KULT
A Rovatból

A hulla lábkörmét festő Jason Momoa ellopja a show-t a dieseles kocsik elől – Megnéztük a Halálos iramban 10-et

A római spanyol lépcsőn gurul egy óriásbomba, egy Dodge Charger száguld lefelé egy gigantikus gát falán, egy 1967-es Chevy El Camino pedig az oldalaira szerelt ágyúkkal robbantja fémforgáccsá a gazok verdáit. Vin Dieselék ezúttal sem fogták vissza magukat.


Nehéz egy franchise 10. epizódjáról írni, főként, ha az folyamatosan követi a mozikasszáknál jól bevált receptet, és az istennek nem akar valami újat villantani, továbbra is azzal operál, amiért a nézők (eddig legalábbis) megbízhatóan kifizetik rendre a soron következő mozijegyet. Pedig ráférne már egy kis frissítés a Halálos irambanra, hiszen így, 22 évvel az első rész után már tényleg csak azoknak szól ez az egész, akik nem unják meg a fizikára fittyet hányó, épület- és várospusztító, száguldó, repülő, úszó és robbanó kocsibalettet. Na és persze a család fontosságát. Plusz Vin Diesel méretes egóját. Azért mindettől függetlenül megpróbáljuk elhelyezni a tizedik epizódot, pontosabban a beígért finálé első részét a franchise-on belül. Nem lesz könnyű.

2001-ben egy sima utcai autóversenyzős, bűnözős, keménykedős, nem túl nagy költségvetésű, mégis meglepő sikert arató film képében indult rögös és diadalittas útjára az autócirkusz. Vin Diesel akkoriban még nem volt nagy sztár.

A Ryan közlegény megmentésében nem sokat láttuk (ő halt meg először a csapatból), a Brókerarcokban (2000) is csak egy nagyobb mellékszerepet játszott (és nem is volt rossz benne), a szintén 2000-es Pitch Black: 22 évente sötétség című akció-sci-fi-horrorban azonban már sokan megjegyezték a karizmatikus antihős Riddickként. Na meg mert ő volt 1999-ben a Szuper haver óriásrobotjának eredeti hangja.

Ezután jött a Halálos iramban (2001), majd egy évre rá az xXx (2002), Dieselből pedig filmsztár lett, egy XX. századi klasszikus akcióhős (izmos, kopasz, szótlan, dörmögő) a XXI. század hajnalán. S mivel ekkoriban inkább Riddick karakterét részesítette előnyben, és több műfajban is ki akarta próbálni magát, kocsis filmjének folytatására, a Halálosabb irambanra (2003) nem tért vissza (az xXx-szel volt elfoglalva, az alkotók pedig nem vártak rá, így Paul Walkeré lett a főszerep). A harmadik résztől (Tokiói hajsza, 2006) viszont már Walker is távol maradt. Ekkor már sokan temették a franchise-t, kezdett ugyanis „elházimozisodni”, ami gyakori volt akkoriban, nevezetesen, hogy egy sikerfilm folytatásai már csak VHS-en, DVD-n jelentek meg az egykori sztárok és alkotók nélkül, kisebb pénzből, gyenge másolatként, csak az ismert címét kihasználva.

No, 2009-ben aztán fordult a kocka, amikor Vin Diesel, aki előtte éveken át mindennel befürdött, újra rábólintott Dominic Torettóra.

Így pedig már Walker is visszapattant a kormány mögé, és a Halálos iram című negyedik rész (noha egyáltalán nem reformálta meg az addig látottakat) csupán a visszatérő sztárok miatt meglepő kasszasikert aratott, nem gondoltuk, hogy ennyi van még ebben a szériában. De volt.

És maradt is a 2011-es Ötödik sebességre (ami végre-végre-végre újított egy kicsit, és az elcsépelt versenyzős keménykedések helyett szórakoztató heist filmként dübörgött végig a mozik vásznain), majd a 2013-as hatodik és a 2015-ös hetedik részre is. S bár mindegyik rész egy picivel többet kaszált az előzőnél, ekkor, a hetedik etapnál érték el az alkotók a csúcsot, amely egy megdöbbentő, 1,5 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, amiben persze nagy része volt annak is, hogy ebben búcsúzott a 2013 novemberében autóbalesetben elhunyt Paul Walker. Ráadásul ekkor vette át a kormányt az immár 4 epizódot levezénylő Justin Lintől James Wan, hogy az Ötödik sebesség utáni legszórakoztatóbb résszel kedveskedjen a rajongóknak. A 2017-es nyolcadik, valamint a Covid miatt sokat csúszott, 2021-es kilencedik rész pedig már az 5., 6. és 7. szellemében fogantak, értsd: csapat=család, az előző részek gonosza megszelídül, s közéjük áll, plusz mindig fokozni kell az akciók extremitását (a 9. részben már az űrben száguldoznak…).

A kasszarobbantások pedig továbbra sem maradnak el, a Halálos iramban 8 átlépte az egy 1,2 milliárd dolláros mozis összbevételt, a 9 pedig minden bizonnyal csak a pandémia miatt toppanhatott meg 2021-ben „rongyos” 726 milliónál.

Jöhetett hát a 10. rész, Vin Diesel pedig közben rájött, hogy minden egyebet hagy a csudába, hiszen ha mással próbálkozik – pl. Az utolsó boszorkányvadász (2015), xXx: Újra akcióban (2017), Bloodshot (2020) –, azzal tuti befürdik, az USA-ban feltétlenül. Akkor meg minek törnie magát, ha itt van a Halálos iramban, ami jó ideig lefoglalja, és 2 évente írogathatja be az újabb kasszasikereket a filmográfiájába.

No, a fentiek tükrében kéretik feldolgozni, és belőni az elvárásokat a Halálos iramban 10 kapcsán, ami csupán az első fele a franchise nagyszabású lezárásának (bár ezt is hiszi a piszi, mármint, hogy Diesel tényleg nem Domkodik többet).

És bár most is látványhegyek, vizuális orgiák, robbanás- és pusztításapokalipszis jellemzik a látottakat, ezúttal tán nem érezni, hogy sikerült volna tovább emelni a téteket.

Talán csak abban, hogy nagyjából minden korábbi szereplő feltűnik itt, fél Hollywood beköszön a 141 perces játékidő alatt. Na meg egy remek színészválasztásban…

A sztori természetesen ezúttal is sokadlagos, Dom és társai most Dante Reyesszel (Jason Momoa) akasztják össze a bajszukat, aki nem más, mint az Ötödik sebesség főgonosza, Hernan Reyes (Joaquim de Almeida) fiacskája, aki szintén ott volt (csak mi nem láttuk) a 2011-es film széfvontatós, zúzós fináléjában, és bár a gaz fater nem élte túl a Toretto-családot, ő igen, így most bosszút esküszik. Nagyjából ennyi. Persze vannak mellékküldetések, mivel ezúttal az volt az ötlet, hogy szétszedik a bandát, akik így külön-külön akciózhatnak. Dom például külön utakon jár, és megismeri volt kedvese, egyben gyermekének jobb létre szenderült anyja, Elena (Elsa Pataky) húgát, Isabelt (Daniela Melchior), Lettynek (Michelle Rodriguez) a gonosz Cipherrel (Charlize Theron) együtt jutott egy szökésjelenet, Tej (Ludacris), Roman (Tyerese Gibson), Ramsey (Nathalie Emmanuel) és Han (Sung Kang) négyesben akcióznak és hülyéskednek, Dom öccse, Jakob (John Cena) pedig Dom fiával, a kis Briannel (Leo Abelo Perry) keveredik egy meglepően szórakoztató road tripbe.

Kétségtelenül ez utóbbi a 10. epizód legszórakoztatóbb szála.

Emellett megemlíthetnénk a római, guruló bombás akciószcénát, ami talán még megragadhat hosszabb távon a memóriánkban, ezeken kívül azonban csak a sorra feltűnő régi (Jason Statham, Helen Mirren, Scott Eastwood stb.) és új karakterek (élükön Marvel Kapitánnyal, azaz Brie Larsonnal és Jack Reacherrel, azaz Alan Ritchsonnal, de Toretto nagyi, azaz Rita Moreno is feltűnik) kapcsán ámuldozhatunk, minden mást láttunk, hallottunk, ízleltünk, szagoltunk, tapintottunk már.

Persze azt továbbra sem jelenthető ki, hogy ne lenne ennek az egésznek valamiféle naiv bája, amiért nem tudunk igazán haragudni rá, szóval ott van benne a funfaktor (a felettébb gyengécske 9. résznél például ez azért jobb lett), igaz, ezúttal ez főként egyetlen emberhez köthető. Ő pedig Jason Momoa, aki a franchise eddigi legkattantabb és legszórakoztatóbb gonoszát játssza, és olyan szimpatikusan ripacskodja végig a teljes játékidőt, hogy öröm nézni. Megállás nélkül vihog, affektál, vagy ha úgy tartja kedve, kilakkozza egy halott férfi lábkörmét. Eléggé jokeresre vette a figurát, de jól áll neki. No és persze a stylistjával is szívesen elbeszélgetnénk… Miatta lesz egy leheletnyivel emlékezetesebb a 10. rész a nagy franchise-átlagnál, és egy x-edik Halálos iramban-filmnél már ez is valami.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: