KULT
A Rovatból

Allergiás a lovakra, szerinte a széles csípője az egyetlen fizikai hibája, és újra filmrendezésre készül – 45 érdekesség a 95 éves Clint Eastwoodról

Kígyókat gyűjtött, egyszer repülővel a Csendes-óceánba zuhant, benzinkutasként dolgozott, az emberekben pedig a rasszizmust utálja a legjobban, avagy minden amit nem tudtál Clintről.


Ma 95 éves Clint Eastwood, négyszeres Oscar- és háromszoros Golden Globe-díjas filmrendező, színész és producer. Ennek apropóján összegyűjtöttünk 45 érdekességet róla. Mutatjuk is:

1. Angol, skót, ír, valamint kisebb mértékben német, holland és walesi ősökkel rendelkezik.

2. Gyerekként kígyókat gyűjtött, volt idő, amikor 13 kígyója is volt egyszerre.

3. A hadseregben szolgálat közben a felettesei felajánlották neki, hogy kiképzik tisztnek, mert szerintük megfelelő hozzá a megjelenése. Eastwood azonban beismerte, hogy egyáltalán nem érdekli a katonai karrier.

4. 1951-ben, Seattle-ből, egy találkozóról hazafelé tartó repülőúton a kétüléses gép, amelyen utazott, kifogyott az üzemanyagból, és a Csendes-óceánba zuhant Point Reyes közelében. Eastwood és a pilóta egy mentőcsónakban 2 mérföldet eveztek a partig.

5. Fiatalon vízimentőként is dolgozott, 1951 és 1953 között pedig életmentő és oktatófilmek vetítője volt az amerikai hadseregnél, a kaliforniai Marina városában található Fort Ord támaszponton. Egykori barátja, Don Loomis szerint Eastwood elkerülte a koreai háborút azzal, hogy viszonyt kezdett egy Fort Ord-i tiszt egyik lányával, aki valószínűleg megkérte az apját, hogy vigyázzon Clintre, amikor a beosztásokról döntöttek.

6. A színészi karrierje előtt volt fakitermelő, acélkemence-tüzelő és benzinkutas is.

7. Az 1959 és 1965 között sugárzott Rawhide című westernsorozatban kapta meg az első nagy szerepét. Úgy került bele a szériába, hogy amikor meglátogatta egy barátját a CBS stúdiójában, a stúdióvezető felfigyelt rá, mert úgy nézett ki, mint egy vérbeli cowboy.

8. Rendezés közben ragaszkodik ahhoz, hogy a színészei minél kevesebb sminket viseljenek, és nem szeret sokszor felvenni egy jelenetet, általában már a legelsővel elégedett. Ennek eredményeként a filmjei mindig az ütemterv szerint és a költségkereten belül készülnek el.

9. Rendezés közben egyszerűen csak „Oké”-t mond a „Tessék!” és az „Ennyi!” helyett is.

10. A Bosszú az Eiger csúcsán (1975) című filmhez megtanult hegyet mászni, mert úgy érezte, hogy a jelenetek túl veszélyesek ahhoz, hogy kaszkadőrt alkalmazzon.

11. Ő volt az utolsó hegymászó, aki feljutott a Monument Valley-ben található Totem Pole-ra, mivel a szerződés részeként a filmstáb eltávolította a több évtized alatt más hegymászók által hagyott szegeket. A jelenet, amelyben egyetlen kötélen lóg a hegyoldalon, valóban Eastwoodot mutatja, és nem egy kaszkadőrt.

12. Az Egy maréknyi dollárért, a Pár dollárral többért és A jó, a rossz és a csúf című filmjeiben is ugyanazt a sarapét (ponchót) viselte, amit egyébként soha nem mostak ki.

13. Azt állította, hogy a leginkább a rasszizmust utálja másokban.

14. Rendezőként mindig elutasította, hogy a filmjeiből rendezzenek még a hivatalos mozibemutató előtt úgynevezett premiervetítést.

15. Amikor megkérdezték, hogy leforgatná-e a hatodik Piszkos Harry-filmet, azzal viccelődött, hogy Harry Callahant már régen nyugdíjasnak képzeli, aki a .44-es Magnumjával horgászik.

16. Bár az egész filmes karrierjében fontos szerepet töltött be az erőszak, a valóságban mindig is gyűlölte azt, és az olyan filmjeiben, mint például a Nincs bocsánat (1992), a Tökéletes világ (1993), az Államérdek (1997), a Titokzatos folyó (2003), a Millió dolláros bébi (2004) vagy a Gran Torino (2008), mindig gondosan figyelt arra, hogy bemutassa az erőszak szörnyű következményeit.

17. Bár a filmjeiben gyakran dohányzik, a valóságban egész életében kerülte a cigit.

18. Megkérték, hogy engedélyezze a neve használatát a Vissza a jövőbe III (1990) című filmben. Beleegyezett, és állítólag nagyon meghatotta, hogy így akarnak tisztelegni előtte. Azt nem tudni, tisztában volt-e azzal, hogy a filmben elhangzik a „Mindenki tudni fogja, hogy Clint Eastwood volt a leggyávább ember a vadnyugaton.”, természetesen erősen ironikus mondat.

19. Produkciós cége, a Malpaso Productions, érdekes körülmények között jött létre. Amikor az olasz rendező, Sergio Leone megkereste, hogy szerepeljen spagettiwestern-trilógiájában (Egy maréknyi dollárért, Pár dollárral többért, A jó, a rossz és a csúf), Eastwood szívesen vállalta volna, de az ügynöke próbálta lebeszélni róla, mondván, ez „rossz lépés” („mal paso”) lenne. Minden tanács ellenére azonban a színész igent mondott a „névtelen férfi” szerepére, a döntése pedig nagyon is jó lépésnek bizonyult. Eastwood soha nem felejtette el a helyzet iróniáját, ezért választotta a „Malpaso” nevet a produkciós cégének.

20. Kiváló dzsesszzongorista, és a filmjei zenéjét is sokszor ő komponálta, később kiegészülve a zeneszerző fiával, Kyle Eastwooddal.

21. A filmjeiben hallható hanghordozását Marilyn Monroe ihlette. Elmondása szerint feltűnt neki, hogy Monroe milyen légiesen szokott suttogni, amit nagyon szexinek talált, és mivel neki olyan jól bevált, úgy döntött, hogy ő is kipróbálja ennek a férfi változatát.

22. 193 cm volt a csúcsmagassága, de a hátproblémái miatt már „csak” kb. 188 cm-re tud felegyenesedni.

23. 35 évvel idősebb volt az exfeleségénél, Dina Eastwoodnál. Dina szülei 19 és 21 évesek voltak, amikor a lányuk megszületett, ami azt jelenti, hogy Clint 16 évvel volt idősebb az anyósánál és 14 évvel idősebb az apósánál.

24. Mindig is utálta, ha a filmjeiből politikai és társadalmi üzeneteket olvastak ki. Állítása szerint a filmjei apolitikusak, és amikor forgat, csak az jár a fejében, hogy a végeredmény szórakoztató és izgalmas legyen.

25. A kedvenc színészei között ott van Gary Cooper, Humphrey Bogart, Robert Mitchum és James Stewart is, a legnagyobb kedvence pedig James Cagney.

26. 12 színész kapott Oscar-jelölést az alakításááért valamelyik filmjében: Gene Hackman, Meryl Streep, Sean Penn, Tim Robbins, Marcia Gay Harden, Hilary Swank, Morgan Freeman, Angelina Jolie, Matt Damon, Bradley Cooper, Kathy Bates és ő maga is (a Nincs bocsánatért és a Millió dolláros bébiért). Közülük Hackman (Nincs bocsánat), Penn (Titokzatos folyó), Robbins (Titokzatos folyó), Freeman (Millió dolláros bébi) és Swank (Millió dolláros bébi) pedig meg is kapták az aranyszobrot.

27. A Nincs bocsánat (1992) című filmben viselt csizmája ugyanaz, mint amit a Rawhide című tévésorozatban viselt. Ma már a magángyűjteményének része, és 2005-ben a Los Angeles-i Gene Autry Museum of Western Heritage-ben, a Sergio Leone-kiállításon volt kiállítva. Ez a csizma tulajdonképpen keretbe tette a westernkarrierjét.

28. Az 1994-es cannes-i zsűri elnöke volt, amikor a Ponyvaregény kapta az Arany Pálmát, bár ő nem arra szavazott: „Amikor a Ponyvaregény nyert, valaki azt mondta: »Ó, Clint Eastwood is a zsűriben volt, ezért az amerikai filmre voksolt.« De én európai érzékenységű vagyok, itt kezdődött a sikertörténetem is. Valójában Zhang Yimou Élni című filmje volt a kedvencem, de a legtöbb európai zsűritag a Ponyvaregényért volt oda."

29. Azt állítja, hogy Sergio Leone Egy maréknyi dollárért című filmjében azért kapta meg a szerepet, mert James Coburn, akinek eredetileg felajánlották, 25 000 dollárt kért érte, Eastwood pedig bevállalta 15 000-ért is.

30. Mindig is allergiás volt a lovakra, ezért a westernjeiben ritkán látható közelről lóháton. Amikor filmekben lovagolnia kellett, előbb gyógyszert kellett szippantania az orrába és a tüdejébe. A Bronco Billy (1980) forgatásán például állandóan rosszul volt emiatt.

31. Öt filmjét jelölték Oscar-díjra a legjobb film kategóriában: Nincs bocsánat (1992), Titokzatos folyó (2003), Millió dolláros bébi (2004), Levelek Ivo Dzsimáról (2006) és Amerikai mesterlövész (2014). A Nincs bocsánat és a Millió dolláros bébi meg is nyerték a díjat.

32. Naponta kétszer transzcendentális meditációt gyakorol, és 2013-ban elmondta, hogy már 40 éve meditál.

33. Legalább nyolc gyermeke van legalább hat különböző nőtől: Laurie Murray (1954), akit a biológiai anyja örökbe adott; Kimber Eastwood (1964) Roxanne Tunistól; Kyle Eastwood (1968) és Alison Eastwood (1972) Maggie Johnsontól; Scott Eastwood (1986) és Kathryn Eastwood (1988) Jacelyn Reevestől; Francesca Eastwood (1993) Frances Fishertől, valamint Morgan Eastwood (1996) Dina Eastwoodtól.

34. Hosszú ideig megszállottan rajongott a New York Times filmkritikusáért, Pauline Kaelért, mert az soha nem kedvelte a munkáit. Miután Kael recenziót írt az Az igazságosztó (1976) című filmjéről, Clint megkért egy pszichiátert, hogy elemezze Kael korábbi kritikáit, amelyeket szó szerint megtanult. Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy Kael valójában fizikailag vonzódott Clinthez, és mivel nem kaphatta meg, gyűlölte őt. Clint szerint a kritikus tehát valamiféle bosszúhadjáratot folytatott ellene.

35. Felajánlották neki James Bond szerepét az Élni és halni hagyni (1973) című filmben. Meghatódott, de elutasította, mondván, Bondot angol színésznek kell játszania. Így választották végül a Roger Moore-t. További neki felajánlott szerepek, amelyeket végül visszautasított, vagy amelyekre esélyes volt: Harmonica (Volt egyszer egy vadnyugat, 1968, Charles Bronson), Doug Roberts (Pokoli torony, 1974, Paul Newman), Clark Kent/Kal El/ Superman (Superman, 1978, Christopher Reeve), John Rambo (Rambo, 1982, Sylvester Stallone), K ügynök (Men in Black – Sötét zsaruk, 1997, Tommy Lee Jones), Edward (A bakancslista, 2007, Jack Nicholson).

36. Érdekesség, hogy Clint Eastwood nevének egyik lehetséges anagrammája az „old west action” („régi nyugati akció”).

37. Szerepelni akart a Drágán add az életed! (1988) című filmben, mivel eredetileg ő birtokolta a film alapjául szolgáló Nothing Lasts Forever című regény jogait, de végül a Holtbiztos tipp (1988) mellett döntött.

38. Clint szinte minden tekintetben későn érő típus volt: 19 évesen végzett a középiskolában (egy olyan korszakban, amikor egyes diákok már 16 évesen leérettségiztek), 34 évesen kapta első nagy filmszerepét, 38 évesen alapított családot (a nem házasságból született gyermekeket nem számítva), 41 évesen debütált rendezőként, és 62 évesen kapta első Oscar-jelölését.

39. Kedvenc filmjei közé tartozik a 39 lépcsőfok (1935), a Hová lettél, drága völgyünk? (1941), a York őrmester (1941), a Különös eset (1942) és a Tűzszekerek (1981).

40. Egyszer azt mondta, hogy a széles csípője az egyetlen fizikai hibája, leszámítva a törött fogát, amit végül helyrehozatott.

41. 74 évesen ő lett a legidősebb ember, aki Oscar-díjat nyert a legjobb rendező kategóriában a Millió dolláros bébi (2004) című filmjéért, s ezt a rekordot azóta is tartja.

42. Hat filmet forgatott néhai élettársával, Sondra Locke-kal: A törvényenkívüli Josey Wales (1976), A vesszőfutás (1977), Mindenáron vesztes (1978), Bronco Billy (1980), Bármi áron (1980) és Az igazság útja (1983).

43. Clint elárulta, hogy melyek a kedvenc filmjei a saját rendezései közül: Nincs bocsánat (1992), Bird – Charlie Parker élete (1988), Titokzatos folyó (2003), Millió dolláros bébi (2004), Levelek Ivo Dzsimáról (2006) és A törvényenkívüli Josey Wales (1976).

44. A 80. születésnapján nem akart ünnepséget, mert elmondása szerint már öreg a szülinapi partikhoz. Azt mondta, az egyetlen terve az, hogy elmenjen egy italra az akkori feleségével, Dinával.

45. Friss hír, miszerint Clint Eastwood, most, hogy betöltötte a 95-öt, újabb filmrendezésre készül, s ha összejön, ez lenne e minőségében a 41. egész estés munkája.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk