SZEMPONT
A Rovatból

A Birodalom visszavág – a királynő a Diana-évforduló előtt „üti le” végleg Harryt és Meghant

Diana egyik barátnője, Simone Simmons szerint a walesi hercegné kiskorukban megeskette a két fiát, hogy „soha nem engedik, hogy bárki közéjük álljon”. Diana július 1-jén lenne 60 éves. Vilmos és Harry között pedig fájóan sok minden áll: Meghan Markle, egy óceán, és egy állóháború, amit vélhetően a királynő fog megnyerni. 


A Kensington-palota kertjében, azon a részen, ahol Diana a legszívesebben időzött, a hercegné születésének hatvanadik évfordulóján, július 1-jén ünnepélyesen leleplezik a szobrát. Ian Rank-Broadley tervezte. Ő alkotta meg a királynő arcképének dombornyomatát is, amely minden egyes brit pénzérmén látható. A szűk körű ünnepségen jelenlegi ismereteink szerint hárman jelennek meg a királyi családból: Vilmos herceg, Katalin hercegné és Harry herceg. 

Senki sem tudja, hogy egy 24 éve halott anya mit gondolna. De egy dolgot feltételezhetünk: a lassan két-három éve húzódó, egyre keserűbb és egyre mélyebb sebeket ejtő állóháború, amely a két fia kapcsolatát szinte a végletekig mérgezte, összetörné a szívét. Nem ezt akarta, nagyon nem.
 

Harry és Meghan viselkedéséről, főként azóta, hogy másfél évvel ezelőtt bejelentették a királyi családból való távozásukat, már írtam.

Az állásfoglalásom egyértelmű: lehet szeretni vagy nem szeretni a királyi családot, ez a britek dolga, de a sussexi hercegi pár az én szubjektív megítélésem szerint akkor is feleslegesen sok szégyent és fájdalmat okozott nekik. Főként, amikor Harry nagyapja, Fülöp herceg haldoklott. Azzal viszont én is tisztában vagyok, hogy a világ talán leghíresebb családja körül rengeteg a pletyka és a félinformáció (a filmekről, filmsorozatokról ne is beszéljünk, amelyeket sokan az egy és osztatlan igazságnak fogadnak el). Ezért most igyekszem az elérhető leghitelesebb hírforrásokra támaszkodni. Vagyis Harry és Meghan saját, a televízió nyilvánossága előtt kimondott szavaira, a szóvivőjük útján és a honlapjukon kiadott, hivatalos közleményeire, a Buckingham-palota közleményeire, illetve a nagyvilág előtt zajló, szemmel látható történésekre.

Hogy a Megxit (ez a sussexiek "lelépésének" általánosan használt neve) körül kinek volt igaza, és kinek nem, abba most ne menjünk bele. Valószínűleg egy kicsit mindenkinek, ahogy az a családi vitáknál általában lenni szokott. Induljunk most el 2021. március 7-től, amikor Harry és Meghan a szó szerint világbotrányt okozó, leleplező nagyinterjút adták az amerikai CBS csatornán, a sokáig a "talkshow-k királynőjének" tartott Oprah Winfreynek. A CBS beszámolója szerint az interjú felvételről ment, kb. két héttel korábban kezdték meg a forgatását Kaliforniában, órákkal azelőtt, hogy a királynő férjét, Fülöp edinburgh-i herceget szívproblémákkal kórházba szállították Londonban (ez nyilván véletlen egybeesés). 

Az interjú felvétele előtt pár héttel Erzsébet hivatalos közleményt adott ki, amelyben hírül adta, hogy az egy évvel korábban, 2020. január 13-án tartott Megxit-megállapodás értelmében Harrytől és Meghantól 2021 áprilisától elveszi az összes királyi patrónus-címét, valamint Harry összes, tiszteletbeli katonai rangját.

Egyedül a kapitányit tarthatja meg, mert arra tíz éves katonai szolgálata során saját jogán rászolgált, a többit a királynő adományozta neki, vagy Fülöptől örökölte a nagyapja hivatalos viszavonulásakor. Hogy ez – az egyébként teljesen várható és megjósolható – döntés mennyiben befolyásolta az Oprah-interjú tartalmát, nem tudni. Mindenesetre Harry és Meghan az interjúban (sok egyéb mellett) a következő állításokat tette:

 

1.

A királyi család egyik "senior" tagja (tehát valaki a "nagyok" közül) aggodalmát fejezte ki Harrynek (csak Harrynek) amiatt, hogy milyen sötét lesz Meghanék születendő gyermekének, Archie Harrisonnak a bőrszíne, hiszen Meghan anyja afroamerikai. A megjegyzés forrását nem voltak hajlandóak elárulni ("it would be too damaging", mondták, vagyis "túl ártalmas lenne"). A megjegyzés időpontjában eltért a hercegi pár beszámolója: Harry szerint még az eljegyzésük előtt hangzott el, Meghan szerint a terhessége alatt. Meghan azt is megerősítette a rákérdező Oprah-nak: Archie valószínűleg a bőrszíne miatt nem kapott a születésekor hercegi rangot.

2.

Károly herceg a sussexiek távozása után, tehát 2020 elején "anyagilag elvágta" a fiatal párt, és nem fogadta Harry telefonjait. Ezért kényszerült Harry üzleti megállapodásokat kötni a Netflix-szel és a Spotify-jal, valamint hozzányúlni édesanyja, Diana rendelkezésére álló örökségéhez (ez kb. 7 millió font, vagyis 2,8 milliárd forint). 

3.

A Palota nem segített Meghannak, amikor 2018 őszén, miközben Archie-t hordta a szíve alatt, öngyilkossági gondolatai voltak. Meghan beszámolója szerint felkereste a személyzeti főnököt, aki nem értette, miért hozzá fordul, és kérte, hogy erről inkább a királyi családdal beszéljen. Harry pedig azt mondta, nem merte bevallani családjának, hogy Meghan öngyilkos akar lenni, mert szégyellte. Itt megint volt egy kis ellentmondás, előtte ugyanis azt állították, hogy a család és az udvar emberei elutasították, hogy Meghan pszichiátriai segítséget kapjon, mert "rossz fényt vetne a Palotára." Ezek szerint Harry mégis elmondta nekik.

4.

Amikor Meghan csatlakozott a királyi családhoz, elvették az útlevelét, a jogosítványát, a kulcsait. Volt idő, amikor négy hónapon át ki se engedték a palotából, még a barátaival se mehetett el vacsorázni a városba. Gyakorlatilag fogoly volt. 

5.

Katalin megríkatta Meghant az esküvői ruhapróbán. 

6.

Harry azért hozta el Meghant és Archie-t Angliából, mert "nem akarta, hogy a történelem megismételje önmagát" (ezzel egyértelműen édesanyja, Diana tragikus sorsára utalt, akinek haláláért a herceg régóta az agresszív sajtót és a rideg, közömbös királyi családot hibáztatja). 

Az interjút gyakorlatilag az egész világsajtó lehozta, és a beszámolókban rendre előbukkant a kifejezés, miszerint Harry tízmilliók előtt, jelképes "atombombát dobott a családjára."

II. Erzsébet majdnem két napig hallgatott, majd egy szűkszavú közleményt adott ki, amelyben sajnálatát fejezte ki Harry és Meghan megpróbáltatásai miatt. Megerősítette, hogy komolyan veszik és "családon belül" kivizsgálják az ügyet. Továbbra is nagyon szeretett családtagnak tekintik a herceget és a hercegnét. Egyetlen finom odaszúrás volt csak a közleményben: "Recollections may vary". Vagyis "A visszaemlékezések eltérőek lehetnek."

Egy hónappal később, április 9. reggelén Fülöp herceg meghalt. Semmilyen információ nincs arról, hogy ez alatt az egy hónap alatt Harry meglátogatta volna. A temetésére eljött, majd a hazatérése után az Amazon stream-szolgáltatón megjelent, megint csak Oprah-val készített, a mentális egészségről szóló interjújában a herceg kijelentette, hogy a családjában "genetic pain", vagyis "genetikai fájdalom" fut végig. Az ő nagyon nehéz gyerekkorát Károly herceg okozta, ami nem csoda, hiszen őt is így nevelték (ezzel közvetve az akkor csak pár hete halott Fülöp és a gyászoló királynő szülői teljesítményét illette ismét nyilvános kritikával). 

Az azóta eltelt csaknem három hónapban elképesztő PR-háború kerekedett az ügy körül. Komoly és kevésbé komoly lapok, tévécsatornák, királyi szakértők, talk-show házigazdák, és persze a cikkek alatt és a közösségi médián százezerszám felbukkanó kommentelők háborogtak Harry és Meghan hányattatásain.

Úgy tűnt, az első hetekben megszületett a népítélet: a királyi család (és sokak szerint a brit nép is en bloc) rasszista, rideg, elnyomó, valósággal fogva tartotta Meghant, megtagadta a mentális segítő szakembert egy öngyilkosságra készülő, terhes anyától, majd anyagilag földönfutóvá tette a sussexieket. Ugyanúgy elbántak Meghannal, mint hajdan Dianával, mekkora bátorság volt Harrytől, hogy kimenekítette a feleségét a biztos halálból.

A Palota mélyen hallgatott, egyetlen ember szólalt meg: Vilmos herceg, akit egy hivatalos eseményen az utána futó riporterek arról faggattak, vajon tényleg rasszista-e a családja. Visszafordult, és érezhetően elfojtott indulattal ennyit mondott: "Egyáltalán nem vagyunk rasszista család." Míg a világ Meghanékat sajnálta, bevallom őszintén, én inkább a királyi családot. A királynő lassan 70 éves uralkodásának egyik kőbe vésett alapszabálya szerint ugyanis ("Never complain, never explain" – "Soha ne panaszkodj, soha ne magyarázkodj") némán tűrniük kellett a Sussex-osztag (valóban ez a nevük a neten, "Sussex Squad") elképesztő, olykor brutálisan fenyegető gyalázkodásait. Egyetlen szóval sem vághattak vissza, nem cáfoltak, nem magyarázkodtak.

És ekkor történt valami. Meghan és Harry június 4-én, a honlapjukon hivatalosan bejelentették kislányuk világra jöttét, akit a közleményük szerint Lilibet "Lili" Diana névre kereszteltek. Mint írták, a Lilibet a királynő gyerekkori, családi beceneve, a Diana pedig természetesen tisztelgés Harry édesanyjának emléke előtt.

A Palota közösségi média felületein udvariasan gratulált, örülnek a jövevénynek. A világ elolvadt: micsoda gesztus, a királynő beceneve, utoljára Fülöp szólította így, nincs itt semmi baj, minden dédmama elolvadna a megtiszteltetéstől. Igen ám, de itt már kezdett kétfelé szakadni a közvélemény. A brit, az ausztrál, a kanadai (nemzetközösségi országok, tisztelik a királyi családot) bulldog-újságírói akkorra már ízekre szedték a hírhedt Oprah-interjút. Archie nem a bőrszíne miatt nem kapott hercegi rangot, hanem V. György király 1917-es rendelete alapján, miszerint az uralkodó dédunokáinak nem jár, csak a közvetlen trónörökös esetében. Ezt Harry és Meghan pontosan tudta.

További kétségek: hogy lehet, hogy Meghan útlevelét elkobozták, amikor a házasságkötésük utáni egy évben dokumentáltan, videók és fotók tömkelegével alátámasztva 13 külföldi utat tett meg (többek között egy New York-i, félmillió fontba kóstáló, öt napos, babaváró bulit, ahonnan George Clooney feleségével, Amal Clooney-val repült vissza magángépen Londonba)? Ez egyébként épp akkor volt, amikor a terhes hercegné állítólag hónapokig "fogolyként" élt a Palotában.

Ha öngyilkos gondolatokkal küzdött, mit keresett a Palota személyzeti főnökénél, miért nem szólt a férjének, aki több brit, mentális egészségügyi szervezet és alapítvány királyi mentora, sőt, saját bevallása szerint ő maga is évek óta pszichiáterhez jár (ezt épp az Amazonos Oprah interjúban erősítette meg)? Meghan anyja, Doria is mentális segítő szakember. Őt nem tudták felhívni? Senkit sem tudtak felhívni? Nem volt térerő? 

Ekkor ütött be a Lilibet-ügy. A közhangulat ekkor már lassan, de biztosan kezdett a sussexiek ellen fordulni. Rengetegen voltak ugyanis, akik nem értették: ha az életemet mentve menekülök el egy elnyomó, rideg, rasszista családból, majd mindezt a tévében világgá is kürtölöm, miért nevezem el a kislányomat ugyanennek a családnak a fejéről? Ráadásul a legbensőségesebb, gyermekkori becenevét használva, amit még az édesapjától kapott, és amelyen a családban SENKI nem szólította tiszteletből, csak a férje és a vele szinte egykorú unokatestvérei?

Az első viharjelzés néhány nappal Lilibet születése után kezdett villogni. A hivatalos, brit közszolgálati adó, a BBC a Buckingham Palota egyik magas rangú, de névtelen tisztviselőjétől a következő, velős mondatot idézte: "A királynőt nem kérdezték meg a névről."

A BBC-nek akkora súlya van, a királyi forrásaik olyan atombiztosak, hogy Harryék is megérezték a közelgő bajt. Ügyvédi irodájuk azonnal rázúdult a csatornára, perrel fenyegette meg őket, ezen kívül hosszú közleményben bizonygatták, hogy a királynőt rögtön a baba születése után Harry felhívta, és "reményét fejezte ki, hogy a babát róla nevezhetik el" (sokan furcsállták a megfogalmazást, és azt is, hogy ezt miért nem tette meg korábban, hiszen kilenc hónapja volt rá). Harry egyértelműen abban reménykedhetett, hogy a királynő mellé áll, és cáfolja a BBC állítását. De nem így történt. Sőt. A BBC később azzal is előállt: "A királynőt nem kérdezték meg, csak informálták."

Harryék úgy elhallgattak, mint az a bizonyos...hmmm...a fűben. A brit médiában terjedni kezdett a hír, hogy a királynőnél a gyermekkori beceneve "elkobzásakor" telt be a pohár. Akkor döntött úgy: szakít a több évtizedes, no comment elvvel, nincs több méltóságteljes csend. Az udvar emberei ezentúl minden "pontatlanságot" hivatalosan korrigálhatnak, ami a királyi család tagjairól a sussexiek háza tájáról megjelenik. A királynő mindent üt, sakk-matt.

Azóta egy hét telt el, és bármi is legyen az igazság, az érezhető, hogy Harryékre eddig soha nem tapasztalt ellen-össztűz zúdul. Nyilvánosságra kerültek a hivatalos okmányok, miszerint a hercegi pár egy héttel Lilibet születése előtt domain-névként bejegyeztette és levédette a "Lilibet" és a "Lilibetdiana" neveket. Ezt pár napra rá, a szóvivőjük útján ők maguk is kénytelenek voltak megerősíteni, hangsúlyozva, hogy ezzel csak "védeni akarták a lányukat". De akkor hogy lehet, hogy a királynő engedélyét a névhasználatra csak egy héttel később, a baba születése után kérték? 

Nem sokra rá a Korona hivatalosan nyilvánosságra hozta a 2020-2021-es év elszámolásait, vagyis azt az adófizetők által is elérhető dokumentumot, amelyben a dolgozó királyi családtagok költéseit listázzák. Eszerint Károly herceg 2020 nyaráig, tehát az elköltözésük után bő fél évig 2,2 millió fonttal, azaz közel 1 milliárd forinttal támogatta Kanadában, majd Kaliforniában élő fiát és családját. Ehhez jön Diana 2,8 milliárdja (forintba átszámolva), és egy egyelőre nem pontosan ismert, de szintén fontmilliókra rúgó összeg, amelyet Erzsébet édesanyja, az anyakirályné hagyott Harryre még 2002-ben.

Károly tehát nem "vágta el anyagilag" a fiát 2020 elején. Sőt, pontosan annyi pénzt adott neki abban az évben a magánvagyonából, mint a másik fiának, Vilmosnak. Harryék "bosszúját" épp az válthatta ki, hogy 2021-ben viszont tényleg elzárta a pénzcsapot.

A Netflix- és Spotify szerződésből, amelyekről tavaly, a megkötésükkör Meghan és Harry közelményeikben azt állították, hogy dollár tíz-, sőt százmilliókat hoznak majd nekik, eddig egyetlen, 35 perces, mérsékelt hallgatottságú, decemberi podcast realizálódott. Most pedig 5 hónapos "szabadságon" vannak mindketten, hogy zavartalanul együtt lehessenek a kisbabájukkal. Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az elmúlt másfél évben a kaliforniai luxuséletüket főként Károly és Diana pénzéből fedezték.

A legkeményebb "atombomba" (ha már így nevezik mindenütt) azonban Vilmos felől jött. Az ő PR főnöke, Jason Knauf juttathatta el (még az Oprah interjú előtt) azt a 2018-as e-mailjét a The Times-nak, amelyben hivatalosan komoly aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan az akkor friss házas Meghan a személyzettel bánt. Knauf akkoriban Meghanék sajtófőnöke volt. A levelet a Palota személyzeti főnökének, Samantha Carruthers-nek, és William személyi titkárának, Simon Case-nek címezte.

"Nagyon aggasztónak találom a szinte naponta hozzám beérkező beszámolókat a hercegné elfogadhatatlan viselkedéséről. Szemtanúk által alátámasztott esetekről tudok. Eddig két személyi asszisztenst üldözött el az állásából, egy harmadiknak pedig komolyan tönkretette az önbecsülését...A beszámolók szerint a hercegné állítólag rendszeresen kipécéz valakit, főleg fiatal nőket." A Palota akkor még diszkréten kezelte a dolgot, ám az Oprah-interjú után hivatalosan is megbíztak egy független ügyvédi irodát, hogy vizsgálják ki az ügyet.

A munkahelyi lelki bántalmazás, angolul "bullying" ugyanis Angliában komoly jogi retorziókat vonhat maga után az elkövetővel szemben. Meghan és Harry azonnal felháborodott közleményben tagadták, hogy a hercegné bármikor, bárkit is bántott volna, és követelték, hogy adják ki nekik a vizsgálat részleteit.

Az ügyvédi iroda ezt nem tette meg, a vizsgálat végéig, az összes tanú, illetve maga Meghan hivatalos meghallgatásáig nem is tehetik. A vizsgálatról a Palota csak annyit árult el, hogy jelenleg is folyik, a többi már nem megerősített szivárogtatás Robert Lacey könyvéből, aki a két fivér harcát írta meg: eszerint Meghan ellen eddig több mint tíz alkalmazott volt hajlandó tanúskodni. A sussexiek emberei kifejezetten "mérgező" hangulatról, rettegésről, "érzelmi kegyetlenségről", rendszeres üvöltözésről számoltak be, mind Meghan, mint Harry részéről, ha valami nem úgy ment, ahogy ők akarták. Mire Vilmos tudomást szerzett az ügyről, még akkor, 2018-ban, az egyébként amerikai Jason Knaufnak már egész dossziéja volt a "Sussex-terrorról". Vilmos telefonon azonnal kérdőre vonta az öccsét. A beszélgetés állítólag dühös kiabálásba torkollt, és Harry lecsapta a telefont. Vilmos ekkor döntött úgy, hogy "kitessékeli" az öccsééket a Kensington Palotából, a királynő pedig a Londontól kb. egy órányira lévő Windsori kastély parkjában, a viszonylag elszigetelt udvarházat, Frogmore-t jelölte ki nekik lakóhelyül. A két fivér azóta gyakorlatilag alig van beszélő viszonyban egymással. 

Ezek azok a többé-kevésbé igazolható tények, amelyek Diana szobrának leleplezése előtt pár nappal Harry és Vilmos, és úgy általában Harryék és a királyi család viszonyáról árulkodnak. Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy ez nem egy családi idill. Károly sokatmondóan távol is marad az eseménytől, Skóciába utazott.

Bár a két fivér édesanyjuk iránti tiszteletből minden bizonnyal kifogástalanul viselkedik majd a szoboravatón (Harry állítólag már megérkezett Angliába, a COVID miatt kötelező karanténban van), Diana legfőbb vágya, úgy tűnik, nem teljesült. A fiai között mélyebb szakadék tátong, mint a Grand Canyon, a közvéleménykutatások szerint a britek túlnyomó része igen rossz véleménnyel van Harryről, és nem tudni, hogy a helyzet mikor lesz jobb. Visszatér-e valaha a bizalom, mindkét oldalról? Az igazságok, féligazságok, és hazugságok hálójába belegabalyodott, egykor elválaszthatatlan királyi sarjak megtalálják-e újra az utat egymáshoz? 

Édesanyjuk, Diana szobra mindenesetre július 1-jétől a Kensington-palota kertjében várja majd, hogy a hercegné fiai egyszer rátaláljanak a békére, amelyre neki, a saját életében nem sikerült. 

(Források: CBS, BBC, The Times, The Telegraph, The Royal Family, Clarence House, dukeandduchessofcambridge, https://archewell.com)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda
Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.


Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?
A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.


Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert
Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.


Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről
A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.


Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: