KULT
A Rovatból

A Művészetek Völgye külön igét is ihletett

Márta István fesztiváligazgatóval beszélgettünk a kapolcsozásról a pénteken induló tíznapos rendezvénysorozat apropóján.


- Hogy indult el annak idején a fesztivál, miért pont ezekre a falvakra esett a választásod?

- 1984-85 táján Cseh Tamás ajánlása nyomán találtam rá Kapolcsra, bár a Káli-medence környékén már azelőtt is sok művész barátom élt. Akkoriban az egész falut egyfajta tetszhalott állapot jellemezte, félő volt, hogy teljesen el fog néptelenedni. Sokat ültem a kocsmában az emberekkel, sakkoztunk, iszogattunk és lassan körvonalazódott, hogy csak az összefogás segíthet túllendülni a holtponton. Ez annak a „természeti katasztrófának” az okán történt meg, hogy egy szabálytalanul létesített tó miatt elfolyt a víz az Eger-patakból, és hiába próbáltam tenni valamit az ügy érdekében, a szakhatóságok elhajtottak, mondván magánemberként nincs beleszólásom semmibe. Így hát 1989-ben a helyiekkel közösen megalapítottam a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet. Elkezdtük csinosítani a falut és eszembe jutott, hogy ha már a „kulturális” jelző is benne van a nevünkben, szervezzünk egy néhány napos fesztivált.

Ez lett a Kapolcsi Művészeti Napok, kiállításokkal, divatbemutatóval, színházi előadással, összesen 500 nézővel. Tehát hirtelen valami történt ebben a kis faluban, amely azelőtt jószerével a térképen se volt rajta. És mivel akkoriban csak egyetlen médium, a Magyar Televízió létezett, az egész kezdeményezés hatalmas hírverést kapott, rengetegen értesültek róla. Ez rendkívüli büszkeséggel töltötte el a helyieket, egyben a közösséget is összekovácsolta. Bár eredetileg egyszeri alkalmat terveztünk, a siker nyomán annyian jelentkeztek fellépőnek vagy kiállítónak, és a falu részéről is akkora igény mutatkozott, hogy nem volt kérdéses a folytatás.

marta1

- A többi település hogy kapcsolódott be?

- Megirigyelték Kapolcs sikerét és sorban elkezdtek jelentkezni, hogy csatlakoznának a programsorozathoz. Mindannyian tettek valamit a részvételért cserébe, Öcs és Taliándörögd például egy öt kilométeres utat épített csak emiatt. Végül 1995-ben kapta meg a fesztivál a Művészetek Völgye nevet. A 2007-es évben értük el az abszolút csúcsot hét résztvevő településsel, a több mint háromezer programot összesen 260 ezren látogatták.

Névjegy

Márta István 1952-ben született Budapesten. 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán szerzett művész-tanári diplomát. Konzervatóriumi és főiskolás évei alatt több amatőr és professzionális színházban dolgozott (Brobo együttes, 25. Színház, Thália Színház). A 70-es, 80-as években - moldvai (csángó) népzenei gyűjtőútja mellett - szervezett happeningeket, performanszokat, kortárszenei fesztiválokat (Fiatal Művészek Klubja, Plánum fesztivál, különböző egyetemi klubok). Több alkalommal rendeztek szerzői estet kompozícióiból (Korunk Zenéje, MTV Vigadó Est, Varsói Ősz).

Közreműködőként és zeneszerzőként tagja volt a 180-as csoportnak, és csembalistaként máig tagja a historikus zenét játszó Mandel Quartetnek. A Quartettel több ízben turnézott az USA-ban, Mexikóban, Brazíliában, Izraelben és Európa számos országában. 1976 óta több mint 300 színpadi- és filmzenét írt és szerkesztett. Rendezett az Arany János Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban és a Várszínházban. 46 kompozícióját a világ több helyén bemutatták, szerzői lemezei mellett számtalan esetben készítettek táncjátékot, balettet zenéi felhasználásával.

Zenetörténetet és 20. századi zeneanalízist oktatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán. Zenei vezetője volt a Veszprémi Petőfi Színháznak, a Nemzeti Színháznak és az Új Színháznak. 1989-ben létrehozta a Kapolcsi Művészeti Napokat, amely 1996-tól Művészetek Völgye néven Magyarország legnagyobb multikulturális fesztiváljává nőtte ki magát.

1998-tól az Új Színház igazgatója 2012-ig, majd 2012-től a pécsi Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetője. 2003-tól a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke.

Forrás: Wikipedia

marta2

- Mennyivel nagyobb kihívás egy ilyen többhelyszínes, falusi fesztivált megszervezni, mint egy hagyományos városit?

- A legkomolyabb feladat az infrastruktúra és a kommunikációs csatornák megteremtése volt. Gyakorlatilag minden hiányzott, ami egy nagyobb városban ekkor már magától értetődőnek számított. Kezdjük azzal, hogy 1989-ben egyetlen telefonkészülék állt a rendelkezésünkre, az se Kapolcson, hanem Pulán – oda jártunk át telefonálni, talán két forintba került egy beszélgetés. Vécék se igazán voltak és a vendéglátás is egyetlen kocsmára korlátozódott, ahol csak velős pirítóst és zsíros kenyeret árultak. Ez persze egy ideig jópofa volt, de ahogy egyre nőtt a látogatók száma, elkerülhetetlenül jelentős probléma lett belőle. A parkolást is rettentő nehéz volt megszervezni, olyanra is akadt példa, hogy a forgalom mérete miatt egy órába telt kijutni Kapolcsról.

A falusi porták nem voltak alkalmasak vendéglátásra, nem volt elég szoba, azoknak a minősége is távol állt az elfogadhatótól. Aztán ahogy teltek az évek, a szobakiadásból származó bevételek egy részét mindenki visszaforgatta saját házának, portájának fejlesztésére. Időközben lett több telefon, aztán mobiltelefon is, de a dolgok így se váltak sokkal egyszerűbbé, mivel folyamatosan nőtt a fesztivál területe, és egy-egy új helyszín bekapcsolódásakor ott újrakezdődtek ugyanezek a problémák. A Völgy egy sajátságos evolúciós utat járt be, aminek csak egy részét tudjuk mi irányítani, hiszen a helyi lakosoknak legalább ugyanekkora szerepük van az egészben. Az időjárásról, a művészekről, a támogatásokról nem is beszélve.

marta6

- Mekkora arányban vesznek részt a helyiek a fesztiválon, mennyire része az életüknek?

- Ez attól is függ, ki hol lakik, hiszen a falu végén élők már eléggé kiesnek a körforgásból. De a település nagy része valamilyen formában részt vesz, akár mint Völgymunkás, akár mint „kék abroszos” helyi „kulinaritás”, vagy mint ingatlan-bérbeadó. Az a helyzet, hogy gyakorlatilag ez a tíz nap számít szinte az egyetlen kereseti forrásuknak egész évben. Munkalehetőség nagyon kevés van, el is öregedett a lakosság, már az óvoda is megszűnt. A ’90-es évek elejének-közepének prosperáló faluja sajnos már a múlté. Emiatt persze még nagyobb szükség van a fesztiválra, hiszen nemcsak valódi szakrális ünnepnek számít, de talán a lakosság megélhetése is részben ezen múlik.

- Gyakran beszéltél a sajtóban a Völgy pénzügyi problémáiról. Milyennek látod most a fesztivál anyagi helyzetét?

- Egy miénkhez hasonló, tehát vállaltan missziós jellegű fesztivál a világon sehol nem lehet profitorientált vállalkozás. Az ilyen profilú rendezvények finanszírozása több lábon áll: egyrészt kapnak állami támogatást, másrészt építhetnek a saját bevételeikre (a jegyekből befolyó összegre, a helypénzekre és a szponzorok támogatásaira), harmadrészt pedig a helyi önkormányzatok által utalt összegekre. Nos, az utóbbi nálunk teljesen hiányzik, sőt sokáig inkább mi adtunk pénzt a forráshiányos önkormányzatoknak, ezeknek az apró falvaknak. Emiatt minden évben, már a legelejétől komoly küzdelmet kellett folytatnunk a nagyobb állami pénzekért.

A mélypont 2009-ben volt, amikor valamilyen oknál fogva annyira alacsony összegre kaptunk ígéretet, hogy hivatalosan el is maradt a fesztivál. A rákövetkező évben az utolsó pillanatban döntöttek a támogatásról, így újra meg tudtuk szervezni, de nagyságrendekkel kisebb területen, mindössze Kapolcsra zsugorodva. Azóta Taliándörögdöt újra sikerült bevonni, illetve idén Vigántpetend is részt vesz megint, de a 2000-es évek közepének nagy fesztiváljára (amely hozzávetőleg 220 millió forintba került) esélyünk sincs.

marta5

- Hogy jellemeznéd az államhoz, a politikusokhoz való viszonyotokat?

- A Művészetek Völgye a kezdetek kezdetétől bevallottan párt- és politikamentes. Bármikor szeretettel várjuk a politikusokat, illetve döntéshozókat, de mikrofont vagy színpadot nem tudunk biztosítani nekik. Az állami pénzek miatt nagyon fontos, hogy a fesztivál imázsa és kommunikációja pozitív legyen, hiszen ezek odaítélésének jogosságáról nyilván meg kell győzni a megfelelő személyeket. Emiatt is szoktam le pár éve a panaszkodásról, mert azt vettem észre, hogy hiába nyilatkozom azt, hogy nincs pénzünk, a többség egyszerűen nem hiszi el. 2009-ben is ez volt a helyzet: mikor bejelentettük, hogy nem tudtuk megcsinálni a fesztivált, a legtöbben azt hitték, hogy hülyéskedem. Pedig tényleg nem tudtuk megcsinálni.

Azt viszont el kell mondanom, nagyon jó érzés, hogy a mindenkori döntéshozók egyöntetűen elismerik a Művészetek Völgye létjogosultságát. A helyi lakosság, a közönség és a fellépők támogatása mellett igenis fontos, hogy a Parlamentben és a minisztériumokban ülő döntéshozók is ismerjék, elismerjék, illetve ha lehet, egy picit talán szeressék is a fesztivált – most és a jövőben is. A 24 év alatt bizonyítottunk, sőt talán egy kis példát is adtunk, hogy nem csak a városokban lehet kulturális minőséget adni és a kultúra is hozzá tud járulni egy kistelepülés életben maradásához.

- Milyen újdonságokkal készültök az idei évben?

- Egyrészt átalakítottuk a szervezési struktúrát, az 1989-ben alapított egyesületünk létrehozta a Művészetek Völgye Nonprofit Kht-t. Ez egy sokkal korszerűbb vállalkozási forma, amely például a társasági adó visszaigénylésére is lehetőséget ad – ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni, amikor minden fillér számít. Emellett megfiatalítottuk a szervezőgárdát is, a Kapolcson már több éve jelenlévő Jakab Natália lett a marketing- és programigazgató, valamint számos új kommunikációs fogást is bevetettünk. A külön erre a célra fejlesztett mobilalkalmazásunkra és a Facebook-oldalunkra is kiemelt figyelmet fordítunk. A célunk, hogy egyszerre képviseljük a lassan negyedszázados hagyományokat és nyissunk a XXI. század technikai vívmányai felé. Remek promóciós lehetőséget jelentett az is, hogy csatlakoztunk a Nagyon Balaton programsorozathoz, aminek köszönhetően remélhetőleg még több emberhez juthat el a Völgy híre.

marta14

- Kik járnak szerinted a Völgybe, van-e jellegzetessége a fesztivál célközönségének?

- Nincs célközönség, én mindig azt szoktam mondani, hogy nálunk a csecsemőktől az egyetemistákon és felnőtteken át a nyugdíjasokig mindenki ugyanolyan szívesen látott vendég, hiszen maga a program is többpólusú. A gyerek- és családi programok mellett idén kiemelt figyelmet fordítunk a fiatalok számára vonzó koncertekre és bulikra, de a Hello Wooddal és a Design Terminállal való új együttműködésünknek köszönhetően a tudományra és az innovációra fogékonyak is megtalálhatják a számításukat. Az bizonyítja leginkább, hogy ez a fesztivál tényleg nem a hagyományos képletet követi, hogy még egy külön ige („kapolcsozni”) is született a rendezvények nyomán. Tudatosan odafigyelünk arra, hogy a falu és a környező vidék természeti értékei ugyanakkora súllyal jelenjenek meg, mint a legaktuálisabb zenekarok és DJ-k. A legfontosabb a tolerancia, hiszen nem engedhetjük meg, hogy veszekedés törjön ki a helyi lakosság és a rendkívül sokszínű fellépők, valamint a látogatók között. Az eddigi 24 évben ezt szerencsére sikerült is elkerülni.

- A Kobuci Kert miért tűnt el a kapolcsi helyszínek közül?

- Nagyon szerettük a Kobuci Kertet, de a budapesti tulajdonosa valamilyen oknál fogva nem vállalta, hogy a Völgyben ismét megszervezi. Mindenesetre örülünk neki, hogy a fővárosban ilyen népszerű hellyé nőtték ki magukat, hiszen egy picit ez is Kapolcs hírnevét viszi. A helyük egyébként nem marad betöltetlen, az idei évben a Fonó költözik le az eddig nekik otthont adó udvarba, kiváló folk- és népzenei programokkal várva minden érdeklődőt.

marta13

- Eredetileg zeneszerzőként végeztél, mennyire tudsz mostanában ezzel foglalkozni?

- Utoljára 2011-ben írtam kamaraoperát az Új Színház, az Operaház és az Őszi Fesztivál koprodukciójaként Csodálatos mobilvilág címmel, de másra azóta nem jutott időm. Terveim és ötleteim lennének, de mint zeneszerző azt mondom, hogy csak akkor szabad leülni a kottapapír mellé, ha az ember teljes egészében a komponálásra tudja fordítani az idejét. Viszont ha minden igaz, idén októberben az Café Budapest Fesztivál keretében egy nagykoncerten vezényelni fogom az egyik saját művemet (24. lecke: Karácsony napja), amit a legendás 180-as csoport részére írtam három évtizeddel ezelőtt.

- Hány látogatóra számítasz idén a Völgyben és mit emelnél ki kedvcsinálóként a programok közül?

- Szeretnénk a tavalyi évhez hasonlóan most is megugrani a 100 ezres látogatói számot. A már klasszikus helyszínek, tehát Palya Bea, a Kaláka és Hobo udvarai mellett mindenképp ajánlanám a tradicionális programjainkat, például a Muharay Hagyományőrző Egyesület által dalban és táncban bemutatott tájegységeket. Érdemes megnézni a múzeumainkat, tehát a kovácsműhelyt és a falumalom-múzeumot, vagy a taliándörögdi Ősök házát, amit Sanyi pap és Szőke András vezet, illetve a zöld túráinkat a Balaton-felvidéken.

Valamint természetesen ajánlanám az újdonságainkat, így a Harcsa Veronika-udvart, a Design Terminált, vagy éppen a Csórompusztán kiállított Hello Wood installációkat. Jelen lesz a Magyar Társasjáték Egyesület, Krizsán Edit sakknagymesternek köszönhetően pedig a Sakkvölgyet is megrendezzük idén: bárkinek lehetősége lesz szimultánt játszani, aki kicsit más jellegű kikapcsolódásra vágyik. Ajánlanám a Kézművesek Völgyét, melynek keretében majdnem ötven kézműves és keramikus állítja ki portékáit, és még rengeteg mindent ajánlanék, de mind az 1000 programot és 1500 közreműködőt lehetetlenség lenne felsorolni... És szívből ajánlanám a barokk fuvolán játszó, 15 esztendős Kovács Előd Kapolcs fellépését, hisz a keresztnevét nem véletlenül kapta. Ő már a „völgyön szocializálódott” generáció képviselője.

marta0

A Művészetek Völgyéhez kapcsolódó programajánlónkért KATT IDE.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált
A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.


Ahogy arról korábban írtunk, Karácsony Gergely főpolgármester hétfő reggel egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője. Mint írta, a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben.

A szervezők valóban azzal a kéréssel fordultak a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyüket közös megegyezéssel szüntessék meg. Ennek okáról azt írták: „A fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon” – írja a Telex.

A döntés hátterében az is szerepet játszik, hogy

„mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani”.

A Sziget ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem a fesztivál történetének lezárása. „Ezen döntéssel párhuzamosan – a hazai menedzsment javaslatára – a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését” – írták.

Az egyeztetések még zajlanak, ezért a szervezők nem kívántak további részleteket elárulni. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Mi, a Sziget szervező csapata, őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére.”

Azt is remélik, hogy számíthatnak a közönség támogatására, a „szakmai partnereikkel ápolt kiváló kapcsolatukra”, valamint a „Főváros megértő együttműködésére is”. Hozzátették: „Hiszünk benne, hogy a Sziget léte nem csak az abban közvetlenül érdekelteknek, hanem az egész ország számára fontos, közös ügy.”

A Sziget Zrt. tulajdonosai a hazai menedzsment javaslatára keresték meg újra Gerendai Károlyt, aki 2022-ben szállt ki a fesztivál életéből. A Sziget-iroda közölte: „Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak a felek között, ezzel kapcsolatban még nem áll módunkban további információkat megosztani.”

Gerendai Károly sem kívánt részleteket megosztani, amíg nincs konkrét megállapodás, de a Forbesnak annyit elárult:

„Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.”

Az egykori főszervező az elmúlt években főként a Costes csoporthoz tartozó gasztronómiai vállalkozásaira koncentrált, szabadidejének jelentős részét pedig utazással töltötte. Most abban bízik, hogy akár már októberben létrejöhet egy olyan új tulajdonosi struktúra, ami szakmailag és pénzügyileg is biztosíthatja a fesztivál jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk