SZEMPONT
A Rovatból

A magyar sport egésze lassabban hanyatlik, mint a foci

Így látja a helyzetet Novotny Zoltán legendás sportriporter, aki több mint fél évszázada dolgozik a Magyar Rádióban.


Az MTVA óbudai székházában találkozunk. Ő az aznapi ügyeletes sportszerkesztő, ami annyit tesz, hogy az összekötő szövegek elmondása mellett neki kell kitalálnia legalább 4-5 bejelentkezés teljes tartalmát, majd a szigorú határidőre behajtani az anyagokat a riportereken.

Délután 3 óra van, az első adás 7 után kezdődik, de mint mondja, egyelőre még fogalma sincs, mivel fogja kitölteni az egyenként 10 és 20 perc közötti műsoridőt. Mégsem tűnik idegesnek, amin tulajdonképpen nem csodálkozom: elvégre mégiscsak több mint félévszázados rutin áll mögötte.

Ahogy egy portrénál szokás, először a kezdetekről faggatom: honnan a sport és a rádiózás szeretete? Egy anekdotával kezdi:

"
Emlékszem, édesanyám vasárnaponként azzal bízott apámra, hogy "vidd a gyereket sétálni, de nehogy meccsre menjetek!" Aztán persze mire hazaértünk, már elfőtt a leves, odasült a hús. Pulykavörösen kérdezte apámat, hol a csudában voltunk, mire ő angyalarccal annyit felelt, hogy sétálni. Én meg a nagyjából húsz szó ismeretemmel megszólaltam, hogy "mama, fütyült a bíró!" – hát, valahogy így kezdődött...

novotny3

Hirdetés feletti kép forrása: helyihirek.hu

Névjegy

Novotny Zoltán 1940-ben született Budapesten. Történelem-magyar szakos tanárként végzett az ELTE bölcsészkarán, ezt követően három évig bemondóként dolgozott, majd 1966-ban sportriporter lett. 1982-től 14 éven át vezette a rádió sportosztályát, 1996 és 2002 között a Petőfi Rádió főszerkesztője volt.

Huszonhét évig külsősként a Magyar Televízió munkatársa is volt, többek között a Híradóban, az Ablakban és különféle gyerekműsorokban. 1985 óta a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 2004-től a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke, és részt vesz a Magyarországi Evangélikus Egyház sajtóbizottságának munkájában is.

Aranytollas újságíró, a Magyar Sportújságírók Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. 2013-ban a Táncsics-, valamint a Prima-díjat is neki ítélték. 1968 óta valamennyi nyári olimpiáról közvetített, emellett négy labdarúgó-világbajnokságról, illetve megszámlálhatatlan hazai és nemzetközi sporteseményről is.

(Wikipédia)

Focirajongó édesapján aztán bőven túllépett azzal, hogy gyakorlatilag minden más sportág is érdekelte. Ezt elmondása szerint testnevelőtanárainak köszönheti: tanította például Patai Zsigmond, a röplabdázás magyarországi felvirágoztatója, vagy a kézilabdazseni Dombi Pál. Mellesleg ugyanott érettségizett Antalpéter Tibor is, aki röplabdában több százszoros válogatott volt.

Gimnazistaként az Apáczaiba került, ahol gyakorlógimnázium lévén rengeteg tanárjelölt fordult meg, köztük a Testnevelési Főiskolára igyekvők is. Ennek köszönhetően megismerhette közelebbről a hazai sportélet krémjét: diszkoszvetőket, súlyemelőket és még sok más kiválóságot.

novotny_mob2

Fotó: MOB / Szalmás Péter

Ami az aktív sportolást illeti, természetesen labdarúgóként kezdte, majd kosárlabdázó lett belőle. Utóbbit egészen 43 éves koráig űzte, egyik csapatával még az NB1-ben is megfordult. Felnőtt fejjel a teniszezésbe is belekóstolt, ezt mind a mai napig űzi. Sőt, egészsége megőrzése érdekében tornázni és úszni is szokott.

Út a rádióba

Későbbi hivatásához az első lökést az adta, hogy pont azokban a napokban, amikor világra jött, szülei vettek egy rádiót. Ez akkoriban még szobabútornak számított, konkrétan egy Philips világvevőről volt szó – mint mondja, ezt fontos megemlíteni a dolog presztízse miatt.

Tehát lényegében ebbe született bele, ez jelentette a család legfőbb szórakozását. Nem csoda, hogy az elejétől fogva csodálattal nézett rá, tudat alatt már akkor beleszeretett a rádiózásba.

Már egészen fiatalon elkezdte utánozni a leghíresebb sportriportereket: Pluhár Istvánt, Szepesi Györgyöt.

Vizespoharat, vagy padlópasztás dobozt használt mikrofonnak, hogy rádióhatású hangja legyen, így közvetítette a barátai által játszott gombfocimeccseket.

Később aztán változtak a prioritásai: ahogy idősödött és komolyodott, valahogy egyre elérhetetlenebbnek érezte az áhított szakmát. El se tudta képzelni, hogy példaképeihez hasonlóan belőle is sportriporter lehetne. Így végül a bölcsészkaron kötött ki.

Egyetemi éveinek vége felé fordult újra a kocka: szomszédasszonya ösztönzésére gondolt egy merészet és elküldte önéletrajzát a rádióba. Behívták, meghallgatták, felvették. Ez lett az első, és máig az egyetlen munkahelye.

Legendás győzelmi kommentárok olimpiákról, mások mellett Novotny Zoltántól is:

A Prima-díj kapcsán készült bemutatkozó kisfilm:

Mennyit változott a technika?

"Annak idején minden közvetítésre kivonult egy hangmérnök, egy kábeles, egy gépkocsivezető, illetve persze maga a riporter. Tehát még a rádiósok is egész csapattal mentek dolgozni. Ma már olyan is előfordul (bár nem ideális), hogy csak egyedül megyek valahová. Ilyenkor én vezetek és a helyszínen is én csinálok mindent.

Amikor elkezdtem a szakmát, közel tízkilós orsós magnót kellett vinnem minden interjúhoz, így utaztam mondjuk a hetes buszon is a Népstadionba. Aztán a rádióban a felvételt át kellett játszani egy másik sebességi fokozatú magnóra, hogy meg lehessen vágni. Szó szerint, ugyanis üvegből ecsettel vett ragasztóval rögzítettük egymáshoz a szalagokat. Ma ezzel szemben az ügyesebb riporterek be se jönnek, terepen megcsinálják az anyagot okostelefonnal, ott helyben meg is vágják, majd beküldik."

Lehet-e még a régi a magyar sport?

Nem túl meglepő módon abban, hogy ezt a szakmát választotta, komoly szerepet játszottak a '40-es, '50-es évek kiemelkedő hazai sportsikerei is. És itt nemcsak az Aranycsapatról van szó, bár az ő 6:3-as győzelmük Anglia ellen az összes közül talán a legbravúrosabb eredmény. Ne feledjük: az angolok hazai pályán akkor kaptak ki először kontinensbeli válogatottól 90 éve, amióta a sportág létezett.

De ezen kívül Iharos, Rózsavölgyi, vagy Tábori az atléták között is egymás után futotta a világcsúcsokat 1500-tól 10 ezer méterig, és az úszóválogatott és annyi, vagy még több érmet nyert az Európa-bajnokságokon, mint most. Azzal a különbséggel, hogy akkoriban a mai számoknak még csak a harmada-negyede létezett. De a legjobbak között voltunk birkózásban, vívásban, sőt asztaliteniszben is.

novotny

Fotó: Kalocsai Richárd

Kérdésemre, hogyan összegezné az elmúlt bő fél évszázadot, amióta a szakmában van, egy mondatban összefoglalja a lényeget:

"
A magyar sport egésze lassabb ívben hanyatlik, mint a labdarúgás.

Előbbi téren is komoly visszaesés történt az átlageredményeket nézve, de szerencsére minden sportágban akad egy-két kiemelkedő versenyző, aki bent van a nemzetközi élvonalban, és kompenzálja az általános hanyatlást. Egyedül a kajak-kenu és az úszás a kivétel, ezek a mai napig több dimenziósak.

Hogy a fociban mikor kezdődött a lejtmenet, nehéz egyértelműen megítélni. Egyesek szerint már azzal, hogy az '54-es vb-t nem sikerült megnyerni, míg mások a '69-es marseille-i vereséget tartják fordulópontnak. Ekkor semleges pályán 4:1-re kikaptunk a Csehszlovákoktól, először maradva le világbajnokságról selejtezős kudarc miatt. A legkésőbbi emlegetett dátum pedig 1986, a 6:0-s mexikói kudarc a szovjetek ellen. Ha eddig nem is, ezután tényleg megfordult valami.

novotny4

Forrás: YouTube

A legújabb fejleménynek, tehát hogy 30 év után újra kijutott egy nemzetközi tornára a válogatott, természetesen örül, de mint mondja, azt látni kell, hogy a magyar foci ettől még nem lett jobb: elég megnézni a hazai bajnoki mérkőzések színvonalát, illetve a kupaszerepléseket.

A sikerben szerinte döntő szerepe volt Dárdai Pál személyes varázsának, illetve a pótselejtezőn Bernd Storck elsőrangú játékosválasztásainak. Hogy aztán ez Eb-részvétel eufóriájára alapozva elindulhat-e újra egy lassú fejlődés, egyelőre nem merné megjósolni. Ahogy fogalmaz:

"
Egy nagyon halvány fénysugarat talán látni lehet az alagút végén, de nem tudni, beomlik-e ez az alagút, vagy mi lesz.
Mit gondol a budapesti olimpiai pályázatról?

"2005-ben volt 110 éves a Magyar Olimpiai Bizottság, ebből az alkalomból Magyar Örökség Díjat kapott. Az alapítvány engem kért fel a laudáció (vagyis a díjazottat méltató beszéd) megírására, én pedig azzal zártam ezt, mit kívánunk a MOB-nak a következő évtizedekre: egészséges fiatalságot, újabb sportsikereket, és egy budapesti olimpiát 2028-ban, vagy 2040-ben.

Hogy miért pont ezt a két dátumot választottam? Ahogy akkor számolgattam, a felkészülés várható ritmusa és a kontinensek közti szokásjogi rotáció alapján ez a kettő tűnt legreálisabbnak. Ma azt mondom, hogy az azóta történtek alapján a 2028-as rendezésnek nagyon kicsi a valószínűsége.

Később viszont nincs kizárva, de ehhez már most el kell kezdeni az előkészületeket. Egy vagy két sikertelen pályázat szerintem elengedhetetlen hozzá, hogy később minket hozzanak ki győztesnek. Persze szívem szerint én nagyon örülnék egy 2024-es rendezésnek is, de erre szinte semmi esélyt nem látok."

novotny_radnoti

Vele napra pontosan egyidős kollégájával, Radnóti Lászlóval 75. születésnapjukon tortát is kaptak (fotó: Lantos Gábor)

Mi a helyzet az új generációval?

Az utánpótlásról, vagyis a mai fiatal sportriporterekről diplomatikus véleménye van. Mint mondja, eleve jóval nehezebb nyomon követni a szakmát, hiszen elképesztően sok lett a felület: elmúltak azok az idők, amikor volt a rádió, a Népsport napilap, és nagyjából ennyi. A többi újság sportrovatának régen egy, maximum kettő munkatársa volt, és a televíziózás is gyerekcipőben járt még ilyen téren.

Mindazonáltal szerinte túlzás azt állítani, hogy felhígult a szakma. Igenis vannak nagyon tehetséges fiatalok, ráadásul a technikai feltételek elképesztő javulása (lásd a fentebbi keretest) is a pályakezdőknek kedvez. Ami viszont gyakran hiányzik belőlük, az egyrészt az alázat, másrészt a saját hang.

"
Nagyon fontos, hogy merjék megmutatni az egyéniségüket. Ne kis Szepesik, Novotny-k, Vitray-k, vagy Hajdú B.-k akarjanak lenni, próbáljanak elszakadni a nagy elődöktől.

novotny_mob

A MOB által neki ítélt Életműdíj átadásán (fotó: MOB / Kovács Anikó)

És hogy ő maga meddig tervezi folytatni? Mint mondja, ebben a korban már nincs értelme előre tervezni: csinálja, amíg bírja. És egyelőre bírja, amit az is jelez, hogy jó pár saját maga által felállított határidőt túllépett már, például abban a tekintetben, melyik lesz az utolsó olimpiája.

Jelen állás szerint Rióban is ott lesz, mindenesetre kollégáinak inkább azt mondja, készüljenek B tervvel, ha valamiért mégse tudna menni. Egyelőre azonban majdhogynem ugyanolyan erővel dolgozik, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Ezt bizonyítandó el is köszön, hiszen alig 3 óra múlva adás, ideje lenne megtölteni tartalommal. Otthon meghallgattam: természetesen sikerült.

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt alelnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk