Gyűlölet és szenvedély sztárokkal a főszerepben
A Margitszigeti Nagyszínpadon szabadtéri bemutatóként mutatják be az operaház népszerű előadását, két külföldi sztárénekessel a főszerepben. Toscát a fesztivál meghívására Béatrice Uria-Monzon francia mezzoszoprán, Cavaradossit a chilei származású tenor, Giancarlo Monsalve énekli majd. Mindkét világsztár először lép fel hazánkban. Az előadásban bemutatkozik az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny I. díjasa, illetve Nagydíjasa, valamint különdíjasa, Alexandru Aghenie román bariton is.
Puccini egyik leghíresebb operája a romantikus melodráma hagyományait őrzi, melyben egy sodró lendületű szerelem ér tragikus véget. Az operairodalom egyik legismertebb darabjában a szabadság eszméje és a szenvedélyes szerelem száll szembe a hatalommal és a cselszövéssel, de a hősök sorsa a történet végén tragikus véget ér.
A műben, a főszereplő Cavaradossi a festő, egy szökött rabot bújtat. A féltékeny Tosca, hogy megmentse szerelmét a kínvallatástól és a börtöntől, feladja a rabot, aki öngyilkos lesz. A nő a menlevélért cserébe felkínálja a testét, ám miután ez kevésnek bizonyul a sikerhez, önvédelemre kényszerülve leszámol a rendőrfőnökkel Scarpiaval. Cavaradossit politikai összeesküvés vádjával kivégzik, Tosca bánatában pedig öngyilkosságba menekül, leveti magát az Angyalvár fokáról.
a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek.
Főbb művei:
Edgar
La bohème
Pillangókisasszony
La rondine
Turandot
Kép: eventoitaliano.it
A darab történelmi háttere részben valós. Napoléon Bonaparte tábornok, a Francia Köztársaság Első Konzulja, miután helyreállította Franciaország belső rendjét, uralma megszilárdítására területszerző hadjáratokat indított a környező országok ellen. A meghódított területeken pedig olyan köztársaságot szervezett, amit a franciák ellenőriztek.
Ekkor azonban esküdt ellenséggel találta magát szemben: Mária Karolinával, IV. Ferdinánd nápolyi király feleségével, Mária Terézia császárné leányával. A királyné célul tűzte ki, hogy megbosszulja húgának, a francia forradalom vezetői által kivégeztetett Mária Antóniának halálát, és kiszorítsa a franciákat Itáliából. A spanyol seregek osztrák és orosz támogatással, leverték a Római Köztársaság egy ideig sikeresen védekező csapatait, elfoglalták Rómát, és elfogták a köztársaság vezetőit, közöttük az egyik konzult, Liborio Angeluccit (a darabbeli Cesare Angelottit).
A város újonnan kinevezett és rövid idő alatt rettegett hírűvé vált rendőrfőnöke – a nápolyi udvart feltétel nélkül kiszolgáló Vitellio Scarpia báró – személyes feladatként kapta az elfogott vezér Nápolyba szállításának megszervezését, hogy ott aztán kellő elrettentést keltve nyilvánosan végezhessék ki. Közben 1800. június 14-én Marengónál ismét összecsaptak Bonaparte Napóleon seregei az osztrák erőkkel. Az ütközet sokáig a Melas generális vezette Habsburg-csapatok győzelmét sejtette, ezért ő diadalittas üzenetben jelentette is a sikert (később, erősítésük beérkezése után a franciák kerekedtek felül). A történet további része pedig az írói képzelet szüleménye.
A Tosca Giacomo Puccini egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta, Victorien Sardou La Tosca című drámája (1887) alapján. Korábbi operáinak szövegkönyvírója, Ferdinando Fontana javasolta először a zeneszerzőnek, hogy írjon operát a dráma alapján. A Tosca a romantikus melodráma hagyományait őrzi, hasonlóan A trubadúrhoz vagy a La Giocondához.
A mű ősbemutatóját a római Teatro Costanziban tartották 1900. január 14-én. A római premier előtt Puccinit többször is megfenyegették, a színházban pedig bombariadót rendeltek el egy fenyegető üzenet miatt. Az előadást bekiabálók zavarták meg, a kezdés után pár perccel le kellett ereszteni a függönyt. Később, amikor a közönség elcsendesedett, újrakezdték az előadást, mely végül tapsviharral zárult, a kritikusok azonban lesújtónak találták. Ennek ellenére a Tosca egyre sikeresebb lett. Magyarországon először a Magyar Királyi Operaházban vitték színre 1903. december 1-jén. Az operairodalom legismertebb művei közé tartozik, címszerepe az egyik legkedveltebb szopránszerep.
VIDEO: Részlet: G. Puccini: TOSCA - Sümegi Eszter
A Szabadtéri bemutató előadást a Szabad Tér Színház és a Magyar Állami Operaház szolgáltatja nektek. A darabban pedig közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara – az Opera együttese, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Gyermekkara. A híres operát augusztus 7. és 9. (péntek és vasárnap) 20 órakor a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nézhetitek meg, melyet Nagy Viktor rendezett és Kesselyák Gergely karmester fogja vezényelni. Bővebb információkat a programokról ITT olvashattok.
Jegyek
Online
Augusztus 7. Péntek 20:00 ITT.
Augusztus 9. Vasárnap 20:00 ITT.
Személyesen
Szabad Tér Jegyiroda
Nyitva tartás: Hétfőn 12-18 óráig,
keddtől-péntekig 10-18 óráig,
hétvégén zárva.
Cím: 1065 Bp., Nagymező utca 68.
Tel.: 06 1 / 301 0147
E-mail: [email protected]
Felhasznált forrás: Wikipédia
Ha Te is részt vennél az előadáson, nyomj egy lájkot!