Varga Katalin meséin generációk cseperedtek fel, akik közül többen ma már (nagy)szülőként lapozgatják a József Attila-díjas írónő híres, iskolakezdőknek szánt könyveit: a „Mosó Masa Mosodáját” vagy a „Gőgös Gúnár Gedeont”. A lehengerlő rímfaragó a kisebbekre is gondolt, így született meg 1966-ban a „Vadállatok”, amelyet maga az alkotó unokája Fonogram-díjas zenekarával közösen, a Veronakival dolgozott most fel.
Tarján Veronika énekesnő büszke nagymamája örökségére, melyet a zene nyelvén visz tovább zenésztársával, a kiváló ütőhangszeres-zeneszerzővel, Mogyoró Kornéllal.
A Veronaki alapítói az elmúlt években Varga Katalin három legnépszerűbb művét is megzenésítették: a „Gőgös Gúnár Gedeont”, a „Mosó Masa mosodáját” és a „Tündérforgót” nagy sikert aratva a hallgatói és szakmai körökben egyaránt.
A most megjelent, „Vadállatok” című album elsősorban a kisebb (0-4 éves) gyermekekhez szól, a dalok hosszúsága is a korosztály figyelméhez igazodik. A rövid, négysoros, erős zeneiségű versek a gyermekek által kedvelt állatokat jelenítenek meg, mint például a ”Tigris”-t vagy a „Zebra”-t. Mogyoró Kornél zenéje az adott állat élőhelyére jellemző, népzenei stíluselemeket felhasználva gyönyörűen követi a ritmikus verssorokat. Szula Miklós pedig csalogató gitárjátékával kapcsolódik be, míg számos gyerekhanggal is találkozhatunk az anyagon.
A megjelenés apropóján a Móra Kiadó október elején újra kiadja Tuza Edit illusztrációival a „Vadállatok” című képeskönyvet. A köteten QR kód segítségével is elérhető lesz az összes, digitális zenei felületeken megjelent zenei kiadvány.
A lemezbemutató koncertet november 25-én tartják a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében. Igazán különleges élményben lehet része a közönségnek, hiszen a produkció után az előadásban elhangzott dalok állatszereplőit az állatkert túravezetője segítségével meg is tekinthetik.
VIDEÓ: Veronaki - Vadállatok (Official Album Video)
Végre egy okos sci-fi a moziban – Denzel Washington fia kilép apja árnyékából Az alkotóban
Egyértelműen látszik, hogy Az alkotó Gareth Edwards rendező/író szerelemgyereke. Régóta dédelgetett álma volt ez a szomorkás, grandiózus sci-fi, amellyel kicsit vissza is térhetett a gyökereihez. De miért is lett ilyen jó a film?
Amikor megérkezett a mozikba a Zsivány Egyes 2016-ban, én nagyon élveztem. Nem csak azért, mert a fanoknak minden pillanatban volt egy utalása az eredeti Csillagok háborújára, vagy a rajongósimogató utolsó nagy akciójelenet miatt. Nekem a Zsivány Egyes egy klasszikusan drámai sci-fi volt katonákról, akik mindent feladtak a céljukért, még az életüket is.
Ha levesszük a Star Wars-köpenyt róla, akkor is egy értékelhető mű lett volna, kevesebb főhajtással és utalással az űroperára persze.
Nem tudom, ki emlékszik a Zsivány Egyes körüli balhéra, a rendezőt állítólag kirúgták, és a végső vágásban már csak az írótárs és producer Tony Gilroy vett részt. Gilroy egyértelműen jelentős név az írószakmában, rengeteg nagy hatású műve mellett neki köszönhetjük például az Andor-sorozatot is.
De mi történt Edwardsszal? Nem rendezett filmet 2016 óta, ami erősen sugallja, hogy a stúdió valamiért nem volt megelégedve vele. Pedig a vizuális szakemberből író/rendezővé avanzsáló fiatalembert hatalmas tehetségnek tartották.
Az első nagy rendezése a szintén hangulatos, Szörnyek című sci-fi óriási siker volt, az alacsony költségvetés ellenére.
Majd a Godzillával elindított egy új franchise-t is. Ezt követően pedig jött a legnagyobb áttörés, a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet, ami minden tekintetben elismerésre méltó. Sokan megkérdőjelezték a sikert, egyrészt a hollywoodi dráma miatt, illetve kérdés, hogy vajon mennyit segített a nála sokkal tapasztaltabb és nagyobb nevű Gilroy. Edwards tényleg ennyire tehetséges?
A válasz immár egyszerű: igen. Elnézést a hosszú bevezetőért, de ez a fiatalember letett az asztalra egy grandiózus, több, mint kétórás science fiction drámát 80 millió dollárból. Ez a költségvetés egy ilyen vállalkozásra hihetetlenül hangzik. Pedig igaz, sőt a film szebben néz ki, mint egy 300 millió dolláros Marvel-szuperhősfilm.
Edwards a kisebb költségvetésű filmek világából érkezett Hollywoodba úgy, hogy ő maga csinálta a vizuális effektjeit, így pontosan tudja, hogy mire kell költeni, és mit-hogy kell felvenni, hogy jól nézzen ki.
Amennyire menő volt a Godzilla ejtőernyős jelenete, annyira menő az egész Alkotó. Nem kell vizuális orgiára számítani, mert az alkotók próbálnak a tudományos fantasztikum földhözragadtabb oldalán maradni, és hihető is az egész. A két operatőr, Greig Fraser és Oren Soffer kompozíciói álomszépek. Persze aki akar, az fog hibát találni a filmben.
Történetünk nagyon sok csavart tartogat, ezért csak annyit mondanék el róla, hogy a három nagy fejezetre osztott, szomorkás drámába oltott sci-firől van szó. Főhősünk, Joshua (John David Washington) egy leszerelt katona, akit visszarángatnak a szolgálatba a nemrég elhunyt feleségét (Gemma Chan) felhasználva. A célja megtalálni egy fegyvert és megsemmisíteni azt, mielőtt a gonosz mesterséges intelligencia fel tudná használni azt az emberiség ellen.
Kicsit úgy kell elképzelni, mintha a Terminátor-féle ítéletnap megvalósult volna, majd a kezdeti robbantás után az emberek állnának győzelemre.
Joshua eközben találkozik egy gyermekkel (Madeline Yuna Voyles), akit el kell kísérnie valahova, hogy a céljait elérhesse. Nem mondok el tényleg többet, ennyit is elég tudni róla. Ugyan vannak hibák a forgatókönyvvel és a film is lehetne 15-20 perccel rövidebb, illetve az üzenetet is kicsit arcunkba tolják, de az egész egyben egyértelműen magával ragadó.
Beszippant minket Edwards világa, és még többet akarunk ebből a kegyetlennek tűnő, búskomor jövőből. A színészek teszik a dolgukat,
John David Washington először kapott olyan szerepet, ahol lehetősége volt kitűnnie apja, Denzel Washington árnyékából és ez sikerült is neki.
Nem egyszerű az ő szerepe, de csillagos ötös lett a megvalósítás. Nagyon jó a gyermeket játszó Madeline Yuna Voylessel a kapcsolatuk, talán úgy tudnám őket jellemezni, mint az év eleji Last of Us sorozat két főszereplője közti kapcsolatot. Nehezen indul, de aztán elválaszthatatlanok lesznek. Allison Janney-t még érdemes kiemelni a mellékszereplők közül a viszonylag egydimenziós Howell ezredes szerepében: amit tudott, azt kihozta a szerepéből. A vizuális effekteket is csak dicsérni lehet.
Egyszerűen ilyen költségvetés mellett ez a látványvilág, CGI és praktikai trükkök elképesztőek.
A film zenéje is hasonló minőségi szintet üt meg, Hans Zimmer ismét elővette a zsenijét, és meglepett minket egy elektronikus álommal.
A mesterséges intelligencia gondolata most nagyon divatos, Edwards filmje mégis okosan, ügyesen, bár kissé kiszámíthatóan, de szórakoztatóan nyúlt hozzá a témához. Nem azt mondom, hogy filmtörténeti klasszikus, de
az utóbbi időben nem jut eszembe nagybetűs sci-fi, ami a nyomába érne.
Jó a szerkezete, sodró a lendülete, van kellő ideje kibontakozni, talán még egy kicsit sok is, de mégis egyben egy kerek egészet alkot. Van vele probléma, de az előadásmód, a látványvilág és az alapgondolat miatt megéri átsiklani ilyen apróságok mellett. Aki szereti a kissé lassabb, földhözragadtabb, emberközelibb, vagy „géphezközelibb” és kissé letargikus történeteteket, azok ne hagyják ki Az alkotót. Nem könnyű film, de csak ajánlani tudom.
Ma délelőtt került ki a Facebookra a Filmművész Szövetség közleménye Szirtes András haláláról.
Szirtes András 1969-ben érettségizett egy elektroműszerész szakközépiskolában, és villanyszerelő ipari tanuló lett. 1969–1994 között a Mafilm munkatársa, ahol villanyszerelő, műszerész, kábeles, segédmikrofonos, szalagjátszós, vágóasszisztens, vágó, segédoperatőr, operatőr, rendezőasszisztens, végül rendező volt.
1974–1977 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmvágó szakos hallgatója volt. 1975-ben elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófia-esztétika szakát. 1987–1989 között az USA-ban tartott egyetemi előadásokat. 1990-től a Szirtes-Film Kft. vezetője.
Tagja a Magyar Filmművészek Szövetségének, a Magyar Filmrendezők Céhének; a Kisoroszi Természetvédők Egyesület elnöke.
Leadták a Petőfi rádión az Orbán nevének közmédiás kisípolására utaló Carson Coma-dalt
A Petőfi tévén februárban kikevertek Beton.Hofi dalából két sort. Erre utal a Carson Coma A Feldobom a követ című dalában, de a Megafon is megkapja a magáét.
Péntek este leadták a Petőfi rádióban az Orbán Viktor nevének közmédiás kisípolását emlegető Carson Coma-dalt – szúrta ki a 444.
Többek között ezek a sorok szerepelnek a Carson Coma áprilisban bemutatott, Feldobom a követ című dalában:
„Utcai harcos orcán fintor,
Ki fogod sípolni, hogy ***?
Mikor az ember strómanként viccel,
Mandinerből a gyűlölet spriccel”
A miniszterelnök nevének kisípolása arra utal, amikor februárban a közmédia Petőfi tévéjének műsorában kikeverték Beton.Hofi Bagira című dalából azt a két sort, hogy „Belehalok, milyen szabad ország ez/ Anyámnak írok sms-t és az Orbán les”. Péntek este nem sokkal este tíz óra előtt adták le az ugyancsak a közmédiához tartozó Petői rádióban a Feldobom a követ című Carson Coma-számot.
A dalban az ominózus kisípolás felemlegetése mellett más NER-kritikus sorok is vannak, a Carson Coma pedig korábban nyíltan kritizálta a kormányt.
A 444 szerint a képet némileg árnyalja, hogy korábban is voltak a Petőfin Carson Coma-számok, igaz, ezt a rendszerkritikus dalt nem találták meg a korábban játszottak között. Ugyanakkor a Feldobom a követ leadása akár egyfajta szerkesztői reakció is lehetett arra a pénteki hírre, miszerint tömeges leépítés zajlik a Petőfi rádiónál.
Brutálisan gyilkolják meg az ingatlanos feleségét – Ütős krimit a népnek, ezt tudja a Hidegvér
A Netflix leújabb saját gyártású krimije felteszi a kérdést: vajon tényleg jobbak a skandináv krimik a kőkemény amerikai nyomozós filmeknél? A válasz egy gyors: igen, jobbak, de…
Lassan ugyan, de azért kezdik érezni a Netflixnél, hogy mi kell az embereknek. Bár jelenleg nem áll túl erősen a kritikusok között a film,
de a közönség imádja.
Ami nem csoda, mert nem lett rossz a Hidegvér. Sőt, kimondottan szórakoztató is a maga módján. Lehet tanultak valamit a skandináv krimikből az amerikaiak.
Akik szeretik a kőkemény klasszikus nyomozós stílusú krimiket, azok imádni fogják a film minden pillanatát.
Kicsit a Drót című sorozatra emlékeztet hangulatával és a nyomozás bemutatásával.
De miről is szól a Hidegvér? Egy ingatlanközvetítő (Justin Timberlake) feleségét brutálisan meggyilkolják, a nyomozást pedig Tom Nichols detektív (Benicio Del Toro) vezeti, aki gyakorlatilag beházasodott a helyi rendőrségbe. Felesége (Alicia Silverstone) nagybátyja vette át a helyi igazságszolgáltatókhoz, miután előző rendőrkörzetéből kiutálták, mert úgy gondolták, anno beköpött mocskos zsarukat.
Ez pedig a rendőrök között egy hatalmas tabu, nem lehetsz spicli a saját munkatársaidra, még akkor sem, ha tényleg törvényt szegnek.
Így új helyén egy kegyetlen gyilkossági nyomozás közepén találja magát, ahol sok dolog nem áll össze, ráadásul minden és mindenki gyanús.
A három megnevezett színészen kívül is parádés a gárda, Eric Bogosian, a kapitány, akit olyan sorozatok mellékszerepeiből ismerhetünk, mint A férjem védelmében, a Milliárdok nyomában, az Utódlás, vagy az újabb Interjú a vámpírral-sorozat. Nagyon jól hozza a szerethető, de gyanús karaktereket, ez a képessége itt is jól jön.
Domenick Lombardozzit pont a Drótból ismerhetjük, itt is hasonló zsarut játszik. Aki ismeri az örök klasszikus sorozatot, az tudja, mire gondolok.
Fontos mellékszereplő még a mindig gyanús tekintetű Michael Pitt. Ő egy megkárosított ingatlantulajdonos fiát játssza, aki bosszút akar állni Timberlake-en és családján, mert kisemmizték őket. De elmondhatjuk bátran, hogy ahogyan azt már említettem, itt mindenki gyanús a főszereplőn kívül, még a feleség sem tűnik feddhetetlennek. Ezt a paranoid hangulatot jól követi a csavaros történet, amely folyamatosan próbálja kétségek között tartani a nézőt, egészen addig, míg össze nem áll az egész, és Benicio Del Toro feltöri az ügy kemény páncélját.
A forgatókönyv tehát ügyes, a színészek alapos munkát végeznek, de Benicio mellett szinte mindenki mellékszereplő. Ez az ő nyomozása és az ő filmje. Justin Timberlake is ügyes a gyanús ingatlanos szerepben, amúgy is illik rá ez a nyálkás üzletember karakter. Sok karakterfejlődést nem várhatunk, de fordulatokat és pálfordulásokat bőséggel. Az akciójelenetek nem túl hosszúak, szinte robbanásszerű az erőszak. Ismerős ez a módszer, amikor
kicsit kizökkentik a nyomozásba belemerült nézőt a nyomasztó környezetből egy rövid, de annál erőszakosabb lőpárbaj erejéig.
Kicsit klisés a végső fordulat, illetve erőltetettnek hat, de végül működik. Az ügy végső megoldását nem rágják a néző szájába. Pontosan ki tette és hogyan? A bűnösök megbűnhődnek-e és túléli-e az ügyet nyomozónk? Kiderül, ha megnézzük a filmet. Talán itt érzek egy kis csalódást, mert a valahogy a befejezés kicsit súlytalan lett.
A kamerakezelés és a zene működik, építik a feszültséget. Aki szereti a krimiket, ne hagyja ki a Hidegvért, aki nincs oda értük, annak lehet, hogy picit hosszú lesz a több mint 130 perces játékidő.
A színészek hozzák a kötelezőt, a forgatókönyv kellően csavaros, a hangulat feszült.
Kicsit odafigyelős film, tehát nem gondolom, hogy a vasárnapi ebéd után félkómásan követni tudnám, mi is zajlott a Hidegvérben, de egy péntek esti randifilmnek szerintem tökéletes. Főleg akkor, ha a zsánert is kedveljük. A Hidegvér megtekinthető magyar szinkronnal a Netflix kínálatában.
