KULT
A Rovatból

A Most Wanted egy nagy, össznépi fogócska, semmivel nem rosszabb, mint a Derrick vagy az Onedin család

Sebestyén Balázs nagyon élvezi a rendőr szerepét, Csobot Adél mindig aranyos, Lakatos Laci csúnyán eszik - megnéztük a Most Wantedet.


A Most Wanted az RTL saját formátuma, voltaképp olyan, mint a Haverok harca, voltaképp egy baromi drága fogócska. A műsor legnagyobb különlegessége nem is az, hogy Sebestyén Balázs, Pápai Joci és Frohner Fecó 12 celebpárost üldöz az országban, hanem hogy a műsor teljesen interaktív volt. Előre meghirdették, hogy mikor fogják forgatni, és hogy ebben az időben a lakosság számítson a narancssárga ruhás szökevények feltűnésére. A nézők háromféleképpen válhattak a műsor részeseivé:

• Információt adhattak Balázséknak neten vagy telefonon keresztül, ha tudomásuk volt valamelyik celebpáros tartózkodási helyéről.

• Álinformációkkal félrevezethették az üldözőket.

• Támogathatták a menekülő hírességeket étellel, fuvarral, kölcsön telefonnal.

A műsor kerettörténete szerint a "Celeb átnevelő fegyház és intézet" falai közt tartanak fogva 24 hírességet a közönség ellen elkövetett bűneik miatt. El kell ismerni, nagyon megkínálták a sztorit. Volt körözési plakát Bróker Marcsiról és Árpa Attiláról, a tévében Erős Antónia olvasta fel a híreket.

Több easter egget is becsempésztek: Bíró Nikit úgy tolták be, mint Hannibal Lectert, Ember Márk és Puskás-Dallos Peti a Dutyidili híres jelenetét idézte fel, amikor Richard Pryor és Gene Wilder vonult börtönbe:

"Vagányra veszem a figurát, mert aki nem vagány, azzal kibasznak."

Amikor bekísérik Török Ádámot, dumaszínházas kollégája, Lakatos Laci a Tango & Cash-re utalva a rácsot rázva üvöltötte: "Ide, ide tegyétek!"

A rövid felvezető után összeterelik az udvarra a börtöntöltelékeket, és Balázs beszédet tart nekik. Lényegében elmondja a játékszabályokat. A celebeket szabadon engedik úgy, ahogy vannak. Fegyencruhában, telefon és pénz nélkül. Egy óra előnyt kapnak, utána Balázsék a nyomukba erednek. Hat napjuk van, hogy elkapják őket.

Bár ez nem hangzott el, de a későbbiekből kiderül, hogy a hajsza reggel 8-tól este 20 óráig tart. Éjszaka tehát biztonságban vannak. Az nem derült ki, mi van, ha én mondjuk beengedek a házamba egy párost, Balázsékat viszont nem. Nyilván nem kényszeríthetnek hatóságilag.

Az üldözők mellett műsor fontos szereplője még Majka, ő ugyanis a narrátor, aki szellemes, vagy legalábbis annak szánt kommentárokat fűz a látottakhoz –

és néha méltatlankodik a gagyi poénok miatt, amiket a szájába adnak.

A celebek párosítása néhány esetben kézenfekvő. Az, hogy Istenes Bence és Csobot Adél együtt játszanak, aligha meglepő, és nyilván a modellkedő Bíró ikreket sem választották szét. Talán kevésbé nyilvánvaló Lakatos Laci és Vályi Pista összekapcsolása, legalábbis számomra, de hamar egy hullámhosszra kerültek. Amiben biztosak voltak, nem fognak futni – alkatilag sem igen alkalmasak rá – és jókat esznek majd.

Rácz Jenő és Dobos Evelin már a kosztban sem tudott megegyezni. Jenő pezsgőt, kaviárt, kacsamájat és ribeye steaket vizionált, Evelin viszont megpróbálta lélekben felkészíteni a parizeres szendvicsre.

Földes Eszter mostanában egyre többet szerepel az RTL-en. A Valami Amerika sorozat mellett láthattuk például a Pandorában is. Fenyvesi Barnát kapta párul, a megélhetési valóságshow-szereplőt, aki nagy nőcsábász, megfordult az Exek csatájában, és finoman szólva nem egy úriember. Az első megszólalásában rögtön udvarolni is kezdett Eszternek.

Ember Márk azzal az elvárással érkezett a műsorba, hogy tovább maradjanak játékban, mint Puskás-Dallos Peti az Árulókban. Ez nem lesz nehéz, hiszen Petit elsőként szavazták ki a nyomozós műsorból pedig full ártatlan volt. Ez azt is jelzi, mennyire jó Peti a stratégiai játékokban.

Makk Adrien és Stumpf Patrik számomra teljesen ismeretlen volt eddig. Mint kiderült, ők influenszerek, azon belül is humoros videókat gyártanak Tik-tokra. Hogy én nem ismerem őket, egy dolog,

de hogy a műsor készítői és szereplői is folyamatosan azt sulykolják, mennyire ismeretlenek ők, az kicsit kínos.

Egyébként most megnéztem néhány videójukat, és maradjunk annyiban, hogy már a humor sem a régi. Akkor már inkább Török Ádám és Sipos Orsi, akik elsősorban nem humorkollégákként, hanem jegyespárként vesznek részt a műsorban.

GWM és Bárdosi Sanyi luxus Mercivel és magánrepülővel menekült. Mondjuk nem jutottak messze, csak Egerig, és ott kényelmesen hátradőltek egy luxus kecóban.

Molnár Áron párja egy színész kolléga, Mohai Tamás lett. Vadon Jani és Dj Yamina egyelőre nem sok szerepet kapott, az ő jelenlétüknek eddig az egyetlen értelme Jani és Balázs kakaskodása, melynek csúcsa egy nagycsoportot idéző "Elkaplak" "De nem" "De igen" "De nem" jellegű szócsata volt. (A szereplők teljes névsorát itt megnézhetitek.)

A szabályok szerint az első napokban a Dunától keletre folyik a hajsza, ezért a celebek egy része az M3-ason indult el, míg egy maréknyi rab délkelet felé vette az irányt. Ugyancsak fontos szabály, hogy a szökevények egy járművet egy nap legfeljebb 40 percig használhatnak (nem teljesen világos, hogy ezt hogyan tudják ellenőrizni).

Balázsék persze nem teljesen vakon vadásznak utánuk. A szökevényeknél van egy GPS jelző, ami 20 percenként küld jelet Balázséknak minden egyes rab tartózkodási helyéről, és azt is mutatja, mekkora a távolság kettejük között. Ez alapján dönthetik el az üldözők, hogy merre indulnak.

A celebek különböző stratégiákat követtek. Voltak, akik barátokon, rokonokon keresztül kisebb segítő hálózatot építettek ki maguknak. Például Lakatos Laciék és GWM-ék. Aztán akadtak, akik személyes bájukra és vélt vagy valós népszerűségükre apellálva próbáltak stoppolni, mint Bence és Adél.

Sajnos azonban ez nem mindenkinek jött össze. Török Ádámék hosszú perceken át vesztegeltek egy-egy átszállásnál, szemmel láthatóan senki nem akarta felvenni őket.

Bár előzetesen nem vártam sokat a műsortól, de voltaképp nagyon szórakoztató. Azt ugyan nem teljesen értem, hogy oldják meg technikailag, hogy bármerre járnak a versenyzők nagy-nagy titokban, mindig van ott egy kamerás stáb. Mert hát az autókba nyilván nem szállhatnak be velük, amikor adott esetben ketten is alig férnek be a hátsó ülésre a gyerekülés mellé.

Plusz izgalmat ad, ha azt látod, hogy számodra ismert vidékre vetődtek el a celebek. Nem utolsósorban az ország népe megtudja, hogy Pest megyén kívül is van élet.

Lefogadom, hogy csomóan most hallottak először Elek vagy Lőkösháza létezéséről.

Nekem az is tetszik, ahogy a celebek szép lassan megmutatják igazi arcukat. A valóság show egyik fontos hatása, hogy egy idő után, ha mindig kamera vesz körül, elfeledkezel magadról, legyél bármennyire profi médiasztár.

Például Földes Eszter bevallotta, hogy egy kelet-magyarországi várost sem ismer. Ami remélhetőleg barokkos túlzás volt részéről, már csak azért is, mert színésznőként nyilván jár fellépni minden felé az országban.

Persze van olyasmi is, amit jobb lett volna nem megtudni, például azt, hogy Lakatos Laci hogy eszik.

Érdekes követni az Istenes-Csobot házaspárt, stresszhelyzetben is elég jó a dinamika köztük, és Adél minden helyzetben ugyanolyan túláradóan kedves. Tényleg kíváncsi lennék milyen az, amikor kiborul.

Balázs nagyon beleéli magát az üldöző szerepébe, amikor sikerül elkapnia egy celebet, úgy örül, mint egy kisgyerek, aki rendőrösdit játszik. Az üldözés izgalmas, és sokszor nehéz eldönteni, kinek szurkoljunk, a "rendőröknek" vagy a menekülőknek. Ha őszinte akarok lenni, az igazság az, hogy ha pl. Lakatos Laciról és Vályi Pistáról van szó, akkor nekik szurkolok, ha Józsi gazdáról, akkor Balázséknak.

Az első adásban végül Balázsék részben sikerrel jártak: Török Ádámot és Sipos Orsolyát begyűjtötték. A humorista jegyespár olyan sok időt vesztegetett el egy-egy átszállásnál, hogy még az M3-ast sem sikerült elhagyniuk.

A Most Wanted egy nagy, össznépi fogócska, ami biztos sok örömet okozott azoknak a civileknek, akik valahogy hozzá tudtak járulni, de nézni sem rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk