KULT
A Rovatból

A medvék nem ették meg a cápákat, akik viszont többször egymás torkának estek

Rég versengtek a cápák ennyire, mint a chilei származású Ricardo ajánlatáért, Moldován András viszont szokás szerint sokszor vitába szállt kollégáival.


Ha vasárnap, akkor Cápák között. A harmadik adás kapcsán leginkább arra voltam kíváncsi, hogy fogják keverni a cápákat most, hogy heten vannak.

Mint kiderült, sehogy.

Balogh Levente, Balogh Péter és Moldován András állandó, csak a maradék két poszton cserélgetnek. Olyan ez, mint az iskolai órarendben a páros és páratlan hét. A páratlan Sárospataki Alberté és Dr. Varga Eszteré.

Kumincez Gábor és Gáspár Gábor saját véleményük szerint forradalmasították az ételházhozszállítást. Lilu igen találóan rámutatott, hogy ez a piac finoman szólva le van fedve. Való igaz, Budapest belvárosában, ha bárhol óvatlanul nyitod ki a kocsi ajtót, fellöksz egy biciklisfutárt.

Az ifjú üzletemberek szerint azonban pont az a probléma, hogy ott ez a sok ételfutár cég, de mind ugyanazt csinálja. Ők viszont termelői alapanyagokból, prémium minőségű ételeket szállítanak környezettudatos módon, Michelin-csillagos éttermekben edződött szakácsoktól. A számaik is biztatóak, ami annak is köszönhető, hogy ügyfeleik között megtalálható két nagy magánkórház.

Egy konyhát szeretnének építeni és berendezni, ehhez 200 millió forint finanszírozást kértek 10% tulajdonrészért. A cápák elismeréssel hallgatták őket egészen az ajánlatig, ami 2 milliárdos cégértéket feltételez. Ekkor kételkedni kezdtek. Közben kaptak kóstolót is, ami nagyon ízlett neki, bár Moldován András kétségbe vonta, hogy ez fine dining lenne.

A cápák össze is vesztek kicsit, hogy ez akkor most luxus közétkeztetés, vagy sem. Végül mindenki kiszállt. Egyedül Sárospataki Albert tett ajánlatot: 100 millió forintot adott volna 30%-ért, és 100 milliós hitelkeretet.

A fiúk ellenajánlata 100 millió forint kamatmentes hitelről szólt 2 évre, és 100 millióért kínáltak 10%-ot. Albert közölte, hogy 25% alá nem megy, és a kamatmentes hitelre 1 évre tudja odaadni. A Gáborok ezt nem fogadták el, így dolguk végezetlen távoztak.

Danku Tibor kereskedő és Nyíri Szilárd vendéglátós a Onebeer vállalkozást képviselik, amely egy pub, egy store és egy webshop büszke tulajdonosa, ahol különleges italokat kínálnak. Biztosak voltak benne, hogy a cápák verekedni fognak értük. A különleges italok kisüzemi kézműves söröket jelentenek. A webshopot pont a Covid előtt futtatták fel. Végül újabb lábként gerillasörfőzés ágazatot is indítottak, és mára ők lettek a legnagyobb hazai kraftsör-forgalmazók.

Gyorsabban szeretnének növekedni. Saját sörök exportálása, franchise üzlet létrehozása, új üzletek nyitása, és a nagyker gyors felfuttatása szerepel a célok között. 20 millió forintot kérnek a cápáktól 10%-ért.

Ars poétikájuk:

„Mi vagyunk a medvék, a medve halat eszik, és a cápa is csak egy hal.”

Még „Cápák vére” nevű sörrel is készültek.

Moldován Andrásnak nagyon tetszett, különösen a Kopi Luwakos sör – ez ugye a világ legdrágább kávéja, amiben az a pláne, hogy a cibetmacska kikakilta, lásd még a Bakancslista című filmet. András lelkesedését mutatja, hogy nem fektet alkoholba, de kiskapuként az ismert székelyvicc szellemében megállapította, hogy ez nem alkohol, hanem sör. Fel is ajánlott 10 milliót 10%-ért.

Esztert az zavarta, hogy kiderült, Szilárd – akinek a kreativitása nélkül valószínűleg nem tartana ott a cég, ahol – nem tulajdonos a cégben, így elvileg bármikor elmehet. A bankárhölgy ki is szállt. Mondjuk valóban furcsa volt, ahogy a cégtulajdonos Danku közölte, hogy Szilárd pótolható, pedig lássuk be, befektetendő pénze több embernek van, mint kreatív tehetsége.

A végén András mellett Albert maradt csak versenyben, aki némi tépelődés után megadta András ajánlatát: 10 millió 10%-ért. Danku Tibor megpróbálta lealkudni 7-7%-ra, de Moldován András lukat beszélt a hasába, így végül megköttetett az üzlet.

Gábri Gabriella és Juhász Csaba következett. A párból a hölgy a közgazdász, az úr a feltaláló. Egy orvosbiológiai innovációval érkeztek a cápákhoz, amely szerintük a penicillin felfedezése óta a legnagyobb durranás a sebkezelésben. A találmány biológiailag képes módosítani a sebgyógyulás folyamatát.

Két termékkel érkeztek, állatok és emberek részére. Tulajdonképpen egyfajta „folyékony kötszerről” van szó, ami 3-6-szor gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, mert amellett, hogy fertőtleníti a sebet, olyan réteget képez rajta, amely biológiai folyamatokat indukál.

A piaci bevezetésben szerettek volna segítséget kérni: 1,5 millió eurót kértek 20% cégrészért. Moldován András hülyeségnek és vajákosságnak tartotta a terméket. A többiek ugyan elhitték, hogy a termék jó, de a számok elijesztették őket. Moldován András ki is ment a stúdióból, szerinte felnőtt emberek nem hihetik el ezt a sztorit, hogy 9 éve dolgoznak ezen a terméken, olyan hatékony, ahogy mondják, mégsem csapott le még rá senki.

Végül senki nem tett ajánlatot, de Eszter, Levente és Albert reményét fejezte ki, hogy sikerül Csabáéknak elérni a céljaikat.

Ehhez talán segítség, hogy ebben az adásban ők kapták a Raiffeisen különdíját (mert ilyen is van).

Ricardo Pardo Aroca chilei menekültek gyermekeként nőtt fel Magyarországon. Egy AI alapú kutatási eszközzel érkezett a cápák elé. A HubScience egy tudásfeltáró eszköz, amit kutatók készítettek kutatóknak.

A világban átlag 12 másodpercenként jelenik meg egy új cikk. Ezt a tudásmennyiséget feldolgozni nagyon nehéz. A HubScience mesterséges intelligencia révén „tudásbányászatot” folytat: elemzi és kereshetővé teszi a cikkeket. Más hasonló szoftverekkel ellenben előnye, hogy a kutató kezébe adja az irányítást, és az eredmények visszakereshetőek. Ricardo 50 millió forintot kért 4%-ért.

Balogh Levente Ricardo másik cégéből is szeretett volna részesedést. Varga Eszter 20% részesedést kért volna 50 millióért. Balogh Péter és Moldován András ugyanezt ajánlották ketten.

Az általam eddig látott jelentkezők közül a latin fiatalember érkezett a legjobban átgondolt ajánlattal.

Albert kérdésére, hogy miért csak 50 milliót kért elmondta, hogy az eddigi adások elemzésével arra jutott, ez egy reális összeg, amit megkaphat, de elég sok ahhoz, hogy kezdeni is lehessen valamit belőle. Nem csoda, hogy a cápák versengeni kezdtek érte, ugyanis Albert felajánlott 50 milliót 15%-ért. Petya, Eszter és Levente is felajánlotta, hogy beszáll mellé.

Nem is láttam még ilyen alkudozást, ahol a cápák adtak folyamatosan jobb és jobb ajánlatokat, csak hogy bekerülhessenek a cégbe. Végül Eszter, Albert és Petya hárman kínáltak 20-20 milliót 4-4 százalék üzletrészért, amit Ricardo elfogadott, így hát igazi happy enddel ért véget az adás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nem egy árváról, hanem az egész elárvult országról szól Nemes Jeles László új filmje
Az Oscar-díjas rendező (ezúttal Nemes László néven) új filmjében saját családja történetén keresztül mutatja be, hogy próbált magára találni az ország 56' után. Az Árvában a nagyszerű főszereplők mellett Iványi Gábor is feltűnik egy kameo erejéig.


(A CIKK KISEBB SPOILEREKET TARTALMAZHAT)

Rögtön az elején szeretném tisztázni a film címét, mert már látni, hogy rengeteg helyen rosszul szerepel.

Tehát helyesen: Árva – így, névelő nélkül.

Nemes Jeles László életművében kiemelt szerepe van a most bemutatott Andornak, hiszen saját családja, egészen pontosan édesapja történetét vitte filmvászonra. Jeles Andrást is foglalkoztatta a megfilmesítés lehetősége, de ő végül nem tudta elkészíteni a saját változatát. Fia szerint kellett az egy generációnyi távolság a történtektől ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni.

A film története szerint Andor (Barabás Bojtorján) a második világháború urán négy éves koráig egy árvaházban élt, amit azonban az államosítások során bezárnak. Andornak szerencséje van társaihoz képest, akik állami otthonokba kerülnek át: ő csak félárva, és édesanyja, Klára (Waskovics Andrea) eljön érte, hogy magához vegye. Andor úgy tudja, apja egy Hirsch nevű zsidó jegyügynök volt, de koncentrációs táborba hurcolták. Miután a férfi haláláról nem győződhettek meg minden kétséget kizáróan, Andor egyre csak várja édesapja visszatérését.

Klára és Andor kapcsolata nem szokványos anya-fia viszony. A háború árnyékában annyira nem egyedi eset, hogy egy nő árvaházba adja gyermekét, de érezzük, hogy itt nem a nélkülözés az elsődleges ok. Klára próbál helytállni anyaként, rendesen bánni Andorral, de kettejük interakcióiból hiányzik az igazi anyai gyöngédség.

Csak lassan értjük meg ennek vérfagyasztó okait…

Közben telik az idő. Az 56'-os forradalom utáni hónapokban járunk. Rendkívül feszült a légkör, a város romokban, a hatóságok bárkit, bármiért vegzálhatnak. Akárki lehet besúgó, az emberek kétszer is meggondolják, kinyissák-e a szájukat.

Andornak csupán két igazán közeli barátja van. Iskolatársa, Sári (Szabó Elíz), akinek a bátyja, Tamás (Soma Sándor) részt vett a forradalomban és most egy pincében bujkál a hatóságok elől, illetve a pantomimes Géza (a Nemes-Jeles mindhárom filmjében szereplő Marcin Czarnik), aki Hirsch legjobb barátjaként szárnya alá veszi a félárvát.

Andor élete fenekestül felfordul, amikor megjelenik Klára múltjából Berend, a hentes (Grégory Gadebois egészen hihetetlen alakítása), akiről az anyja sokáig nem mondja meg az igazat. A könnyen dühbe guruló férfi egyre nagyobb részt követel magának Klára és Andor életéből. Bár Berend tud kedves és figyelmes lenni, de ha elönti a düh, senki és semmi nincs biztonságban tőle. Andor fél tőle, és elhatározza, hogy bármi áron megszabadítja tőle a családját. Miközben kamaszos dühe egye szélsőségesebb tettekre viszi, apránként fény derül a múlt nyomasztó titkaira, amiben az a legfélelmetesebb, hogy teljesen átírja Andor identitását és jövőjét.

A film tulajdonképpen Andor személyes forradalmát mutatja be 56' árnyékában, és ily módon a forradalom metaforájává válik. Elgondolkoztatja az embert, mit is jelent pontosan a bukás és a győzelem.

Talán ezért is lett a film címe Árva, névelő nélkül, mert nem egy árváról szól, hanem az egész elárvult országról.

A filmet Nemes Lászlóként jegyző rendező mesterien bánik a fényekkel és a plánokkal, a beszűkített terekkel, hogy megteremtse az ötvenes évek fojtogató miliőjét. A korfestésben nem csak a jelmezek és a technika segítségével feljavított díszletek segítenek, hanem a műgonddal kidolgozott, apró részletek is. Ily módon pedig a film arra is alkalmas, hogy kicsit megismerjük az akkori mindennapokat. A tujázás, az 56'-ban szétlőtt házak romjain játszó gyerekek, a mozi nézőterén dohányzó emberek és a szünet, amikor mutatványosok szórakoztatják az embert csak néhány apróság abból, amit az alkotók felvillantottak 1957 miliőjéből. A rendező és Erdély Mátyás operatőr precízen megkoreografált, hosszú snittekkel teszi még életszerűbbé, még átélhetőbbé a történetet.

Barabás Bojtorjánt több hónapnyi intenzív casting során találták meg Andor szerepére. Bojtorján a sajtótájékoztatón azt mondta, nem készült sohasem színészi pályára, de a film gyökeresen megváltoztatta az elképzeléseit.

Nemes-Jeles szerint Bojtorján igazi őstehetség, akivel nagyon könnyű volt együtt dolgozni, mert ahogy elindult a kamera, rögtön Andorrá változott.

Waskovics Andrea azon színésznők közé tartozik, akik teljesen fel tudnak oldódni a szerepben. Ha meg akartok győződni róla, nézzék meg a Vígszínház előadásaiban. A Letargiában például tökéletes gimnazistává változik, bármelyik középiskolában be tudna olvadni és az embernek eszébe sem jut, hogy egy érett, felnőtt nőt lát. A filmben nagyon érzékenyen hozza a szerencsétlen sorsú anyát, aki a háborúban elvesztette férjét, élete szerelmét, és az anyaságot sem képes a maga teljes gyönyörűségében megélni, mert fia a traumák élő mementója.

A film egyik nagy meglepetése a Sára nagypapáját alakító Iványi Gábor, aki kiválóan alakítja a bölcs zsidó öregembert.

Alighanem Iványi saját, személyes hitelessége és kisugárzása az, ami több mint alkalmassá teszi erre a szerepre.

(Iványi szerepeltetéséről bővebben is mesélt nekem a rendező, a vele készült interjút is hamarosan olvashatják majd a Szeretlek Magyarországon.)

Végére hagytam a Berendet alakító Grégory Gadebois-t, aki egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Először is szenzációsan hozza a durva hentes alakját. Az efféle figurák a filmekben nagyon könnyen válnak egydimenzióssá: narcisztikus, brutális állatok, akiknek egyetlen jellemvonása az erőszakosság. De Berend nem ilyen, sokszor elhisszük neki, hogy őszintén vágyik a fiú szeretetére, elfogadására, és bizonyosan pillanatokban, amikor azt várnánk, hogy robban, a leggyöngébb oldalát mutatja. Ehhez nyilván szükséges a remek forgatókönyv is, de Gadebois alakítása is.

A legnagyobb fegyvertény azonban mégsem ez, hanem az, hogy a francia színész a szerep kedvéért megtanult magyarul. Igen, a filmben nem szinkronhangot hallunk, Gadebois maga beszél tökéletes, akcentusmentes magyarsággal, ami valami egészen egyedülálló teljesítmény.

Nincs tökéletes film, így az Árva sem az, lehet találni benne apró koszokat. Bennem például hiányérzetet hagyott, hogy nem tudjuk meg, pontosan mi volt Klára motivációja arra, hogy mégis magához vegye a fiát. De fölöslegesnek érzem a szőrszálhasogatást. Ha vannak is apró szépséghibák, azok csak még inkább kiemelik a nagy egész értékeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk