prcikk: Premier: Himnusz-átdolgozást készített az Aranyakkord – „Tisztelegni szeretnénk az eredeti előtt, nem leváltani” | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Premier: Himnusz-átdolgozást készített az Aranyakkord – „Tisztelegni szeretnénk az eredeti előtt, nem leváltani”

Az Aranyakkord, vagyis Kiss Tibi és zenésztársai a Himnusz évében egy jóval vidámabb hangvételű újraértelmezéssel álltak elő, amiben még gospelkórus is helyet kapott. A dal és a videoklip megjelenését április 11-re, a Magyar Költészet Napjára időzítették.


A zenekar 2018-ban alakult Kiss Tibi (Quimby) és Vastag Gábor „Vasti” (A Kutya Vacsorája) duójaként. Saját bevallásuk szerint egyfajta „dalkeltetőnek” szánták olyan ötletek számára, amelyek nem illettek fő projektjeik profiljába. A csapathoz később Gábor Andor „UFO” is csatlakozott ütőhangszeresként, így most már hárman lépnek fel és alkotnak.

Legújabb daluk egy rendhagyó szerzemény: a magyar Himnuszhoz készítettek sajátos hangvételű, az eredetinél gyorsabb tempójú parafrázist. Ennek születéséről mesélnek az alábbiakban, és válaszolnak arra a megkerülhetetlen kérdésre is, miszerint a mai átpolitizált közhangulatban szabad-e ilyet egyáltalán?

Íme a dal és a hozzá készült hangulatklip:


Egy rúd kolbász landolt a színpadon

A dal alapötlete 2019 tavaszán, az első amerikai turnéjuk során született, ahol a közönség közel háromnegyede kivándorolt, vagy már ott született magyarokból állt. A Balaton vagy Az én Budapestem című számok hallatán a közönség tagjai közül többen elsírták magukat, érezni lehetett, hogy megdobbant a magyar szív – idézik fel.

„Amikor Seattle-ben játszottunk, egy bácsi a koncert végén felhajított egy rúd kolbászt a színpadra, mondván, ő ezt tudja ajándékba adni az élményért cserébe” – emlékszik vissza Vastag Gábor.

Erős emlékként maradt meg bennük az is, amikor egy idős néni az arizonai Phoenixben tartott koncert előtt megkérdezte őket, nem tudnák-e eljátszani a „Hazám, hazám”-at. Próba nélkül ezt nem merték bevállalni, de ugyanannak az évnek az őszén ismét mentek amerikai turnéra, és ennek kapcsán felmerült, hogy kellene vinniük valami igazán hazait. Zenészek lévén adta magát a gondolat, hogy egy dal legyen az.

Ez volt az egyik közvetlen ihletforrás, a másik pedig Tibi édesapja, Kiss Kálmán, aki magyar-történelem szakos tanárként és költőként nagyon sokat foglalkozott a Himnusszal, még egy epilógus megírására is ihlette. Apa és fia is sokat beszélgettek róla, ami szintén inspiráló volt.

„Ilyen előzmények után egyszer csak leültem egy bárszékre a gitárommal a régi próbatermünkben, elkezdtem játszani, és szinte azonnal kigurult a dal. Ráénekeltem a Himnusz szövegét, ami szintén magától értetődőnek tűnt, és ott helyben elhatároztuk, hogy ezt visszük el magunkkal Amerikába” – meséli Tibi.

Az első versszak mellett a negyedik első felét, illetve az ötödik második felét emelték át. A frontember szerint valahogy azonnal ezek a szövegrészek ugrottak be neki, mint amelyek illenek egy popdal keretei közé.

A 2019-es amerikai őszi turné állomásain végig játszották, óriási sikerrel. Az amerikai ősbemutatón szerzett élmények ihlették a gospelkórust is, amely végül bekerült a stúdióverzióba. 2019 végén tartottak egy közös karácsonyi bulit és örömzenélést, ennek keretében rögzítettek is egy verziót, amely mostanáig a fiókban hevert, és a stabil koncertprogramnak sem volt része. Idén, a Himnusz 200 éves évfordulója alkalmából jelenik meg a végleges verzió.

Fotó: sinco

Szabad ilyet egyáltalán?

A zenekar tagjai szerint nagyon fontos, hogy ne keverjük össze ezt a dalt az eredeti Himnusszal, Erkel Ferenc zeneművével. Ezért is nevezték el úgy, hogy A Himnusz után szabadon: voltaképpen Kölcsey Ferenc versének újragondolásaként, alternatív megzenésítéseként tekintenek rá.

A dal hangulata az eredeti mélabússal szemben kifejezetten vidám, de ezt egyáltalán nem érzik gondnak vagy szentségtörésnek.

„A Himnuszról fontos tudni, hogy a megzenésítés egy pályázatra született, így már eredetileg is több alternatív verzió benne volt a kalapban. Tibi apukájával sokat beszélgettünk arról, hogy a Himnusz eredeti tempója verbunkosabb, pattogósabb, mint amit ma ismerünk. Maga a szöveg is ilyen tempóra passzol inkább” – hangsúlyozza Gábor Andor.

Elmondta, hogy nagyon sok, szinte civakodásig fajuló beszélgetésük volt azzal kapcsolatban, „bevállalják-e” a dalt. Végül azonban mindig arra jutottak, hogy az igazi probléma nem más, mint az ország óriási megosztottsága. „Bármerre mész, feszültséget találsz, egyfajta negatív vibe vesz körül. Pedig annyira jó lenne egyszerűen csak elfogadónak lenni és örülni valaminek, hátsó szándék nélkül…”

Tibi a következőket fűzi hozzá a fentiekhez:

„Nagyon érdekes, hogy a születésekor ez egy színtiszta, egyszerű, spontán örömből kigurult dalocska volt, és csak utána kezdtünk el mi is azon gondolkodni az enyhén megbetegített felnőtt agyunkkal, lehet-e ilyet egyáltalán… Ebből is látszik, hogy mindenbe beleivódott manapság a politika, és utólag annak is elveszi az ártatlanságát, ami egyáltalán nem lenne erre hivatott.

Vajon hogyan lehetne bármit is alkotni, ha folyton ilyen fejjel gondolkodnánk? Akkor gyakorlatilag a 3T, a Tiltott-Tűrt-Támogatott művek korszakához térnénk vissza. Ha azért nem írsz meg egy dalt, vagy festesz meg egy képet, mert előre félsz a lehetséges reakcióktól, az nem más, mint cenzúra, még ha öncenzúra is.”

Fotó: sinco

Ünnepnapokon kívül is meg lehet hallgatni

Gábor Andor szerint ha akár csak egy olyan ember is lesz, aki könnyebben be tudja fogadni ebben a verzióban akár a szöveget, akár az általa közvetített, pozitív értelemben vett magyarságtudatot, már megérte.

Ahogy Vasti fogalmaz, ez egy olyan átdolgozás, amit ünnepnapokon kívül is meg lehet hallgatni. „Ha belegondolunk, az eredeti Himnusszal ezt gyakorlatilag soha nem tesszük meg, pedig megérdemelné. A mi verziónk erre talán alkalmasabb: akár egy sima hétköznapon, mondjuk munkába menet is ugyanannyira érvényes.”

A dal végén, a kórus után Tibi édesapja szavalja el a már említett, általa írt sorokat. Ő is eljött annak idején arra a bizonyos házibuli-hangulatú karácsonyi jammelésre, és ha már ott volt, elmondta ezt a néhány sort. Ezzel együtt lesz egy pozitív végkicsengése az egész dalnak: érdemes inkább felemelni a fejedet ahelyett, hogy folyton lefelé lógatnád.

„Zeneileg együtt táncol a klasszicizáló és a népzenei világ. Utóbbit erősíti a gospeles rész mellett Szabó Attila hegedűjátéka is. Vannak benne bluesos motívumok is, összességében mégis nagyon magyarnak érzem” – összegez a frontember.

A közreműködők teljes listája a következő:

Kiss Tibor – gitár, ének

Vastag Gábor – steel gitár, ének

Gábor Andor UFO – ütőhangszerek

Rácz Kati – hegedű

Stoltz Adrienn – hegedű

Ott Rezső – vonós-fúvós hangszerelés

Belej Márton – oboa

Bazsinka Ivett – fagott

Szabó Attila – hegedű

Pankovits Nikolett – vokál

Szabó Anna Rozsi – vokál

Kiss Kálmán – versmondás

Az Aranyakkord idén 5 éves, ennek mentén szeretnének Magyarországon is minél több emberhez eljutni, mert azt tapasztalják, hogy sokan azok közül sem ismerik, akik Tibi és a Quimby munkásságával tisztában vannak. Budapesten legközelebb május 7-én, az Európa Napon, majd május 13-án lehet megnézni őket a Bike Maffia Charity Fest keretein belül, május 16-án pedig Egerben koncertezik a zenekar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: