KULT
A Rovatból

A Deadpool és Rozsomákkal a Marvel visszatért a csúcsra? Ryan Reynoldsot elnöknek!

Gyors választ adunk: igen! Újra csúcson pörög a Marvel! Az hogy csak egy film erejéig, vagy ott is maradnak, azt még meglátjuk. De amit Reynolds és kompániája lerakott az asztalra, az nem kis teljesítmény.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. július 24.



Ryan Reynolds a 2009-es X-Men kezdetek: Farkas óta próbálta elérni, hogy Deadpool karaktere kedvenc színészével és nagyon jó barátjával, Hugh Jackmannel egy rendes filmben szerepelhessen.

Vagyis igazából Rozsomákkal akart közös filmet mindenki kedvenc nagydumás bérgyilkosa. Kicsit Bosszúállók-utánérzésem volt a film nézése közben.

Két közönségkedvenc karakter végre összeáll, tényleg minőségi körülmények között, felejtsük el az X-Men kezdeteket és a Farkas nevet. Ez itt a cenzúrázatlan Rozsomák, aki Deadpoolal együtt végigdarálja a közös művüket.

Próbálok spoilermentesen írni a filmről, ami nagyon fontos, mert ennyi cameót egy helyen régen láthattunk. Nem csak szereplők - de helyszínek, stúdiólogók – minden pillanatban van mit nézni a vásznon. Nem csodálkoznék, ha többszöri megnézésre is találnék valami újat a háttérben megbújva.

Az első órához közeledve a sokadik ismert vendégszereplő megjelenése után a feleségem csupán ennyit mondott: ennek a filmnek a költségvetése kiemelkedően magas lehetett.

Milyen igaza van: állítólagosan a büdzsé 250 millió dollárra rúgott, plusz marketingköltség. Tehát csak akkor lehet sikeres, ha minimum egy milliárd környékén fog hozni. Miután megnéztem az amúgy nem túl hosszú, kicsit több, mint kétórás filmet, szerintem menni fog neki.

Történetünk szerint Deadpool (Ryan Reynolds) ismét a padlón van. Vagyis inkább egy kapuzárási pánik kellős közepén. Valami maradandót akar alkotni, miután otthagyta a szuperhősködést és autóértékesítőnek állt a Deadpool 2. részéből ismerős Peterrel (Rob Delanney).

Ám egy nap megjelenik a Loki sorozatból ismerős TVA (az időt felügyelő omnipotens ügynökség), és egy kisebb vezetőjük, Mr. Paradox (az Utódlásból ismerős Matthew Macfadyen) felajánl Wadenek egy nagyobb szerepet a Marvel főágán.

Itt megállok, mert innentől csak spoilerekkel tudnék tovább menni, de mivel multiverzumról van szó, ezért maradjunk annyiban, hogy nem csak egy Rozsomákot látunk. Aki nem akarja előre lelőni a legjobb részeket, az ne nézze meg a film imdb.com oldalát.

A gonosz működik, Emma Corrin, mint Cassandra Nova tökéletesen hozza az erejének teljében lévő, mindenre képes szupergonoszt. Deadpool és Rozsomák között pedig minden interakció aranyat ér. Shawn Levy-t sokan nem tartják jó rendezőnek, pedig szerintem tökéletesen kezeli a sok szereplős, nagy stábbal rendelkező blockbustereket. Eddig még nem láttam unalmas Levy-filmet, míg a Bosszúállós Russo tesók a Marvelen kívül csak piszkot hoztak össze a filmográfiájukba, addig Shawn Levy már több zsánerben is bizonyított.

A Free Guyt, Az Adam-projektet és a Stranger Thingset is többek között neki köszönhetjük és nem csak mint rendező van benne sok projektben, hanem producerkedik és forgatókönyvet is ír.

Ha van esze a Marvelnek, rá bízzák a készülőben lévő Bosszúállók-filmeket és tényleg beeresztik Deadpoolt a Topligába. Rá és Rozsomákra lehetne építeni a jövőt, nem a blőd Marvel Kapitányokra és az unalmas Hangya-folytatásokra. Nem viccelek, a Végjáték óta talán legjobb Marvel-filmről jöttünk ki.

Ryan Reynolds most végre megmutathatja, hogy lehet egy 18+-os szuperhősfilmmel kasszát robbantani. Az előrejelzések szerint az év legnagyobb durranása van készülőben és nagyon drukkolok, hogy ez így legyen.

A korhatár-besorolás nagyon sokat szokott számítani egy film sikerében, de a Disney mindent megengedett Reynoldsnak és kompániájának.

Ennyire gyönyörű pusztítást régen láttunk nagyvásznon, csontok törnek, fejek hullanak, végtagok repkednek, és nem is akárhogy. A mostanában divatos CGI-mészárlás sosem volt még ennyire életszerű. Látszik azért rajta, hogy minden digitális, sokszor szinte animációs filmet nézünk, de mégis velőt rázó, amikor egy letépett fejjel vernek valakit agyon. Márpedig itt, ha valaki hétköznapi Joe-t eltalál egy szuperhős ütése, akkor az történik, mint a The Boys, vagy Invincible című sorozatokban: örülhet az illető, ha nem pépként végzi. Semmiben nem fogták vissza magukat az alkotók. A párbeszédek pörgősek, trágárak, viccesek és totál meták.

Ez a film nem csak kibeszél a nézőnek, hanem szó szerint megfejeli a kamerát örömében.

Aki eddig nem bírta Deadpool humorát, az nem most fogja megkedvelni: Reynolds szája egy másodpercre se áll be. Ugyanazt hozza, mint eddig, sőt talán még magasabb szinten tolja a hülyeségeket, mégsem találjuk unalmasnak. Értem, hogy a vaskalapos Marvel-rajongók nem fogják szeretni feltétlenül a pofázó, trágár tökkelütöttet, aki folyamatosan meta poénokkal dobálózik. Na nekik ott van végre egy képregényhez hű Rozsomák.

Igen, Hugh Jackman végre magyarul is Rozsomák! És nem csak úgy néz ki, mint a képregénybeli énje, de úgy is viselkedik az egész mozi alatt, mint egy fékezhetetlen, dühös gyilkológép. Zseniális a kémia a színészek között, ezt a típusú humort én nagyon szeretem, de érzem, hogy sokaknak túl sok lesz Reynolds és az altesti poénok. No de milyen az akció? Mintha maga Marvel-Jézus hozta volna el nekünk. Mindent tisztán látunk, kreatív, látványos, a zene nagyon menő és valószínűleg hihetetlen drága volt.

Levy nagyon érzi mikor kell a rajongók buksiját megsimogatni egy-egy lassított sétával, de nem viszi túlzásba, mint Zack Snyder, aki felvett egy teljes aratást slow motion-ben a Rebel Moon második részében.

Itt minden kikacsintásnak, háttérben meghúzódó poénnak oka és célja van. Nem csak úgy be vannak dobálva, van beszólás mindenkinek, a Marvelnek, a Foxnak, nem hagyják ki öt percenként megemlíteni a Disney-t, szemfülesek még több Stan Lee-cameo-t is elcsíphetnek, teljesen tiszteletben tartva a legendás képregényalkotót.

Nem győzöm dicsérni a Deadpool és Rozsomákot. Nem azért, mert hibátlan film lenne, mert olyan természetesen nincs. De régen jöttem ki egy képregényfilmről úgy, hogy igen, megnézném még egyszer, akár most rögtön! Legutóbb a Végjáték utolsó harmada miatt volt ilyen hangulatom. Véleményem szerint a Bosszúállók: Végtelen háború volt az eddigi legjobb Marvel-film, majd ezt követte az Amerika kapitány: A Tél katonája. Nos ez a sorrend most szerintem megváltozott, csak még nem tudom, hogy a második, vagy az első helyen.

Egy kétórás, szórakoztató blockbuster, amiben mindenki 100%-on pörög. Kicsit lassan indul be, de amikor eléri az üzemi hőmérsékletet, csak feljebb és feljebb mászik azon a bizonyos ranglétrán. Visszatért a Marvel!

Kérdés, hogy tudják-e tartani a színvonalat, vagy visszatérünk a Marvelék és társainak béna szintjére. Meglátjuk. Egy biztos, nyomás a moziba Rozsomákot vadászni!

Egyetlen szépséghiba, hogy aki szinkronosan tenné, kénytelen lesz csalódni: hiába a magyar rajongók palotaforradalma és petíciója, az amerikai forgalmazó hajthatatlansága miatt Hugh Jackman nem a két évtizede megszokott Sinkovits-Vitay András, hanem a korábban többet szinkronizáló Weil Róbert hangján szólal meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Kibe bízzon az, akit így tettek lóvá, ilyen alja módon?” – Itt van Azahriah legújabb száma, a pörkölt
Azi falatozója, egy mozdulatlan alak és megannyi rejtélyes utalás. A vadonatúj dal aligha fog csalódást okozni a rajongóknak.


Azi zenéjével és Bogdán Balázs vizuáljával megérkezett Azahria legújabb száma és minimál klipje, a pörkölt.

A új dalban a zenész tesz néhány kósza utalást, amit akár közéletinek is lehet venni, utal saját sikereire és harcaira, de többször emlegeti a múltját is.

A klipben egy panelrengetegben magányosan álló gyrosozó, benne egy Azira emlékeztető, mozdulatlan figura, és egy előtte fekvő, leginkább idős hölgyre hajazó alak szolgáltatja a vizuált.

A Szeretlek Magyarország egyik olvasója szemfülesen megpróbálta megfejteni a látványnak egy részét: elmélete szerint az Azi falatozója nevű gyrosos megjelenítése utalás lehet Bereczki Zoltán egy korábbi mondatára. A színész-énekes korábban úgy nyilatkozott Azarhirah zenéjéről: „Zeneileg… a gyrososnál szól ez a zene 20 éve. Ez egy arab zenei hangzásvilág, amit a kissrác csinál. Ha leveszed róla a magyar zenét, és elkezdesz rá ilyen arab halandzsát csinálni, akkor pont ugyanez a zene szól a gyrososban. Csak a hangszerek alatta, a szöveg amit csinál, az egész az, amit nem fogsz tudni mellé rakni. Az az életérzés, amit ő hoz”. Mi ezt elfogadjuk érvényes találatnak.

A műhöz kevesebb mint fél óra alatt már 250 komment érkezett, és szinte másodpercenként emelkedik a lájkok száma. (A nap végére egyébként közel 95 ezer megtekintés, 10 ezer feletti kedvelés és 600 közeli komment lett a mérleg, 6 óra alatt.)

Azarhiah – pörkölt

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Bakacsi Béla
A népszerű táncdalénekes felejthetetlen dalai mellett menedzserként többek között Presser Gáborral, Koncz Zsuzsával, Zoránnal és az R-Go-val is együtt dolgozott. 83 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. szeptember 23.



83 éves korában elhunyt Bakacsi Béla táncdalénekes, zenei menedzser – tudatta a művész Facebook-oldalán a lánya.

Bakacsi Béla 1942-ben született Újpesten. 1961-ben tűnt fel a Ki mit tud?-ban, ahol kategóriájának győztese lett. A következő évben képviselhette hazánkat a Helsinkiben megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozón (VIT) is. 1966-ban az elsőként megrendezett Táncdalfesztivál közönségdíjasa lett.

A 70-es években főleg külföldön kamatoztatta tehetségét. A rendszerváltás után megalapította az Akkord Kulturális Szolgáltató Irodát, koncertszervezéssel és menedzseléssel foglalkozott 2011-ig. Közben rövid ideig könnyűzenei könyvkiadással is. Együtt dolgozott többek között Komár Lászlóval, Zoránnal, Szigeti Ferenccel, Koncz Zsuzsával, Presser Gáborral és a Locomotiv GT-vel, a Fonográf együttessel, a V’Moto-Rockkal, a Hungáriával és az R-GO–val is.

Bakacsi Béla számos feldolgozást is énekelt: olyan dalokat ismerhettünk meg magyarul az előadásában, mint a mint a Quando-quando, O Sole Mio, Quando m'innamoro, a My Way vagy az Ave Maria.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Colin Farrell, Margot Robbie és a nulla kémia esete – A Mágikus, merész, meseszép utazás se nem mágikus, se nem merész, és a meseszéptől is távol van
Talán a Modoros, mesterkélt, mézesmázos utazás találóbb cím lett volna. Legalább a jó szándék megvolt…


A csak szimplán Kogonada művésznéven futó, szöuli születésű, amerikai rendező-forgatókönyvíró (aki Park Joong Eun néven született) új filmjét sokan várták, mivel számtalan videóesszéjével, rövidfilmjével, valamint az első két egész estés darabjával, a 2017-es Columbusszal és a 2021-es Búcsú Yangtóllal rengeteg rajongót szerzett a független filmes szférában. Ráadásul most nagy stúdiófilmet (Sony) forgathatott két világsztárral (Colin Farrell és Margot Robbie), méghozzá egy olyan zsánerben (romantikus fantasy), amelyhez abszolút megvolt az érzékenysége, és ami képileg is tágas játszóteret biztosít számára.

A Mágikus, merész, meseszép utazás lehetett volna a következő Az élet csodaszép (1946), Nagy hal (2003), Ház a tónál (2006) vagy Időről időre (2013).

Úgy tűnik azonban, hogy Kogonada csak akkor jó, ha ő maga írja a saját sztorijait, most először fordult elő ugyanis, hogy más szkriptjéből dolgozott: Seth Reiss eredeti forgatókönyve adta fel a leckét rendezőnknek, akinek bele is tört a bicskája a papíron minden bizonnyal mágikusnak tűnő, a vásznon azonban keményen feszengős giccsbe forduló történetbe.

David (Farrell) épp egy esküvőre készül, ám a kocsija kerékbilincset kap, egy gyanúsan elhelyezett röplap pedig egy furcsa autókölcsönzőbe vezeti, ahol Phoebe Waller-Bridge és Kevin Kline egy igen kínosan jópofizó, de legalább rettenetesen humortalan jelenetben rátukmálnak egy régi autót s hozzá egy GPS-t. Az esküvőn David megismerkedik Sarah-val (Robbie), és rögtön fellángol köztük valami, aminek persze ilyen gyorsan még nem engednek, így más férfi megy fel az est végén Sarah szobájába. Másnap azonban lerobban a lány kocsija, a személy szerint Davidhez beszélő GPS pedig arra utasítja, hogy vegye fel őt, majd különböző, a természetben álló ajtókhoz irányítja őket, amelyeken belépve valamelyikük múltjában találják magukat, az életük egy-egy fontos pontján, ami érzelmileg anno nagy hatással volt rájuk.

Szóval a címbeli utazás ezt a kis túrát fejezi ki, amelynek során egyik ajtótól autóznak a másikig, azokban újraélik életük egy korábbi fejezetét, két ajtó között pedig eszmét cserélnek az élményeikről, magukról, a párkapcsolataikról, a családjukról, az élethez való hozzáállásukról.

S talán mindeközben szövődik köztük valami komoly, ami már régen kijárt volna nekik.

Leírva tényleg nem fest rosszul, ebből azért valóban ki lehetett hozni valami mágikusat, merészet és meseszépet, ráadásul két csúcsszínészt sikerült megnyerni hozzá, akik amúgy bármit el tudnak játszani. Vagy mégsem? A kémiát, vibrálást kettejük között legalábbis nem sikerült érzékeltetniük…

A film első fele kifejezetten kellemetlen jelenetekkel bombázza a nézőt. Érezni, hogy Kogonada próbálja ezt az egészet megtölteni varázslattal (kapásból el kell engedjük a valóságot, szóval, ha valakinek ez nem megy, már itt elveszett), de inkább csak modoros és mesterkélt képsorok sorjáznak megállás nélkül.

Az iskolai musicalszcéna talán a csúcs, ami annyira cuki és jópofa akar lenni, hogy egyszerűen nevetségessé válik.

Mindennek tetejébe valamilyen furcsa oknál fogva a forgatókönyv tele van trágár beszéddel (lehet, hogy ezt akarta jelenteni a címbeli merész?), a káromkodásokat azonban egy ilyen műfajú film idegen testként veti ki magából, és csak fokozza a nézőkben már erősen felgyülemlett zavartságot.

Szerencsére azért pozitívum is akad, hiszen Kogonada egyáltalán nem tehetségtelen filmes, ő még egy ilyen félrement projektben is képes megvillanni, még ha csak egy rövid időre is. A Mágikus, merész, meseszép utazás második fele már sokkal nézhetőbb, ha úgy tetszik, jobb, mint az első, ekkorra kezdenek elfogyni a kínos cukiskodások és álbölcsességek, valamint a felesleges trágárkodás, sőt, időnként néhány egészen szép és megható jelenetet is kapunk.

Az egyik ilyen, működő drámai mélységgel bíró, jól megírt pillanat a kórházi beszélgetés David és az apja (Hamish Linklater) között, David születésekor.

Vagy említhetnénk még Sarah és az anyja (Lily Rabe) közös jelenetét is. Szomorkásak, de őszinték, és nem hatnak álságosnak. Kár, hogy nem ilyenekkel volt tele a film.

A Mágikus, merész, meseszép utazás az év egyik nagy, akár Oscar-várományos filmje is lehetett volna az alkotókból kiindulva, épp ezért nagy csalódás, hogy végül egy ízig-vérig giccses és hamisan merengő, a nézőkből foggal-körömmel könnyet kicsikarni próbáló kudarc lett belőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Itt a búcsú ideje! A Downton Abbey: A nagy finálé lordjai, ladyjei és személyzete utoljára rabolják el a szívünket
A 2010-ben indult sorozat után 15 évvel megérkezett a mozifilmes franchise harmadik, egyben záróepizódja, a rajongóknak pedig jó hír: örömkönnyek hullanak majd a mozikban!


2010-ben indult világhódító útjára a Downton Abbey című sorozat, amely Julian Fellowes kreálmánya, a színészből forgatókönyvíróvá vált alkotóé, aki korábban olyan filmek szkriptjeiért volt felelős, mint pl. a 2001-es Gosford Park (ez volt az első mozifilmje, és rögtön Oscar-díjat kapott érte a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában), a Hiúság vására (2004), a Cserbenhagyás (2005), Az ifjú Viktória királynő (2009), Az utazó (2010) vagy a 2013-as Rómeó és Júlia. Vagyis tisztán látható, hogy a kosztümös, történelmi darabok és az angol arisztokraták életének bemutatása szó szerint előkelő helyet foglaltak el az érdeklődési körében. A Downton Abbey megalkotásához minden bizonnyal a Gosford Parkból vett ihletet, tekintve, hogy abban is egy angol nemesi ház mindennapjaiba nyertünk betekintést az arisztokrata család és a cselédek szemszögéből, bár ott egy Agatha Christie-szerű gyilkossági ügy volt a középpontban, szóval egy vérbeli „ki tette”-film pergett a szemeink előtt, a Downton Abbey mindebből csak a közeget vette át.

A 2010 és 2015 között hat évadot megélt széria gyorsan óriási rajongótáborra tett szert, így, amikor bejelentették, hogy a sorozat lezárulta után négy évvel, 2019-ben egy egész estés Downton Abbey-film kerül a mozik vásznaira, a fanok repesni kezdtek a boldogságtól.

A Crawley família és udvartartásának sztorija folytatódik! Nem is volt meglepő, hogy az első mozifilm óriási sikert aratott: a 13 millió dolláros költségeire világszinten 194,6 milliót keresett csak a vásznakról.

Három évet kellett várni a folytatásra, amelynek mozis szereplésének az időközben lezajlott Covid-járvány nyilván nem tett jót, de a Downton Abbey: Egy új korszak (2022) még így is összegyűjtött 92,6 millió dollárt. S mivel úgy tűnik, a magyaron kívül, úgy tűnik, az angol igazság is három, ezért Crawley-ék sem kerülhették el a trilógiává duzzadást, így újabb három év után most került mozikba az utolsó epizódnak ígért A nagy finálé.

Sajnos időközben a sorozat és a filmek egyik legnépszerűbb karakterét, a Lady Violet Crawley-t alakító Maggie Smith 2024. szeptember 27-én, 89 évesen elhunyt, így a harmadik részben már nem tudott részt venni, s hozzájárulni csípős beszólásaival a nagy egészhez.

A nagy finálé azonban természetesen nem feledkezett meg róla, és tisztelettel adózik több jelenetben is a karakter s egyben a kétszeres Oscar-díjas színésznő előtt.

Az új sztori szerint egyébként 1930-ban Londonban a Crawley család – Mary (Michelle Dockery) – kivételével megnézi a Guy Dexter (Dominic West) főszereplésével készült új Noel Coward-darabot (Arty Froushan). A színfalak mögött találkoznak Dexterrel, Cowarddal és a korábbi Downton-i komornyikkal, Thomas Barrow-val (Robert James Collier), aki most Dexter asszisztense és élettársa. Másnap a Crawley család Lady Petersfield (Joely Richardson) bálján tartózkodik, amikor hírt kapnak Mary és Henry Talbot válásáról. Lady Petersfield arra kényszeríti Maryt, hogy azonnal távozzon, mert a királyi család tagjai is várhatók, és egy elvált nő ne hozzon szégyent a házára.

Robert (Hugh Bonneville) és Cora (Elizabeth McGovern) visszatérnek Downton Abbey-be, míg Mary a Grantham Házban marad, hogy fogadja Cora bátyját, Harold Levinsont (Paul Giamatti) Amerikából. Haroldot Gus Sambrook (Alessandro Nivola), egy pénzügyi tanácsadó kíséri, aki állítólag megmentette Haroldot az anyagi csődtől azzal, hogy a Wall Street-i tőzsdekrach előtt kivonta a befektetéseit a tőzsdéről.

Sambrook és Mary azonnal vonzódni kezdenek egymáshoz, és hamarosan az ágyban kötnek ki.

A társaság ezután Downton Abbey-be utazik, ahol Harold Cora megdöbbenésére elárulja, hogy rossz befektetésekkel elszórta az anyjuk vagyonát. Így Downton megmaradt pénzét szeretné befektetni, hogy megtérüljenek a veszteségei, és visszafizethesse az adósságát Sambrooknak.

És ez még csak az alapsztori, hiszen ahány karakter, annyi sors és annyi történet, márpedig karakterből van elég a Downton Abbey-ben. Olyan sok, hogy egy mozifilm 124 perce alatt nem is juthat elegendő idő mindenkire, így nem is tud igazi mélységbe menni Fellowes forgatókönyve. Amit azonban a franchise rajongói megszoktak és megszerettek, azt tokkal-vonóval hozza így is. Kellemes néznivaló marad A nagy finálé, amelyben nem sok konfliktus adódik, de ha mégis, azok is viszonylag gyorsan megoldódnak. Negatív karakterből sem találni sokat, ebben a világban szinte mindenki kedves és szimpatikus, a nemesek jól bánnak a cselédekkel, és megbecsülik őket, akik szintén felnéznek a munkaadóikra.

A Downton Abbey sikere és népszerűsége nem is feltétlenül a szenzációhajhászásban és a hatalmas fordulatokban keresendő.

Sokkal inkább abban, hogy a nézők megszerették ezeket a karaktereket, így szívesen lesnek bele a mindennapjaikba, és úgy érezhetik, mintha ők is családtagok lennének, akár az arisztokraták, akár a személyzet berkeiben.

A nagy finálé sem hoz forradalmat a franchise-on belül, nincs benne semmi olyasmi, amit ne láttunk már volna a sorozat hat évada vagy az eddigi két mozifilm alatt, mégis széles mosollyal nézik majd végig a rajongók, mert az a bizonyos Downton Abbey-varázslat ezúttal is tisztán érezhető a kastély falai között.


Link másolása
KÖVESS MINKET: