9,37 milliárd forint jogdíjat kaptak az Artisjustól a dalok, zeneművek szerzői tavaly
A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.
Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszásait felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás –, majd ezek alapján osztja fel a korábban beszedett jogdíjakat a szerzőik között.
A koncertek elmaradásával párhuzamosan az élőzenei jogdíjbevételek 54,1 százalékot zuhantak, míg a vendéglátóhelyek bezárása miatt a háttérgépzenéből származó jogdíjak 26,6 százalékkal estek vissza. Ez a csökkenés pedig majd a 2021-es kifizetéseknél fogja éreztetni hatását.
A pandémiás helyzet rávilágított arra, hogy a szerzői jogdíj a szerző-előadók jövedelmének igen fontos pillére. 2020-ban összesen 15 468 szerző részesült jogdíjból, ennyien tudtak erre a bevételre támaszkodni egy olyan évben, amikor az élőzenei rendezvények elmaradásával az előadóként is aktív zenészek búcsút mondhattak a fellépti díjaknak.
A jogdíjpiramis alján található szerzők vannak a legtöbben (74,3%) – ez természetes, hiszen az új belépők többsége aligha fog rögtön annyi jogdíjat kapni, mint akinek slágerekkel teli életműve van. A piramis aljának szélesdéséhez hozzájárul, hogy a felosztás egyre pontosabb, a technológiai fejlesztések miatt egyre több elhangzást lehet beazonosítani, köztük a ritkán hallható műveket is.
A piramis csúcsán a szerzők mindössze 0,8 százaléka található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után.