75 éves Gálvölgyi János – Videón a 10+1 legviccesebb pillanata
Eredetileg fényképésznek tanult, majd tabukat nem ismerő humoristaként vált halhatatlanná, miközben színpadon, filmen, tévében és rádióban egyaránt maradandót alkotott.
Gálvölgyi János munkásságát 1980-ban Jászai Mari-díjjal, 2000-ben Karinthy-gyűrűvel, 2005-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el, majd 2006-ban örökös tag lett a Halhatatlanok Társulatában.
Minden idők egyik legkacagtatóbb bohózatában Körmendi Jánossal próbálnak zöldágra vergődni a szemvizsgálaton:
Valószínűleg sokak véleményét fejezte ki a meteorológusokról ebben a rövid paródiában:
A mulatós zenét és a 90-es évek nótaműsorait sem kímélte:
Felesége Gálvölgyi Judit műfordító. 1971 óta tartó házasságukból két lányuk született, Eszter és Dóra.
Gálvölgyi János nemrég az RTL-nek úgy fogalmazott, ha az 55 éves pályafutása alatt adott legalább öt embernek hárompercnyi örömet és felhőtlen nevetést, akkor nem volt hiábavaló a tevékenysége, és nem csinálta olyan rosszul a dolgát.
Néha egyetlen mondata elég volt, hogy komoly társadalmi kritikát fogalmazzon meg:
Gálvölgyi János legutóbb súlyos rosszulléte miatt került be a hírekbe, ám a legutóbbi információk szerint már hazaengedték a kórházból, ugyanakkor hosszas felépülés vár rá.
Május 26-án töltötte be 75. életévét Gálvölgyi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Karinthy-gyűrűs humorista, szinkronszínész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki nem véletlenül korunk egyik legnépszerűbb színésze.
Számtalan emlékezetes paródia fűződik a nevéhez, az alábbiakban felelevenítünk ezek közöl néhányat – szigorúan a teljesség igénye nélkül, szubjektív válogatásban.
Gálvölgyi János Budapesten született 1948. május 26-án. Fényképésznek tanult, és dolgozott is a szakmában, majd 1968-ban parodistaként feltűnt a Ki mit tud? című tehetségkutató műsorban. A később már életében legendává vált nagy nevettetőt 10+1 paródiájával köszöntjük 75. születésnapja alkalmából, és ezek közül az első nem is lehetne más, mint az 1968-as debütálása humoristaként:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, mi jön az M1-en a hírek helyett: imádni fogják a magyarok
Az M1 csatorna a hírműsorok helyett tematikus hétvégékkel és népszerű retro sorozatokkal folytatja a működését. Az első hétvégén Enyedi Ildikó és Mészáros Márta filmjei, hétköznapokon pedig az Angyalbőrben és a Kisváros is képernyőre kerül.
Klasszikus magyar filmekkel, tematikus hétvégékkel és generációk kedvenc sorozataival újítja meg műsorstruktúráját szombattól az M1 csatorna – közölte az MTI. Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája csütörtökön tájékoztatott arról, hogy
az első tematikus hétvégén kiemelkedő női alkotók munkássága kerül a középpontba.
Szombaton Enyedi Ildikó két filmjét, a Cannes-ban Arany Kamera díjjal elismert Az én XX. századom, valamint a Simon mágus című alkotásokat vetítik. Vasárnap Mészáros Márta életműve előtt tiszteleg a csatorna a Holdudvar és az Aurora Borealis című filmekkel.
A következő hétvégéken Tímár Péter vígjátékai (Moziklip, Csapd le csacsi!, Egészséges erotika) és Szabó István Oscar-díjas rendező munkái (Apa – Egy hit naplója, Redl ezredes) kerülnek műsorra.
Augusztus első hétvégéjén Oscar-díjas és -jelölt magyar filmekből, majd Jókai Mór műveinek adaptációiból láthatnak válogatást a nézők.
Később Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva előtt tisztelegnek olyan klasszikusokkal, mint a Szindbád vagy a Hideg napok. Hétköznap esténként visszatér a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., a Kisváros és a Patika is, péntek esténként pedig Zorán, az Omega, a Hungária és az Illés koncertfelvételeit sugározzák.
Múlt kedden, nem sokkal délután négy óra előtt elsötétült az M1 képernyője. Az adás helyén egy felirat jelent meg, amelyben a közmédia a korábbi évek működéséért kért elnézést. „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” – állt az üzenetben. Az adás szimbolikusan 19 óra 56 perckor, Bacsó Péter A tanú című filmjével indult újra, a nézettségi adatok szerint a leállás alatt szinte senki, a film alatt viszont már jóval többen követték a csatornát.
Klasszikus magyar filmekkel, tematikus hétvégékkel és generációk kedvenc sorozataival újítja meg műsorstruktúráját szombattól az M1 csatorna – közölte az MTI. Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája csütörtökön tájékoztatott arról, hogy
az első tematikus hétvégén kiemelkedő női alkotók munkássága kerül a középpontba.
Szombaton Enyedi Ildikó két filmjét, a Cannes-ban Arany Kamera díjjal elismert Az én XX. századom, valamint a Simon mágus című alkotásokat vetítik. Vasárnap Mészáros Márta életműve előtt tiszteleg a csatorna a Holdudvar és az Aurora Borealis című filmekkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gerendai Károly: Az orosz titkosszolgálattól félve mondta le a Szigetet a Gogol Bordello
Az üzletember egy interjúban beszélt arról, hogy a Gogol Bordello énekese biztonsági okokból nem vállalta a fellépést. A Sziget tulajdonosa szerint a System of a Down is egy politikai ügy, az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt bojkottálja a fesztivált.
„Attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat” – ezzel az indokkal mondta le a Sziget-fellépését a Gogol Bordello. Gerendai Károly, a fesztivál tulajdonosa a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy az Orbán-kormány külföldi híre miatt többször is rossz tárgyalási pozícióba kerültek. A tulajdonos szerint a zenekarral azért nem tudtak megegyezni, mert az énekesük, Eugene Hütz Oroszországban is állampolgár.
Gerendai a lapnak azt mondta: „Ez év elején még azért nem tudtunk megegyezni a Gogol Bordellóval, mert az énekesük orosz állampolgár is, és olyan kijelentéseket tett Putyinról, hogy attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat.”
Az interjúból kiderült az is, hogy nem ez az egyetlen eset, amikor a magyarországi politikai helyzet aggodalmat keltett a fellépőkben. Egy melegjogi aktivistaként is ismert előadó például arról érdeklődött a szervezőknél, lehet-e bármi baja, ha Magyarországra jön. Gerendai egy régóta terjedő pletykát is megerősített:
a System of a Down nevű, örmény hátterű zenekar azért nem lépett fel soha a Szigeten, mert Magyarország 2012-ben kegyelmet adott az azeri baltás gyilkosnak.
A tulajdonos az idei jegyeladásokról elmondta, hogy belföldön jól fogynak a belépők, de meglepő módon a diákoknak szánt félárú bérletek iránt a vártnál jóval kisebb az érdeklődés. A fesztivál nemzetközi booking menedzsere, Csiszár Virág eközben arról beszélt, hogy a Sziget vonzereje továbbra is erős a nemzetközi piacon.
„Többször előfordult már, hogy előadók lekötöttek máshova fellépést a Sziget idejére, majd miután odatelefonáltunk, hogy jöhetnének hozzánk is, lemondták a másikat” – mondta.
Azt is elárulta, hogy tavaly Charli XCX az esküvője miatt nem akart nyári fesztiválkoncerteket adni, de a Sziget három másik fesztivállal közösen olyan ajánlatot tett neki, amit már elfogadott, és inkább elhalasztotta az esküvőjét.
„Attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat” – ezzel az indokkal mondta le a Sziget-fellépését a Gogol Bordello. Gerendai Károly, a fesztivál tulajdonosa a Magyar Narancsnak adott interjújában beszélt arról, hogy az Orbán-kormány külföldi híre miatt többször is rossz tárgyalási pozícióba kerültek. A tulajdonos szerint a zenekarral azért nem tudtak megegyezni, mert az énekesük, Eugene Hütz Oroszországban is állampolgár.
Gerendai a lapnak azt mondta: „Ez év elején még azért nem tudtunk megegyezni a Gogol Bordellóval, mert az énekesük orosz állampolgár is, és olyan kijelentéseket tett Putyinról, hogy attól tartott, a putyinista Magyarországról elviheti az orosz titkosszolgálat.”
Az interjúból kiderült az is, hogy nem ez az egyetlen eset, amikor a magyarországi politikai helyzet aggodalmat keltett a fellépőkben. Egy melegjogi aktivistaként is ismert előadó például arról érdeklődött a szervezőknél, lehet-e bármi baja, ha Magyarországra jön. Gerendai egy régóta terjedő pletykát is megerősített:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bátonyi Péter: A magyar társadalom 16 éven keresztül azt fizette, hogy Orbán újra átélhesse gyerekkori álmait
Bátonyi Péter művészettörténész egy interjúban beszélt Lázár Jánosról, akit a Fideszen belüli hatalmi viszonyok és személyes ambíciók mozgattak. A volt kormányfőtanácsos szerint Lázár az arisztokratikus allűrjeivel próbálta megkülönböztetni magát a párton belüli riválisaitól.
A 24.hu-nak adott interjúban Bátonyi Péter művészettörténész, egykori kormányfőtanácsos arról beszélt, hogy a Fidesz-kormányzás alatt olyan uralkodói allűrök jelentek meg, amilyenek a Kádár-korszakban elképzelhetetlenek lettek volna.
A szakember volt az, aki dokumentálta és nyilvánosságra hozta három kiemelt műemlék épület bontási engedélyének törvénytelenségeit,
majd négy feljelentést is tett, melyek Gulyás Gergelyt, Lázár Jánost és Orbán Viktort is érintik.
Az interjúban Lázár János művészi ízlését elemezve Bátonyi Péter kifejtette, hogy a volt miniszter otthonában található Batthyány Gyula-, Hatvany Ferenc- és László Fülöp-festmények egyértelműen a nemesi, arisztokratikus világ iránti vonzódásáról árulkodnak.
„Ebből látszik, hogy Lázár nemcsak művészi ízlésvilágban vonzódik ehhez a korhoz, de tetszenek is neki a nemesi allűrök. Minden bejön neki, ami az uralkodói világhoz kötődik”
– fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója nemrég arról beszélt, hogy Lázár és más fideszes vezetők rendszeresen vittek el műtárgyakat a múzeumból, Bátonyi szkeptikusan nyilatkozott. Szerinte Cselovszki a Fidesz kipróbált kádere, aki most megpróbálja áldozatnak beállítani magát.
„Ha Bayer Zsolté a Fidesz ötödik számú párttagkönyve, akkor övé a hatodik. És most épp áldozatnak akarja magát beállítani” – mondta.
Bátonyi szerint a jelenség, hogy politikusok és feleségeik múzeumi tárgyakat „szemezgetnek” irodáikba vagy rezidenciáikra, a felkapaszkodottság tipikus jele. „Ilyen még a Kádár-korszakban is elképzelhetetlen lett volna: hogy Bányász Rezső felesége elkezdjen így szemezgetni. Hihetetlen uralkodói allűrök ezek, a felkapaszkodottság tipikus jele” – jelentette ki.
A volt kormányfőtanácsos szerint a politikusok viselkedése mögött az áll, hogy bár a magas kultúra imponál nekik, nincs valódi szellemi hozzáférésük.
„Vannak emberek, akiknek ugyan imponál a magas kultúra, de nincs szellemi hozzáférésük. Ez a klasszikus újgazdag, felkapaszkodott, kimosakodott, családi háttér nélküli embertípusra jellemző”
– állítja, hozzátéve, hogy ezek a vezetők az életüket nem a művelődésre, hanem a pénzszerzésre és a hatalomkoncentrációra szánták.
Bátonyi egy történelmi példával, Mátyás király Napóleon által elvitt halotti pajzsának esetével illusztrálta a helyzetet, amikor Lajos Fülöp francia király sem adta vissza a tárgyat, mondván, az a francia nemzet tulajdona. Ezzel szemben szerinte
Orbán Viktor bűncselekményt követett el, amikor a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből egy másfél milliárd forint értékű reneszánsz páncélt ajándékozott a lengyeleknek.
A Lázár János nevével fémjelzett kastélyprogramról Bátonyi azt mondta, az már a kezdetektől a magánosításról szólt. Állítása szerint Lázár már 2014 és 2018 között azon dolgozott, hogyan lehetne elpasszolni az épületeket, sőt,
az ingóságokat is elkezdte „kiszórni” a vele jó viszonyban lévő nemesi családoknak egy erre létrehozott jogszabályi keretrendszer segítségével.
A folyamatot 2018-ban Gulyás Gergely leállította, de Lázár 2022-es visszatérése után újraindította. A privatizációs kísérlet szerinte teljes kudarcba fulladt, mivel a nagy cégeknek, mint a Mol vagy a Richter, sem kellettek a kastélyok.
Bátonyi Péter szerint Lázárnak megvolt a saját magáról alkotott képe, amiben ő a Fidesz értelmiségi figurája.
„Azt hitte, hogy vakok között ő mind a két szemével élesen lát. Hogy a félművelt vagy teljesen műveletlen Szijjártó és Rogán-szerű figurákhoz képest ő valaki” – mondta.
Ezt támasztja alá szerinte az az eset is, amikor Lázár egy pápai kastélyavató beszédben az Esterházyakról áradozott, és „csak a vak nem látta, hogy magát képzeli a helyükbe”.
A rendszer működését jellemezve beszélt Matolcsy Györgyről is, aki szerinte nem arisztokratikus allűröktől, hanem látnoki tévképzetektől szenvedett: „Matolcsynak nem műveltségi tévképzetei és arisztokratikus allűrjei voltak, hanem látnoknak gondolta magát, aki kézrátétellel tudja irányítani a monetáris politikát.”
Az MNB-székház 100 milliárd forintos felújítását értelmetlennek és kártékonynak nevezte. „Ebből a pénzből a teljes állami tulajdonú kastélyállományt gatyába lehetett volna rázni” – tette hozzá.
A volt tanácsadó szerint az Orbán-rendszer egy megújított kádári alkun alapult. „Orbán rájött, hogy ez egy jó modell, ezért megújította” – mondta, idézve a lényeget:
„ti ott lenn csinálhatjátok a kis stiklijeiteket, ezért nem vitatjátok azt, amit mi fent csinálunk”.
A rendszer bukásának egyik fő okát a gazdasági recesszióban látja, ami megtörte ezt az alkut. „A kádári alku ugyanis csak addig működik, amíg valaki elő nem áll egy jobb ajánlattal” – vélekedett.
Orbán Viktor személyes motivációiról szólva úgy fogalmazott:
„A magyar társadalom arra kárhoztatott 16 éven keresztül, hogy Orbán Viktor újraélje gyerekkori álmait és emlékeit, a cechet pedig velünk fizettették ki”.
Ennek szimbóluma Hatvanpuszta, amit szerinte Orbán a saját szellemi színvonalának megfelelően újíttatott fel. A NER működését az akarnokság, a műveletlenség, a korlátlan hatalom és a felszínesség jellemezte – állítja.
A társadalom felelősségét firtatva azt mondta, a „sógor-koma gondolkodás” miatt nézték el a vezetők gazdagodását. A jogállamiság helyreállításával kapcsolatban szkeptikus, szerinte a 16 év alatt elkövetett bűncselekmények feldolgozásába a hatóságok „bele is rokkannának”. Saját feljelentései ügyében elmondta, a rendőrség egy évig semmit nem csinált, majd egy elutasító határozatot küldött, amit megtámadott, és az ügyészség végül elrendelte a nyomozást.
Bátonyi Péter, akit a Partizán riportjában elhangzottak után ki is rúgtak a minisztériumból (amire a kormányfő ezt cáfolta), részt vett az új kormány műemlékvédelmi programjának kialakításában, és a kulturális tárcánál kapna pozíciót. Ezt azonban hátráltatja, hogy három évre eltiltották a hivatalviseléstől, ami egy jelenleg is folyó munkaügyi per lezárultával oldódhat meg. Visszatekintve nem bánta meg, hogy a nyilvánossághoz fordult.
„Nem az viselt meg, ami történt, hanem az fog megviselni, ha hiába tettem. Ha nem lesz számonkérés, ha nem áll fel a műemlékvédelem, és megbicsaklik a folyamat”
A 24.hu-nak adott interjúban Bátonyi Péter művészettörténész, egykori kormányfőtanácsos arról beszélt, hogy a Fidesz-kormányzás alatt olyan uralkodói allűrök jelentek meg, amilyenek a Kádár-korszakban elképzelhetetlenek lettek volna.
A szakember volt az, aki dokumentálta és nyilvánosságra hozta három kiemelt műemlék épület bontási engedélyének törvénytelenségeit,
majd négy feljelentést is tett, melyek Gulyás Gergelyt, Lázár Jánost és Orbán Viktort is érintik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezt nem láttam jönni: 50 év után újraélesztették a legendás családi westernt, és ez most tényleg megérte!
A legtöbb nézőnek a hetvenes évek kultikus sorozata ugrik be a cím hallatán: A farm, ahol élünk. Az új feldolgozás azonban sokkal közelebb áll az eredeti könyvekhez, mint arra számítottam. Új helyszínek, új konfliktusok és egy egészen más hangulat várja a régi rajongókat. Pont ettől lett ennyire érdekes a reboot.
Kevés olyan televíziós klasszikus létezik, amelynek neve ennyire összeforrt volna egyetlen adaptációval, mint A farm, ahol élünk. Ha valaki meghallja a címet, szinte biztosan nem Laura Ingalls Wilder 1932-ben megjelent regényei jutnak eszébe, hanem a hetvenes évek legendás amerikai szappanoperája, amely generációk számára jelentette a családi televízózás egyik meghatározó élményét. Amerikában a hetvenes évektől, Magyarországon a 90-es évek végétől.
Én sem vagyok kivétel. Gyerekként még az RTL Klubon találkoztam vele, valahol a hétköznap délutáni műsorsávban a Dragon Ball Z után ment a sorozat.
Nem gondoltam egy maradandó darabnak, de valahogy mindig egyszerűen ott ragadtam a képernyő előtt. Utólag visszanézve vicces belegondolni, hogy ez volt az én első „cowboyos/indiános” sorozatom, még úgy is, hogy őslakosok szinte alig szerepeltek benne. Éppen ezért lepett meg ennyire a Netflix új feldolgozása.
Első pillantásra könnyű lenne azt hinni, hogy ismét ugyanazt a történetet kapjuk modernebb képi világgal és fiatalabb szereplőkkel. Valójában azonban a reboot sokkal közelebb áll Laura Ingalls Wilder eredeti könyveihez, mint a klasszikus televíziós sorozat. Ez már a történet elején világossá válik.
Ahelyett, hogy rögtön a jól ismert minnesotai Wallnut Grove-i farmra érkeznénk, az Ingalls család első körben Kansas felé veszi az irányt.
A történet egyik legfontosabb helyszíne Independence városkája, ahol Charles, Caroline és két lányuk új életet szeretnének kezdeni a hideg Wisconsin után. Ám hamar kiderül, az álom nagyon ingatag lábakon áll.
A telepesek ugyanis olyan földre érkeznek, amely hivatalosan még mindig az Osage törzshöz tartozik. A vasúttársaság nem rendezte a terület tulajdonjogát, ezért a telepesek valójában politikai nyomásgyakorlásként vannak jelen az őslakosokkal szemben. Ez a konfliktus végig meghatározza az első évad eseményeit, és meglepően komoly történelmi hátteret ad egy alapvetően családi sorozatnak. Ezeket a történetszálakat egyébként a 70-es években teljesen kihagytak a feldolgozásból.
A készítők szerencsére nem próbálnak egyszerű válaszokat adni egy ilyen összetett helyzetre.
Charles Ingalls (a szintén netflixes, amúgy kimondottan szórakoztató Alkalmi randevúból ismerős Luke Bracey) igyekszik megóvni családját a valóságtól, miközben ő maga is egyre mélyebbre kerül egy olyan konfliktusban, amelyet már nem lehet pusztán kemény munkával megoldani. Itt komoly döntéseket kell meghozni: vagy az őslakosok járják meg egy földvásárlással és kilakoltatják őket őseik földjéről, vagy főszereplőink járnak rosszul, mert felépítettek egy egzisztenciát a semmiből és menniük kell.
Mindez azonban nem változtatja meg a sorozat alapvető hangulatát. A farm, ahol élünk továbbra is elsősorban egy családi történet marad. Kedves, nyugodt, helyenként nosztalgikus, és szinte minden jelenetből árad az a melegség, amely miatt annak idején az eredeti változatot is annyian szerették. A reboot egyik legnagyobb erőssége egyértelműen a szereplőgárda.
Különösen a két fiatal főszereplő emelkedik ki.
A Laurát alakító Alice Halsey remek választásnak bizonyul. Egyszerre kíváncsi, makacs és szerethető, pontosan olyan, amilyennek ezt a karaktert elképzeljük. A Mary (Skywalker Hughes) szintén kiváló munkát végez, a testvérpár között pedig természetes kémia működik. A történet érzelmi magját egyértelműen ők ketten adják. A szinkront egyébként senkinek nem ajánlom, nagyon sokat énekelnek a sorozatban és az eredeti énekek egyértelműen sokkal jobbak.
Persze a felnőttekre sem lehet panasz. Luke Bracey és Crosby Fitzgerald hitelesen alakítják Charles és Caroline Ingallst. Nem próbálják lemásolni a régi sorozat ikonikus figuráit, inkább saját értelmezést adnak a karaktereknek, ami jól áll ennek az új feldolgozásnak. Ami igazán meglepett, az az atmoszférája.
A vadnyugat ritkán tűnik ennyire barátságosnak és otthonosnak.
A tájak gyönyörűek, a díszletek hitelesek, a jelmezek szépek, és az egész produkción érződik, hogy a készítők szerették volna megidézni a klasszikus westernfilmek világát anélkül, hogy elveszítenék a történet családias hangulatát.
Persze nem ez lesz az a sorozat, amely mély filozófiai kérdéseket boncolgat vagy folyamatosan sokkoló fordulatokkal bombázza a nézőt. Sőt.
A farm, ahol élünk kifejezetten lassú tempót diktál és kiszámítható szappanopera. Inkább apró emberi történetekből, hétköznapi konfliktusokból és szerethető karakterekből építkezik. Ebben rejlik az ereje is. Egy olyan streamingpiacon, ahol minden produkció világmegváltó akar lenni, meglepően jól esik egy sorozat, amely egyszerűen csak jól akarja éreztetni magát a nézővel.
Talán emiatt működik ennyire jól a reboot is.
Rebecca Sonnenshine készítő nem akarja felülírni az eredeti sorozat örökségét, de nem is másolja szolgai módon. Inkább visszanyúl a könyvekhez, közben pedig modernebb szemlélettel dolgozza fel azokat a történelmi kérdéseket, amelyekről ötven évvel ezelőtt még jóval kevesebb szó esett. Ennek ellenére nem válik didaktikussá vagy túl komorrá. Megmarad annak, ami mindig is volt: egy kedves, emberközeli családi westernnek.
Lehet, hogy nincs benne óriási dráma vagy korszakalkotó történetvezetés. Néha valóban inkább hangulatból él, mint eseményekből. De ez egyáltalán nem baj. Vannak napok, amikor pontosan egy ilyen sorozatra vágyik az ember. A Netflix új A farm, ahol élünk feldolgozása számomra az év egyik legkellemesebb meglepetése lett.
Nemcsak azoknak tartogat újdonságokat, akik kívülről fújják a klasszikus sorozatot, hanem azoknak is remek szórakozás, akik most találkoznak először Laura Ingalls Wilder világával.
Ha egy nyugodt, szerethető, gyönyörűen fényképezett családi történetet keresel, amely egy kellemes westernhangulattal fűszerezi a mindennapokat, ennél jobb választást jelenleg nehéz találni a Netflix kínálatában.
Kevés olyan televíziós klasszikus létezik, amelynek neve ennyire összeforrt volna egyetlen adaptációval, mint A farm, ahol élünk. Ha valaki meghallja a címet, szinte biztosan nem Laura Ingalls Wilder 1932-ben megjelent regényei jutnak eszébe, hanem a hetvenes évek legendás amerikai szappanoperája, amely generációk számára jelentette a családi televízózás egyik meghatározó élményét. Amerikában a hetvenes évektől, Magyarországon a 90-es évek végétől.
Én sem vagyok kivétel. Gyerekként még az RTL Klubon találkoztam vele, valahol a hétköznap délutáni műsorsávban a Dragon Ball Z után ment a sorozat.
Nem gondoltam egy maradandó darabnak, de valahogy mindig egyszerűen ott ragadtam a képernyő előtt. Utólag visszanézve vicces belegondolni, hogy ez volt az én első „cowboyos/indiános” sorozatom, még úgy is, hogy őslakosok szinte alig szerepeltek benne. Éppen ezért lepett meg ennyire a Netflix új feldolgozása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
