KULT
A Rovatból

A tanárnő leiskolázta a nagy halakat – belenéztünk a Cápák között új évadába

Moldován András hiányzik, Wéberer György bölcs és higgadt, az egyik próbálkozó alaposan kiosztotta a cápákat. Alapvetően azonban minden adott egy szórakoztató és hasznos kis műsorhoz.


Újra támadnak a cápák – bár a látottak alapján inkább koi pontyokról beszélhetünk. Legalábbis a 8. évad 2. részben nyoma sem volt a korábbi évadok adok-kapokjának, ami valamennyire szórakoztatóvá tette ezt a műsort.

Lehet, Moldován András távozása miatt van így, ő előszeretettel csipkelődött a többi befektetővel, ha nem értett egyet velük.

Bizony, Moldován András – akivel nem rég interjút is készítettünk – hét évad után otthagyta a műsort. Így már csak Balogh Levente maradt az „alapító tagok” közül, illetve Lilu, a műsorvezető. De azért vannak ismert arcok, és új befektetők is érkeztek.

A 7. évadban vezették be azt az újítást, hogy nem minden adásban ugyanaz az öt befektető fogadja a jelentkezőket. Tavaly hét cápa szerepelt két csapatra osztva, idén már tizen keresik a jó üzletet.

A második adásban, amit néztem a Szentkirályi Ásványvíz tulajdonosa, Balogh Levente szerepelt, Orbók Ilona „adócápa”, Csillag Péter a Magyar üzleti Angyal Egyesület elnöke, Szauer Tamás a HVG kiadó vezetője, illetve Wáberer György.

Ebben az epizódban is négyen érkeztek a cápák elé befektetési ajánlattal. A négygyermekes Dr. G. Kiss Orsolya kutatóorvos, aki sajátfejlesztésű funkcionális élelmiszerével érkezett a műsorba. Terméke abban emelkedik ki a „mezőnyből”, hogy kifejezetten magas a rosttartalma.

A vállalkozása impozáns eredményeket tud felmutatni, Orbók Ilona fel is tette a kérdést, hogy miért kell Orsolyának befektető, főleg, mivel nem nagy összeget, 15 millió forintot kért 5% részesedésért cserébe.

A doktornő elmondása szerint részben időre van szüksége, részben mentorálásra, coachingra egy olyan szakértőtől, aki segítheti a növekedésben.

Bár Orsolya és a terméke mindenkinek nagyon hiteles és szimpatikus volt, egyedül Wáberer György tett ajánlatot. Ami nem meglepő, hiszen ez az ő területe. Éppen most dolgozik a csapatával egy átfogó egészségügyi program kidolgozásában, mivel meggyőződése szerint a jövő egészségügyének a kulcsa a megelőzés.

Ebbe a rendszerbe tökéletesen illeszkedne G. Kiss Orsolya termékcsaládja, Wáberer szerint viszont 15 millió forinttal nem ér semmit. Ezért ő 70 millió forintot ajánlott 50%-ért, amit Orsolya némi mérlegelés és kérdezősködés után elfogadott.

Prémecz Gergely és Vavrovics-Berec Nóra a Melon nevű munkaerő kereső online programhoz kerestek befektetőket. A program lényege, hogy a kis és középvállalkozásoknak segít bármiféle HR tudás nélkül megfelelő álláshirdetés összeállítását, és azt fel is teszi a megfelelő platformokra. Két év alatt 2000 vállalkozást értek el, szeretnének külföldön terjeszkedni, 5 %-ért 60 millió forintot kértek. Az utolsó négy befektető már ezen a cégértéken érkezett. Mint kiderült, Gergőnek 19 tulajdonostársa van, leginkább rokonok és barátok.

A market fit időszak végéig – tehát mire piacképes lett a termék – 2000 eurót égettek el.

Ezen a ponton felszaladt a cápák szemöldöke. Bár vitába keveredtek arról, hogy vajon a Melon tech appnak számít, és úgy kell számolni az értékét, mint egy Amazon esetén, vagy egyszerű munkaerőközvetítő szolgáltatócégként kell tekinteni rá, összességében senki sem akart beszállni a buliba.

Álovits Márton és Pinczi Mihály a Sparkl könyvek megálmodói. Ez tulajdonképpen egy személyre szabott ajándék. A megrendelő egy egyedi kivitelezésű könyvet kap, ami lehet mese, emlékkönyv, receptkönyv. A vállalkozás igazán impozáns mutatókkal rendelkezik, 2023-ban 500 milliós nettó árbevételt könyvelhettek el, 2024-ben 700 milliót. Három év alatt 15 országba jutottak el, de terjeszkedni szeretnének, amihez mentorálásra van szükségük.

Azt is elmondták, hogy az IT-t és a marketinget csinálják házon belül, minden mást kiszerveznek. Négy fő piacuk Magyarország, Lengyelország, Görögország és Olaszország. 5% részesedésért 25 millió forintot kértek. Orbók Ilona ezért az összegért 10%-ot szeretett volna, de Csillag Péter megadta, amit a fiúk kértek mentori részvényopcióért.

Balázs Virág a Balázs-Diák kft vezetője egy oktatási platformmal érkezett. A Csillagsuli online rendszerrel egy szintfelmérő után, az AI segítségével mindenkinek személyre szóló fejlesztési utat tudnak készíteni.

Azért jött, mert a Csillagsulit szeretné kiszervezni külön cégbe. 150 millió forintért 15 százalékos részesedést kínált.

Az adás legmulatságosabb pillanata volt, amikor Virág kicsit helyretette Szauer Tamást, aki félreértette a cég nevét, majd a szemmel láthatóan felpaprikázódott tanárnő sorra osztotta ki a Cápákat. Szerencséje, hogy a profi befektetők nem jönnek zavarba, és mivel érdekes volt az ajánlat – bár főleg a Balázs-Diák kft. érdekelte őket, nem az egyelőre alapításra váró, ezért üres Csillagsuli cég – nem hagyták annyiban.

Bár Csillag Péter szerint amit a tanárnő előadott a Csillagsuli kilátásairól, az „bullshit”.

Komolyan mondom, ezt a szegmenst érdemes visszanézni.

A „fiatalok” végül sorban elmondták, miért szállnak ki. Volt, aki csak üzletileg érezte kockázatosnak, de szimpatizált a projekttel. Volt, aki Virág viselkedését is kifogásolta. Végül jött Wáberer György, aki a sokat látott, régebb óta fiatal higgadtságával és bölcsességével elmondta, hogy számára megnyugtató Virág biztosítéka (amennyiben a Csillagsuli projekt bedől, a befektetőnek részesedést ad a meglévő cégéből), és úgy véli, az oktatásba fektetett pénz sosem bukott.

Az üzleti ajánlata úgy szólt, hogy 150 millióért 30%-ot kér. Viszont feltételhez kötötte: Az első 150 milliót ne külföldi terjeszkedésre fordítsa Virág, hanem Magyarországon fektessék be. A tanárnő azonnal el is fogadta az ajánlatot.

Végezetül szeretném felhívni a figyelmet Lilu asztalára.

Ravasz kis bútordarab. Trapéz alakú, ami azért jó, mert ha egyik felén áll a műsorvezető, a másikon a szereplők, automatikusan jó szögben állnak a kamerának. Nyilván fontos egy ilyen helyzetben, hogy amikor kijön a vállalkozó a cápáktól, a valós érzelmeit lássuk. Megölné a hangulatot, ha le kéne állni, mert a delikvens rossz helyre állt - „Vegyük újra, légyszi gyere ki megint sírva!”. Színészekkel ez működhet, de civilekkel nem.

Viszont van a csodaasztalnak egy nagy hibája is. Mivel a kamera felé szélesebb, amikor Lilu nem a keskeny végén áll, túl messzire került a szereplőktől. Ezért néha, amikor a vállalkozó kijön a stúdióból, a műsorvezetőnek annyira át kell hajolnia a készfogáshoz, hogy félő, átesik az asztalon.

Egyelőre tehát minden újítása mellett ígéretes a Cápák között, a cégek irányvonala jó, minden adott, hogy egy szórakoztató, és netán még hasznos műsor is kerekedhessen belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Salvador Dalíval pillangókat evett, 14 gyerekéből az egyik öngyilkos lett, és átkozza a napot, amikor megismerte Woody Allent – Mia Farrow 80 éves
Gyerekként hetekre lebénult, a bátyja meghalt repülőgép-szerencsétlenségben, a szerelme összejött a nevelt lányával, és eddig három gyermekét temette el… Mia Farrow élete azonban nem csak tragédiákkal volt tele.


Maria de Lourdes Villiers Farrow 1945. február 9-én született Los Angelesben, az ausztrál filmrendező, John Farrow és az ír színésznő, Maureen O'Sullivan (a Johnny Weissmuller-féle, ’30-as évekbeli Tarzan-filmek Jane-je) harmadik gyermekeként, egyben legidősebb lányaként. Összesen hat testvére van, az idősebbek Michael és Patrick, a fiatalabbak pedig John Charles, Prudence, Stephanie és Tisa. Híres keresztapja volt, méghozzá nem más, mint a My Fair Lady, a Gázláng vagy a Philadelphiai történet Oscar-díjas rendezője, George Cukor.

Farrow tehát beleszületett a showbizniszbe. Beverly Hillsben nőtt fel, szigorú katolikus családban. Állítólag különc gyermek volt, mivel időnként játéktőrökkel és művérrel rendezett előadásokat az előttük elhaladó hírességek turnébuszai előtt. Mindössze kétéves volt, amikor a filmvásznon debütált egy rövid dokumentumfilmben (1947: Unusual Occupations).

Kilencévesen pedig gyermekbénulást kapott egy járvány során, amely állítólag 500 embert érintett. Három hétig egy elkülönítő osztályon volt, s később azt mondta, ez az élmény „a gyermekkorának végét jelentette”.

1958-ban a Farrow család Spanyolországba költözött, ahol apja a John Paul Jones (1959) című filmet forgatta, amiben az akkor 13 éves lány is feltűnt. 1958 szeptemberében őt és a nővérét, Prudence-t egy zárdában működő bentlakásos iskolába küldték Surrey-be, Angliába, míg John Londonban befejezte a John Paul Jones utómunkálatait. Még abban az évben nagy tragédia rázta meg a családot: október 28-án Farrow legidősebb bátyja, Michael (aki amúgy a tengerészgyalogság tartalékos katonája volt) meghalt egy repülőgép-szerencsétlenségben. Az apja ezután erősen inni kezdett, ami gondot okozott a szülők házasságában. Farrow az emlékirataiban felidézte, hogy tanúja volt a szülei közötti erőszakos vitáknak, amikor meglátogatta őket a Chelsea-i lakásukban.

Amikor 16 éves volt, a családja visszatért az Egyesült Államokba, s Mia egy Los Angeles-i katolikus lányiskolában, a Marymount High Schoolban folytatta a diákéveit. Ezt követően a Bard College-ban kezdte meg a főiskolai tanulmányait. Ez idő alatt a szülei anyagi gondokkal küzdöttek, és édesanyja New Yorkba költözött, hogy Broadway-produkciókban szerepeljen. John Kaliforniában maradt, ahol a következő évben szívrohamban meghalt, Farrow mindössze 17 éves volt ekkor.

Apja halála után a családnak kevés pénze maradt, ami arra késztette Miát, hogy dolgozni kezdjen, hiszen el kellett tartania magát és a testvéreit. Kezdetben divatmodellként talált munkát, majd színházban kezdett el dolgozni beugróként a Bunbury – avagy jó, ha szilárd az ember című Oscar Wilde-darab egyik New York-i feldolgozásában.

Frank neki énekelt

„Miában nem volt semmi törékeny” – mondta róla az édesanyja. 18 éves korában már körülrajongott porcelánszépségként pillangókat evett a St. Regis szállodában kedves barátjával, Salvador Dalíval. 19 évesen, bimbózó ifjú nőként pedig már a hatvanas évek közepének legnépszerűbb főműsoridős szappanoperája, a Peyton Place sztárja volt, s egy nap az akkor 49 éves Frank Sinatra figyelmét is felkeltette, aki azonnal elrepült a repülőgépén Palm Springsbe. Körülbelül egy évvel később Mia édesanyja kétségbeesett telefonhívást kapott az egyik New York-i szomszédjától: „Azt mondta: »Valami szörnyűség történt Miával«. Azt kérdeztem: »Meghalt?« »Nem, Frank Sinatra felesége lett.« »Ó…« – mondtam – »Csak ennyi?«”

Az esküvő idején Farrow 21 éves volt, Sinatra pedig 50, a köztük lévő 29 év korkülönbség pedig sokakat felháborított.

A házasság mondjuk nem is tartott sokáig, akkor kezdett szétesni, amikor Mia megkapta a főszerepet Roman Polanski Rosemary gyermeke című filmjében. Amikor Sinatrával 1968-ban elváltak, Mia azzal lepte meg az exét, hogy egy fillér tartásdíjat sem kért. Farrow később a frigyük bukását a korkülönbségükre fogta, s azt mondta, hogy ő még egy „lehetetlenül éretlen tinédzser” volt, amikor hozzáment Sinatrához. Egyébként ők ketten jó barátok maradtak az énekes 1998-ban bekövetkezett haláláig.

Egy rakás gyerek

1970 szeptemberében Farrow Londonban hozzáment a Londoni Szimfonikusok karmesteréhez, André Previnhez, köztük már „csak” 16 év korkülönbség volt (25 és 41). Ráadásul Previn szeretőkként kezdték a kapcsolatukat, mivel a férfi akkor még a második feleségével, a dalszerző Dory Previnnel volt házas. Amikor azonban Farrow teherbe esett Previntől (egy ikrekkel), a karmester elhagyta Doryt, és beadta a válókeresetet. 1970 februárjában Mia ikerfiúknak (Matthew-nak és Saschának) adott életet, a csemeték érkezésével pedig megtalálta azt a szerepet, ami a legnagyobb örömet szerezte neki az életben: az anyaságot. Nem is volt elég neki két utód. A Previnnel való házassága összesen 10 évig tartott (1979-ben váltak el), ám ezalatt a párnak még egy vér szerinti gyermeke (Fletcher) született, három másikat (Lark, Daisy, Soon-Yi) pedig örökbe fogadtak.

A Previnnel való szakítása után Mia összejött az író-rendező Woody Allennel, akivel összesen 12 filmet forgattak együt: Szentivánéji szexkomédia, Zelig, Broadway Danny Rose, Kairó bíbor rózsája, Hannah és nővérei, A rádió aranykora, Szeptember, Egy másik asszony, Bűnök és vétkek, Alice, Árnyak és köd, utoljára pedig az 1992-es Férjek és feleségekben dolgoztak együtt.

A gyerkőcökből azonban továbbra sem volt elég: Farrow az Allennel való kapcsolata alatt, 1980-ban adoptálta Moses nevű fiát, 1985-ben Dylan nevű lányát, Tamet és Isaiah-t pedig 1992-ben. Sőt, Woodytól is született gyermeke, Ronan, aki később elidegenedett az apjától, ezért is használja a Farrow-t vezetéknévként. A rendező elmondása szerint nem esküdne meg rá, hogy Ronan valóban az ő vér szerinti fia, és bizony sokak szerint valóban sokkal jobban hasonlít Frank Sinatrára…

Allen és Farrow szakmai együttműködése és kapcsolata pedig azért ért véget 1992-ben, mert az 57 éves direktor összejött Farrow akkor 22 éves örökbefogadott lányával, Soon-Yivel, aki csupán 10 volt, amikor Woody és Mia összejöttek, vagyis a rendező 12 éven át a nevelőapja volt.

És hogy teljes legyen a gyerekkör: Farrow további három csemetét fogadott örökbe a kilencvenes években: 1994-ben egy fiút (Thaddeus) és egy lányt (Quincy) s végül 1995-ben egy lányt (Frankie-Minh). Vagyis összesen 14 gyermeke van, közülük négy a sajátja, tizet pedig a világ minden tájáról vett magához: pl. Vietnamból, Koreából, az Egyesült Államokból és Indiából.

Közülük egyébként hárman már nem élnek: Tam 17 évesen halt meg 2000-ben, receptre felírt gyógyszer-túladagolásban (amit a migrénjére kapott), Lark 35 évesen 2008-ban, HIV/AIDS okozta komplikációkban, a kerekesszékbe kényszerült Thaddeus pedig 2016-ban öngyilkos lett az autójában, szíven lőtte magát.

Farrow vs. Allen

A Mia Farrow és nevelt lánya, Dylan Farrow vádaskodása Woody Allen irányba, miszerint a rendező szexuálisan zaklatta a kislány Dylant, annyira bonyolult és sokrétű, hogy egy hosszú cikk is kevés lenne az ügy részleteinek kivesézésére. Így csak említés szintjén hoznánk fel az esetet, amely szerint Mia és Dylan először a kilencvenes években, majd 2014-ben is bíróság elé vitték az ügyet, ám bizonyítékok hiányában sosem ítélték el a most 89 éves író-rendezőt. Woody mindig is tagadta a vádakat, szerinte Farrow tömte tele ezzel Dylan fejét, hogy bosszút álljon rajta, amiért összejött Soon-Yivel, aki így természetesen elveszítette a kapcsolatát a nevelőanyjával. Mia egy interjúban azt nyilatkozta, hogy átkozza a napot, amikor megismerte Woody Allent, aki élete legnagyobb tévedése volt, és azt kívánja, bárcsak sose keresztezték volna egymás útját.

Illetve annyit még hozzá kell tenni, hogy Soon-Yi és Moses Farrow, akik szintén egy háztartásban éltek velük, megvédték Allent a visszaélési vádakkal szemben. 2013-ban Moses nyilvánosan azt állította, a nevelőanyja mindent bevetett azért, hogy a gyerekei elhiggyék az Allenről kitalált történeteket. 2018-ban pedig egy elég hosszú blogbejegyzést tett közzé, amelyben Allen ártatlansága mellett érvelt. Egy sor olyan esetet is felhozott, amikor őt és a testvéreit Farrow fizikailag bántalmazta. Az igazság természetesen most is odaát van…

Karrier Woody után

A fentiek tükrében látható, hogy Mia Farrow magánélete elég sok munkát adott az évtizedek alatt az újságíróknak, pedig a 80. életévét betöltött színésznő nem csupán a gyerekeiről, a férjeiről és a botrányairól híres. Hiszen több mint 60 éves filmes karrierrel rendelkezik, ez idő alatt pedig nem kevés klasszikussal gazdagította a filmtörténelmet.

Sokak számára egyébként meglepő lehet, hogy eddig soha nem jelölték őt Oscar-díjra, dacára annak, hogy olyan filmekben alakított nagyot, mint a Rosemary gyermeke (1968), A nagy Gatsby (1974), az Esküvő (1978), a Halál a Níluson (1978), vagy a fent említett Woody Allen-filmek.

Kétségtelenül ez utóbbiak jelentik a szakmai csúcsot az életében, hiszen ezekért a szerepekért összesen 3 BAFTA- és 3 Golden Globe-jelölést is kapott, főként a Broadway Danny Rose-ban, a Kairó bíbor rózsájában, a Hannah és nővéreiben, valamint az Alice-ben nyújtott alakításait emelte ki a szakmai grémium.

S bár a Woodyval való szakítása után sem ért véget a karrierje, az kétségtelen, hogy kevésbé volt már előtérben színészként, mint közben vagy előtte. 1992 után még olyan, itthon is vetített mozifilmekben tűnt fel többek között, mint a Miami rapszódia (1995), az Ómen-remake (2006), az Arthur és a villangók-filmek (2006, 2009, 2010) vagy a Tekerd vissza, haver! (2008). A 2011-es, Dark Horse című Todd Solondz-vígjáték után visszavonult, és teljes mértékben a családjára koncentrált, a nyugdíjas éveit pedig eddig csupán A megfigyelő című 2022-es Netflix-sorozatért függesztette fel, amelynek mind a hét epizódjában ő alakította az áskálódó szomszédasszonyt, Pearl Winslow-t. További mozgóképes tervei azonban nincsenek, így nem tudni, vajon 80 felett is van-e még benne színészi ambíció. Csak remélni tudjuk!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nicole Kidman 57 évesen mindent megmutat: a Jókislány egy szexuálisan túlfűtött tabló a dominanciáról és a szolgalelkűségről
Szerencsére a film jóval többről szól annál, mint hogy egy idősebb cégvezető próbálja kiélni az állatias ösztöneit egy nála sokkal fiatalabb gyakornokkal.


Először 2024 szeptemberében lehetett hallani egy bizonyos filmről, amelyben az 57 éves Nicole Kidman egyáltalán nem pironkodik, nem mellesleg pedig, amelyért a legjobb színésznő díját kapta az akkor megrendezésre került Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Ez volt a Jókislány, eredeti címén Babygirl, amit jócskán megelőzött a híre, pontosabban a sztorija.

Eszerint egy cég nagyhatalmú vezérigazgatója, Romy (Kidman) viszonyba kezd egy nála jóval fiatalabb gyakornokkal, Samuellel (Harris Dickinson).

A kétgyerekes (Esther McGregor, Vaughan Reilly) családanyát ugyanis a férje, Jacob (Antonio Banderas) képtelen kielégíteni, így általában, ha szexuális együttlétre kerül sor köztük, azt ő fejezi be magának egy laptop előtt, titokban.

Épp ezért lesz izgalmas számára a pimasz Samuel, aki, noha jóval alatta áll a ranglétrán, azonnal felfedezi Romyban az alárendeltség iránti igényt. Egy középkorú nő, aki megszokta, hogy ő a főnök, arra vágyik, hogy megmondják neki, mit csináljon? A köztük lévő affér eleinte e „játékon” alapszik, Romy pedig végre kiélheti legbelsőbb vágyait, fantáziáit a jóképű és domináns gyakornokkal. A kérdés azonban, hogy egy ilyen, alapvetően sehová sem vezető, és pusztán a szexualitásra alapuló kapcsolat főnök és beosztottja között csak árthat a benne részt vevő feleknek hosszabb távon, vagy esetleg általa rendezőthetnek-e az otthoni gondok?

Ezekkel a felvetésekkel játszik a Jóskislányban a holland író-rendező, Halina Reijn, aki egyébként színészként kezdte a karrierjét (olyan filmekben láthattuk többek között, mint például a Lebegő szigetek, az Életképek egy panzióban, a Fekete Könyv, A szerelem vak vagy a Tom Cruise-féle Valkűr), majd 2019-ben tért át a kamera mögötti szekcióba az Ösztön című drámájával, s maradt is ott, hiszen 2022-ben tőle kaptuk a Játsszunk gyilkosost! című horror-vígjátékot, illetve most a Jókislányt.

Reijnnek pedig ezúttal volt egy aduásza, aki miatt ez a film a figyelem középpontjába kerülhetett, s aki egyben annak legnagyobb erénye is. Ő pedig természetesen nem más, mint Nicole Kidman.

Kezdjük azzal, hogy ő szerencsére az ötvenes éveiben is a leginkább foglalkoztatott színésznők közé tartozik, nem mellesleg pedig totálisan munkamániás. Szinte felfoghatatlan, honnan van ideje ennyi projektre. Csak az utóbbi négy évben hat egész estés filmben tűnt fel (The Prom – A végzős bál, Az élet Ricardóéknál, Az Északi, Aquaman és az elveszett királyság, Családi affér, Jóskislány), ami még önmagában nem lenne akkora truváj, ám ő mindemellett leforgatott ez idő alatt hat teljes sorozatévadot is (Tudhattad volna, Kilenc idegen, Máshon, A tökéletes pár és két szezon a Special Ops: Lionesshez), ami kb. 50 epizódot jelent.

Kidman ráadásul a szerepválasztásaival is próbál mindig kilépni a komfortzónájából, s a könnyedebb darabok (mint A végzős bál vagy a Családi affér, plusz ez utóbbiban is a nála jóval fiatalabb Zac Efronnal kavar...) mellé jóval súlyosabbakat (Az Északi, Máshon, Jókislány) is a filmográfiájába illeszteni. Sokan temették már őt, mondván az arcplasztikái teljesen elcsúfították, s már képtelen a rendes mimikára, Kidman azonban folyamatosan rácáfol az őket bírálókra, s évről évre bemutat egy olyan alakítást, ami előtt leborulhatunk. Az utóbbi 10 évben kétszer is Oscar-díjra jelölték (a 2016-os Oroszlánért és a 2021-es Az élet Ricardóéknálért), s nem sokon múlt, hogy idén összeszedje a hatodik nominációját. Meglepő is volt, hogy a neve nem szerepelt a legjobb színésznő kategóriájának Oscar-jelöltjei között, hiszen a velencei díj, valamint az idei Golden Globe-jelölés után sokan számítottak erre.

Ettől függetlenül a Jókislány legfőbb kincse ő, mivel parádésan adja vissza az elfojtásokkal, a szégyellt vágyaival, a családja és a munkája által elvárt felelősségteljes hozzáállásával küzdő nőt, aki már nem fiatal, s épp ezért kapaszkodik bele két kézzel a fiatal Samuelbe, akivel végre megélhetné azt, amire mindig is vágyott.

De vajon érdemes-e ezért minden mást feláldozni? A fizikai igények előtérbe helyezhetők-e egy komoly egzisztenciával bíró ötvenes nőnél, lehet-e újra felelőtlen fiatal (amilyen valószínűleg fiatalon sem volt), vagy nyomjon el magában mindent, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

A Jókislány a felszínen egy túlfűtött erotikus dráma olyan jelenetekkel, amelyekben például Kidman négykézláb tejet lefetyel egy kis tányérból, Samuel kezéből eszik egy „jutifalatot”, esetleg parancsszóra vetkőzik, áll a sarokba és térdel le, amikor mondják, vagyis nem csak képletesen megy le kutyába.

A képsorok mögött azonban egy komoly gondokkal küszködő nő képe bontakozik ki.

A fiút egyébként sajnos kevésbé ismerjük meg (Harris Dickinson mindenesetre szintén remek, őt eddig főként a Sötét elmék, a Demóna: A sötétség úrnője, a King’s Man: A kezdetek, A szomorúság háromszöge, az Ahol a folyami rákok énekelnek, az Ecc, pecc, ki lehetsz? és a Vaskarom című filmekből ismerhetjük), Heijn fókusza annyira Romyn van, hogy Samuel motivációival, személyiségének mélységeivel adós marad a film, inkább az ő Romyn tett hatása van a középpontban.

Az kétségtelen, hogy Nicole Kidman nélkül a Jókislány sokkal kevesebb lenne, általa azonban egy merész és tabudöntögető tablót kapunk a vágyak és az elvárások szembenállásáról, illetve az emberek (pontosabban a férfiak s nők) alá- és fölérendeltségi viszonyainak bonyolult rendszeréről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Tony Roberts
Woody Allen egyik kedvenc színésze 85 éves volt.


Nyolcvanöt évesen elhunyt Tony Roberts amerikai színész – írja a New York Times. Pályafutása során olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Woody Allen és Sidney Lumet, és számos emlékezetes filmszerepet alakított.

Roberts az Annie Hall című filmben a főhős, Alvy (Woody Allen) barátját, Robot játszotta, aki egyben állandó teniszpartnere is volt. Woody Allennel már 1969-ben együtt dolgozott a Játszd újra, Sam című filmben, amelyben szintén a rendező barátját alakította. Később további Allen-filmekben is feltűnt, többek között a Csillagporos emlékekben (1980), a Szentivánéji szexkomédiában (1982), a Hannah és nővéreiben (1986) és A rádió aranykorában (1987).

Sidney Lumet Serpico című filmjében Al Pacino rendőrtársát alakította. Idősebb korában a népszerű Esküdt ellenségek című sorozatban is szerepelt.

A filmek mellett a Broadway színpadán is sikereket ért el. Szerepelt a Van, aki forrón szereti című film színházi adaptációjában, valamint Julie Andrews oldalán a Victor/Victoriában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Világsztárok bukkantak fel a Katona József Színház hétvégi előadásán
A Good bye, Lenin! sztárja, Daniel Brühl és a svéd rendező, Ruben Östlund is ott voltak a nézőtéren. A direktor Lavina cimű filmjéből készült darabot nézték meg.


Világhírű vendégek ültek be a Katona József Színház szombati előadására. Daniel Brühl színész és Ruben Östlund rendező a Lavina című előadást nézték végig.

A teátrum egy éve mutatta be Pelsőczy Réka rendezésében Östlund azonos című filmje alapján készült előadást. Ahogy arról az Orlai Produkció a Facebook-oldalán beszámolt: hétvégén a Good Bye, Lenin! sztárja, Daniel Brühl és a svéd direktor is beültek a darabra.

„Elképesztő esténk volt, még ma is nehezen hihető, de a képek bizonyítják, hogy megtörtént: a *Lavina* nézői között két filmes világsztárt üdvözölhettünk. Ruben Östlund és Daniel Brühl látogatása életre szóló élményt jelentett!”

– írták a bejegyzésben, és több fotót is megosztottak a két sztár látogatásáról.

Östlund Budapesten jelenleg forgatja a The Entertainment System Is Down című filmjét, amelyben Brühl mellett Keanu Reeves és Kirsten Dunst is játszik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk