképzésben betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

Bélyácz Iván közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes, a vállalati pénzügyek tudományos vizsgálata terén meghatározó életműve, valamint a Kárpát-medencei magyar tudományos életet gazdagító, elhivatott oktatói és szervezői munkája elismeréseként;

Gósy Mária nyelvész, a nyelvtudomány doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az általános és a magyar fonetika, illetve a pszicholingvisztika területén elért eredményei, valamint a GMP beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztését és sztenderdizálását megalapozó kutatásai elismeréseként;

Harsányi Gábor villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a mikroelektronikai technológiák minőségi paramétereinek javítása, a környezetvédelmi és orvosbiológiai érzékelők, valamint a megbízható elektronikai kötési eljárások kutatása terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, továbbá példaértékű kutatói-oktatói és kutatásszervezői munkája elismeréseként;

Kaán Miklósné Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a magyar nyelvtörténet és az orvosi nyelv kutatása, valamint a magyar helyesírási szabályzat megalkotása és nyelvészek generációinak oktatása terén egyaránt kiemelkedő és elhivatott szakmai munkája elismeréseként;

Keserű György Miklós vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a gyógyszerkémia és a kémiai biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, iskolateremtő tudományos tevékenysége elismeréseként;

Kovács Melinda állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a takarmány- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő mikotoxinok állat- és humánegészségügyi veszélyeinek feltárását szolgáló kutatásai, az egészségtudatos gondolkodásmódra épülő One Health koncepció bevezetésében vállalt kiemelkedő szerepe, valamint egyetemi és akadémiai szintű kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

Lánczi András politológus, filozófus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes szakmai pályafutása, a politikatudomány ismeretelméleti kérdései és a modern demokrácia kritikája, valamint a politikai filozófia és a konzervativizmus elméleti problémái terén egyaránt kiemelkedő tudományos, kutatói és publikációs tevékenysége, valamint példaadó oktatói és oktatásirányítói munkája elismeréseként;

M. Kiss Sándor történész, tudományos igazgató, professor emeritus Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, az 1956-os forradalomról, szabadságharcról és a megtorlás éveiről, az 56-os hősök tevékenységéről és sorsáról publikált, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodó nagy jelentőségű kutatásai és az új történészgenerációk kinevelésében elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása elismeréseként;

Szenti Tibor író, etnográfus Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása elismeréseként;

Veress Gábor Batthyány-Strattmann László-díjas kardiológus, főigazgató főorvos, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a szívinfarktussal összefüggő elhalálozások megelőzését szolgáló tudományos és orvosi pályafutása, a Veszprém megyei sürgősségi invazív kardiológiai ellátás megszervezése és sikeres működtetése terén végzett intézményvezetői, valamint oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

Vörös Győző ókorkutató, régész, egyiptológus, az építészettudományok doktora, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a szentföldi magyar régészet vonatkozásában egyedülálló, nemzetközi szinten is jelentős kutatómunkája, különösen a Holt-tenger keleti partjánál található evangéliumi jelentőségű helyszín, a Machaerus vár régészeti feltárási munkálatainak vezetőjeként elért eredményei elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Fidesz szórólapon rémisztegi az embereket, hogy az ő házuk után is vagyonadót szednek majd a TISZA-ellenőrök
Kilincsre akasztható szórólapot talált az utcán olvasónk, amelynek felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra.


„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.

Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:

„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”

Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ha Varga Judit indul a XII. kerületben, én nem fogok
A TISZA elnöke szerint ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni a jövő évi országgyűlési választásokon.


Hosszú interjút adott Magyar Péter a Szabad Európának, amely során számos téma szóba került, de a legfontosabb a jövő évi parlamenti választás volt. Ennek kapcsán

a TISZA Párt elnöke elmondta: ha volt felesége, Varga Judit elindulna képviselőként a XII. kerületben, ő nem fog.

Azt mondta, ha mindenki jól végzi a feladatát, „hat hónap múlva ilyenkor már egy másik országban fogunk ébredni”. Úgy látja, ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni. Az október 23-át a kampány nagy rajtjának tartja. Szerinte a Békemenetről is átjönnek majd szavazók a Tisza programjára. Elmondta, aznap elmennek a Terror Háza és az Orosz Nagykövetség előtt is, mert „ez egy olyan ünnep lesz, amilyet az államnak kéne adnia, ha nem Orbán Balázsok lennének a hivatalban, akik egy puskalövés nélkül megadták volna magukat” az oroszoknak.

Magyar Péter azt ígérte, ha kormányra kerülnek, és még tart a háború, mindent meg fognak tenni a békéért, és erősítik Magyarországot az EU-n és a NATO-n belüli szövetségesként.

A migrációról beszélve jelezte, nem fogadnának el „migránspaktumot”, és megtartanák a déli kerítést, külföldi vendégmunkásokra viszont nem cserélnék a magyarokat.

A TISZA elnöke szerint a mostani gazdasági helyzet több tényezőből áll: magas államadósság, új adónemek, áfaemelés. „A Fidesznek volt ez a szlogenje, hogy folytatjuk, csak azt nem tudni, hogy mit” – mondta. A Tisza-adóra hivatkozó kormányzati kampányról azt állította: „vádold az ellenfeledet azzal, amit te csinálsz”.

A politikus úgy véli, nem adóemelésre, hanem kiadáscsökkentésre van szükség. Úgy látja, az állam most magára költ, pedig megvolt az esély a szintlépésre, hiszen más hasonló helyzetű országok, például Lengyelország is megtette ezt, és ehhez nem kellett adót emelniük.

Magyar Péter újra elmondta: kormányra kerülésük esetén adó- és áfacsökkenést vezetnének be, emelnék a minimálbért, és elvárnák a nagyobb arányú hozzájárulást a gazdagoktól.

Azt mondta, ez „nem egy büntetőadó”, mert mint fogalmazott, „ez a gazdag emberek érdeke is, egy ország többre képes, ahol kisebb a társadalmi különbségek”. Szerinte „önmagában az sokatmondó, hogy Orbán Viktor elutasítja a vagyonadót”.

Hozzátette, a nyugdíjemelés és az adócsökkentés is olyan dolog, amit „ők is megvalósíthattak volna, ha csak fele annyit lopnak”.

A médiáról azt mondta, a kormány uszításra és lejáratásra költ. Úgy véli, ha a kormány lebutítja a közbeszédet és egybitesen kommunikál, arra lesz igény; ha felnőttként beszél a választókhoz, akkor arra. A TISZA szerinte kemény munkával, becsülettel és tisztességgel akar példát mutatni. Ha nem tudják teljesíteni az ígéreteiket, vállalják a felelősséget. Úgy látja, a választásokig várhatók még a lejáratásukat célzó kampányok. Mint mondta, Orbán Viktor „mesterséges intelligenciával készült videókig süllyedt”, hamisított MI-videókat ad ki, ami „mint egy piti csalás, egy bolti tolvaj, egy utolsó csaló, vagy egy doppingoló sportoló – egy ilyen sportolóval (...) nemhogy beszélnének az újságírók, hanem elfelejtenék”.

A sajtóval kapcsolatban azt is mondta, zavarja, amikor a független médiumok a Harcosok órája beszélgetéseiből írnak cikkeket, miközben szerinte a műsort senki nem nézi. Szerinte inkább az országjárásaira kellene elmenni.

Fontos téma volt az interjúban a gyermekvédelem is, melyről Magyar Péter azt mondta, a kegyelmi botrány óta igyekeznek a témát a fókuszban tartani, mert „vannak nemzeti minimumok”. Szerinte a gyermekvédelem „ugyanolyan fontos a Fidesz-szavazónak, mint a Tisza-szavazóknak vagy más szavazóknak”.

Úgy látja, a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai ügy kapcsán nincsenek válaszok, és „pozícióban tartottak rémeket, olyan bűncselekmények történtek a hatóságok és a politikai elit asszisztálása mellett, amire nincsenek szavak”.

Azt ígérte, kormányra kerülve felülről nyitott lesz a gyermekvédelem költségvetése. Szerinte az államnak nem 1200 forintot kellene szánnia a gyermekotthonban élő gyerekek étkeztetésére, akiknek nem rohadó épületekben kellene élniük. Úgy fogalmazott, egy szülő azért dolgozik három műszakban, hogy a gyereknek jó legyen, ugyanezt kell nyújtania az államnak is.

A legfontosabb feladatok között a megélhetési válság kezelését, az uniós pénzek hazahozatalát és az infláció letörését is említette, de azt mondta, elsőként az oktatásra, az egészségügyre és a gyermekvédelemre fókuszálnának. Ezekre a területekre önálló minisztériumot és felelőst ígért.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált labdát kapott a legendás focista barátjától, aki azt állítja: hamarosan beszámol arról, hogyan bánt el velük „Orbán és erős emberei”
A korábbi dekázó rekordert, Polonkai Zoltánt hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába is, de azt mondta: nem akarja eladni magát.


Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált focilabdát kapott Szolnokon a legendás focista barátjától. Polonkai Zoltán azzal vívott ki magának hírnevet és elismerést, hogy annak idején megdöntötte Maradona dekázó rekordját.

A Tisza Párt elnöke a Facebookon számolt be a találkozásról, és leírta: Polonkai néhány éve stroke-ot kapott, lebénult, újra kellett tanulnia járni és beszélni.

Polonkai egy régi történetet mesélt el egy barátjáról, aki akkor 7 éves volt és Zuglóban labdázott a parkban. „A labda néha begurult a virágok közé. A jóindulatú parkőr magához hívta a kisfiút, megkérdezte, hogy hányas lett a bizonyítványod. Négyes. Miért nem ötös? Mert nem szeretek beszélni. Mit szeretsz? Hát focizni. Na, akkor focizz!” – mesélte.

Polonkai szerint ez a kissrác lett később Orbán Viktor kedvenc focistája, neki pedig a legjobb barátja, Törőcsik András.

A dekázó rekorder azt mondta, hogy hamarosan egy tévéműsorban számol be arról, „hogyan bánt el Orbán és erős emberei a kedvenc focistájával, illetve a magyar öregfiúk válogatottal és velem is”.

Polonkai hozzátette: hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába, de a válasza ennyi volt:

„Eddig igyekeztem becsületesen élni, nem eladni magam, ezután sem teszem”.

„Egy ütött-kopott labdát hoztam el. Törőcsik András barátommal alapítottuk meg annak idején a magyar öregfiúk válogatottat, és sok éven át több mint 80 meccsünk volt veretlenül. Kiprich, Détári, Ebedli, Váczi Zoli, voltunk vagy harmincan a csapatban. Most ezt az ütött-kopott labdát hoztam, igaz, csak egy aláírás van rajta, de az Törőcsiké” – mondta a sportember.

Magyar Péter szerint a labdát jótékonysági célra fogják felajánlani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schadl Györgynek több mint százmillió forintot kell fizetnie, hogy megváltsa lefoglalt ékszereit, autóit, kisrepülőjét és kishajóját
Schadl az év elején kezdeményezte, hogy megválthassa az eljárás során lefoglalt vagyontárgyai egy részét. A végrehajtók volt elnöke 30 millióval számolt, de most már négyszer ekkora összegről van szó.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Ősszel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar korábbi elnöke elleni büntetőper. A 24.hu információi szerint elkészültek a szakvélemények azokról az értéktárgyakról, amelyeket Schadl kiváltana a bűnügyi zár alól.

Schadl az év elején kezdeményezte, hogy megválthassa az eljárás során lefoglalt vagyontárgyai egy részét. Védője azt kérte, hogy igazságügyi szakértő állapítsa meg az értéküket.

A listán járművek, ékszerek és órák szerepelnek, ingatlan azonban nem.

A januári tárgyalás után Schadl a Blikknek nyilatkozva azt mondta: „egy 7 éves Audi S8-as, valamint egy 15, egy 17 éves és egy 31 éves Mercedes van a birtokomban. A közel ötven éves repülőt 5 millió forintért vettem tíz éve, jelenleg üzemképtelen”.

Korábban a bíróság előtt még azt állította, hogy nem tudja, hol vannak az autók, de a 24.hu azonosította a járműveket és mozgásukat. A megváltani kívánt ékszerek közül több családi emlék, köztük olyan darabok, amelyeket felesége a szüleitől kapott érettségi ajándékként. Az nem derült ki, hogy ezek között vannak-e azok az ékszerek, amelyek miatt Schadl korábban a börtönből telefonált, és arra kérte feleségét és apját, hogy rejtse el őket a luxusórákkal együtt.

„Összességében úgy kalkuláltam, hogy az autók, repülő, kishajó és az értéktárgyakért összesen mintegy 30 millió forint körüli összeget kell majd befizetnem”

– mondta Schadl korábban.

A 24.hu szerint azonban a végrehajtók volt elnökének ennek körülbelül a négyszeresét, vagyis több mint 100 millió forintot kellene fizetnie, ha valóban meg szeretné váltani ezeket a tárgyakat.

Az értesülést Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék szóvivője is megerősítette. Mint elmondta,

az igazságügyi szakértői jelentések alapján több mint százmillió forintba kerülne a megváltás. Hozzátette: ez a bíróság számára is előnyös lenne, mivel nem kellene fizetni az értékek őrzéséért, és azok állaga sem romlana a továbbiakban.

A 24.hu korábban arról is beszámolt, hogy Schadl a börtönben ülve is 189 millió forintot keresett végrehajtói irodájával, és a végrehajtók új vezetése továbbra is biztosítja számára a több százmilliós bevételt.

A büntetőper nyári szünet előtti utolsó tárgyalásán tanúként hallgatták meg Varga Juditot és Trócsányi Lászlót, korábbi igazságügyi minisztereket. Közben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke titokban készült hangfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken több végrehajtót említenek. A 24.hu megpróbálta beazonosítani a felvételek szereplőit, és találtak köztük olyat is, aki a Schadl–Völner-ügy aktáiban is szerepel.

A vádirat szerint Schadl György 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot adott át jogtalan előnyként Völner Pálnak, aki cserébe befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.

Az ügyészség szerint Schadl és hét társa előzetesen megállapodott abban, hogy elérik: önálló végrehajtói kinevezést kapjanak, majd az irodák működéséből származó osztalékból vissza kellett fizetniük neki. A hét végrehajtóból hat beismerte a vádakat, őket már jogerősen elítélték.

A vádhatóság szerint Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelmet szerzett. Az ügyészség tíz év börtönt, 200 millió forint pénzbüntetést, közügyektől való eltiltást és vagyonelkobzást kért rá beismerés esetén. Völner esetében nyolc év börtönt, 25 millió forintos pénzbüntetést, valamint szintén eltiltást indítványoztak.

A vádiratban szerepel Schadl siófoki nyaralója is, ahol február óta házi őrizetben van. Az épületet korábban jogszerűtlenül bővítették, és bár az eredeti állapot visszaállítását elrendelték, Schadl ennek nem tett eleget, ezért NAV-végrehajtás indult ellene.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk