KULT

Állítólag ilyenek voltak a 80-as évek – Naiv mese a Nyugati nyaralás

Felszínes hibrid, nem groteszk korrajz, de abszurd sem. Megnéztük hitelesség-szempontból is a sikerfilmet.

Link másolása

Hihetetlen, hogy már a 80-as évekről is lehet „nosztalgiafilmet” csinálni. Bizonyára sokan vannak, akik vágyakozva gondolnak vissza a rendszerváltás előtti évtizedre, ha a Nyugati nyaralás tavaly szeptemberi bemutatójával a 2022-es évek legnagyobb kasszasikere lehetett a mozikban. Tiszeker Dániel és csapata ezzel duplázott, mert előző évben is az ő filmjük, a Nagykarácsony vitte el a prímet. A nézettségre való tekintettel a Netflix a májusra tervezett bemutatót előre hozta február elejére, és a streamingplatformon pillanatok alatt listavezető lett. Valamiért biztosan nagyon megy ez a film – gondoltuk, mielőtt megnéztük.

A Nagykarácsony kedves, kiszámítható romantikus komédia, filmtörténeti jelentőségűnek ugyan nem mondható, de hát a hasonló témájú amerikai alkotások 99% százalékáról sem mondható el ugyanez. A Nyugati nyaralás viszont más műfaj. Krimivígjátéknak hirdetik, egy túlságosan is konkrét történelmi időbe és környezetbe ágyazva.

Ezt mindjárt a film elején megkapjuk: a tévében megy a Linda-sorozat, a vakáción a Mézga-család, a Zenebutik, Soltész Rezső a sztár, de később megtudjuk, hogy a fiatalok már Európa Kiadót hallgatnak (Megalázó, durva szerelem).

Terjed a maszek világ, miközben a hidegháború újabb csúcsra ér: a szovjet blokk, válaszul az 1980-as moszkvai olimpia amerikai bojkottjára, „szovjet és szocialista-ellenes provokációkra és a rossz közbiztonságra” hivatkozva távol marad a Los Angeles-i ötkarikás játékoktól. (Akkoriban a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főszerkesztőségének voltam munkatársa és naponta szembesültem azzal, hogy a szovjet TASZSZ hírügynökség vezére milyen nyomást gyakorol magyar kollégájára ebben a témában…).

És az is tény, hogy a nyugat-németek valósággal megszállták a Balatont: egyrészt a „dajcsmarkkal” még munkanélküli segélyen lévő NSZK állampolgár is császár lehetett a „magyar tengeren”, másrészt pedig itt találkozhattak az NDK-ba rekedt rokonaikkal, barátaikkal. (Öt évre vagyunk a „páneurópai pikniktől” és a berlini fal leomlásától, amelynek akkor még előszelét sem lehetett érezni…). És ennek szellemében szól a német diszkó (Da-da-da) meg az alternatív sláger a 99 Luftballons is, ha még emlékszünk egy Nena nevű énekesnőre.

Bár a filmet már sokan látták, és a Netflixen is várhatóan sokan meg fogják nézni, nem fogok minden „poént” lelőni, de azért arról ejtenék néhány szót, hogy az adott korban bizonyos dolgok hogyan működtek, illetve hogyan nem Magyarországon. Kár, hogy az alkotók nem vették a fáradtságot egy kis utánajárásnak.

Pedig egy jó krimi-vígjátéknak ugyanolyan logikával kell működnie, mint egy valódi kriminek, csak épp nem kell komolyan venni. Lásd még Az ember, aki túl keveset tudott című filmet, vagy említhetném akár a Pogány Madonnát is. Itt már az alapszituációban megbukik az egész.

Főhősünknek jól menő autósműhelye van, Veszprém megye összes fejesének szerelője, aki egész családjával, feleségével, gimnazista lányával és kiskamasz sakkzseni fiával akar nyugati körútra menni. Négy útlevélkérelmet adnak be, de az indulás előtti napon, amikor megkapják a várva várt passzust, csak három érkezik meg, a fiúé nem. Apa persze azonnal rohan a legfőbb muftihoz, aki fiával sakkozik, és az apán keresztül üzenik meg egymásnak a lépéseket. Ő sem tehet semmit, vagy úgy tesz, mintha. Aztán úgy tűnik, szerencséje lesz, mert egy Bundesbe szakadt hazánkfia éppen az ő műhelyében hagyja a kocsiját – az útlevelével és egy üzenettel együtt. Máris kész a terv: ők lesznek a nyugatnémet család a füredi elit szállóban.

Namármost: az biztos, hogy az apa „bizalmi állásban” van, tehát illetékes elvtársak minden tudnak róla és családjáról. Tehát vagy kap mindenki útlevelet, mert megbíznak bennük, és feltételezik, hogy egy ilyen zsíros bizniszt nem fog itthagyni (ismertem egészen közelről olyan vállalkozást a 80-as években, amelynek egykori tulajdonosa már évek óta nem dolgozik, és még mindig abból él). A gyakorlatban ennek volt kisebb esélye, vagy eleve el sem fogadták a négy útlevélkérelmet.

A másik variáció: mivel a szervek attól tartanak, hogy – akár véletlenül is – a szerelő bizalmas információk birtokába juthatott, senki sehova. Az is nehezen elképzelhető, hogy az NSZK útlevéllel és nulla német tudásával szerencsétlenkedő apa ne szúrt volna szemet a szállodában, amelynek természetesen megvoltak a titkosszolgálati emberei, és azonnal jelentették volna a felettes szerveknek, és lekapcsolták volna, mielőtt a család újabb bonyodalmakba keveredett volna.

Az pedig végképp hihetetlen, hogy a megyei atyaúristen egyben a kémelhárítás vezetője legyen, ez már az alapvető konspirációs szabályoknak is ellentmondott volna
. Arról nem is szólva, hogy a bárjelenetben szereplő dizőzről az alkémfőnök aligha árulná el az újdonsült beszervezettnek, hogy a hölgy már 20 éve az ő emberük ezredesi rendfokozatban. És bár a szolgálat tagjait, a rafinált főnököt leszámítva, rendkívül ostobának mutatja be a film, a sok viszontagságon átesett család aligha úszná meg a végkifejletet. Mi több, az Anna-bálra sem lehetett már akkor sem az utolsó pillanatban, az „utcáról” beesni…

Így aztán egy felszínes, itt-ott valóban vicces helyzetekkel tarkított hibridet kapunk, amelyből sem groteszk korrajz, sem pedig igazi abszurd nem sül ki. Erről a színészek tehetnek a legkevésbé: Mészáros Máté nagyon jól adja a családja boldog vakációjáért mindent vállaló balekot, Pokorny Lia érzéki szépasszony, egyszerre férje imádója és megszomorítója, hitelesek a gyerekek, Szőke Abigél és Tóth Mátyás, Szervét Tibor pedig lassan Major Tamás-i szintre emeli intrikus figuráit, erős kontrasztban az embereivel, akik legfeljebb egy Bud Spencer-Terence Hill filmben mennének el „rosszfiúknak”.

Így ha a 80-as évekre vágyom, inkább megnézem a Mézga családot, amely kénytelen bejárni a világot, miután meghívta őket Ausztráliába a nemzetközi szélhámos Hufnágel Szteve (áldassék a neve…)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt az Operettszínház legendás bonvivánja – „Nagyon rosszul volt már az utóbbi napokban”
Jankovits József többféle betegségben is szenvedett az elmúlt időszakban.

Link másolása

Életének 73. évében elhunyt Jankovits József, a Budapesti Operettszínház bonvivánja – tudatta a teátrum szombaton az MTI-vel. A Liszt Ferenc-díjas operetténekest, színészt türelemmel viselt, hosszas betegségek után érte a halál.

A gyászjelentésben azt írták, Jankovits József a legigényesebb bonviván szerepek kiváló tolmácsolója volt.

A Budapesti Operettszínház Jankovits Józsefet saját halottjának tekinti. Temetéséről később adnak tájékoztatást.

Jankovits József 1951. január 3-án született. 1979 és 1981 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1981-től a Budapesti Operettszínház tagja volt. A művészt 1990-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki.

Főbb szerepei között volt Szu Csong (A mosoly országa); Józsi (Cigányszerelem); Edwin (Csárdáskirálynő); Homonnay Péter, Barinkay Sándor (A cigánybáró); Tasziló (Marica grófnő); Eisenstein (A denevér); Hunyadi László Erkel Ferenc operájában; Don José (Carmen).

„Nagyon rosszul volt már az utóbbi napokban, alig tudtunk kommunikálni. Már csak igen halkan tudott beszélni, de minden búcsúzásnál azzal biztatott, hogy értem és az édesanyjáért nem adja fel, minden terápiát végigcsinál. Pénteken este felé viszont feltűnt, hogy szokatlanul nehezen engedett el. Amikor eljöttem tőle, két óra múlva csörgött a telefonom, hogy Józsi elment…”

– nyilatkozta Blikknek a művész élettársa, Ferge Erika.

A bonviván több éve szenvedett különféle betegségekben: gerincműtét, agyérgörcs, rák nehezítette meg az életét, amire a Covid még „rátett” kétoldali tüdőgyulladással, s a nyirokmirigyei sem voltak renden, végül is áttétes tüdőrák vitte el – írja a portál.

Jankovits 94 éves édesanyja már a második fiát vesztette el: az operettszínész öccse, Károly másfél évtizede hunyt el, szintén rákos megbetegedésben.

A művészről kollégája Oszvald Marika is csupa jót tudott elmondani: „Józsi a színpadon és az életben is olyan volt, mint a testvérem. Igen megbízható, figyelmes partnerem volt, akire mindig lehetett számítani. Nagyon szerettem” – fogalmazott a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Kifütyülték, tiltólistára tették, és véletlenül elvette Winona Rydert – 10 dolog, amit nem tudtál Keanu Reevesről
Szörnyű tragédiákat élt át, mégsem adta fel soha, s ma is az egyik legnépszerűbb sztár. Ezt a 10 dolgot azonban lehet, hogy még a legnagyobb rajongói sem tudták róla.

Link másolása

1. Soha nem lett amerikai állampolgár

Keanu Reeves 1964. szeptember 2-án született a libanoni Bejrútban. Miután az édesanyja, Patricia hozzáment a második férjéhez, az ausztráliai Sydney-be költöztek, majd New Yorkba, onnan pedig Torontóba. A kínai, angol, ír, hawaii őslakos és portugál származású színész mindig is ehhez a kanadai városhoz kötődött, ahol gyermekként a legtöbb időt töltötte. Annyira, hogy bár a karrierje már évtizedek óta az Egyesült Államokhoz köti, sosem folyamodott amerikai állampolgárságért, megmaradt kanadainak.

2. Gyerekkorában Alice Cooper gyakori vendég volt náluk

Patricia jelmeztervezőként dolgozott, ez pedig minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a fia elkezdjen érdeklődni az előadóművészet iránt. 1995-ben Reeves a US Magazine-nak elmondta, hogy az anyja készített neki néhány bonyolult halloweeni jelmezt (pl. Drakula, Batman, Hogyishívják kuzin az Addams Familyből stb.), és gyakran meghívta néhány ügyfelét a házukba. Köztük volt többek között a rocksztár Alice Cooper is. „Emlékszem, műhányást és műkutyakakit hozott hozzánk, hogy azokkal terrorizálja a házvezetőnőt” – emlékezett vissza a színész. „Ott lógott nálunk folyton, mint egy teljesen átlagos fickó.”

3. Az egyik első szerepét egy Coca-Cola reklámban kapta

1983-ban Keanu egy Coca-Cola reklámban tűnt fel (akkor már voltak kisebb színpadi és tévés munkái Kanadában), amelyben egy kerékpárost kellett eljátszania. 2018-ban a The Late Late Show című talkshow műsorvezetője, James Corden többek között erről is faggatta Reevest, aki elmondta, hogy három napig tartott a forgatás, amely során töméntelen mennyiségű Coca-Colát ivott. Sőt, a szerep iránti teljes elkötelezettségében még a lábait is leborotválta, hogy még hihetőbb kerékpáros lehessen.

4. Majdnem átnevezte magát Chuck Spadinának

Amikor Reeves az 1980-as években Los Angelesbe költözött, azt tapasztalta, hogy néhány castingügynök vonakodott őt meghallgatásokra hívni, mert a keresztnevét (ami egyébként hawaii eredetű, és azt jelenti, hogy "hűvös szellő a hegyek felett") nehéz volt kiejteni, és túl egzotikusnak tűnt. Ezt az akadályt próbálta leküzdeni azzal, hogy rövid ideig a K.C. Reeves, a Chuck Spadina és a Page Templeton III neveket kezdte el használni. Aztán végül felhagyott a művésznevekkel, mert azt vette észre, hogy a meghallgatásokon úgyis mindig az igazi nevén mutatkozott be.

5. Rengeteg sérülést szedett össze a filmforgatások alatt

Reeves köztudottan nagy csapatjátékos. Ha úgy adódik, hogy fájdalmak, sérülések és betegségek ellenére kell forgatnia, ő akkor sem riad vissza, a kollégái iránti elkötelezettsége legendás. A Mátrixban annak idején több társszereplője is megsérült a drótköteles akciójelenetek során, Keanu pedig gerincsérüléssel küzdött a forgatás alatt, mivel a hátában két porckorong kezdett összeolvadni. Ráadásul nyaksérülést is szenvedett, ami miatt Yuen Woo-Ping harci koordinátornak olyan koreográfiákat kellett készítenie, amelyekben nem volt annyi rúgás. Később, még a Mátrix: Újratöltve forgatásának megkezdése előtt átvészelt egy súlyos bokasérülést is, az első John Wick-film egyik hosszabb jelenete során pedig (amelyben Reeves karaktere több tucat ellenféllel küzd egy éjszakai klubban) a 39,4 fokos láza ellenére is rendben befejezte a munkát.

6. A Féktelenül 2 miatt 10 évre "filmbörtönbe" került

Az 1994-es Féktelenül című akciófilm óriási sikere után a 20th Century Fox stúdió érthető módon nagyon vágyott a folytatásra. Amikor megmutatták Reevesnek a hajón játszódó Teljes gőzzel forgatókönyvét, ő éppen a Láncreakció (1996) című akciófilmet forgatta, és kezdett elege lenni azokból a szerepekből, amelyekben csak "rohangál és ugrál", nagyjából ok nélkül.

Ezért aztán nemet mondott a Féktelenül 2-re, ami miatt a Fox fejesei annyira megsértődtek, hogy tiltólistára került náluk, egyetlen filmjükben sem szerepelhetett éveken át.

Végül mégis elkészült a folytatás, Reeves helyére pedig Jason Patric került, ám a Féktelenül 2: Teljes gőzzel megbukott a pénztáraknál, ráadásul borzasztó kritikákat kapott, így Reeves nem bánta meg, hogy nem vállalta. Akkoriban, amikor visszautasította, azt mondta Jan de Bont rendezőnek: „Tudod, a hajók nem olyan gyorsak.” Végül kb. 10 évig tartott a foxos „filmbörtön”, mivel a 2008-as Amikor megállt a Földben már ő volt a főszereplő.

7. Lehetséges, hogy véletlenül feleségül vette Winona Rydert

A Francis Ford Coppola-féle 1992-es Drakula forgatásán Reeves és Winona Ryder feltűntek egy jelenetben, amelyben a karaktereik oltár elé álltak. A színésznő később rámutatott, hogy Coppola egy igazi, felszentelt papot használt a jelenetben, így amikor mindketten kimondták a boldogító igent, szerinte hivatalosan is összeházasodtak. A rendező is egyetértett ezzel az elmélettel, bár azt nem tudni, hogy az atya a színészek valódi nevét vagy a karaktereikét használta-e a forgatás során.

8. Előfordult, hogy kifütyülték a színpadról

Keanuról köztudott, hogy imád zenélni is, volt is egy Dogstar nevű bandája, és gyakran léptek fel különféle klubokban az 1990-es években. Állítása szerint folk zenét vagy folk thrash-t játszottak. Egyszer meghívták őket a milwaukee-i Metalfestre, ahol a zenekar eléggé éles kontrasztban állt az ottani tipikus fellépőkkel szemben. Reeves így emlékezett vissza a nem túl jól sikerült koncertre: „A tömeg sörrel dobált minket, illetve azt kiabálták, hogy ba**ódjunk meg, és hogy »Szarok vagytok!«. Csodás volt! Megnevettetett.”

9. Hamisítással vették rá, hogy szerepeljen egy filmben

A leskelődő című 2000-es thrillerben Reeves egy tőle szokatlan karaktert, egy sorozatgyilkost alakított, aki macska-egér játékot játszott egy nyomozóval (James Spader). Keanu elmondása szerint valójában belekényszerítették őt a filmbe, mivel az egyik ismerőse meghamisította az aláírását a szerződésen. S mivel nem akart azzal vacakolni, hogy megpróbálja igazolni, nem ő szignózta a papírt, úgy döntött, megcsinálja a filmet. „Nem tudtam bizonyítani, hogy ő tette, és nem akartam, hogy bepereljenek, így nem volt más választásom” – mondta.

10. Bármit megcsinál: izmosodik, fogy, szörfözik, az életével játszik

A Holtpont (1991) című filmre készülve Reeves heteken át tanult szörfözni, és hobbijává fejlesztette a sportot. Amikor megkapta a Féktelenül főszerepét, több hónapot töltött azzal, hogy megizmosodjon Jack Traven karakteréhez. Abban a jelenetben pedig, amelyben Traven egy mozgó autóból átugrik egy buszra, a rendező Jan de Bont meg volt győződve arról, hogy kaszkadőrre lesz szükség, de Keanu ezt is begyakorolta előzetesen, így bevállalta a kunsztot, amivel lenyűgözte az egész stábot. A Mátrix (1999) azon jelenetéhez, amikor Neo előbújik a kapszulából, Reeves leborotválta az egész testét, és 15 kilót fogyott, pedig mindössze néhány percig volt látható így a filmben. Mindez igazolja a színészek közt is ritkaságszámba menő elhivatottságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Elvont, néhol perverz és zseniális: elfolyó órák alatt megnéztük a Dalí-kiállítást
Festmények nélkül is ütős a világhírű szürrealista festő szobraiból és litográfiáiból álló tárlat, mutatjuk a fényképes beszámolónkat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2023. március 23.


Link másolása

Előre megmondom, hogy engem nehéz a témában lenyűgözni, mivel köztudottan feketeöves Dalí-rajongónak számítok, aki a világ számos pontján látott már tematikus Dalí-kiállítást, beleértve a szülőföldjén, Figuerasban található hivatalos múzeumot is, ahol a kriptája is található. Úgyhogy kissé összehúzott szemöldökkel indultam felfedezni azt a tárlatot, amely úgy hirdeti magát, hogy „a hazánkban eddigi legnagyobb felhozatalú, több mint 150 műremeket számláló kiállítás, amely felejthetetlen utazásra invitál Salvador Dalí grafikái, életnagyságú szobrai és egyéb különlegesen megmunkált műtárgyai közé”.

Ez első olvasatra nekem kissé gyanús volt:

egy festő életműve, festmények nélkül? Ez legalább akkora blöffnek hangzott, mint amilyeneket Dalí nap mint nap elkövetett. De a Király utcai Komplexben elterülő kiállítás végeztével mégsem maradt bennem hiányérzet, hiszen legalább egyéb önkifejezési formáin keresztül is megismerhetik a látogatók a katalán zsenit – aki állítása szerint nem volt furcsa, csak nem volt normális.

Amíg a sajtó képviselői várakoztak a bejárásra, egy izraeli művész festékszóróval készített a helyszínen Dalíról egy óriási képet. Közben pedig megtudtuk a főszervezőtől, hogy amit látni fogunk, az egy párizsi magángyűjtemény, amely járja a világot, és ezúttal Prágából szállították ide a – hazánkban eddig soha nem látott – műalkotásokat. A Dalí Universe tulajdonosa, Beniamino Levi, személyes ismerte a művészt és szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Ahogyan az is kiderült, hogy bár korlátozott példányszámban sokszorosított műtárgyakról van szó, mégis elképesztően sokat érnek, különösen az életnagyságú bronzszobrok, valamint a drágakövekkel kirakott és aranyból készült szobrok.

Érthető okból ezek voltak egyébként is a látványos részei a sok termen keresztül bemutatott kiállításnak: a kiállított litográfiák (a művész többi munkájához képest) gyakran elnagyolt skicceknek, hangulatos rajzoknak tűntek. Engem személy szerint a pajzán rajzok mosolyogtattak meg, amelyeket De Sade márki és Apollinaire írásaihoz készített illusztráció gyanánt. A szobor-felhozatal azonban tényleg rendkívül erősnek bizonyult, a ’Hallucinogén torreádor’ előtt időztem csodálattal a legtöbbet, valamint a Mae West ajkairól mintázott híres száj-szófa egyik példánya is ki volt állítva.

A kiállításokon általában dögunalmasak a tárgyak mellé helyezett címek és feliratok, itt azonban ilyen címeken kacagtam magamban, mint az „Autótörmelékek telefont harapdáló vak lónak adnak életet”. Az egyik leggrandiózusabb, ’Szent György és a sárkány’ elnevezésű szobor mellé pedig oda volt írva, hogy 1995-ben a Dalí Universe II. János Pál pápának adományozta egy még nagyobb változatát, hogy a Vatikáni Múzeumban állítsák ki.

Ami nagyon feldobta a tárlatot, a végére tartogatott egyedülálló VR-élmény, amelyben Dalí motívumvilágából merítkezve létrehoztak különféle hangulatú virtuális univerzumokat, és a forgószéken 360 fokban körbe lehetett nézni ezekben a kellően beteg, interaktív életképekben. Így átélhettem többek között azt is, hogy milyen látvány lehet a személyes kedvenc figurám, a hosszúlábú elefánt alatt kószálni egy sivatagban.

A kiállítások végén a szokásos shop csalogatta a még hatás alatt lévő nézőket, csakhogy ezúttal a megszokott póló-mágnes-képeslap szentháromságon kívül eredeti tárgyakat is meg lehetett venni. Én kinéztem egy szobrot potom bő 14 millióért, amennyi pont nem volt a zsebemben, de akadt majdnem 40 milliós csecsebecse is. Sorszámozott litográfiákat azonban 300-400 ezer forint körül már lehet vásárolni, ha valaki elszántan szeretne egy saját Dalít otthonra. A dalís színezők legalább ingyen voltak, amelyeket a gyerekeknek tettek ki egy külön szobában az asztalokra.

Ahogy a szürrealizmus sztárja mondta: „nem az az igazi művész, akit inspirálnak, hanem aki másokat inspirál” – és abban mindenki egyetért, hogy ő az utóbbi kategóriába tartozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Krúbi kanbulinak nevezte a Petőfi Zenei Tanácsot
A rapper egy Instagram Storyban fejezte ki véleményét a szerdán megalakult Petőfi Zenei Tanácsról.

Link másolása

„Gondoltam, hogy valaki lenyúlja majd a kanbuli ötletemet, de hogy ilyen hamar...” – írja 24 órán át látható posztjában Krúbi a szerdán életre hívott Petőfi Zenei Tanács tagjainak névsorához.

A zenész ezzel februári duplakoncertjére utalt, amikor külön napon tartott bulit a nőknek és a férfiaknak. Az új zenei tanács tagjai közé ugyanis egyetlen nőt és fiatal zenészt sem választottak, amire Demeter Szilárd a hvg.hu-nak csak annyit mondott: „ez most így alakult”.

A tagoktól azt várják, hogy „szakértelmükkel és meglátásaikkal elősegítsék majd a Petőfi Rádió, a Petőfi TV, a Hajógyár és a Magyar Popkulturális Értéktár minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét”. A tanács tagjai között helyet kapott mások mellett Kovács Ákos, Nagy Feró, Frenreisz Károly, Ferenczi György, Tátrai Tibor és Müller Péter Sziámi is.

Krúbi kanbulijának hangulatát talán ez az aftermovie adja vissza a legjobban:


Link másolása
KÖVESS MINKET: