JÖVŐ
A Rovatból

A leköszönő Jeff Bezos igazi birodalmat épített: 1,3 millió alkalmazottal és 1,7 billió dolláros forgalommal

Mindezt 26 év alatt, egy kis online könyvkereskedő vállalkozásból hozta létre.

Link másolása

Újabb techóriás alapítója döntött úgy, hogy eggyel hátrébb lép. Bill Gates, a Microsoft atyja után az Amazon vezére, Jeff Bezos is önként köszön le elnök-vezérigazgató posztjáról. Bezos ugyanakkor nem tűnik el az Amazon életéből, az igazgatótanács elnöke lesz, és persze megmarad 10,6 százaléknyi részvénye is. Az alkalmazottaknak küldött e-mail-jében azt írta, ezentúl az új termékekre és irányokra koncentrál.

Bezos lemondása valójában csak első látásra tűnik váratlannak.

Az elmúlt években fokozatosan vonult ki az Amazon mindennapi ügyeinek intézéséből, ezeket rábízta helyetteseire. Őt egyre inkább az Amazon jövője és személyes tervei foglalkoztatták. 2013-ban például megvásárolta a Washington Postot, és évente több mint egymilliárd dollárt költ Blue Origin nevű űrutazási cégére.

Visszavonulása ugyanakkor nagy visszhangot váltott ki világszerte, vállalata ugyanis több mint két és fél évtizeden át összenőtt Bezos személyével. Az Amazon átalakította a vásárlási szokásokat, ő maga pedig a világ egyik legbefolyásosabb technológiai és üzleti vezetője lett. Nevét ma már együtt emlegetik Bill Gates-szel és az Apple-alapító Steve Jobs-szal.

Egy ideig ő volt a világ leggazdagabb embere. Személyes vagyona 188 milliárd dollár. Ezt csak januárban szárnyalta túl Elon Musk: a Tesla-tulajdonos immár 195 milliárdnál tart.

Maga az Amazon is fantasztikus utat járt be. Amikor 1997 májusában megjelent a tőzsdén, egy részvénye 18 dollárt ért. Ma 3380-at.

A Seattle-ben alapított online könyvesboltból mára a cég a világ legnagyobb, 1,7 billió dollár értékű „vegyeskereskedésévé” vált, amely saját árucikkei mellett világszerte kereskedők ezreinek termékeit juttatja el a vásárlókhoz. De az Amazon jóval több egy online boltnál, logisztikai óriás, a felhőalapú-számítástechnikai piac és a streaming szórakoztatóipar nagyágyúja, amely a mesterséges intelligencia vezérelte eszközök területén is igyekszik az élre törni.

A New York Times szerint Bezos ráadásul egy minden eddiginél sikeresebb év után jutott arra a döntésre, hogy feladja vezérigazgatói pozícióját.

2019-hez képest 38%-kal nőttek az Amazon eladásai, ez 386,1 milliárd dollárt jelent, szemben az előző évi 280,5 milliárddal. Csak az utolsó negyedév 215,6 milliárdos forgalmat hozott. Ez volt az első eset, hogy a cég egyetlen negyedévben átlépte a 100 milliárdot. A vállalat 2020-as nettó nyeresége 21,3 milliárd volt, csaknem megduplázva ezzel a 2019-es 11,6 milliárdot.

Az Amazon a koronavírus-járvány egyik legnagyobb nyertese lett, hiszen a csomagküldés megoldott számos, a korlátozások miatt fellépő ellátási gondot.

A páratlan lehetőség súlyát maga Bezos is felmérte, és éppen ezért tavaly tavasztól ismét beszállt a napi feladatokba. Szükség is volt tapasztalatára és tekintélyére, mivel egyfelől elárasztották a céget a megrendelések, másfelől viszont komoly gondot okoztak a koronavírus miatti lezárások, és többször szembe kellett néznie az alkalmazottak elégedetlenségével.

Bezos naponta konzultált a különböző területek vezetőivel, folyamatos kapcsolatban volt az amerikai kormány illetékeseivel, sőt, nagy médiavisszhangtól kísérve meglátogatta az Amazon egyik nagy raktárát is.

Cége az elemzők szerint jó kezekbe kerül. Utóda Andy Jassy, a vállalat felhőalapú számítástechnikai részlegének eddigi vezetője lesz. Jassy régóta Bezos jobbkezének számít. 1997-ben csatlakozott az Amazonhoz, amikor a cég még csak egy startup volt. A 2000-es évektől szinte minden üzleti útra és találkozóra elkísérte főnökét. Ő hozta létre a felhőalapú-számítástechnikai ágat, az Amazon Web Services-t, amely tavaly már 45 milliárd dolláros forgalmat hozott, 30%-kal többet, mint az előző évben.

Aligha várható, hogy az Amazon a jövőben lemondjon a további gazdasági terjeszkedéséről. Brian Olsavsky, a cég pénzügyi igazgatója úgy gondolja, hogy megtérültek azok az idők, amikor az Amazon „befektetett a jövőbe”, és ez így lesz a továbbiakban is: még többet szeretnének költeni a felhőalapú-számítástechnikai infrastruktúrára, az élelmiszer-szállításra és annak logisztikai hálózatára, különösen a gyorsan növekvő kiszállítói hálózatra, amely mintegy félmillió szerződött sofőrre épül.

Bár ami az üzleti sikert illeti, Bezos valóban a csúcson adja át az Amazon vezetését, a cégnek számos kihívással kell a közeljövőben szembenéznie. Világszerte törvényhozók vizsgálják tevékenységét, hogy nem folytat-e tisztességtelen üzletpolitikát.

Tavaly novemberben az Európai Unió azzal vádolta az Amazont, hogy megsérti a trösztellenes és a kereskedelmi versenyre vonatkozó törvényeket, visszaél a nála árusító kereskedők forgalmi adataival, és saját értékesítéséhez használja fel az ő eladásaikból keletkező tapasztalatokat.

Ugyancsak számolnia kell az óriáscégnek az egyre növekvő dolgozói elégedetlenséggel. Az Amazonnak jelenleg 1,3 millió alkalmazottja van. Tavaly különösen nagy ellenérzést váltott ki körükben, hogy a járvány alatt nem biztosították a megfelelő biztonsági körülményeket a raktárakban. A cég sürgős intézkedésekre kényszerült és még a korábbinál is agresszívebb toborzásba kezdett. Jelenleg az egyik alabamai árufeltöltő központban 5800 dolgozó szakszervezet létrehozásával próbálkozik, amelyre az Amazonnál hét éve nem volt példa.

És bármilyen hatalmas is a vállalat, azért még nem sikerült teljesen felszámolnia a konkurenciát. A szintén hatalmas Walmart nemrégiben indította el az Amazon Prime vetélytársának szánt Walmart+-t, jelentős személyi és technológiai befektetéssel, és már korábban megvásárolt több e-kereskedelmi céget, köztük a Jet.com-ot, amelyért 2016-ban 3,3 milliárd dollárt fizetett. Vagyis nagyban játszanak, és úgy gondolják, van esélyük az Amazonnal szemben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk