KULT
A Rovatból

Áldások és átkok között is tántoríthatatlan Anya, Társ és Múzsa – Yoko Ono 90 éves

A 20. század egyik legeredetibb avantgárd művészéről máig nem került le a „Beatles-romboló” bélyeg.


Szöveg és fotó: Göbölyös N. László – Címkép: Flickr - Simon Harriyott

Egy spirituálisan gondolkodó ember, ha találkozik valakivel, aki testben-lélekben hozzátartozott egy már nem élő harmadikhoz, úgy érezheti, hogy az előbbi megérintésével néhány pillanatra eljuthat a másik dimenzióba. Pontosan ezt éreztem 30 évvel ezelőtt, amikor a Nemzeti Galériában rendezett tárlatának megnyitója előtt kezet foghattam Yoko Onóval és egy szűk félórát beszélgethettünk. Akkoriban többször járt Magyarországon, még egy galériát is vásárolt a Falk Miksa utcában.

Mintha ott lett volna köztünk John Lennon is, akinek elvesztése máig úgy fáj, mintha egy idősebb testvérem ment volna el. Közben e rövid idő alatt átáramlott rám az a kisugárzás, amely a japán művésznőből áradt.

Megértettem, hogy mi tette Johnt és Yokót hihetetlen erejű társakká az életben, az alkotásban, a békéért, az emberek közti toleranciáért folytatott küzdelmükben, miként azt is, hogy Lennon halála után sem hagyta el soha többé azt a nőt, aki anyja, szerelme, barátja és múzsája volt.

Yoko Ono szombaton lesz 90 éves, és sokakban máig él a „Beatles-romboló” bélyeg, holott, amikor szerelmük Johnnal beteljesedett, a Mesés Négyek már elindultak saját útjaikon, mert a közös kreativitás kihunyóban volt bennük. Az sem igaz, hogy Yoko Lennonnak köszönhette hírnevét, hiszen a kortárs művészeti körökben már évekkel korábban letette hírnevét, John is éppen egy londoni kiállításán ismerkedett meg vele.

A szamuráj ősökkel rendelkező Yoko 1933. február 18-án született Tokióban, a legelitebb japán iskolákba járt, közben megismerkedett hazája hagyományos művészetével, mindenekelőtt a kabuki színházzal és a japán dobzenével. Bár a II.világháború után családja szülei New York-ba költöztek, Yoko Tokióban maradt, itt végezte el a középiskolát – osztálytársa volt a császári trónörökös Akihito – énekelni tanult és első nőként vették fel a Gakusuin egyetem filozófia szakára. 1952-ben azonban ő is Amerikába ment, és hamarosan kapcsolatba került a legkiválóbb kortárs zenészekkel és performance-művészekkel, köztük John Cage-dzsel és Jonas Mekassal,  Merce Cunninghammel, e tapasztalatait ötvözte hazája tradícióival.

New York-i, londoni fellépései után 1964-ben Tokióban mutatta be először a Cut  Piece című előadását, amelynek során a nézőknek ollóval kellett levagdosniuk a színpadon térdelő Yoko ruháját.

A performanszot, amelyet egy korabeli kritikus „az emberi kapcsolatok elidegenedéseként” értelmezett,  Yoko még a 2000-es években is előadta a 9/11-es trauma ellen és mostani budapesti kiállítás programjának is része lett. Ugyancsak 1964-ben jelent meg a Grapefruit című könyve, amelyet a „konceptuális művészet” nevű irányzat egyik alapművének tekintenek, a Nyugat és a buddhizmus találkozásának a művészi felfogásban. Innen datálható a nemzetközi Fluxus mozgalom hatására készült kísérleti filmjeinek egész sorozata, amelynek leghíresebb darabja, A légy (The Fly) már 1971-ben, John Lennonnal közösen készült.

1966. november 7-én találkoztak először a londoni Indica Galériában, ahol Yoko Unfinished Paintings (Befejezetlen festmények) című kiállítását rendezte. Az egyik műnél a nézőnek fel kellett másznia egy fehér létrán egy nagyítóval a mennyezetig, ahol ez a felirat állt apró betűkkel: YES. Ez az ötlet döntő hatással volt Lennonra, a villámcsapás másfél évtizedes, hol viharos, hol harmonikus kapcsolat kezdete volt.

A Beatles-alapító és a japán művésznő élete innentől kezdve a nyilvánosság előtt zajlott, nagy port vertek fel közös erotikus-avantgárd lemezeik, de még inkább azok az előadások és gesztusok, amelyekkel a békét szolgálták.

Ma már a kortörténet része a pár 1969-es amsterdami, majd montreali „ágytüntetése”, a Give Peace A Chance című békedal születése, majd a világ 12 nagyvárosában elhelyezett fekete betűs fehér plakátok: A HÁBORÚNAK VÉGE, HA TE IS AKAROD! Ehhez született két évvel később a Happy Xmas (War Is Over) című dal, amely ma már szinte mindenütt hozzátartozik a karácsonyi énekekhez. Zenei és eszmei szempontból egyaránt hatottak egymásra, és bár sokak számára Yoko sikító előadói stílusa „elviselhetetlen” volt, olyan emlékezetes lemezeket készítettek együtt, mint a politikai-társadalmi kérdéseket feszegető 1972-es Some Time in New York City, vagy mint az 1980-as Double Fantasy, amelyben belső békéjüket, félelmeiket és reményeiket énekelték meg. Úgy tűnt, 40-es éveikre lecsillapodtak, megtalálták a családi harmóniát, 1975-ben megszületett közös gyermekük, Sean. Ezt rombolta szét John Lennon 1980. december 8-i meggyilkolása.

„A mi kapcsolatunk érdekes vegyület volt. Ő Nyugatról, én Keletről, én a felső osztályból, ő pedig munkás származású volt. A mi kapcsolatunk sokakat zavart, faji szempontból is. És ez furcsa módon felszabadított minket. Ha már összejöttünk, arra is volt bátorságunk, hogy kimondjuk, amit gondolunk” – mesélte Yoko abban a bizonyos 1993-as interjúban és a békemegmozdulásaikat a rossz kedvű, háborúzni akaró királyoknak szánt bohóctréfáknak nevezte.

Immár több mint 40 éve Yoko Ono ápolja John Lennon művészi és emberi örökségét, a ő kezdeményezésére hozták létre a New York-i Central Parkban a Strawberry Fields emlékhelyet, ahol a zenész-író-grafikus hamvait szétszórta. 2007-ben az izlandi Videy-szigeten avatták fel az általa tervezett Imagine Peace üveg világítótornyot, amelynek ötlete még az 1970-es évben született, amikor egy határok nélküli világról, Nutopiáról álmodtak.

A béke, az emberek közötti megértés azóta is áthatja alkotói tevékenységét, amelyben mindig fontos szerepet szánt a közönség interaktivitásának.  Így születtek meg „kívánságfái”, amelyekre bárki feltűzhette gondolatait, vagy a Nemzeti Múzeumban még holnapig látható kiállítás egyik legfontosabb eleme, a Menekült csónak (Refugee Boat), egy fehér falu szoba közepére felállított,  oldalára fordított ladik, ahol minden felületet teleírhattak kék filctollakkal vagy kék festékkel a látogatók. Párommal percekig némán álltunk ebben a viszonylag szűk térben, amely a számtalan nyelven leírt szavak, vágyak, imák és nem utolsósorban a főleg Putyinnak címzett szitkok által elképesztő energiát sugárzott.

Maga volt a halálfélelem a Why, című animációs film Yoko sikolyával, és  nem bírtuk ki sírás nélkül a Happy Xmashoz készült új videót sem, amely sok-sok pillanatfelvétellel vágta az arcunkba, hogy miként arat válogatás nélkül az értelmetlen halál. Párom szerint háborút csak olyanok indíthatnak, akikből teljesen hiányzik a másik ember iránti együttérzés, az empátia és én is így gondolom. És viszontláttam azt a csak fehér bábukat felsorakoztató sakktáblát, ami már ott volt annak idején a Nemzeti Galériában is, „lépj” felszólítással. Mint szenvedélyes sakkozó, lépni akartam, de egy múzeumőr rám szólt, hogy tilos a kiállított tárgyakhoz hozzányúlni, hiába magyaráztam neki, hogy épp a lépés a lényeg, nem tudtam meggyőzni. Ugyanígy jártam most a Nemzeti Múzeumban is.

Yoko Ono 30 évvel ezelőtt mondott szavai napjainkban érvényesebbek, mint valaha: „Ma két választásunk van: vagy beletörődünk egy olyan világba, amelyben csak a legerősebbek maradnak fenn és akkor a szép, de érzékeny embereknek, a művészeknek végük. De én hiszek még eredendő bölcsességünkben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Váratlan műsorváltozás a TV2-n: meglepődtek a nézők, visszatért egy népszerű műsor
Elindultak a Kincsvadászok új részei, emiatt borult az eddigi műsorrend. A Házasság első látásra korábban kezdődik, a Legyen Ön is Milliomos! pedig később.
DKA – Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 18.



Hétfő estétől új műsorrenddel jelentkezik a TV2, a változás a csatorna teljes hétköznap esti sávját érinti.

A Házasság első látásra a korábbi 19:45-ös kezdés helyett már 19:20-kor képernyőre kerül, ezt követően 20:40-től a Kincsvadászok vadonatúj részei láthatók, az estét pedig 22:00-tól a Legyen Ön is Milliomos! zárja.

Az eddigi műsorrend a népszerű műtárgy-kereskedő show visszatérése miatt borult, a változás viszont sok nézőt váratlanul ért. A TV2 közösségi oldalain számos értetlenkedő hozzászólás jelent meg.

„Kedves TV2, most mi ez? A Házassâg első látásra 21:20-ig van írva. Akkor most, hogy van ez?” – kérdezte egy kommentelő.

„Hogy került a Kincsvadászok ide?” – írta egy másik.

A Kincsvadászok stábja nem változott: a műsorvezető Till Attila, a műtárgyszakértők Kelen Anna és Megyesi Balázs, a kereskedői székben pedig dr. Katona Szandra, Fertőszögi Péter, Fejes Tamás, Nagyházi Lőrinc és Molnár Viktor foglalnak helyet. A műsorban civil eladók hoznak be különleges tárgyakat a stúdióba, ahol azokat szakértők értékelik, majd a kereskedők licitálnak rájuk. A műsor sikerét a tárgyak mögötti történetek, az értékbecslés és az alku izgalma adja, a csatorna a mostani évadban a szokatlan darabokra és a már ismert, stabil szereplőgárdára épít.

A Palik László nevével fémjelzett Legyen Ön is Milliomos! 2025-ben több új etappal tért vissza, és ismét a TV2 egyik rendszeres esti műsorává vált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Jani, nem jön a vonat!” – a Bankrupt új dala a MÁV-ot állítja célkeresztbe
Alig néhány hónappal azután, hogy megénekelték „Repülős Petit”, újra támad az utóbbi évek talán legtöbb politikai-közéleti dalát szállító zenekar. Premier!
L.D. - szmo.hu
2025. november 19.



„Ez a szám egy rendőrautóban fogant, útban a veszprémi vasútállomás felé, ahová a járőrnek kellett négyesével bevinnie a sztrádán lerohadt vonatpótló busz utasait. Amióta a Batidai Vámpír kezében a MÁV, bárki gazdagodhat hasonló élményekkel, ha kénytelen igénybe venni a vasúti szolgáltatást, így nem lesz nehéz azonosulni a dalszöveggel.”

A Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a fenti szavakkal mutatja be a zenekar legújabb dalát, ami egyben a zenekar idei termését összefoglaló új négyszámos EP címadója is.

Nem jön a vonat:

No Train’s Coming:

Spotify-ra és a többi streaming platformra november 28-án érkezik, a lemezbemutató koncert pedig november 29-én az Instantban lesz, ahol a legmenőbb osztrák punk rock zenekar, a DeeCracks lesz a vendégünk. Ezen kívül számos vidéki városban is lesz alkalmunk bemutatni a Fish! és a Kozmosz zenekarokkal már javában zajló turnén. A felvétel ezúttal is a Grenma Stúdióban készült Botlik Mátyással, a borítógrafika pedig ismét Vass Richárd alkotása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről: A politikusok azt a játékot játszották, hogy ki rántja el előbb a kormányt
Az üzletember szerint a politikai szereplők akkor szembesültek a helyzet súlyával, amikor a Sziget elmaradása valós veszéllyé vált, és ez komoly indulatokat korbácsolt.


Gerendai Károly volt a Della, a 24.hu gazdasági podcastjának vendége, melyben többek között arról beszélt, hogy miért és hogyan vette vissza a Sziget Fesztivált.

Az üzletember azt mondja, nem tervezte, hogy újra „szigetezni” fog, egyszerűen azzal a ténnyel szembesült, hogy az eddigi tulajdonosi kör kivonul a magyar piacról és nem folytatják tovább a fesztivált sem. Amikor felkínálták neki a lehetőséget, hogy a helyükre lépve megmentheti a Szigetet, akkor szembesült ezzel a kihívással.

Az interjú rögzítésekor még nem volt végleges döntés a Fővárosi Közgyűlés részéről a közterület-használati szerződésről, ami a fesztivál megrendezésének kulcsa. Gerendai Károly elmondta, bizonytalansági tényező még van, de bizakodó, mert a frakciók jelezték, hogy a legutóbbi kérelmüket már támogatni fogja a többség. A közgyűlésben zajló vitákat egyenesen pejoratív jelzővel illette.

„Tudom, hogy milyen jó szó erre, ez a tényleg cirkusz, kutyakomédia, nem tudom micsoda, mert nekem tényleg egyszerűen abszurd volt, hogy miközben mindenki arról beszél, hogy legyen Sziget, meg kell menteni a Szigetet, a végén gyakorlatilag az volt az érzésem, hogy azt a játékot játsszák, mint amikor két autó megy egymással szembe és kirántja el előbb a kormányt, és a végén ugye egyik se rántotta el a kormányt, aminek az lett a vége, hogy majdnem nem lett Sziget”

– fogalmazott. Szerinte végül utólag történt egyfajta „kormány elrántás”, ami oda vezetett, hogy újra be tudták adni a kérelmüket.

Gerendai elmondása szerint a szavazás másnapján találkozott Magyar Péterrel, ahol megegyeztek azokról a feltételekről, amelyekkel a TISZA Párt frakciója is támogatni tudja az előterjesztést. Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter politikai haszon reményében járt-e el, Gerendai úgy felelt:

„Én inkább úgy fogalmaznék, hogy szerintem ő nem politikai haszonszerzés, hanem politikai kármentés reményében tette ezt a lépést szerintem.”

Úgy véli, a politikai szereplők akkor szembesültek a helyzet súlyával, amikor a Sziget elmaradása valós veszéllyé vált, és ez komoly indulatokat korbácsolt.

„És valószínűleg ez volt az a pont, ahol ők is azt felmérték, hogy ez rájuk éghet ez a helyzet, hogy akkor a végén esetleg a Tisza-szavazók egy része azt gondolja, hogy ez mégse szimpatikus ez a politikai formáció számára, hogyha egy ilyen kérdésben nem álltak ki és elkaszálják”

– mondta, hozzátéve, hogy a TISZA és a Fidesz-frakció is tartózkodott, ami majdnem a Sziget végét jelentette.

Állítása szerint a közgyűlésen egyedül Karácsony Gergely főpolgármester, illetve az ő emberei kérdezték meg arról, hogy mit gondol a pártok által benyújtott módosító indítványokról. Ezek között szerinte egészen furcsák is voltak, például hogy a Sziget vegyen buszokat vagy adjon aranyrészvényt a fővárosnak.

„Abszolút azt éreztem, hogy itt majd zajlik a kampány, és egyszerűen mindenki elfelejtkezik arról, hogy hát közben ott a sok bába között mi lesz a gyerekkel”

– jellemezte a helyzetet.

A jobboldali médiában megjelent narratíváról, miszerint egy ukránokat pénzelő amerikai tőkealaptól veszi vissza a Szigetet, Gerendai azt mondta, ez a „ne sírjak vagy nevessek” kategória. „Tényleg egyszerűen abszurd, hogy milyen ötleteket tudnak egyáltalán kitalálni” – jelentette ki. Hozzátette, elkeserítőnek tartja, hogy nehéz elképzelni, hogy valaki egyszerűen csak meg akarja menteni a fesztivált, ami szerinte a főváros, az ország, a fiatalok, a kultúra és a turizmus közös érdeke.

A korábbi, saját időszakát érő kritikákra is reagált, miszerint a Sziget nulla közeli eredményt hozott, a pénzt pedig a járulékos vállalkozásokon keresztül vették ki. Gerendai szerint ez egy „klassz összeesküvési elmélet”. Állítása szerint visszanézve a 17. Szigetig, kilenc nyereséges, négy nullszaldós és négy veszteséges évük volt. Feltette a kérdést:

„Mi értelme van, hogy kilopjam a saját cégemből egy másik cégembe a pénzt? Így is úgy is adót kell fizetni utána.”

Elmagyarázta a sokat kritizált nagykereskedelmi modelljüket is: eszerint a nagyker árrésébe építették be a vendéglátósok által fizetendő díjat, ami így a forgalomtól függött. Ez egyfajta kockázatmegosztás volt, és a bevétel a Sziget kasszájába folyt be.

Gerendai kritikusan beszélt a korábbi külföldi tulajdonosok stratégiájáról. Szerinte a probléma az volt, hogy egy kaptafára próbálták működtetni a nyolcvanvalahány fesztiváljukat. A Sziget esetében ez a stratégia, ami a sztárfellépőkre (line-up) épült, nem működött.

„Ez egy kis lélekszámú, nem annyira fizetőképes piac, ahol nagyon nehéz lesz csak napijegyekből sokat eladni a fellépők neveire”

– magyarázta.

Rámutatott, hogy a külföldi látogatókat nem lehet csak a fellépőkkel becsábítani.

„Hogyha valaki csak azt tudja, hogy ki lép fel egy fesztiválon, akkor azért mondjuk egy angol fiatal föl fog ülni egy repülőre, hogy egy angol zenekart nézzen meg, hát azt otthon is megkapja.”

Ezzel szemben ők korábban a Sziget egyediségét, a sokszínűséget és Budapest vonzerejét kommunikálták.

A stratégiaváltás hatását számokkal is alátámasztotta. „Még mondjuk a 2010-es évek vége felé, tehát még az utolsó években, amikor még mi is részt vettünk, akkorról tudom a számokat, akkor nagyságrendileg 50-60 ezer bérletet adtunk a szigetre, és ennek a 85%-át külföldön. Most 22.800 bérlet volt már az utolsó évben eladva, és már ennek is csak a 70%-a külföldön.” Szerinte a magyar látogatók száma nem esett vissza, a külföldieké viszont jelentősen. Ennek egyik konkrét okaként a 26 országban működő képviselői hálózatuk leépítését nevezte meg, ami szerinte „életveszélyes döntés” volt.

A jövőbeli tervekről elmondta, mindenképpen meg akarják erősíteni a fesztivál kulturális kínálatának egyéb lábait, és nemcsak a programokra, hanem a szolgáltatásokra, a kommunikációra és a látványvilágra is több forrást szánnak. Célja, hogy a fesztiválélményt erősítsék, mert a legnagyobb előadók már kevésbé preferálják a fesztiválokat.

„Nekünk abban a modellben kell újra visszakormányozni a szigetet, amilyen régen is volt, tehát hogy mi 60-70%-át úgy adtuk el a jegyeknek, hogy még nem hirdettünk programot”

– vázolta fel a célt. Emellett szeretnének nyitni a régebbi, 30-40-es korosztály felé is, nem csak a Z-generációra fókuszálni.

Az üzleti háttérről elmondta, a Sziget Zrt.-t visszavásárolták, de a Sziget brand a korábbi tulajdonosnál maradt, amiért licencdíjat fizetnek. A fesztiválszervező csapat megmarad, Gerendai elsősorban a stratégiai irányok meghatározásában vesz részt. Heti két napot tervez a Sziget-irodában tölteni, ami miatt leginkább az utazásairól kell lemondania, de a vendéglátós érdekeltségeinek napi működését egy felépített menedzsmentcsapat viszi tovább. Az új projektek indítását azonban újra kell gondolnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Szépművészetiben balhézva és a Dunán hajókázva sem kápráztatnak el igazán a Szemfényvesztők 3 illuzionistái
Azért így is akad néhány csavaros trükk a tarsolyban, csak ne lenne minden karakter ennyire elszállva magától.


Kilenc év után folytatódik a „robinhoodkodó” bűvészbanda kálváriája. A Szemfényvesztők 2013-ban meglepetéssikert aratott: a David Copperfield babérjaira törő illuzionisták látványos akciókkal megtűzdelt és csavaros heistfilmje 351 millió dollárt termelt a világ mozijaiban, ami, ha belegondolunk, mégsem olyan nagy csoda, hiszen olyan sztárokkal volt karimáig pakolva a film, mint Jesse Eisenberg, Mark Ruffalo, Woody Harrelson, Morgan Freeman, Michael Caine, Dave Franco, Isla Fisher, Mélanie Laurent, Common vagy Caitríona Balfe. A minőségről alapvetően ritkán gondoskodó Louis Leterrier rendező (A szállító 1-2, A nyakörv, A hihetetlen Hulk, A titánok harca, Agyas és agyatlan, A leszámolás, Halálos iramban 10) akkor egész szépen betalált, és egy valóban szórakoztató és meglepő fordulatokkal teli filmet tett le az asztalra.

Nem is kellett hát nagyon sokat várni a folytatásra, 2016-ban érkezett a Szemfényvesztők 2. A rendezői széket ezúttal a szintén nem túl erős filmjeiről ismert Jon M. Chu (Step Up 2-3, G.I. Joe: Megtorlás) foglalta el, aki csak később kezdett igazán értékelhető mozgóképeket összerakni (Kőgazdag ázsiaiak, In the Heights – New York peremén, Wicked). A Szemfényvesztők 2 zárta le a rossz korszakát, amely sajnos nem tudta megismételni az első etap erényeit, a gyenge sztori és a fantasztikumot súroló nevetséges jelenetek (a kártyadobálós szcéna eléggé hírhedt lett) megtették a magukét. Az anyagi siker azonban most sem maradt el (főként az USA-n kívüli terepeknek köszönhetően), összesen 334,8 millió dollárt kalapoztak össze a mágusaink, tehát csak egy kicsivel kevesebbet, mint az első résszel.

Úgy tűnik azonban, hogy ez a visszaesés (az Egyesült Államokban csak 65 milliót hozott) elegendő volt ahhoz, hogy a Lionsgate stúdió egy időre parkolópályára állítsa a franchise-t.

Végül azonban újra összegyűlt a banda (legalábbis a nagyja), hogy kilenc évvel a legutóbbi húzásuk után ismét valami nagyon villantsanak. A harmadik alkalomra is új rendező vállalta el a levezénylést, méghozzá a főszereplő Jesse Eisenberg régi haverja, Ruben Fleischer, akivel korábban együtt forgatták a Zombieland első és második részét, valamint a 30 perc vagy annyi se című akció-vígjátékot (Fleischer azért ezek mellett nagyot ment a Venommal és az Uncharteddal is).

Hőseink, avagy a Négy Lovas visszatér, és velük együtt egy új generáció illuzionistái is színre lépnek. Nem kis feladatra vállalkoznak: minden idők legjobban őrzött, legértékesebb ékszerét, a Szívgyémántot tervezik becserkészni a gonosz cégvezér Veronika Vanderbergtől (Rosamund Pike).

Pontosabban csak Atlas (Jesse Eisenberg) vág neki a társai nélkül a körmönfont rablásnak, amelyhez egy új, fiatal illuzionistatriót kér fel társnak, akik épp a Négy Lovas álcája mögött kopasztottak meg legutóbb egy sokakat megkárosító, milliomos kriptohuszárt. A színész Bosco (Dominic Sessa), a fürge June (Ariana Greenblatt) és az „agy” Charlie (Justice Smith) belemennek a játékba, a balhé közben azonban feltűnnek a régi Lovasok is, a kártyazsonglőr Jackkel (Dave Franco), a szabadulóművész Henley-vel (Isla Fisher) és a hipnotizőr Merritt-tel (Woody Harrelson), akik, Atlashoz hasonlóan, kaptak egy új kalandra invitáló kártyát egy titokzatos megbízótól. Vagyis a veteránok és az ifjoncok kénytelenek összefogni a közös nemezissel szemben.

Persze nem eszik olyan forrón a kását egy Szemfényvesztők-filmben, így megannyi csavarra és trükkre kell számítani a játékidő alatt.

Sajnos azonban ezek közül továbbra sem működik mindegyik. Alapvetően nagy gond ezzel a franchise-zal, hogy pontosan tudjuk, a benne szereplő színészek nem igazi illuzionisták, így az általuk bemutatott trükkök láttán sem esik le az állunk, hiszen tisztában vagyunk vele, nem igaziak.

A Szemfényvesztők-filmekben ráadásul már olyan kunsztokat mutatnak be, amelyekre egyszerűen nem is lehet magyarázat, legalábbis a fizika törvényei szerint elfogadhatók, szóval időnként átnézünk a fantasy műfajába is. Ebben a harmadik rész sem kivétel.

Bár a forgatókönyvírók próbálnak időnként különféle magyarázatokkal előállni a trükkökre, azok a legtöbb esetben igen kevésnek bizonyulnak. Ráadásul ebben az epizódban is kapunk egy, a második rész kártyadobálós pillanatához hasonló kínos jelenetet: amikor a hét főhős egymást túllicitálva próbál menősködni saját képességeivel a kastélyban. Jujj!

Azért van jó hírünk is. A fentieket leszámítva egész szórakoztató lett ez a rész, amelyben valóban akadnak meglepő csavarok, amikre talán csak a legedzettebbek jönnek majd rá. A casting is szuper, az új színészek ügyesek, bár mind nagyon el vannak telve maguktól, de Dominic Sessa (Téli szünet), Ariana Greenblatt (65, Ahsoka, Barbie, Borderlands) és Justice Smith (Jurassic World: Bukott birodalom, Pokémon: Pikachu, a detektív, Dungeons & Dragons: Betyárbecsület) jól hozzák a karaktereiket, és sokkal emlékezetesebbek, mint az „öreg rókák”.

Ráadásul nekünk, magyaroknak is tartogat kukkolnivalót a film, hiszen azt részben Budapesten forgatták, így a szemfülesek nem egy fővárosi helyszínt könnyedén kiszúrhatnak (többek között a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat vagy a Dunán hajókázva a háttérben a Rákóczi hidat).

Összességében tehát kijelenthető, hogy bár a borzalmas második résznél jobb lett a Szemfényvesztők harmadik kalandja, az első frissességének és körmönfontságának azért híján volt, szóval továbbra is elkelne még néhány ütősebb trükk a szereplők ingujjaiba.


Link másolása
KÖVESS MINKET: