„A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet” – interjú Saddie LaMorttal, aki harminc éve foglalkozik okkultizmussal
Saddie LaMort saját bevallása szerint szabadkőműves, az Ordo Templi Orientis, és a gardneriánus Wicca avatottja, valamint az egyetlen magyar nyelvű, Aleister Crowley okkultista mágus életét és munkásságát feldolgozó könyv egyik szerzője. Előadásait Rómától Hamburgig, az ELTE BTK könyvtárától a prágai Károly Egyetemig szeretettel fogadták.
– Nemrég a viktoriánus kor okkult reneszánszáról tartottál előadást Budapesten, de Európa-szerte sokfelé voltál már vendégelőadó – nem alaptalanul, hiszen bő három évtizede foglalkozol okkultizmussal. A köznyelvben szokás egyenlőségjelet tenni a boszorkányság és az okkultizmus közé, mennyire helytálló ez az összemosás?
– Az „okkult” azt jelenti, rejtett, titkos. A boszorkányság innen nézve valóban az okkultizmus egy fajtája, hiszen titkos tanokat, rejtett tudást kapunk meg és adunk át. Többfajta boszorkányság létezik, a titkos dolgok tanulása ezek mindegyikére jellemző motívum. Azonban az okkultizmust, mint kifejezést, elsősorban a középkori varázskönyvek hagyományaira szokták használni, ezek viszont nem minden boszorkányságnak részei. Annak, amit én képviselek, igen.
– Te magad az úgynevezett wicca vallást gyakorlod, amely egy természeti pogány ősvallás. Melyek eme vallás főbb alapkövei, azaz hogyan mutatnád be a wicca irányzatot egy laikus számára néhány mondatban?
– Ezt a vallást egy Gerald B. Gardner nevű angol író dolgozta ki. Nagyon érdekelte a történelem, a néprajz, a népi mágia. Több különböző olvasmányélmény hatására hozta létre a világ első, bizonyíthatóan vallás jellegű boszorkányságát. Eredetileg a vallásunk neve boszorkányság, a követőket boszorkánynak hívjuk, a követők összessége a Wicca, s ezt a szót úgy használjuk, ahogy a „Testvériség” kifejezést (a Wicca ugyanis egy mágikus család). Egy istenpárt tisztelünk: a Holdistennőt, és az Agancsos Istent. Rítusaink a természet ritmusát követik – az aratásokat, a nap-éj egyenlőségeket, a napfordulókat, illetve a teliholdakat. Vallásunk része a mágia, mellyel segíteni igyekszünk az arra rászorulóknak, és a természetnek.
– Sokan kizárólag ártó, gonosz tevékenységeket társítanak a boszorkánysághoz – hogyan szoktad ezeket a prekoncepciókat felülírni?
– Számomra is meglepő, de viszonylag kevés olyan emberrel találkoztam az elmúlt harminc évben, aki így gondolt volna a boszorkányokra. Általában inkább túlzott jóságot, naivitást feltételeznek rólunk. Van egy mondat, ami rendszeresen megjelenik velünk kapcsolatban, és ezt gyakran még a magukat wiccának valló emberek is hajlamosak félreérteni. Ezt úgy hívjuk, hogy Intelem, s így szól: „Ha azzal nem ártasz, azt tégy, amit akarsz.” Sokan hiszik, ez azt jelenti, ne árts. Ha azonban a mondatot értő módon olvassuk, rájövünk, csak annyiról szól, tudatosan végezzük dolgainkat, folyamatosan gondolva arra, vajon árt-e valakinek. Szóval sokkal inkább azt a prekoncepciót kell felülírnunk, hogy nem lesz következménye, ha valaki minket, vagy szeretteinket bántja.
– Szükséges a boszorkányság gyakorlásához az ezoterikus és spirituális érdeklődésen túl felül valamiféle speciális, például természetfeletti képesség?
– A boszorkányság egyszerre tudomány és művészet. Bárki el tud sajátítani eleget ahhoz, hogy megkönnyítse saját és környezete életét. Vannak, akiknek tehetségük is van, ők megfelelő szorgalommal sokkal többet tudnak elérni. Azonban szívesebben tanítok valakit, aki nem annyira tehetséges, de szorgalmas, mint egy lusta tehetséget – a kitartás, a szorgalom mindig többet ér a tehetségnél.
– Azt a tényt is megosztottad a közönségeddel, hogy szabadkőműves beavatott vagy, illetve hogy máig vannak Magyarországon ilyen beavatások. Mit jelent pontosan az avatás, illetve milyen hatása vagy jelentősége van manapság a szabadkőműves páholynak?
Az avatásokat sok szempontból lehet vizsgálni. A legfelszínesebb szinten egy olyan rituális színház, amely élettanácsokkal látja el az avatottat, és olyan szimbólumokat ad neki, amelyek segítenek jobb emberré válni. Ha egy kicsit mélyebben vizsgáljuk, mitologikus, vagy vallási jellegű jeleneteket dolgoznak fel ezek az avatások, és ezen keresztül az avatott közelebb kerül az isteni mivolthoz. Olyan természetes folyamatokat dolgoznak fel, mint a születés, a termékenység, illetve a halál, amelyek az emberiség egészének közös tapasztalata – olyan módon, amely megmutatja a világ isteni jellegét. Már az ókori misztériumvallások avatottjai is abban értettek egyet, hogy egy avatott halálélménye gyökeresen más lesz, mint egy avatatlané.
A szabadkőművesség célja jó emberekből jobb embereket faragni. Olyan emberek találkozhatnak a páholyban, akik amúgy soha nem ismerték volna meg egymást, ezáltal a beszélgetések és előadások során a sajátunktól akár radikálisan különböző véleményeket is megismerhetünk olyan környezetben, ahol mindenki a legjobbat feltételezi a másikról, és jóindulattal áll hozzá. Ennek eredménye egy olyan szellemi közösség, amely minden tagját gazdagabbá teszi. Két téma van, amiről nem beszélünk: a politika és a vallás, mindkettő mindenkinek a saját lelkiismeretére van bízva.
– Akit ezek a témák bővebben érdekelnek, legközelebb milyen időpontokban és helyszíneken lehet téged meghallgatni?
– November 2-án az Európai Élő Folklór Egyesület rendezésében a Dürer Kertben lesz egy Boszorkányfesztivál, ahol a druidizmusról, a gardneriánus wiccáról, a teozófiáról és a szabadkőművességről is lesz előadás, majd kerekasztal-beszélgetés keretein belül közös értékeinkről fogunk eszmét cserélni.
