A magyar festészet újabb nagymesterei - Fényes Adolf
A Kossuth Kiadó – sokak kívánságának eleget téve – újabb 20 kötettel gyarapítja a legnagyobb magyar festőket felvonultató sorozatot. Ebben a nagyszabású vállalkozásban a Kiadó szakmai partnere ezúttal is a Magyar Nemzeti Galéria.
Az elegáns, keménytáblás kötetekben megcsodálhatjuk festészetünk nagyjainak kiemelkedő műveit. Az érdekes leírásokban részletesen olvashatunk a festmények keletkezésének körülményeiről, történetéről és megismerhetjük az alkotók sokszor kalandos életútjának jelentősebb állomásait, eseményeit.
Aki összegyűjti az exkluzív új kollekciót, újabb 1000 híres magyar festményből álló „házi képgalériát” tudhat magáénak. Bármikor előveheti a kedvenc festőiről szóló köteteket, és fellapozva őket újból és újból megcsodálhatja remekműveiket.
A kötet borítóján Fényes Adolf Kisvárosi délelőtt című festményének részlete látható.
magával ragadó művészete töretlen népszerűségnek örvend, bár vagy éppen mert piktúrája ellenáll minden irányzat alá sorolásnak.
Festészetet Fényes többek között a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan vezetésével, később Weimarban, végül a Benczúr Gyula vezette budapesti Mesteriskolában tanult. Első jelentős sikerét a Pletyka (1895) című kompozíciójával aratta. Az 1890-es évek végén, az 1900-as évek elején művészetét a szociálisan elkötelezett realizmus irányzata, a szegényember-festészet jellemezte, de ugyanekkor számos alföldi falusi tájképpel is jelentkezett. Nem csatlakozott a nagybányai mesterek köréhez, de művészi törekvései párhuzamosan bontakoztak ki Ferenczy Károly és Réti István festészetével.
Szolnokon, ahol tíz művésztársával művésztelepet létesített, korábbi borongós, melankolikus képi világában új helyet kaptak a tiszta szín-fény problémák. Falusi látképei a nyári hőségben nyújtózkodó alföldi falvak vagy a kisvárosi utcák békességét idézik fel. Immár népi zsánerképein szereplő alakjai is a paraszti élet gondtalan idilljének részesei lettek. A képek színvilága is jelentősen frissül: az évszázad első évtizedének második felében zsánerképeit ugyanúgy, mint csendéleteit, már a kifinomult, világos színek, és a kompozíciós elemek dekoratív elrendezése jellemzi. Polgáriasodott paraszti jómód, szolid anyagi bőség tükröződik számos csendéletén.
Az 1910-es évek körül művészete az egyszerre modern és magyar „nemzeti modernizmus” körébe sorolható. A húszas évek egymást követő egyéni tárlatain mutatkozott meg Fényes új, romantikus festői korszaka, melyben mintegy mesevilágban, Ó- és újszövetségi hősök, szentek és királyok színes, meseszerű lényei népesítették be vásznait. Utolsó alkotói időszakában jeleneteit olykor a rokokó gáláns ünnepségeinek mintájára rendezi be, máskor a biedermeier idillek hangulatát idézi meg. A közeledő második világháború, az erősödő antiszemitizmus csak a mesék, mítoszok világában, áttételesen öltött testet képein. 1944-ben a pesti gettóba zárták, melynek felszabadulását csak egy hónappal élte túl a mester.
A sorozat második kötete 1690 Ft-ért már kapható az újságárusoknál.
A további kötetek 1690 Ft-ba kerülnek.
Fényes Adolf, Hollósy Simon, Koszta József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Mészöly Géza, Tihanyi Lajos, Nemes Lampérth József, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Perlrott-Csaba Vilmos, Kmetty János, Dési Huber István, Kádár Béla, Mattis-Teutsch János, Scheiber Hugó, Ámos Imre, Bálint Endre, Victor Vasarely
A sorozatról a kiadó honlapján tájékozódhattok bővebben.
Ha Te is szereted a magyar festőket, nyomj egy lájkot!