News here

KULT

A magyarok útjait is keresztezték az északi tengerek kalandozói – Vikingek a dicsőségtől a bukásig

Új sorozat a National Geographic csatornán.

Link másolása

Megvan még valakinek a Képes történelem? Gyerekkoromban nagyon szerettem ezeket a nagy alakú, színes könyveket, az elsőnek szinte minden szavára és képére emlékszem, Küzdelem a tengerekért volt a címe. Ott hallottam először a vikingekről, Vörös Erikről és fiáról, Leif Erikssonról, akik felfedezték Grönlandot. Majd több mint 500 évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai földrészig. Amikor a 70-es években a korai P. Mobil egy nagy gályadobbal Erikről énekelt, tudtam, hová tegyem őt. Közben jöttek egyéb apró élmények, képregények, a filmek, a Nagy Alfrédtól, David Hemmingsszel és Michael Yorkkal a főszerepben, amely az angolszászok vikingek elleni 9.századi harcát mutatja be a Monty Python nonszensz Erik, a vikingjéig, amelyben felfedezik, majd elsüllyesztik Atlantiszt. Sajnos eddig kimaradt az 1958-as Vikingek, csak a zárójelenetét láttam, amelyben Kirk Douglas és Tony Curtis megelőlegezték a Spartacus utolsó párviadalát – ellenkező eredménnyel.

Egyetemistaként a kora középkori tanulmányaimban találkoztam Csonttalan Ivarral, Kékfogú és Széphajú Haralddal, de a nevükön kívül akkor más nem maradt meg róluk.

A viking legendák gyakran megszólaltak az általam kedvelt, főleg hard-rock/heavy metalt játszó zenekarok dalaiban. Elég csak a két leghíresebbet, a Led Zeppelin Immigrant Songját, vagy az Iron Maiden Invadersét említeni, de számtalanszor megidézik a fő isteneket, Odint, Thort és a harcosok paradicsomát, a Valhallát is.

Az elmúlt évek sorozatait kihagytam, így nem érinthettek meg sem a minden emberi képzeletet felülmúló kegyetlenségükről szóló mítoszok – amúgy a modern kor embereinek találékonyságát úgysem tudták volna überelni – miként az amazonszerű viking hősnők sem.

A legendákon és sztereotípiákon való túllépést szolgálja a nemzetközileg elismert történészek, etnológusok és más szakértők részvételével készült sorozat a National Geographic csatorna a Vikingek a dicsőségtől a bukásig, amelynek első részét október 2-án este 22 órakor vetítik.

Akár napjainkhoz is szólhat a nyitó epizód, amelyben arra kapunk magyarázatot, hogy miért éppen a skandináv félszigeten telepedtek le a 6.-7.században a tengerek leendő urai, akiknek gyűjtőneve, ahogy a filmben is elhangzik, „inkább foglalkozást jelöl, mint népet” („tengeri harcosok”). Annyit elárulhatunk, hogy ennek egy korabeli klímaváltozás volt az egyik legfőbb oka.

Bevallom, nekem Lindisfarne-ról egy 70-es évekbeli angol progresszív folk-rock banda ugrik be elsőre, holott ez a sziget és apátsága kulcsszerepet játszott a viking hódítások 8. század végi kezdetében. A harmadik rész középpontjában az a bizonyos Csonttalan Ivar király áll és az angol történelemben oly fontos szerepet játszó „napsütéses” York (a Rózsák háborúja IV. Edwarddal és III. Richárddal). Kevésbé ismert történet, hogy a vikingek egyes törzsei eljutottak egészen a Selyemútig, a bagdadi kalifátusig, és ők alapították meg a kijevi fejedelemséget, a „Ruszt” is. Tőlük ered tehát az „orosz” (ruszkij) név, és erre utal az is, hogy Svédországot finnül a mai napig „Ruotsi”-nak mondják. Külön epizód foglalkozik az Izlandon és Grönlandon át vezető „amerikai” felfedezésig. Ugyancsak történelemformáló a vikingek megtelepedése a mai Franciaország nyugati részén, Normandiában, hiszen innen indult Anglia „normann” meghódítása, amely az 1066-os hastingsi csatában Hódító Vilmos győzelmében csúcsosodott ki.

Bár a filmben nem kerülnek szóba a vikingek és a Kr.u. első ezredév végének nem kevésbé félelmetes hírű magyarok kapcsolatai, a kutatók számos érintkezési pontról tudnak, bizonyítottan vagy legalábbis feltételezetten. A sorozat kapcsán Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója foglalta össze e találkozásokat.

Az északiak már a honfoglalást megelőzően kapcsolatba kerültek az akkor még (fél-)nomád életet élő magyar törzsekkel. A IX. század közepén az Etelközben tartózkodó őseink egy perzsa történetíró szerint portyákkal zaklatták a Kijev körül letelepedő szlávokat és a ruszokat, majd a tőlük szerzett foglyaikat eladták a bizánciaknak.

A két nép azonban már együtt is működött. 860-ban a magyarok – eddig feltáratlan okból - zavartalanul engedték át a Konstantinápoly megtámadására induló több ezer fős rusz flottát, mely az etelközi szállásterületen keresztülfolyó Dnyeperen haladt dél felé. 970 körül viszont a ruszok szövetségeseként vettek részt egy Bizánc elleni hadjáratban.

A két népcsoport kereskedelme is virágzott. Mind magyar, mind rusz kereskedők látogatták például a prágai, vagy az al-dunai Perejaszlavecben rendezett nemzetközi vásárt. A Kárpát-medencéből számos olyan, 10. századra keltezhető leletet ismerünk, melyek Skandinávia vagy a ruszok területéről terjedtek el: baltaalakú amulettek, kétélű viking kardok és bizonyos baltatípusok. Különösen híres lelet a Prágában őrzött Szent István kard, melyet a dániai Jelling-dinasztia műhelyeiből elterjedő Mammen-stílusban díszítettek, vagy a Duna medréből előkotort hosszú lándzsa, melynek típusa és díszítése a svédországi Gotland szigetéről ismert példányokkal egyezik. A korai magyarságra jellemző íjak, hozzátartozó kiegészítők, süvegcsúcsok és veretes tarsolyok megtalálhatóak Ukrajna, Oroszország és Svédország területein is.

Ismert olyan elmélet is, hogy Géza fejedelemnek skandináv származású testőrei voltak.

Amikor a 980-as években a besenyők veszélyeztették a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé, a ruszok magyarországi útvonalat kezdtek használni, és közülük többen elszegődtek testőrnek Géza mellé. Az északi eredetű kísérettagok másik hullámát jelentették azok a Bizáncban szolgáló varégok, akik István király fiának, Imrének bizánci menyasszonyával érkezhettek. Imre herceget a hildesheimi évkönyvek Dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik, így feltehetően ő lehetett a ruszokból álló királyi testőrség parancsnoka, mivel a hagyomány szerint a trónörökös parancsnokolt a segédnépeknek.

A filmben is elhangzik, hogy a vikingek nemcsak rettenthetetlen harcosok, találékony hajóépítők és kereskedők voltak, hanem nagy mesemondók is. Az ő sagáik alkotják az Edda-énekeket, amelyek már a 80-as években megjelentek magyarul Tandori Dezső fordításában. Ideje lenne előbányásznom e lassan muzeálissá váló kötetet könyvtáramból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
Megérkezett a Harry hercegről és Meghan Markle-ről szóló dokusorozat előzetese
Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy pontosan mikortól láthatjuk majd a Harry és Meghan című szériát.

Link másolása

Megjelentette a Netflix annak a dokumentum-sorozatnak az előzetesét, amely Harry hercegről és Meghan Markle-ről fog szólni. Ebben bemutatják a hercegi pár szerelmét és a királyi családból való kiválásuk történetét is.

Bár továbbra sem tudni, mikor láthatjuk a Netflixen, az előzetes már csepegtet némi információt arról, mire számíthatunk. A kicsivel több mint 1 perces videó elején romantikus képeket vetítenek Harryről és Meghanról lírai zenei aláfestéssel. Közben a háttérben a herceg arra a kérdésre, hogy miért vállalta el ezt a dokusorozatot, így válaszol:

„Senki sem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.”

Majd azt is elmondta, hogy mindent meg kellett tennie, hogy megvédje a családját. De Meghan is megszólal az előzetesben:

„Ha ilyen nagy a tét, nem logikusabb, ha tőlünk hallják a sztorit?”

Harry és Meghan – előzetes

A sorozatnak továbbra sincs premierdátuma, az előzetesben is csak annyit ígérnek, hogy hamarosan látható lesz a Netflixen. Októberben az a hír terjedt el, hogy idén december helyett valamikor jövőre mutathatják be. A csúszásnak állítólag több oka is van: a streamingóriás el akarta kerülni a nagysikerű A korona című sorozat november 9-én érkező új évadával az ütközést, ráadásul a királynő szeptemberi halála miatt a hercegi pár újra akarta vágni az elkészült epizódokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Premier: 10 éves a Müller Péter Sziámi AndFriends – Jubileumi, egész estés koncertfilm a Kobuciból
A telt házas májusi bulin olyan vendégek is felléptek a zenekarral, mint Bárdos Deák Ágnes, Kamondy Ágnes és Másik János.

Link másolása

Az egyébként a "Sziámi" kifejezést a nevükben hordozó zenekarok történelme már vagy 38 éve zajlik, de ezen az időhorizonton a legutolsó lényeges változás akkor történt, amikor a névadó szövegíró-énekes Müller Péter és a más formaciókból ismert Kirschner Péter gitáros zeneszerző-producer úgy döntöttek, hogy közös munkába fognak, új dalokat írnak és a legjobb régieket is a programba emelik.

A Bródy János zenekarát is vezető Kirschner működése egyenletes minőséget, fegyelmezett munkát és modernebb szellemet hozott a zenekarba, a Sziámi Andfriends koncertek pedig szakmai szempontból is kérlelhetetlen színvonalat értek el, a zenekar minden méretű színpadon kiválóan meg tud szólalni és nagy erejű koncerteket ad. A szerzőpáros közösen írt dalai egy játékosabb, optimistább világot mutatnak a korábbi, depressziós hangvételű Sziámi darabokkal szemben, talán emiatt is lehet, hogy a zenekar közönsége jelentősen megfiatalodott.

A Sziámi AndFriends erős klubszezont valósított meg idén az NKA támogatásával, a Kobuciban 2022 májusában felvett koncertfilm is ennek segítségével valósult meg. Kirschner Péter szervezésében, irányításával és hang-utómunkájával készült a film, a képrögzítést Bikali Sándor (ex-Intim Torna Illegál) vezette, részt vett még benne Korom Dávid is, a vágó pedig szintén zenész, Zsoldos Dávid volt.

Müller Péter Sziámi így ír a filmről:

„A buli előtt mindig kell izgulni. Kicsit, nem túl. Ez most is megvolt, és pont jó, mondhatni (tízévente lehet érzelgősnek lenni, hogyha az időérzékkel párosul) boldog izgalomnak tűnik a koncertfilm elején a backstage-miniwerkben. Mindenki vidám és koncentrált, még az apukám meg a kórházból kicsalt Pistike főbarátom is feltűnik – és ez még csak az előzmény. A film szerintünk olyan lett, amilyennek lenni kell, jók a képek, feszes, de nem kapkodós a vágás, Kirschner Péter kiváló hang-utómunkát produkált.

Ritka, hogy jó egy koncertet visszanézni, pláne, hogy eltelt fél év, és volt azóta már egy halom jobbnál jobb, meg elég jó. Ezt most kivételesen jólesett. Húz az egész, és mind a telt háznyi barátunk nagyon velünk van elejétől a végéig.

Nem vagyok szövegcentrikus (bocs!), de kifejezetten meghatódtam, ahogy Marci dobost néztem, aki végig kívülről énekli a dalokat. Az állandó- és a vendéghölgyek (a két Ági = Kamondy és Bárdos Deák) lenyűgözőek, újraértelmeződik tőlük minden, Másik János barátunk nem kevésbé hatékonyan turbózza fel a Bétaville-t.

Külön öröm látni, hogy a neo-knak (lásd még: fiatalabb korosztály) tök mindegy, hogy a dal, amit velünk énekelnek 42 éves-e, vagy 4 napos. Mit számít? Nekik új. Nyugodt lelkem üzeni, hogy egy estét rádobhattok filmnézés gyanánt. Örülök, hogy megvagyunk vele. Örökítve. És mostantól így, s eképp tovább... Például december 27-én a Gödör Klubban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Vérapó – Hogyan rúgja szét a Mikulás a gonosz rablók fenekét? Kegyetlenül!
Pat Cassey és Josh Miller írók, a norvég Tommy Wirkola rendező segítségével megálmodták a véres karácsonyi családi-akciófilm zsánerét. Ha elkap a karácsonyi stressz, nincs is jobb nézni, ahogy a Mikulás szétszed egy-két rablót, tolvajt.

Link másolása

Valószínűleg ez a film is azzal az ötlettel megtámogatva készült, hogy mi lenne, ha a Reszkessetek betörők egy 18+-os akciófilm lenne, hiszen a Macaulay Culkin nevével fémjelzett karácsonyi remeket is a Die Hard-nak köszönhetjük. Ezt a logikát követve az alkotók

összegyúrták a két filmet, vettek egy csipet karácsonyi varázslatot és megalkották a Vérapót.

Aki kíváncsi, mi történne, ha Kevin csapdái ténylegesen megesnének Marv-val és Harry-vel, azok imádni fogják a filmet.

Főszereplőnk a Mikulás. Mármint az igazi Télapó, akit David Harbour alakít egyszerre szerethetően és tekintélyt parancsolóan. Északi viking háttértörténetet kapott az öreg Mikulás, és ez nagyon jól áll neki. Nem gondoltam volna, hogy 2022-ben egy pirosruhás öregúrnak fogok drukkolni véres karácsonyi trancsír közepette.

David Harbour szerintem hozza John McClane átlagát, mind véres ruha, mind rosszfiúgyilkolászás szinten.

Az akció jól követhető, ügyesen fényképezték, néha kicsit sok a kézikamera, de megbocsájtható ez a kaszkadőrtrükkök elrejtése végett. A kivégzések nagyon 18+ -osak, azt ajánlom mindenkinek, hogy még az előzetest se nézze meg senki, legyen minden elhullott rabló karácsonyi meglepetés.

A többi szereplő eltörpül Miki mellett, de azért akadnak emlékezetes szereplők is a túszok között.

Akik egy szörnyen diszfunkcionális család, köztük van Leah Brady, a család egyetlen rendes tagja, Trudy, illetve az ő éppen válófélben lévő édesapja, a Boys-ból ismert Alex Hassell, valamint édesanyja Alexis Louder.

Ők a család legnormálisabb tagjai, a többiek büntetendően klisék: elkényeztetett, tenyérbe mászó tini unokatestvér, irritáló, alkoholista nagynéni és az aranyásó, idióta barátja, valamint család leggonoszabb tagja a Beverly D'Angelo által alakított nagymama. Az ő biztonságukért kellene izgulnunk, de

igazából csak Télapó és Trudy van a rendes karakterek listáján, mindenki más feláldozható a forgatókönyv oltárán és mennek az elhullathatók listájára.

Emelem a kalapom, mert ugyan kitalálható a legtöbb csavar és halál, az alkotók bátran nyúlnak az erőszakhoz – a mellékszereplők kárára.

A rendezés ügyes, Tommy Wirkola már a Náci zombikkal és a meglepően szórakoztató 2013-as Boszorkányvadászokkal bebizonyította, hogy viszonylag kis költségvetésből is tud ütős, véres és szerethető filmet készíteni. Itt sem teszi másként, nem gondolom, hogy nagy volt a film költségvetése,

az effektek közepesek, az akciójelenetek nem grandiózusok, de mégis összeállt egy komplex moziélménnyé.

Persze ha nagyon szeretnék kukacoskodni, a forgatókönyv több sebből is vérzik: a felénél kicsit leül a film, az amúgy elég jó ritmust megtörik nem kevés szenvedéssel, ami 5-10 felesleges perccet jelent a játékidőből.

Azonban később mindenért kárpótolnak egy olyan akciójelenettel, ami után minden John Wick- és John McClane-rajongó megnyalja mind a tíz ujját.

Talán a film legvégét is rövidíthették volna, egy stabil 90 perces játékidőben is bosszút állhatna a Mikulás.

John Leguizamo talán a Spawn, az Ivadék óta nem volt ennyire szórakoztatóan ripacs főgenyó, valamint az egész rabló kompániája imádnivaló.

Egy piti tolvaj karaktere emlékezetesebben van megírva, mint a túszok összesen.

A rablók közül mindig pontosan tudjuk, melyiket teszi épp el válogatott módszerekkel láb alól Miki. Ebből is látszik, hogy a film nem veszi túl komolyan magát és ez nagyon jól áll neki. Rengeteg az utalás, főleg Reszkessetek betörők és a Drágán add az életedre, illetve, ha már karácsonyi film: Beverly D'Angelo miatt akarva-akaratlanul is eszembe jutott a Karácsonyi vakáció is.

Nem mondanám gyermekbarát filmnek a Vérapót, mert kimondottan véres és szabadszájú, de mégis zsánereként a családi film jutott eszembe,

mert mindennek ellenére tele van szívvel, karácsonyi varázslattal és szeretettel. Ki szeretném emelni a magyar szinkront, és nem negatív aspketusból. Speier Dávid magyar szövege nagyon illik a filmhez, rengeteg kreatív szóviccet és jó pár apuviccet is hallunk a karakterek szájából, melyek nem izzadságszagúak, hanem vicceseken bénák.

A korhatár miatt nem tudom mindenkinek ajánlani a filmet, de ha a gyermek már látta a Die Hard, vagy Schwarzenegger-filmeket a 80’-as, 90’-es évekből, akkor bátran válthatunk jegyet eme műremekre is.

Szórakoztató karácsonyi vérfürdő az egész családnak.

David Harbour szuper és nagyon remélem, hogy megtalálja a közönségét Wirkola Vérapója. Boldog Ünnepeket mindenkinek! Ho-Ho-Ho...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Elton John a 2023-as Glastonbury-n lép fel utoljára az Egyesült Királyságban
A brit búcsúkoncert nem az utolsó lesz azonban. Júliusban több európai városban is fellép még a 75 éves dalszerző.

Link másolása

Elton John bejelentette, hogy a 2023-as Glastonbury Fesztiválon lép fel utoljára az Egyesült Királyságban, írja a The Guardian. A most 75 éves zenészt június 25-én láthatják majd a Piramis Színpadon a rajongók. Ez lesz pályafutása második fellépése egy brit zenei fesztiválon.

Nem ez lesz azonban a 2018-ban indult, majd a koronavírus-járvány miatt félbeszakított búcsúturné utolsó állomása. Az angol sztár az Egyesült Államoktól idén novemberben búcsúzott el a Los Angeles-i Dodger-stadionban, a jövő évi Glastonbury után azonban még júliusban is lesznek koncertjei Európában. A honlapja alapján a két utolsó, már lekötött fellépése Stockholmban lesz július 7-én és 8-án.

A június 25-i koncert egyúttal azt is jelenti, hogy Taylor Swift szinte biztosan kihagyja jövőre a Glastonburyt. A lap szerint a jelenleg talán legnépszerűbb énekesnő már fixált fellépései miatt csak ez a dátum jöhetett volna szóba, de Elton John pénteken koncertjével ez gyakorlatilag kizárható.

A brit fesztivált jövőre június 21-25. között rendezik. A Glastonburyre még november elején egy óra alatt elkapkodták az összes jegyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: