KULT
A Rovatból

Aki közöttetek áll, az a mi emberünk – Pörgős és izgalmas lett az HBO új sorozata, A besúgó

A hazai filmkészítők figyelme csak a közelmúltban fordult a nyolcvanas évek Magyarországa felé. Ezt a világot mutatja be Szentgyörgyi Bálint sorozata is, annak viszonylagosan szabad légkörével és fojtó kádárizmusával együtt.
Malinovszki András - szmo.hu
2022. április 01.



Adott egy csapat egyetemista 1985-ben Budapesten, akik a kollégiumi éveket nem csak bulizásra és párkeresésre használják, de jobbá is szeretnék tenni az országot (talán a világot is), amiben élnek, ezért a langyos és halódónak tűnő Kádár-rendszerben demokratikus ellenzéki mozgalmat szerveznek egyetemi kollégiumuk alagsorában. Hogy mennyire nem haldoklik még a rendszer, annak jó bizonyítéka, hogy az állambiztonság beszervezi közéjük az elsőéves Demeter Gergelyt (Váradi Gergely), akit beteg öccse államilag kiutalható gyógyszereivel zsarolnak. Így el is vállalja a nem túl hálás feladatot, és lélekben edzi magát arra, hogy beépüljön a nehezen megközelíthető csapatba, és jelentéseket írjon annak karizmatikus vezetőjéről, Száva Zsoltról (Patkós Márton).

Dióhéjban ez az HBO első, magyar ötletből született és teljesen magyar készítésű sorozatának, A besúgónak szinopszisa. Amivel azért nem tudok spoilerezni, mert mindezek a dolgok az első rész első negyedében kiderülnek, hogy aztán innen induljanak az igazi izgalmak: Demeter és Száva pávatánca, vagy még inkább – a főhős kedvenc elfoglaltságára utalva – kettejük sakkjátszmája. Aminek tábláján még számos másik szereplő is sasszézik: az örök bizalmatlan Barna (Lengyel Benjámin), Geri minden hájjal megkent, a pre-kapitalizmusra nagyon ráérző sefthuszár szobatársa, Máté (Varga Ádám), a matekzseni Karcsi (Borbély Richárd) vagy épp a félig femme fatale, félig csapatvezér Kata (Szász Júlia). Ha a színészek többségének neve nem mindenkinek ismerős, az nem a véletlen műve: a harmincéves forgatókönyvíró–rendező Szentgyörgyi Bálint generációja kevésbé agyonjátszott tehetségeit igyekezett egy ütős csapattá formálni a filmben. És ha egy-egy pillanatban bizonyos szereplők mintha zavarban is lennének a rájuk kiosztott szereppel, alapvetően nagyon jól működnek, az első öt rész megtekintése után

Száva és Demeter (részben) szemben álló karaktereiben pedig a legendává válás lehetősége is ott rejlik.

Mellettük epizódszerepeket kapnak az idősebbek: a Geri apját játszó Gyabronka József, a Kata értelmiségi édesapjaként feltűnő Mácsai Pál, Hajdu Szabolcs mint egyetemi tanár vagy az állambiztonság vezetőjének kisebb szerepében brillírozó Funtek Frigyes.

Ezt a generációt erősíti kicsit hangsúlyosabb jelenléttel az a Thuróczy Szabolcs is, aki nagyjából azt a karaktert hozza, amit a filmjei és szerepei többségében, de egy félművelt, ideges, lefelé taposó, felfelé nyaldosó tartótiszt karakterét egyszerűen nehéz másmilyennek elképzelni. Ugyanakkor a forgatókönyvet dicséri, hogy személyiségéből és saját élete nehézségeiből egyre többet megismerünk a sztori folyamán. Nem utolsósorban pedig elég frappánsan (még ha kicsit didaktikusan is) elénk tárul a tény, hogy az állam fontos embere bizony nem mindig különbözik olyan élesen az ellene gerillaharcot folytató fiataloktól.

Az év, amelyben járunk, 1985, ami kellően távol van már tőlünk időben, hogy érdekes lehessen, ugyanakkor a rendszerváltás előtti évek kellőképpen izgalmasak is ahhoz, hogy egy igazán ütős és pörgős sztorit lehessen belőle kerekíteni. (Mostanában a filmesek mintha fel is fedeznék a benne rejlő potenciált.) Szentgyörgyi Bálintnak ez sikerül is, bár ha nagyon kekeckedni akarunk, mintha dramaturgiailag kicsit összemosná az éveket. Az mindenképpen stimmel, hogy a „laza 80-as évek” mítoszával ellentétben ekkoriban még bőven folytak a beszervezések, a hatóság emberi pedig a korban nem finomkodtak a kényszerítő eszközökkel. Sőt még később sem, éppen ezért kicsit túlzóan optimistának tűnik a film másik végpontja, a szabadság szelét szinte már arcukon érző fiatalok, akik teljes hittel bíznak a falak (képletes vagy akár szó szerinti) leomlásában, akik percek alatt kijátsszák és hülyére veszik a hatalom embereit vagy akiknek tanára minden retorzió nélkül utalgathat egy esetleges kapitalista rendszerváltás lehetőségére. Ma már talán nem sokat számít 3 év ide vagy oda, de a nyolcvanas évek folyamatosan változó világában inkább képzelhető el Száváék hurráoptimista szabadságérzete mondjuk '88-'89 táján, mint évekkel korábban. Lehet, hogy nagyon mellélövök, de az időben korábbra tett sztori talán összefüggésben lehet azzal, hogy Szentgyörgyi több évadosra tervezi a sorozatot, aminek viszont kifejezetten jót tesz, hogy csak lágyan érinti, nem pedig elsodorja a szabadság és a rendszerváltás szele.

Az 1992-es születésű rendező nem titkolja, hogy hatalmas rajongója a kornak, és szerencsére minden igyekezetével próbálja át is érezni annak szellemiségét. A helyszínek kiválasztása lényegében ideálisnak mondható, és Szentgyörgyi kezére játszott az is, hogy a főváros számos pontján találni olyan épületeket, amik alig változtak a Kádár-korszak vége óta. Emellett azért persze meg kell dicsérni Láng Imola és Tasnádi Zsófi munkáját, akik autentikus 80-as éveket varázsoltak a nézők szeme elé. Egyedül az egyébként remekül játszó főbb szereplők (nem tudok jobb szót rá) fizimiskája az, ami elbírt volna még némi alakítgatást, mert a rendszer megreformálásán-leváltásán dolgozó fiatalok hiába centrumos szatyrokban hurcolják cuccaikat és Zsigulikkal furikáznak a budapesti neondzsugelben, néha kissé olyan benyomást keltenek, mint akik most fejeztek be egy Insta-live-ot vagy toltak le egy élő streamet YouTube-csatornájukon.

És bár a rendező általában elhárítja azokat a felvetéseket, amelyek az aktualitásokat vagy a mai valós személyes filmbéli fiatalkorát firtatják, azért a közéletben tájékozott nézőknek nem lehet nem ismerős a mindenkinél okosabb, de zabolázatlan természetű matematikus figurája, ahogy elég komoly aktuális éle van az olyan mondatoknak is, mint például: „Nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén”. Arról persze végképp nem tehet a sztorit több mint négy éve megíró Szentgyörgyi, hogy majdnem 1985-höz hasonlóan időszerű az utóbbi hetekben a Ruszkik, haza! rigmus.

A történet azonban a fentebb említett aspektusok miatt lesz elképesztően pörgős, ami miatt még a szereplők néhány logikátlannak tűnő lépését is elnézzük – különösen mivel a sztori előrehaladtával több utólag nyer értelmet. Ahogy Szentgyörgyi Bálint is megjegyezte,

a sorozat egyszerre felnövéstörténet, kordokumentum, krimi és egy lélektani dráma keveréke. Szerencsére egyiket sem akarja túladagolni, és ha bármelyik összetevő túlságosan „kifutna”, a többi vissza tudja fogni.

Magam nagyon sajnáltam, hogy újságíróként csak öt részt kaptam meg, és egy komoly cliffhangernél kellett hirtelen leállnom a sorozattal, de van egy erős tippem, hogy a széles nézőközönség az évadzáró 8. epizód után is ezt érezheti majd. Ha az immár nemzetközi filmes szakmában dolgozó Szentgyörgyi Bálint és csapata ezután is tudja hozni a produkció színvonalát, nem kétséges, hogy hamar tehet szert nagy rajongótáborra a sorozat. És mivel A besúgó április elsején nem csak Magyarországon, de további hatvan országban is az HBO kínálatába kerül (spanyol- és angolajkú országokban szinkronizáltan), könnyen lehet, hogy hazánk és Közép-Európa közeli és középtávú múltja „divatba jöhet” a világ más pontjain is.

Számos egyéb erénye mellett A besúgó főcíme tehet még sokat ehhez, ami kétségkívül a legütősebb, amit Magyarországon ebben a műfajban valaha alkottak. „Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el”, de még jobb, hogy szemmel láthatóan van egy fiatal generáció, aki nem feledkezett meg róla. Péntektől az HBO Maxon mindenki meggyőződhet erről.

(A Szeretlek Magyarország oldalán jövő héten interjút olvashattok Szentgyörgyi Bálinttal, a produkció forgatókönyvírójával és rendezőjével, aki mesél a korszakhoz való vonzódásáról, a sorozat létrejöttének szinte meseszerű körülményeiről és filmes eszközeiről is.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rudolf Péter megszólalt az Eszenyi-ügyről: Két évre eltilthatnák a hatalmukkal visszaélő művészeket
A Vígszínház igazgatója művészkamara és etikai kódex létrehozását sürgeti a hatalmi visszaélések kezelésére. A javaslat szerint egy etikai bizottság dönthetne a szankciókról, amelyek lejárta után az érintettek visszatérhetnének a szakmába.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 04.



A művészvilágban tapasztalható hatalmi visszaélések kezelésére egy szakmai kamara létrehozását és etikai kódex bevezetését sürgeti Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója. A javaslat szerint

a művészkamara szabályozhatná, ki dolgozhat a szakmában, egy etikai bizottság pedig a sérelmeket kivizsgálva akár kétéves eltiltással is sújthatná azokat, akik súlyosan visszaélnek a helyzetükkel.

A cél egy olyan rendszer, amelyben a döntések nem politikai vagy kapcsolati alapon, hanem szakmai és etikai szempontok szerint születnek – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában.

A beszélgetés apropóját Eszenyi Enikő nyílt levele adta, amelyben a Vígszínház korábbi igazgatója bocsánatot kért a vezetése alatt történt eseményekért. Rudolf Péter szerint az ilyen helyzetek átlátható kezelésére van szükség, amit egy önszabályozó testület biztosíthatna.

Az igazgató szerint az etikai bizottság döntéseinek a bírósági ítéletekhez hasonló súllyal kellene bírniuk, és azokat nehezen lehetne megkérdőjelezni. Az eltiltás lejárta után azonban, a bizottság jóváhagyásával, az érintett visszatérhetne a szakmába.

„Onnantól kezdve viszont senki egy rossz szót nem szólhat arra, aki esetleg alkalmazza, hiszen az a dolognak a lényege, hogy lejárt az eltiltása” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a visszaesőkkel szemben akár „vadabb döntés is” születhetne.

Rudolf Péter világos szakmai feltételt szabott a testület tagjaival szemben. Úgy véli, a döntéshozóknak a színházi munkafolyamatok mély ismeretével kell rendelkezniük.

„Csak olyan emberekből állhat, akik már voltak életükben próbán” – fogalmazott.

A javaslat a jelenlegi, általa igazságtalannak tartott helyzetet váltaná fel. Az igazgató szerint a mostani rendszerben nincsenek tiszta keretek, ami oda vezet, hogy egyesek politikai vagy kapcsolati hálójuk révén a botrányaik után is munkához jutnak, míg mások végleg kiszorulnak a pályáról. „Az nem jó, hogyha nincs semmilyen döntés, valamilyen politikai vagy kapcsolati háló logikája szerint valaki itt-ott azért mégiscsak tud rendezni, vagy éppen ellenkezőleg: soha többé nem tud rendezni. Ez így nem tisztességes” – mondta Rudolf Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Pokorny Lia Kálloy Molnár Péter családjának adományozta a félmillió forintos díját
A színművész a Kálloy Molnár Péter-díj átvételekor a teljes pénzjutalmat a néhai színész családjának ajánlotta fel. Az összeget a Kálloy Alapítvány a művész befejezetlen filmterveinek és írásainak gondozására fordítja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 05.



A Kálloy Molnár Péter-díjat kedden este adták át először, az elismerést olyan polihisztoroknak ítélik oda, akik több művészeti ágban is egyedülállót alkottak – írta a Blikk. Az első díjazottak Pokorny Lia és Lutter Imre lettek.

A 6SZÍN Teátrumban tartott átadón a színésznő a díj megtartása mellett a pénzjutalom sorsáról egyértelműen döntött:

„Maga a díj az enyém, és Pétert így hazaviszem magammal, de a pénzdíj egyértelműen a családé, ez nem volt kérdés a számomra.”

Pokorny Lia hozzátette, barátja sokat küzdött és nagyon vágyott az elismerésre, amit szerinte életében meg is kapott, de talán sosem élte meg igazán, hogy mennyire tisztelik és szeretik.

A színművész özvegye, Lestár Ágnes először udvariasan visszautasította, majd végül elfogadta a felajánlást.

„A Kálloy Alapítványban jó helye lesz ennek az összegnek, mert célul tűztük ki, hogy mindazt megőrizzük, fenntartsuk és továbbgondoljuk, amit Péter itt hagyott.”

Az özvegy elmondta, számos befejezetlen munka maradt a színész után. „Van több filmterv, van verseskötet, ami kiadásra vár, könyvek, forgatókönyvek, zenék...” – sorolta.

Lestár Ágnes a díj szimbolikájáról is beszélt, amely egy létrát ábrázol, amit egy Péterről mintázott figura fog. „Az az üzenete, hogy a felfelé haladó alak a csillagos égig jusson” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Drogot árult, rasszista bűncselekmények miatt börtönbe került, és jegye volt az ikertornyokba csapódó gépek egyikére – 40 érdekesség az 55 éves Mark Wahlbergről
Erőszakos és gyűlölettel teli bűnöző tinédzser volt, majd a zene, a modellkedés, a színészet és a szerelem végül jó útra térítették. A siker jó hatással volt az Oscar-díjra és Golden Globe-ra jelölt színészre.


1. Mark Robert Michael Wahlberg néven született 1971. június 5-én, reggel 7:15-kor, Bostonban.

2. Ő volt a legfiatalabb kilenc testvér (Arthur, James, Debbie, Michelle, Paul, Tracey, Robert és Donnie) közül, illetve három féltestvére is van apai ágon: Scott, Buddy és Donna.

3. Tinédzserként drogdílerkedett.

4. 13 évesen otthagyta az iskolát.

5. 986 júniusában a 15 éves Wahlberg és három barátja három fekete gyereket üldöztek, miközben azt kiabálták, hogy „Öljétek meg a niggert, öljétek meg a niggert!”, és kövekkel dobálták őket. Másnap pedig ezt megismételték. 1986 augusztusában polgári pert indítottak Mark és a haverjai ellen, amelynek végén polgári jogi végzést rendelt el a bíróság, amely figyelmeztetésként szolgált, hogy börtönbe kerülnek, ha újabb gyűlöletbűncselekményt követnek el.

6. 25 évvel azután szerezte meg az érettségi bizonyítványát, hogy otthagyta a massachusettsi Snowden International Schoolt.

7. Amikor a Marky Mark and the Funky Bunch nevű zenei formáció tagjaként lépett fel, gyakran csak alsóneműt viselt a színpadon. Calvin Klein ennek következtében felkérte, hogy legyen a modellje a Klein férfi fehérnemű-kollekciójának.

8. Eredetileg ő kapta meg Linus Caldwell szerepét az Ocean’s Eleven: Tripla vagy semmi (2001) című filmben, de kiszállt a projektből. A karakter így Matt Damonhoz került.

9. Ő és néhány barátja jegyet váltottak az egyik repülőgépre, amely 2001. szeptember 11-én a ikertornyokba csapódott. Eredetileg Bostonból Los Angelesbe akartak repülni, de az utolsó pillanatban úgy döntöttek, hogy inkább egy charterjáratot bérelnek a kanadai Torontóba az ottani filmfesztiválra, majd onnan tovább Los Angelesbe. Elmondása szerint a halálközeli élmény ma is kísérti az álmait.

10. 2012-ben a WTC-s terrorcselekmény kapcsán sokan bírálták egy kijelentése miatt, miszerint: „Ha a gyerekeimmel együtt azon a gépen ültem volna, nem így alakult volna a dolog. Rengeteg vér folyt volna az első osztályon, én pedig azt mondtam volna: »Oké, valahol biztonságban leszállunk, ne aggódjatok!«” Wahlberg később bocsánatot kért, miután a járaton elhunytak hozzátartozói felháborodásukat fejezték ki.

11. Az eddigi legrosszabb filmjének a 2002-es Charlie kettős életét tartja. Meg tudjuk érteni.

12. Eredetileg a bátyjához, Donnie-hoz hasonlóan ő is tagja volt az egyik első fiúegyüttesnek, a New Kids on the Blocknak, de még a nagy áttörésük előtt kilépett a bandából.

13. A kedvenc szerepeként a Max Payne: Egyszemélyes háború (2008) címszereplőjét nevezte meg.

14. 1988 áprilisában a 16 éves Wahlberg az utcán megtámadott egy középkorú vietnámi-amerikai férfit, „rohadt vietnámi szarházinak” nevezte, és egy nagy bottal eszméletlenre verte. Ugyanezen a napon később Johnny Trinh-t, egy másik vietnámi-amerikai férfit is megtámadott, és ököllel a szemébe ütött. Később azt állította, hogy akkor PCP (fenciklidin) hatása alatt állt. Gyilkossági kísérlet miatt tartóztatták le, de végül két rendbeli testi sértéssel, erőszakos bántalmazással és marihuánabirtoklással vádolták meg. Mark bűnösnek vallotta magát a súlyos testi sértés vádjában, amiért három hónapos börtönbüntetésre ítélték, de csak 45 napot töltött le. Wahlberg egyébként sokáig úgy hitte, hogy Trinh a támadása miatt megvakult az egyik szemére, azonban a férfi később azt mondta, valójában a vietnámi háború alatt vesztette el a látását. A színész a 2010-es években nyilvánosan elnézést kért Trinh-től a fiatalkori viselkedéséért, aki megbocsátott neki.

15. Kijelentette, hogy egész életében súlyproblémákkal küzdött.

16. 1992 augusztusában Wahlberg eltörte a szomszédja, Robert Crehan állkapcsát. A bírósági iratok szerint Mark „provokáció vagy ok nélkül, gonosz módon és többször is” megrúgta Crehan arcát, miközben egy másik férfi, Derek McCall a földön tartotta az áldozatot. Wahlberg ügyvédje azt állította, hogy a védencét és társát valójában Crehan provokálta, miután rasszista sértéssel illette a fekete bőrű McCallt. A pert a két fél peren kívüli egyezséggel rendezte, így elkerülték a büntetőjogi eljárást.

17. Közismert arról, hogy nagyon kedves és udvarias a rajongóival, akik felismerik az utcán.

18. A tégla (2006) című filmért érdemelte ki az első és eddig egyetlen Oscar-jelölését 2007-ben (a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában), és állítása szerint talán erre az alakítására a legbüszkébb.

19. 2017 legjobban fizetett színésze volt, abban az évben 68 millió dollárt keresett.

20. Apja, Donald E. Wahlberg Sr., a koreai háború veteránja volt, és 2008. február 14-én hunyt el.

21. 2009 augusztusában feleségül vette a szerelmét, Rhea Durhamet (2001 óta voltak együtt) egy zártkörű katolikus szertartáson, Beverly Hillsben.

22. 2010 júliusában csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, a Hollywood Boulevard 6259. szám alatt.

23. Madonna és Céline Dion távoli rokona.

24. 32 évesen lett először apa, amikor a barátnője (ma már a felesége), Rhea Durham 2003. szeptember 2-án világra hozta a lányukat, Ella Rae Wahlberget.

25. A második gyermekük, Michael 2006-ban született, a harmadik, Brendan 2008-ban, míg 38 évesen már négyszeres apuka volt, amikor Rhea 2010 januárjában életet adott a lányuknak, Grace-nek.

26. A nővére, Debbie 2003. szeptember 2-án hunyt el, hátrahagyva egy tizenéves fiút. Debbie azon a napon halt meg, amikor Mark első gyermeke, Ella Rae megszületett.

27. A saját családi éttermében felszolgált sajtburgerek egyik alapanyaga az ún. „kormányzati sajt”, amelyet gyerekkorában a szociális segélyezetteknek juttattak. Wahlberg elmondta, szerette volna, ha a hamburgereik őszintén és pontosan tükrözik azokat a munkásosztálybeli ételeket, amelyekkel ő és testvérei felnőttek.

28. Van egy Bob Marley-tetoválása a bal vállán.

29. 2014-ben a priuszának eltörlését kérte, mert rendőrtiszti szolgálatot akart végezni Los Angelesben, elítélt bűnözők ugyanis nem tölthetnek be ilyen posztot. 2016-ban aztán visszavonta a kérelmet, így a bostoni 1988-as támadása miatti elítélt státusza változatlan maradt.

30. A négy nagy bostoni sportcsapat, a New England Patriots (amerikai foci), a Boston Celtics (kosárlabda), a Boston Bruins (jégkorong) és a Boston Red Sox (baseball) szurkolója.

31. A kedvenc filmje az 1975-ös A nagy bunyós, Charles Bronson főszereplésével.

32. Meghallgatták a Halálos iramban (2001) című filmben Brian O'Conner szerepére, amelyet végül Paul Walker kapott meg.

33. Szerepelt a jelöltek között, és keményen lobbizott Neo szerepéért a Mátrixban, de végül Keanu Reevest választották helyette.

34. A People magazin a világ 50 legszebb embere közé választotta.

35. Szoros barátság fűzi a komikus Will Ferrellhez. Ők ketten több filmben is együtt játszottak, köztük a Pancser Police-ban (2010) és a Megjött apuci! két részében (2015, 2017).

36. Regisztrált demokrata.

37. Lelkes gyűjtője a svájci luxusóráknak (pl. Rolex, Patek Philippe). Az első luxusóra, amit valaha vásárolt, egy zöld számlapos Rolex Day-Date (35 ezer dollár) volt.

38. Két olyan filmben is szerepelt, amit Oscar-díjra jelöltek a legjobb film kategóriájában: A tégla (2006) és The Fighter – A harcos (2010). Az előbbi el is nyerte a díjat.

39. Bár katolikus, és a vallását élete „legfontosabb részének” nevezte, illetve minden vasárnap jár is misére a családjával, az egyházzal szembemenve mégis támogatja az azonos neműek házasságát.

40. 2015 szeptemberében bocsánatot kért Ferenc pápától a Ted (2012) című filmjében elhangzott vulgáris poénjai miatt, 2017-ben a chicagói Blase Cupich bíborossal készített interjúban pedig kijelentette, hogy bocsánatot kért Istentől, amiért pornósztárt játszott az 1997-es Boogie Nightsban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Ötven éve gázolta el a vonat Latinovits Zoltánt, halálát a mai napig rejtélyek övezik
Pontosan ötven éve, 1976. június 4-én gázolta halálra egy gyorsvonat az egyik legnépszerűbb magyar színészt Balatonszemesnél. Máig nem tudni, hogy véletlen baleset áldozata lett, vagy véget akart vetni az életének.


Ma ötven éve érkezett a hír Balatonszemesről: 44 évesen meghalt Latinovits Zoltán. Miután levelet írt Cserhalmi Györgynek arról, hogy „a depresszió vagy vélt depresszió ellustította, teljesen elpuhította”, elindult élete utolsó sétájára, amely közben egy gyorsvonat halálra gázolta a vasúti útjáróban.

Halálát évtizedek óta viták övezik. Ma sem lehet tudni, hogy véget akart vetni az életének, vagy véletlen baleset áldozata lett.

Az Origo korábbi cikke szerint a család sokáig nem jutott hozzá az őt elgázoló vonat vezetőjének tanúvallomásához sem.

A mozdonyvezető, Elsik László egy korábbi nyilatkozatában nem hagyott kétséget a saját álláspontja felől.

„Egyértelmű. Tíz méteren belül ugrott. Soha nem értem, miért próbálják tagadni” – mondta.

A színészkirály életműve páratlan és megkérdőjelezhetetlen. A magyar versmondás egyik legnagyobb alakjaként József Attila, Ady Endre és Radnóti Miklós költészetét generációk számára tette élővé.

Filmes alakításai a magyar filmtörténet klasszikusai lettek:

a Szindbád melankolikus figurája, az Isten hozta, őrnagy úr! című filmben az Őrnagy szerepe vagy Az ötödik pecsét civilruhása mind a nemzet emlékezetébe égtek.

Elementáris színpadi jelenléte és maximalizmusa miatt gyakran került konfliktusba a korszak kulturális irányítóival, mert nem tűrte a középszerűséget.

A színészóriás magánélete legalább annyira ismert volt, mint a pályája.

Ruttkai Éva volt élete nagy szerelme, viharos kapcsolatuk a magyar kulturális élet egyik legismertebb románca lett.

Családi háttere is különleges: anyai ágon a híres Gundel dinasztia leszármazottja volt, féltestvérei pedig a később szintén színészóriássá váló Bujtor István és a zenész Frenreisz Károly.

Emlékét Balatonszemesen múzeum és egy 1995 óta évente megrendezett vers- és prózamondó verseny is őrzi.

Ötven év távlatából Latinovits Zoltán hangja, a szerepei, a kompromisszummentes mércéje örökké velünk marad.

Via Origo


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk