KULT
A Rovatból

9 kérdés, amely híres filmek után homályban maradt – és a lehetséges válaszok

Miért nem mászott fel Jack az ajtóra a Titanicban? Hogyan szerezte Joker a sebeit a Sötét lovagban? Most talán kiderül.


Egyes filmesek mindent egyértelműen megmagyaráznak a vásznon, mások a homályosabb kivitelezést kedvelik. A Listverse összegyűjtött néhány filmet, ami kérdéseket hagyott a nézők fejében. Sajnos nem derült ki minden válasz, de talán pont ez az ilyen alkotások lényege.

9. Hogyan szerezte Joker a sebeit?

Joker két lehetséges okot is említ: a Sötét lovagban először arról beszél, hogy az apja bántalmazta, majd azt állítja, hogy pengét vett a szájába, és saját magának okozta a sérüléseket azután, hogy megtámadták a feleségét.

Ezt letudhatnánk annyival, hogy elmebeteg és csak hazudozik, de egy Reddit-topic szerint Joker tudatosan eredezteti ilyen szörnyű emlékekből a sebei születését, hogy ezzel manipulálja az embereket, akikkel így elhiteti, hogy a trauma miatt ment el az esze.

9_warner_bros

Jokernek egyébként teljesen ködös a múltja, nem sok minden derül ki róla. Ellenségei ellen viszont folyton azok emlékeit használja fel – így tud kínokat okozni Batmannek is. Így épül fel az igazi gonosz zseni képe, aki semmilyen titkot nem ad ki magáról, viszont másokét kívülről fújja.

8. Boo szüleit nem zavarta, hogy eltűnt a kislányuk 24 órára?

A Szörny Rt-ben a főszereplő kislány a hálószobájában lévő titkos ajtón keresztül jut el a szörnyek világába, amit új barátjával, Sullyval jár be. Boo többszöri újrapróbálkozás után sem tud visszajutni a való világba, ezért egy időre szörnyföldön ragad.

Egynapi kalandozás után Sully végül visszajuttatja a kislányt a szobájába. Azonban arról nem esik szó, hogy mit szóltak Boo szülei ahhoz, hogy több mint 24 órára eltűnik a lányuk – a kritikusok ezt betudták egy rendezői hibának – egyszerűen nem elég realisztikus a mozi, attól függetlenül, hogy animációs mese, a szülői tényezővel számolnia kellett volna.

Tehát a kérdésre a rövid válasz: Nem.

8_pixar

7. Jason a vízben tűnt el?

A Péntek 13 első részében Jason Voorhees feltételezhetően elsüllyedt a vízben kisgyerekként egy nyári táborban. A nevelők túl későn vették észre, ezért már nem tudtak rajta segíteni.

Anyja állt rajtuk bosszút. Többször is visszajárt gyilkolni a táborba. A második filmben derül ki, hogy Jason igenis él, egy erdőben tengeti a mindennapjait. Nem derül ki, hogyan tért vissza, ha tényleg majdnem megfulladt 1957-ben.

7_warner_bros

Miért a fulladással magyarázták az eltűnését, ha ez sehogy sem bizonyítható? Ha nem is történt ilyesmi, akkor csak elkalandozott az erdőben és valamiért nem tért vissza? Az tűnik a leghihetőbbnek, hogy valóban elsüllyedt, de a képernyőn kívül valahogy sikerült megmenekülnie.

6. Miért nem mászott fel Jack az ajtóra?

Sok rajongó elmélkedik arról, hogy a Titanic hőse miért nem próbálta meg egyáltalán szerelme mellett a saját életét is megmenteni azzal, hogy a vízbe zuhant ajtóra mászva meneküljön meg a fagyos víztől.

Azon kívül, hogy hatásosabbá akarták tenni a filmet az is valószínűsíthető, hogy kettejük súlyát már nem bírta volna el az ajtó, és még ha nem is bukik le nagyon, megsüllyedt volna annyira, hogy az biztos fagyhalált jelentsen mindkettejüknek.

6_paramount_pictures

5. Mi történt a taxissal a Deadpoolban?

Ryan Reynolds karaktere kétségkívül a legnagyobb antihős lett 2016-ban. Nem csak a pimaszkodás és a verekedés az előnyei. Nem érez fájdalmat, ráadásul szerelmi tanácsadásban is brillírozik.

A film talán legviccesebb jelenetei Dopinderrel, a taxissal játszódnak, akit meggyőz arról, hogy ne adja fel a próbálkozást élete szerelménél. Nehéz dolga van, mert a kiszemeltje beleszeretett az ő unokatestvérébe, Bantuba. Később kiderül, hogy emiatt meg akarja ölni a rokonát, akit már be is rakott a csomagtartóba.

5_fox

Deadpool bent felejti a fegyvereit az autóban, majd Dopinder balesetet szenved, így nem tudjuk meg, hogy mi lesz vele és az unokatestvérével. Remélhetőleg a következő részből kiderül.

4. Hogyan esett teherbe Amy Dunne?

Jó néhány megválaszolatlan kérdéssel hagy minket a Holtodiglan című film. Például mi lett Amy fejsérülésével, amikor visszatért, és mire jöhettek rá a rendőrök a biztonsági kamera felvételeiből Desi házában?

A legnagyobb kérdőjel azonban ott van, hogy hogyan lehetett Amy Dunne Nicktől terhes (ha egyáltalán övé a gyerek). Amy azt mondja a filmben, hogy Nick spermamintáját sosem semmisítette meg a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó klinika attól függetlenül, hogy mit mondtak neki. De hogy szerezhette meg a mintát, ha közben a klinika levélben értesítette Nicket arról, hogy megsemmisítették? És hogy talált olyan orvost, aki el tudta rajta végezni a beavatkozást, és hogy volt akkora szerencséje, hogy a kevesebb, mint húsz százalék eséllyel teherbe esett?

4_20th_century_fox

3. Megölt egyáltalán bárkit Patrick Bateman?

Azt tudjuk, hogy Bateman nagy pszichopata. Nappal átlagos üzletember, éjjel pedig őrült. Azt hallja, hogy egy ATM beszél hozzá, a semmiből jelenik meg a fegyvere, autók robbannak fel körülötte.

Megfelelő gyilkosnak tűnik, de pont az előbbiek miatt vélik azt sokan, hogy a gyilkosságok valójában nem történtek meg a filmben, csak Bateman képzeletében.

3_lionsgate_films

2. Meghalt-e John Otway?

Liam Neeson a Fehér pokolban John Otway szerepében farkasokat gyilkol azért, hogy óvja az olajfúró csapatát. Elhagyta a felesége, öngyilkosságra készül. Meghallja egy farkas üvöltését, ami miatt végül meggondolja magát.

Hazaindultak a kollégáival, de lezuhan a gépük, és a túlélők nem tudnak megküzdeni a roncs körüli veszélyekkel, így szépen lassan Otway teljesen magára marad.

A film zárójelenetében is egy farkassal küzd, míg a stáblista utáni jelenetben az látható, hogy a haldokló állat hasán fekszik. Nem lehet tudni, hogy követte-e a farkast a halálba.

2_open_road_films

1. Leesett-e a búgócsiga?

Leondardo DiCaprio tolvajt játszik az Eredetben, aki képes belépni mások elméjébe, hogy elvegye tőlük a gondolataikat és ötleteiket. Ahhoz, hogy az általa alakított Dom Cobb hátrahagyhassa a bűnözést, neki kell belecsempésznie egy gondolatot egy nagy vállalati vezető fejébe.

Cobbnak van egy búgócsigája, amit arra használ, hogy tudja, milyen állapotban van éppen. Ha a csiga leesik, ébren van, ha tovább pörög, még álmodik. A rengeteg álombeli utazás után visszatér a valóságba a gyerekeihez. A film legvégén újra megjelenik a pörgő búgócsiga, de nem derül ki, hogy leesik-e.

1_warner_bros

Forrás: Listverse

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk