KULT
A Rovatból

Állítólag ilyenek voltak a 80-as évek – Naiv mese a Nyugati nyaralás

Felszínes hibrid, nem groteszk korrajz, de abszurd sem. Megnéztük hitelesség-szempontból is a sikerfilmet.


Hihetetlen, hogy már a 80-as évekről is lehet „nosztalgiafilmet” csinálni. Bizonyára sokan vannak, akik vágyakozva gondolnak vissza a rendszerváltás előtti évtizedre, ha a Nyugati nyaralás tavaly szeptemberi bemutatójával a 2022-es évek legnagyobb kasszasikere lehetett a mozikban. Tiszeker Dániel és csapata ezzel duplázott, mert előző évben is az ő filmjük, a Nagykarácsony vitte el a prímet. A nézettségre való tekintettel a Netflix a májusra tervezett bemutatót előre hozta február elejére, és a streamingplatformon pillanatok alatt listavezető lett. Valamiért biztosan nagyon megy ez a film – gondoltuk, mielőtt megnéztük.

A Nagykarácsony kedves, kiszámítható romantikus komédia, filmtörténeti jelentőségűnek ugyan nem mondható, de hát a hasonló témájú amerikai alkotások 99% százalékáról sem mondható el ugyanez. A Nyugati nyaralás viszont más műfaj. Krimivígjátéknak hirdetik, egy túlságosan is konkrét történelmi időbe és környezetbe ágyazva.

Ezt mindjárt a film elején megkapjuk: a tévében megy a Linda-sorozat, a vakáción a Mézga-család, a Zenebutik, Soltész Rezső a sztár, de később megtudjuk, hogy a fiatalok már Európa Kiadót hallgatnak (Megalázó, durva szerelem).

Terjed a maszek világ, miközben a hidegháború újabb csúcsra ér: a szovjet blokk, válaszul az 1980-as moszkvai olimpia amerikai bojkottjára, „szovjet és szocialista-ellenes provokációkra és a rossz közbiztonságra” hivatkozva távol marad a Los Angeles-i ötkarikás játékoktól. (Akkoriban a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főszerkesztőségének voltam munkatársa és naponta szembesültem azzal, hogy a szovjet TASZSZ hírügynökség vezére milyen nyomást gyakorol magyar kollégájára ebben a témában…).

És az is tény, hogy a nyugat-németek valósággal megszállták a Balatont: egyrészt a „dajcsmarkkal” még munkanélküli segélyen lévő NSZK állampolgár is császár lehetett a „magyar tengeren”, másrészt pedig itt találkozhattak az NDK-ba rekedt rokonaikkal, barátaikkal. (Öt évre vagyunk a „páneurópai pikniktől” és a berlini fal leomlásától, amelynek akkor még előszelét sem lehetett érezni…). És ennek szellemében szól a német diszkó (Da-da-da) meg az alternatív sláger a 99 Luftballons is, ha még emlékszünk egy Nena nevű énekesnőre.

Bár a filmet már sokan látták, és a Netflixen is várhatóan sokan meg fogják nézni, nem fogok minden „poént” lelőni, de azért arról ejtenék néhány szót, hogy az adott korban bizonyos dolgok hogyan működtek, illetve hogyan nem Magyarországon. Kár, hogy az alkotók nem vették a fáradtságot egy kis utánajárásnak.

Pedig egy jó krimi-vígjátéknak ugyanolyan logikával kell működnie, mint egy valódi kriminek, csak épp nem kell komolyan venni. Lásd még Az ember, aki túl keveset tudott című filmet, vagy említhetném akár a Pogány Madonnát is. Itt már az alapszituációban megbukik az egész.

Főhősünknek jól menő autósműhelye van, Veszprém megye összes fejesének szerelője, aki egész családjával, feleségével, gimnazista lányával és kiskamasz sakkzseni fiával akar nyugati körútra menni. Négy útlevélkérelmet adnak be, de az indulás előtti napon, amikor megkapják a várva várt passzust, csak három érkezik meg, a fiúé nem. Apa persze azonnal rohan a legfőbb muftihoz, aki fiával sakkozik, és az apán keresztül üzenik meg egymásnak a lépéseket. Ő sem tehet semmit, vagy úgy tesz, mintha. Aztán úgy tűnik, szerencséje lesz, mert egy Bundesbe szakadt hazánkfia éppen az ő műhelyében hagyja a kocsiját – az útlevelével és egy üzenettel együtt. Máris kész a terv: ők lesznek a nyugatnémet család a füredi elit szállóban.

Namármost: az biztos, hogy az apa „bizalmi állásban” van, tehát illetékes elvtársak minden tudnak róla és családjáról. Tehát vagy kap mindenki útlevelet, mert megbíznak bennük, és feltételezik, hogy egy ilyen zsíros bizniszt nem fog itthagyni (ismertem egészen közelről olyan vállalkozást a 80-as években, amelynek egykori tulajdonosa már évek óta nem dolgozik, és még mindig abból él). A gyakorlatban ennek volt kisebb esélye, vagy eleve el sem fogadták a négy útlevélkérelmet.

A másik variáció: mivel a szervek attól tartanak, hogy – akár véletlenül is – a szerelő bizalmas információk birtokába juthatott, senki sehova. Az is nehezen elképzelhető, hogy az NSZK útlevéllel és nulla német tudásával szerencsétlenkedő apa ne szúrt volna szemet a szállodában, amelynek természetesen megvoltak a titkosszolgálati emberei, és azonnal jelentették volna a felettes szerveknek, és lekapcsolták volna, mielőtt a család újabb bonyodalmakba keveredett volna.

Az pedig végképp hihetetlen, hogy a megyei atyaúristen egyben a kémelhárítás vezetője legyen, ez már az alapvető konspirációs szabályoknak is ellentmondott volna
. Arról nem is szólva, hogy a bárjelenetben szereplő dizőzről az alkémfőnök aligha árulná el az újdonsült beszervezettnek, hogy a hölgy már 20 éve az ő emberük ezredesi rendfokozatban. És bár a szolgálat tagjait, a rafinált főnököt leszámítva, rendkívül ostobának mutatja be a film, a sok viszontagságon átesett család aligha úszná meg a végkifejletet. Mi több, az Anna-bálra sem lehetett már akkor sem az utolsó pillanatban, az „utcáról” beesni…

Így aztán egy felszínes, itt-ott valóban vicces helyzetekkel tarkított hibridet kapunk, amelyből sem groteszk korrajz, sem pedig igazi abszurd nem sül ki. Erről a színészek tehetnek a legkevésbé: Mészáros Máté nagyon jól adja a családja boldog vakációjáért mindent vállaló balekot, Pokorny Lia érzéki szépasszony, egyszerre férje imádója és megszomorítója, hitelesek a gyerekek, Szőke Abigél és Tóth Mátyás, Szervét Tibor pedig lassan Major Tamás-i szintre emeli intrikus figuráit, erős kontrasztban az embereivel, akik legfeljebb egy Bud Spencer-Terence Hill filmben mennének el „rosszfiúknak”.

Így ha a 80-as évekre vágyom, inkább megnézem a Mézga családot, amely kénytelen bejárni a világot, miután meghívta őket Ausztráliába a nemzetközi szélhámos Hufnágel Szteve (áldassék a neve…)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Váratlan: D. Tóth Kriszta nem visz el több embert magával, véget ér autós-beszélgetős műsora
10 év és 300 vendég után a televíziós újságíró úgy döntött, hogy nyugdíjazza a népszerű műsorformátumot. A WMN magazinon belül más projektekre koncentrál majd.
Malinovszki András - szmo.hu
2024. november 29.



Véget ér az Elviszlek magammal című YouTube-műsor – jelentette be az Instagramon az adássorozat ötletgazdája és műsorvezetője, D. Tóth Kriszta.

A műsorvezető arról posztolt, hogy a videós podcast a Creator Awards gálán első helyezést ért el, majd jöttek a búcsú sorai.

„Az Elviszlek magammal 2025-ben 10 éves lesz (ahogy a WMN maga is). Az indulása óta elkészült 300 epizód. Ilyen hosszan egyhuzamban egy műsorban sem dolgoztam a pályám során. Úgy döntöttem, hogy jövőre meghatározatlan időre elköszönök tőle; a 2025-ös tavaszi lesz az utolsó, mondjuk így: búcsúévad – ennek megfelelően készülünk rá”

– írta a tévés újságíró a közösségi oldalon, sejtetve, hogy nagy dobással készülnek a befejezésre.

A műsor rendkívül népszerű volt: a YouTube-on gyakran ért el több százezres nézettséget, miközben a hazai kulturális közélet színe-java megfordult D. Tóth Kriszta autójában.

A legutóbbi adásban Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal beszélgetett a női test sokszor tabunak kezelt témáiról és a szülésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Az új magyar kasszasikerben négy nő fut maratont egy hamvakkal teli urnával – A Futni mentem az év legjobb hazai vígjátéka
Egy remek remake, avagy a Valami Amerika-filmek, a Kincsem és a Toxikoma rendezője független színekben szól a szívünkhöz, és dolgoztatja meg a rekeszizmainkat.


Herendi Gábor joggal mondható az utóbbi 35 év legnagyobb magyar kasszasikergyárosának, hiszen a rendszerváltás óta 10 legsikeresebb, vagyis legtöbb nézőt vonzó magyar film közül (az első persze továbbra is az 1997-es A miniszter félrelép 662 ezer nézővel) négyet: Valami Amerika (529 ezer néző), Magyar vándor (456 ezer néző), Kincsem (456 ezer néző), Valami Amerika 2 (448 ezer néző) ő rendezett, a tizenegyedik pedig jelenleg a Valami Amerika 3 (372 ezer néző), vagyis már az ötödik filmje a listában.

Az eddigi hét rendezése közül mind elérte a minimum százezres nézőszámot itthon, ami nagy szó, tekintve, hogy a magyar filmekre a közönség valóban csak akkor kap rá, ha nagyon magáénak érzi a sztoriját, a humorát vagy a szellemiségét.

A nyitóhétvége adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy Herendi nyolcadik filmje, a Futni mentem sem rondít bele a sormintába, hiszen a moziforgalmazása első négy napján országszerte 63 ezren nézték meg, vagyis könnyen lehet, hogy már e héten átugorja a 100 ezres álomhatárt.

A Futni mentem kapcsán ráadásul azért is óriási kunszt ez, mert egyetlen forint állami támogatás nincs a költségvetésében, teljes mértékben független forrásokból állt össze a büdzsé, egy tisztán műfaji, avagy közönségfilm esetében pedig, amely általában ismert színészekkel, változatos külső és belső helyszínekkel, valamint megkapó vizualitással operál, a visszafogott anyagi lehetőségek igencsak megnehezítik az alkotók dolgát.

Herendi azonban így is képes volt kisujjból összedobni egy kifejezetten szórakoztató vígjátékot, ráadásul a pályája során először remake-et készített.

A Futni mentem ugyanis egy 2019-es cseh film, a Nők, ha futnak magyar újragondolása. Vagyis az alapsztori, miszerint egy háromgyermekes édesanya a férje halála után elhatározza, hogy teljesíti annak utolsó kívánságát, és a felnőtt lányaival váltóban lefutja a maratont, eredetileg Martin Horský fejéből pattant ki (ő írta és rendezte a cseh alapot), amit Divinyi Réka és Miklya Anna forgatókönyvírók igazítottak át a magyar miliőbe.

Persze a remake sem egyszerű műfaj, ha nem csupán az eredeti hű lekoppintása a célunk, Herendi, Divinyi és Miklya azonban szerencsére kitűnően vették a feladatot (Divinyi már a 2018-as BÚÉK-kal is bizonyította, hogy érti és érzi ezt a zsánert). Remek karakterekkel, sziporkázó dialógokkal és vicces szitukkal tömték tele a szkriptet, Herendi pedig van olyan rutinos közönségfilmes, hogy mindebből pergő, jó dramaturgiai érzékkel megáldott, könnyed, jóleső és bájosan naiv mozgóképet kanyarítson.

Apropó karakterek, a maratoni futásra készülő anya és lánya története számos szereplőt mozgat.

Hiszen a terv apró problémája, hogy egyik nő sincs fizikálisan és mentálisan felkészülve a futásra, így a kitűzött, és lehetetlennek tűnő cél rajtuk kívül a rokonokat és a barátokat is váratlanul éri.

Ott van például a legidősebb lány, Dorina (Tenki Réka), aki a szülei gyakori távollétében gyakorlatilag egymaga felnevelte a húgait, mára pedig egy szingli, gyermektelen, törtető ügyvédnő lett belőle egy menő cégnél. A szintén gyakorta egyedül lévő szomszéd kislány, Panni (Tóth Rozi) aztán újra előhozza belőle a gondoskodó nőt, ráadásul a rendőrfőnök apuka (Csányi Sándor) sem hagyja hidegen.

Aztán ott a középső lány, a kétgyerekes, gyerekkönyvíró és illusztrátor Kata (Lovas Rozi), aki egy kissé belesüppedt a családot kiszolgáló háziasszony szerepébe, ráadásul a párja és két fiának apja, Viktor (Bányai Kelemen Barna), akivel a gimi óta együtt vannak, nem hajlandó őt elvenni, mivel nem hisz a házasságban.

A legkisebb a három lány közül pedig Emma (Trill Beatrix), a család vadóca, aki gyakran vált melót, és falja a borzalmasabbnál borzalmasabb pasikat, jelenleg például a nős főnökének (Schmied Zoltán) a szeretője. Belibben azonban a képbe az anyjuk, Vera (Udvaros Dorottya) által felbérelt futóedző, Máté (Ember Márk), aki a kezdeti ellenszenv ellenére talán kirobbanthatja őt a sehová sem tartó életvitelből.

Nem mellesleg a lányok nem szívesen vágnának bele a futásba az apjuk (Csuja Imre) emlékére, mivel bennük van továbbra is a tüske, amiért anno gyakran egyedül hagyta őket azért, hogy világot lásson, kalandozzon, az anyjuk pedig vele tartott, nehogy elveszítse őt.

Szóval a fentiekben látható, hogy vannak bőven karakterek, sorsok, viszonyok, elfojtások, örömök, bánatok és feszültségek a családon belül is, Herendiék mégsem egy drámát kanyarítottak mindebből, hanem egy könnyen befogadható, mégis tartalmas komédiát.

Ne feltétlenül egy hangosan, sírva röhögős poéncunamira számítsunk (persze azért a nevetés garantált), hanem az arcunkon végig széles mosolyt tartó képsorokra, ami itt-ott akár észrevétlenül meg is tud majd hatni.

Az pedig, hogy mindez végül utat talált a széles közönséghez így, független színekben, a szintén (csak másképp) kiváló Fekete ponthoz hasonlóan, valóságos csoda.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Valkusz Milánnak van még mit tanulnia a szakmából és az életből – Ilyen volt az X-Faktor elődöntője
Fehér Krisztián mulatóssal hódított, az egyik mentor elvesztette utolsó versenyzőjét is, egy régi hölgy mentor pedig visszatért a műsorba a fináléra kanyarodva.


A Pápai Joci és Miller Dávid között dúló „melyik műsorvezető jön be több nővel” című verseny folytatódott az X-Faktor elődöntőjében. Dávid múltkor 12 táncoshölgyet kapott kísérőként. Azt talán a műsor készítői és érezték, hogy ez a fura szerszámméregetés ebben a formában kezd unalmassá válni, ezért csavartak egyet a dolgon. Mármint nem a szerszámon, hanem a motívumon.

Joci most nem a hölgyek számát növelte, hanem énekelve érkezett, amit Dávid elárvultan nézett a stúdió széléről. Hát igen, ahhoz képest, hogy volt olyan évad, amelyikben Dávid – még egyedüli műsorvezetőként – minden élőadás elején előadhatott egy kis részletet valamelyik dalából, nagyot fordult a világ.

Az X-Faktor elődöntő érdekessége időtlen idők óta az, hogy a versenyzők által előadott két dalból az egyik sztárduett. Ez most sem alakult másként. Ezen az estén két versenyzőnek adhattak széket a mentorok, egyről pedig a közönség dönthetett.

Bevonultak a mentorok, hogy elmondják aktuális okosságaikat. Miután megint perceken át beszéltek Tóth Andi szépségéről – hiába, ebben az országban nőről más senkinek nem jut eszébe – Gáspár Laci kifejtette, hogy a versenyzők karakterre pont olyanok, mint a mentoraik. Majka pedig hozzátette, hogy bizonyos értelemben ők maguk állnak a színpadon hétvégéről hétvégére.

Némi újdonságot egyedül az jelentett, hogy végre Pápai is Joci ismertethette a szabályokat. Úgy látszik, előléptették.

Zilincki Nóra kezdte a show-t, az AWS metálzenekarral lépett színpadra. A stílushoz megfelelően nagy energiák működtek a stúdióban. Nóra résmentesen beilleszkedett a zenekarba, minimális kritikákat kapott ugyan, de mindenki elégedett volt. Nekem igazából Stefán Tamás nem tetszett annyira a produkcióban, mintha nem lett volna teljesen ott lélekben, és „screamelése” inkább volt fura, mint kúl.

Ismét Andi versenyzője következett, ezúttal szóló produkcióval. A mentor azt kérte a nézőktől és a mentortársaktól, hogy

„…ne csak hallgassák a következő dalt, de értsék is, és ne csak nézzék Nórit, de lássák is.”

A bemutatkozó kisfilmből kiderült, hogy Nóri sokszor nem jön ki jól a szüleivel, nem értik meg. A szeretethiányt Andi és az énektanár igyekezett pótolni.

Nóri nagy fába vágta a fejszéjét, Horváth Charlie-dallal érkezett. Ha eddig valakinek nem lett volna világos, a bemutatkozó kisfilm is a produkció része. Hisz erre a családi szennyest kiteregető kitárulkozásra jött a Nézz az ég felé.

Egyetlen baj van ezzel: ez a dal nem attól működik, hogy tudjuk vagy tudni véljük, miféle lelkicsomagokat, milyen múltat cipel Charlie magával, hanem mert mindezt érezzük a dal előadása alatt. És én Nórinál ezt nem éreztem. Szépen, érzelmesen elénekelte, de bármekkora problémái voltak is a 17 éve alatt, még nem szántottak elég mély barázdákat a lelkébe ahhoz, hogy igazán jól előadja ezt a dalt. Nem hangilag, nem zeneileg, hanem „életileg”.

Majkát nem is vette le 100 százalékban a lábáról, az ózdi rapper nem érezte a hangulatot. Laci szerint a szülei biztosan büszkék lesznek rá, ha megnézik az X-Faktoros menetelését. Valkusz Milánnak sikerült elfelejtenie, hogy ez Charlie dala. Andi pedig azt hangsúlyozta, hogy Nóra 10 perc alatt két végletet mutatott meg a színpadon profizmussal.

Nóri kapott széket, de mint tudjuk, a műsor első felében ez nem sokat jelent, hisz ha cserére kerül sor, a közönség dönt.

A slágergyáros Fehér Krisztián következett. Aki követi a műsort, azt nem lepi meg, hogy a duettpartnere G.w.M. lett, hiszen a rapper már eddig is segítette a versenyző X-Faktorbeli haladását. (Apropó: arra van valami épkézláb magyarázat, hogy miért dzsí VÍ em-nek ejtik a rapper nevét, „doube u” helyett? Vagy csak egyszerűen nem tudnak angolul?)

A duett jól állt Krisztiánnak, G.w.M profizmusa jól ellensúlyozta Krisztián előadói hiányosságait – mert az egyértelmű az elmúlt hetek alapján, hogy bármennyire jó karakter Krisztián, előadóként elmarad a másik három versenyzőtől. Ami viszont vitathatatlan, a „Ma este pénzt keresek, holnap meg délben kelek” refrénnel ismét sikerült egy fülbemászó sort alkotni.

Majka szerint hiába van Milán versenyzője elmaradva énekileg, de neki van a legnagyobb színpadi jelenléte. Viszont most már nem tudja elnézni, hogy sokadszor is hamis.

„Arra szeretnélek kérni, hogy ne hidd el, ami az elmúlt három hétben történt. A YouTube 1-2-3 nem mindig lesz. Ezért tenni kell folyamatosan, nem elég annyi, hogy háromnaponta jössz egy dallal.”

Milán azzal védekezett, hogy néhány napjuk van összerakni egy dalt. Laci szerint hozhattak volna egy G.w.M-dalt, és akkor nincs ilyen gond.

Andinak, bármennyire szereti Krisztiánt, nem volt döntőre méltó produkció.

Milán a második dal előtt kikérte magának, hogy az apró hibákba kötnek bele, mert apró hibái mindenkinél vannak. Egyben elmesélte, hogy előző nap dalt kellett cserélniük, de Krisztiánnal ezt is be merte vállalni. Ahogy a vicc mondja: nem vak, csak bátor.

A magam részéről nem ájultam el Krisztián második produkciójától, számomra egy teljesen átlagos mulatós nótát hallottunk, amit bármelyik lagziban el tudnék képzelni, de hogy pénzt nem adnék érte, az biztos.

Majka remekül összefoglalta:

„Ez a dal a muzsika tévén 14 órakor megy le.”

Szerinte ezzel nem lehet megnyerni az X-Faktort. Milán ettől nagyon ideges lett, de egyre inkább úgy érzem, hogy a Valmar fele nagyon sok mindent nem ért még, nem csak a szakmából, de az életből sem.

Milán természetesen igennel szavazott, ahogy Majka is, Andi és Laci nemmel. A korábbiakkal ellentétben ez még nem jelentett automatikus kiesést: most a döntetlen azt jelentette, hogy a közönség határozhat arról, leül-e Krisztián, és ők bizalmat szavaztak.

Gáspár Laci egy X-Faktor mesével vezette fel Sárközi Rolandot, ami épp oly hosszú volt, mint amilyen érdektelen. Az egész azt hívatott felvezetni, hogy Roland az egyik korábbi hölgy mentor, Radics Gigi oldalán A szépség és a szörnyeteg betétdalát fogja énekelni.

Szépen elénekelték a dalt, de önkéntelenül is azon törtem a fejemet közben, vajon melyikük is hivatott a szörnyeteg lenni.

Gigi szerint Roland már most olyan mintha profi énekes lenne, Joci is kampányolt egy kicsit, szerinte a világ bármelyik színpadán megállta volna a helyét a produkció. Laci szerint Roland most volt a legjobb. Andi is lelkes volt, de Milán szerint Roland nem tudott dominánsnak maradni Gigi mellett. Több energiát szeretett volna látni. „De amúgy adtam” – zárta le.

Majka megjegyezte, hogy ez egy közös produkció volt, nem kellett senkinek lenyomni a másikat.

Roland a második produkciójában Balázs Fecót énekelt. A Maradj velem telitalálat, ez az a stílus, ami a legjobban áll Rolandnak. Külön jót tett neki, hogy a dal második felét kicsit funkysabbra vették.

Ez már Milánnak is tetszett, szerinte hiánycikk itthon az ilyen soul énekes. Andi emlékeztetett rá, hogy amikor a 18 éves énekes megérkezett a műsorba, még milyen ízléstelenül hajlítgatott, amit a mentorok tanácsára teljesen elhagyott. Ebben a produkcióban viszont eljutott oda, hogy már maga is pontosan érzi, mikor, mennyire lehet frazírokkal díszíteni az előadást.

Minden mentor igennel szavazott, így a közönség szavazatai alapján Nórának fel kellett állnia.

Már csak Majka csapata maradt. (Bár minden mentornak egy versenyzője van, Majka az egyetlen, akinél el lehet mondani, hogy valóban van csapata, hiszen az Éberkóma öt főből áll.) Ők egy meglepő formációban, a Váradi Roma Caféval léptek színpadra, Az Egész éjjel sajátos feldolgozásával.

Bármennyire távol áll tőlem a rap, ezen az estén nekem ez a produkció tetszett a legjobban.

Ez volt a legizgalmasabb párosítás, és ennek megfelelően ebben éreztem a legtöbb nóvumot.

Laci másképp érezte, szerinte többet lehetett volna még beletenni.Milán szerint nem találkozott a két univerzum, ami amúgy két tökéletes univerzum.

Az Éberkóma második produkciója a klasszikus hip-hop stílusát idézte, amit Laci nagyon üdvözítőnek tartott, de ennek ellenére nemmel szavazott, felvállaltan azért, hogy védje a saját versenyzőjét. Mindenki más viszont le akarta ültetni őket, így Sárközi Rolandnak fel kellett állnia.

Ez azt is jelentette, hogy továbbjutottak, akárcsak Fehér Krisztián. A közönség az utolsó döntős helyre Rolandot szavazta be, így Nórának ért véget a verseny.

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy mekkora jelentősége van ebben a műsorban a sorrendnek. Azzal ugyanis nagyban elő lehet segíteni valakinek a tovább jutását, ha a műsor végére kerül.

Természetesen sok függ attól, hogy mennyire jól teljesít a versenyző, botrányosan rossz, gagyi produkcióval valószínűleg a legnagyobb favorit is kihullana, vagy legalábbis veszélybe kerülne. De ha a versenyző hozza a kötelezőt, a műsor elején hiába ül le, valószínűleg lesz csere, és veszélybe kerülhet a továbbjutás. Az utolsó versenyző ezzel szemben, ha széket kap, biztos továbbjutó.

Ha ezen az estén Nóra az utolsó versenyző, nagy valószínűséggel akkor is kap széket, ott lenne a döntőben.

Tanulság nincs, hiszen valamiféle sorrend kell, nyilván, de azért ne legyenek illúzióink afelől, hogy a műsorkészítők tudják befolyásolni a kimenetelt, ha akarják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Munkácsy Mihály világsikerének titka – Mutatjuk, milyen különleges festmények várnak a Szépművészeti Múzeum új kiállításán
Nézd meg, hogy magasodik a látogatók fölé a Honfoglalás című kép, és a gyönyörű, Amerikából érkezett alkotásokat is megmutatjuk.


A legismertebb magyar festő, Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Munkácsy – Egy világsiker története című tárlat kétségkívül az egyik leglátványosabb hazai kiállítás idén.

A tárlaton egymás mellett nézheted meg a festőzseni fő műveit, többek közt a monumentális Honfoglalás képet és a Krisztus-trilógiát. Ráadásul láthatsz gyönyörű külföldről kölcsönzött, rejtőzködő Munkácsy-remekműveket is, köztük olyat, amit közel száz évig nem állítottak ki sehol. Mi már láttuk a tárlatot, mutatjuk mi vár rád!

A kiállítás első szekciójában Munkácsy kezdeti éveit, realista festészetét, és első nagy áttöréseit ismerhettük meg. Ebben a szekcióban kapott helyet a magyar festészet egyik legismertebb műve, az Ásító inas tanulmánya is, ami önéletrajzi ihletésű. Kevesen tudják ugyanis, de

Munkácsy asztalosinasból lett Párizs egyik legismertebb és leggazdagabb festője.

Siralomház című képével egyik pillanatról a másikra lett híres. Egy amerikai milliomos ahogy meglátta, azonnal megvásárolta a képet. Mielőtt azonban magával vitte volna, a Siralomház megjárta az 1870-es párizsi Szalont, ahol az "ismeretlen magyar festő” megnyerte vele az aranyérmet.

A szekció érdekessége, hogy a Műteremben című festmény mellett egy kis műteremsarok idézi meg Munkácsy egykori műtermét, ahol a hagyatékából származó művészkellékeket és emléktárgyakat is bemutatják.

A következő szekcióban a párizsi időszakot ismerhettük meg. Felemelkedését követően az 1870-es évektől a sötét tónusú népi életképek átadták a helyüket a színekben gazdag, nagypolgárság világát ábrázoló életképeknek. Nagyon szépen szemlélteti ezt a kiállításon a Két család című két kompozíció.

Ebben az egységben nézhettük meg az Amerikából érkezett Pávák című festményt is, amit New York állam kormányzója adott kölcsön a kiállításra, és ami most először látható Magyarországon.

A harmadik nagy egység a kiállítás leglátványosabb része. Hihetetlen érzés volt, ahogy a Szépművészeti termében fölénk magasodtak a mester óriásképei: A Krisztus-trilógia, a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe: A reneszánsz apoteózia és a több mint 13 méter széles Honfoglalás című kép.

Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című óriás műveket Európa-szerte és az Egyesült Államokban is elutaztatta, így

az óriási műveket együttvéve több mint kétmillióan látták az 1880-as években.

Munkácsy ennek köszönhetően a szó szoros értelmében világhírű festővé vált. Ezt követően kapott hivatalos megrendelést a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképére, és az épülő Országház számára festett Honfoglalásra.

Engem az életműből mindig is Munkácsy tájképei varázsoltak el a legjobban, így külön öröm volt számomra, hogy ezekből is megnézhettünk egy gyönyörű válogatást a kiállításon. Az alkotás szabadsága nevű szekcióban kapott helyet a Poros út első és második változata, illetve a szintén alkonyi fényben derengő Téli út is.

Munkácsy imázsépítése már életében megkezdődött, amit felesége Cécile Papier, és Sedelmeyer zseniálisan menedzselt. Marketing tevékenységüknek köszönhetően

az előkelő réteg körében divattá vált Munkácsy szalonéletképeivel díszíteni az otthonokat.

Ezt idézik a Szalonfestészet szekció falai is, amik különleges tapétahatású mintát kaptak: mintha mi is egy 19. századi szalonban néznénk a gazdag enteriőröket és nagyvilági dámákat ábrázoló festményeket.

Itt csodálhattunk meg két Amerikából kölcsönzött különleges szalonéletképet is. A Pamlagon ülő fiatal nő most először látható Magyarországon, és korábban mindössze egyetlen alkalommal szerepelt kiállításon.

A Reggeli a nyaralóban pazar enteriőrje szintén a Munkácsy-szalon világát idézi.

A kiállítás utolsó termében bepillantást nyertünk abba is, hogyan alakult ki és övezte kultusz már életében Munkácsy életművét és személyét.

A harmincas éveiben járt, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban termet neveztek el róla. A Krisztus Pilátus előtt bemutatóján többezres éljenző tömeg fogadta a fővárosban. Halálhírére pedig gyászba borult az egész ország, és tömegek kísérték végső útjára.

A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítást 2025. március 30-ig nézheted meg a Szépművészeti Múzeumban. Részletek a Szépmű honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET: