KULT
A Rovatból

7 gyönyörű március 15-i idézet az 1848-as forradalomról

Idézetek, március 15-i versek a kor jeles alakjaitól. Ezt gondolták, ezt írták hazánk nagyjai a szabadságról, a forradalomról és történelmünkről.


Március 15-e a magyar történelem egyik legfontosabb eseménye. Nem csupán az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanását jelöli, hanem a magyar polgári fejlődés és a nemzeti önrendelkezés jelképe is. Emellett hitet tesz a reformkor vívmányai mellett.

Ezen a napon a márciusi ifjak és követőik a sajtószabadságért küzdöttek. Elfoglalták a Landerer nyomdát, és közzétették a 12 pontot, amelyben követelték a nemzeti függetlenséget és a polgári szabadságjogokat.

Amikor erre emlékezünk, az ünneplés elképzelhetetlen a márciusi ifjak gondolatai és hitvallása nélkül.

Ebben a cikkben 7 ikonikus március 15-i idézetet és versrészletet gyűjtöttünk össze nektek a forradalom és szabadságharc olyan fontos alakjaitól, mint Petőfi Sándor, Arany János, Kossuth Lajos, Vasvári Pál és Jókai Mór. Szavaik a mai napig inspirálóan hatnak.

Petőfi Sándor, aki az események fősodrában volt, Vasvári Pál, aki csatában esett el, Bozzai Pál költő, aki néhány évvel a szabadságharc leverése után hunyt el súlyos betegségben. Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Arany János és Kossuth Lajos is megfogalmazta, mit jelentettek nekik az 1848-89-es események. Nem csoda, hogy szavaik mára a legszebb március 15-i idézetek közé tartoznak.

Ugyanakkor a buzdító idézetek mellé március 15-i versek is bekerültek.

1. A március 15-i idézetek egyik kiemelkedő példája: Bozzai Pál a szabadságról

Az ifjú Bozzai a jogi diploma megszerzése után rövid ideig ügyvédként dogozott. Pestre költözött és hamarosan megismerkedett a fiatal költőkkel, írókkal. A szabadságharc idején önként vonult be katonának. Mivel megadta magát, katona maradt, ám egyre romló egészségi állapota miatt rövidesen, mindössze 23 évesen meghalt.

"A ti életeteknek a szabadság olyan, mint a halnak a víz, madárnak a levegő, vadnak a rengeteg. Legyetek inkább halni készek véle, mint élni nélküle. Midőn mindeneteket föláldozátok érte és a szabadságot megnyerétek, nem vesztétek semmit, hanem nyertetek mindent."

2. A március 15-i versek közül nem hiányozhatnak Petőfi Sándor alábbi sorai:

"Magyar történet múzsája,

Vésőd soká nyúgodott.

Vedd föl azt s örök tábládra

Vésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink,

Míg egy század elhaladt,

Nem tevének annyit, mint mink

Huszonnégy óra alatt.

Csattogjatok, csattogjatok,

Gondolatink szárnyai,

Nem vagytok már többé rabok,

Szét szabad már szállani."

Március 15 versek nélkül? Még mit nem!

3. Vasvári Pál a szabadságharcról

Eredetileg Fejér néven született 1826-ban, később vette fel a Vasvári nevet. 1943-ban iratkozott be a pesti egyetemre, ahol történelmet hallgatott, 1847-ben pedig Teleki Blanka nevelőintézetében lett tanár. 1848-ban részt vett a 12 pont megírásában. Rövid élete Erdélyben, szabadcsapatok toborzása közben ért véget.

"Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté..."

4. Idézet Vörösmarty Mihály Harci dal című költeményéből

"Azért, hogy a szabadság

Vérben füröszti zászlaját,

Azért, hogy szent nevére

Hálátlan és gaz vész kiállt,

Ne lássam, oh dicső hon!

Halaványan arcodat.

Vagy drágán megfizessék

E halaványságodat.

A síkra magyarok!

Fegyvert ragadjatok.

Hazánkat újra meg kell váltani.

Borítsák szerteszét

A pártütőknek véres csontjai."

március 15 idézet nélkül nem volna ugyanaz a nemzeti ünnep

5. Jókai Mór a bátorságról A kőszívű ember fiai című regényében

"Óh, a bátrak, az erős idegű emberek nem tudják megítélni, mily óriási heroizmus kell ahhoz, mikor egy ideggyönge ember elszánja magát, hogy odamenjen a veszély közé, mit az erősek kinevetnek, föl sem vesznek, de melynek jelenlététől a beteg kedély pokolbeli kínokat szenved! Nem a bátraké - a félénkeké a pálma, kik rettegnek, reszketnek a golyófütyüléstől, de azért mégis nekimennek - becsületért, - szerelemért, - hazáért, - asszonyért!"

6. Arany János szavai - egy örökbecsű március 15-i idézet:

"A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskü szavait."

7. Kossuth Lajos 1848-ról

"Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet."

1848 március 15-ei idézet Kossuth Lajostól

Petőfi, Jókai, Kossuth és a többi március 15-i forradalmár szavai örökre beíródnak a magyar nemzet emlékezetébe. Ha szeretnél még többet megtudni az 1848–49-es eseményekről, olvasd újra a Nemzeti dal teljes szövegét, és keress a Magyar Elektronikus Könyvtárban további forrásokat!

Jó olvasást és emlékezést március 15-re!

Ha tetszenek ezek a gondolatok, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Babják Annamária, A mi kis falunk piacfelügyelője
A Mintaapák és a Doktor Balaton sorozatokból is ismert Babják Annamária hosszan tartó betegség után hunyt el. A Dunakeszi Poszt szerint a színésznő személyisége és tehetsége mindenkit elbűvölt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 22.



Hosszan tartó betegség után, 69 éves korában elhunyt Babják Annamária színésznő, akit az ország többek között A mi kis falunk piacfelügyelőjeként ismert meg, de feltűnt a Mintaapák, az Oltári csajok és a Doktor Balaton című sorozatokban is. Halálhírét a dunakeszi VOKE József Attila Művelődési Központ tette közzé. A hírről elsőként a Dunakeszi Poszt számolt be szerdán, vette észre a Blikk.

Babják Annamária 1956. július 9-én született Budapesten, pályáját a Magyar Rádió Gyerekkórusában alapozta meg. Színész I. diplomáját a Holdvilág Kamaraszínház egyik előadásán szerezte, a társulatnak 1998-tól volt a tagja. Korábban játszott a Ruttkai Éva Színházban is, 2007-től pedig a dunakeszi Uray György Pinceszínház tagja, majd vezetője lett. A kétezres években Dunakeszi kulturális életének meghatározó alakjává vált, 2001-ben a VOKE József Attila Művelődési Központban indította el a Babják Színjátszó Stúdiót.

A dunakeszi művelődési központ, ahol a színésznő évtizedekig dolgozott, így búcsúzott tőle:

„Az elmúlt huszonöt esztendőben számos program, kiállításmegnyitó és közös élmény kötötte őt a művelődési központhoz és annak munkatársaihoz. Személyiségét, kisugárzását a kollektíva nagyon kedvelte, a munkáját tisztelte. Az elmúlt két évben heti szinten szembesültünk a küzdelemmel, amelyet a betegségével vívott. Bíztunk, reménykedtünk, és most nagyon nehéz elfogadni a halálhírt.”

A Dunakeszi Poszt is megemlékezett a művészről, felidézve egy nemrég készült közös munkát: „Nehezen találjuk a szavakat, hiszen nemrég még együtt készültünk az adventi meseolvasásra, ahol Babi mosolyogva sztorizgatott a felvételek között. Örömmel számoltunk be az új rendezéseiről, az odaadó tehetséggondozó munkájáról. Mindig szívesen dolgoztunk vele, a személyisége, tehetsége mindenkit elbűvölt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Soha nem történt még ilyen az Oscar 98 éves történetében – egy vámpírfilm írta át a szabályokat Hollywoodban
A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia bejelentette, hogy a Bűnösök című alkotás 16 kategóriában esélyes. Ezzel megdőlt a Minden Éváról és a Titanic 14 jelöléses rekordja is.


A rekordok azért vannak, hogy megdőljenek, de arra kevesen számítottak, hogy Hollywood legrangosabb díjának közel százéves történetében éppen egy vámpír-blues eposz írja újra a szabályokat.

Ryan Coogler filmje, a Bűnösök (Sinners) letarolta a jelölőlistát: történelmi csúcsot jelentő 16 kategóriában esélyes az Oscar-díjra, maga mögé utasítva olyan legendákat, mint a 14-14 jelölést begyűjtő Minden Éváról, a Titanic vagy a Kaliforniai álom.

A fő kihívója Paul Thomas Anderson akció-szatírája, az Egyik csata a másik után, amely 13 jelöléssel indul a márciusi gálán.

A Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia január 22-én, csütörtökön hozta nyilvánosságra a 98. Oscar-gála hivatalos jelöltjeit,

kijelölve a versenypályát a március 15-i díjátadóig.

Az esemény házigazdája ismét Conan O’Brien lesz, a gála pedig egy fontos újítást is hoz: idén először osztanak díjat a legjobb szereplőválogatás (Casting) kategóriájában.

Az Akadémia hivatalos közleménye szerint a tagok emellett már csak azokban a kategóriákban szavazhatnak, amelyek jelöltjeit ténylegesen meg is nézték.

A rekorddöntő Bűnösök az 1930-as évek Mississippijébe kalauzol, ahol a faji feszültségek, a blues-legendárium és a természetfölötti horror keveredik Michael B. Jordan kettős főszereplésével.

Paul Thomas Anderson filmje, az Egyik csata a másik után ezzel szemben egy adrenalintól fűtött, Thomas Pynchon szellemét idéző szatíra, amelyben Leonardo DiCaprio egy volt forradalmárként menekül a lányával a Sean Penn alakította korrupt katonatiszt elől.

A mezőnyben ott van Chloé Zhao bensőséges drámája, a Hamnet is, amely Shakespeare és felesége, Agnes Hathaway gyászát dolgozza fel Jessie Buckley és Paul Mescal érzékeny alakításával.

Guillermo del Toro a Frankenstein gótikus, mégis empatikus újraértelmezésével jelentkezett, amelyben Oscar Isaac és a teremtményt játszó Jacob Elordi párosa áll a középpontban.

A jelöltek között van Yorgos Lanthimos fekete komédiája, a Bugonia, amely Emma Stone és Jesse Plemons főszereplésével feszegeti a paranoia és a valóság határait.

Szintén a díjért versenyez Joseph Kosinski F1 című filmje, amely a száguldás szerelmeseit célozza meg a visszatérő veterán Brad Pitt és a tehetséges újonc Damson Idris kapcsolatán keresztül, valódi futamokon forgatott jelenetekkel.

A listán szerepel Josh Safdie Marty Supreme című sportkomédiája is, amely az 1950-es évek Amerikájába visz vissza Timothée Chalamet főszereplésével, és a brazil Kleber Mendonça Filho politikai thrillere, A titkosügynök, amely a hetvenes évek katonai diktatúrájának állít emléket.

A mezőnyt Joachim Trier családdrámája, a Sentimental Value és Denis Johnson novellájának lírai adaptációja, a Train Dreams teszi teljessé.

A bejelentés után az alkotók érzelmesen reagáltak.

„Anyukámat hívtam fel először” – mondta Michael B. Jordan a People magazinnak, miután megtudta, hogy a Bűnösök főszerepéért jelölték.

A film rendezője, Ryan Coogler elárulta, a történet mélyen személyes számára. „Ezt a forgatókönyvet a nagybátyámnak írtam, aki 11 éve hunyt el” – közölte a rendező a The Washington Post szerint.

Jessie Buckley, a Hamnet főszereplője a partneri összhang fontosságát emelte ki.

„Életre szóló partnerre találtam benne” – nyilatkozta Paul Mescalról, akivel a filmvásznon Shakespeare és felesége szerelmét keltették életre.

Az F1 eddigi globális bevétele megközelíti a 630 millió dollárt (körülbelül 209 milliárd forintot),

míg a Bűnösök 368 millió dollárnál (122 milliárd forintnál) jár.

Az Egyik csata a másik után 206 millió dollárt (68 milliárd forintot) termelt, a Bugonia pedig 41,2 millió dollárt (13,6 milliárd forintot).

A végső szavazás február végén kezdődik, és a filmvilág március 15-én este tudja meg, hogy a rekordszámú jelölést sikerül-e díjakra váltania a Bűnösöknek, vagy valamelyik kihívója diadalmaskodik az év legrangosabb filmes eseményén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Történelmi rekord: 16 Oscar-jelölést kapott a vámpíros thriller, mégsem biztos a diadalmenet
Michael B. Jordan filmje tarolt a jelöléseknél, de a szakértők szerint nem ez lesz a befutó. Egy szedett-vedett vígjáték és annak rendezője ugyanis elhappolhatja előle a legfontosabb díjakat.


Történelmi rekordot döntött Ryan Coogler Bűnösök című filmje: a csütörtökön bejelentett jelölések szerint az Oscar 98 éves történetében ez az első alkotás, amely 16 jelölést kapott – írta a The Guardian. A kérdés már csak az, hogy a díjátadón mindebből mennyi válik majd valódi győzelemmé, a film ugyanis megdöntötte a Mindent Éváról, a Titanic és a Kaliforniai álom 14 jelöléses csúcsát.

A Bűnösök egy természetfeletti thriller, amelyben Michael B. Jordan ikertestvéreket alakít, akik az 1930-as évek Mississippijében bluesklubot nyitnak, miközben rasszizmussal és vámpírokkal küzdenek. A produkció eddig világszerte 368 millió dollárt hozott. A jelölések között szerepel a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő (Delroy Lindo), a legjobb női mellékszereplő (Wunmi Mosaku), valamint az Akadémia új, szereposztásért járó díja. A jelölések több egyéni rekordot is hoztak: Ruth E. Carter a jelmeztervezésért kapott jelölésével az Oscar történetének legtöbbször jelölt fekete nője lett, míg Autumn Durald Arkapaw operatőri jelölése mindössze a negyedik alkalom, hogy nőt neveznek ebben a kategóriában.

A Bűnösök legfőbb kihívója a 13 jelölést kapott Egyik csata a másik után című vígjáték lehet. Paul Thomas Andersont sokan a legjobb film és a legjobb rendező díjára is esélyesnek tartják, a legjobb női mellékszereplő kategóriában pedig Teyana Taylor a favorit. A film további három sztárját, Leonardo DiCapriót, Sean Pennt és Benicio del Torót is jelölték. Chase Infiniti meglepetésre kimaradt a legjobb női főszereplő jelöltek közül, míg a Song Sung Blue-ban szereplő Kate Hudson bejutott a mezőnybe.

Jól szerepelt Chloé Zhao Hamnet című filmje is nyolc jelöléssel, Jessie Buckley pedig a legjobb színésznő kategória egyértelmű esélyese. Paul Mescal azonban meglepetésre kimaradt a legjobb férfi mellékszereplő jelöltek közül. Zhao idén az egyetlen női rendező a jelöltek között Anderson, Coogler, Guillermo del Toro (Frankenstein) és Josh Safdie (Marty Supreme) mellett. Utóbbi film a vártnál jobban szerepelt kilenc jelöléssel, főszereplője, Timothée Chalamet pedig a legjobb férfi főszereplő díjának favoritja. Ha győz, 30 évesen ő lesz a kategória második legfiatalabb nyertese.

Csalódott lehet a csütörtöki bejelentés után Gwyneth Paltrow, aki tízéves szünet utáni visszatérése ellenére nem kapott jelölést. Hasonlóan járt Dwayne Johnson, Sydney Sweeney, George Clooney és Cynthia Erivo is. A Wicked második része egyetlen jelölést sem kapott, így elmaradt Ariana Grande széles körben várt mellékszereplő-jelölése is, és Noah Baumbach Jay Kelly című filmje is üres kézzel távozott.

Az Akadémia növekvő nemzetköziségét jelzi, hogy több kategóriában is felbukkantak feliratos filmek, például az Érzelmi érték, A titkosügynök és a Csak egy baleset. Az Érzelmi érték kilenc jelölést kapott, köztük négy színészit, A titkosügynök sztárja, Wagner Moura pedig a legjobb férfi főszereplő Oscarjának első brazil jelöltje lett.

A legjobb film kategória jelöltjei között szerepel a Bugonia, az F1, a Frankenstein, a Hamnet, a Marty Supreme, A titkosügynök, az Érzelmi érték, a Bűnösök és Az álmok vágányán is. A csaknem 11 ezer szavazó több mint egynegyede ma már az Egyesült Államokon kívülről érkezik. A tagság jóval sokszínűbb, mint egy évtizede: a Los Angeles Times 2014-es felmérése szerint a választók 94 százaléka fehér volt, ma legalább 25 százalékuk etnikai kisebbséghez tartozónak vallja magát.

A jelölések a Warner Bros. stúdiónak is győzelmet jelentenek, amely jelenleg a Netflix felvásárlási célpontja. A stúdió idén 30 jelölést kapott, 12-vel többet, mint legközelebbi versenytársa, a 18 jelöléssel álló Netflix.

Az Oscar-szavazás második szakasza február 26-án kezdődik egy új szabállyal, amely szerint a választóknak egy adott kategóriában minden jelölt filmet meg kell tekinteniük a végső kör előtt. A díjátadót március 15-én tartják, a házigazda ismét Conan O’Brien lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A kritikusok szerint megbukott, Rákosi le akarta cserélni – a magyar Himnusz elképesztő kálváriája
Január 22-én, a magyar kultúra napján ünnepeljük a kézirat születését, amelyet Erkel Ferenc zenéje tett teljessé 1844-ben.


Kevés nemzeti jelképben sűrűsödik annyi ellentmondás, tévhitet és érzelmet, mint a Himnusz.

Ma, január 22-én, a magyar kultúra napján ünnepeljük a kézirat születését.

Sokan nem tudják, milyen fordulatos a magyar himnusz története, ezért most összegyűjtöttünk néhány érdekességet.

Hihetetlennek tűnhet, de a Himnusz csak a rendszerváltáskor, 1989. október 23-án kapott először törvényi státuszt, amelyet 2012-től az Alaptörvény is megerősített. A nemzet énekévé válása azonban már másfél évszázaddal korábban, 1844-ben megkezdődött.

Minden a csekei magányban kezdődött, ahol Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én befejezte a verset.

A Himnusz kéziratát ma az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti ereklyeként őrzi.

A család 1944 nyarán, a háborús pusztítástól tartva helyezte letétbe a dokumentumot, amely azóta is a könyvtár legértékesebb kincsei közé tartozik.

A dallamra a vers születését követően több mint húsz évet kellett várni.

A pesti Nemzeti Színház 1844-ben írt ki pályázatot a megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc egy jeligés pályaművel nyert meg.

A bemutatót 1844. július 2-án tartották a színházban, a komponálás ihletett pillanatáról pedig maga Erkel emlékezett meg később. Elmondása szerint a dallam megalkotásakor „…a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok.” Míg a Honderű kritikusa szerint „E hymnus E. úr’ egyik legsikerültebb műve…”, addig a Regélő Pesti Divatlap lesújtó véleményt fogalmazott meg:

„…a nép ajkán visszhangra nem fog találni.” Az úgynevezett nép azonban rácáfolt a kritikára.

A színházon kívüli első, igazi közösségi premierre 1844. augusztus 10-én került sor az óbudai hajógyárban, a Széchenyi gőzhajó vízrebocsátásakor. A korabeli beszámoló szerint az eseményen „Szent lelkesedés rezgé át a hallgatóságot…”.

A Himnusz könyörgő, imádságos jellege a 19. században Vörösmarty Mihály Szózatával, a nemzetet megszólító felszólítással állt párban. A két alkotás évtizedekig egymás mellett élt, a Himnusz hivatalossá tételére pedig már 1901-ben is született törvényjavaslat. „Minden művelt nemzetnek meg van az ő dalba foglalt nemzeti fohásza…” – állt az akkori indoklásban a Zenetudományi Intézet anyaga szerint.

A ma ismert, ünnepélyesebb, cintányérral és kisdobbal kiegészített hangszerelést Dohnányi Ernő véglegesítette 1938–39-ben.

Zenei szakértők szerint Erkel eredetileg egy bensőséges fohászt komponált, a későbbi romantikus hangszerelés azonban „dagályosabbá” tette. Ezzel párhuzamosan a közösségi éneklés és a 20. századi történelmi traumák lelassították a tempót, „siratósabbá” téve a karakterét. Egy 1939-es miniszteri rendelet a prozódia kérdését is rendezte, a „Hozz rá” helyett a „Hozz reá” kiejtést írva elő, amely máig visszatérő vita tárgya.

A Himnuszt a Rákosi-korszakban komoly támadás érte, amikor felvetődött egy új, „szocialista” himnusz megírásának terve Illyés Gyula szövegével és Kodály Zoltán zenéjével. Mindkét alkotó elutasította a felkérést.

Kodály Zoltánnak tulajdonított, legendásan tömör válasz mindent elárul: „Minek? Jó a régi”.

A kétszáz éves évfordulóra, 2023-ban a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forintos ezüst és 3 000 forintos színesfém emlékérmét bocsátott ki, amelyek Kölcsey portréjával és az 1823-as évszámmal tisztelegnek az alkotás előtt.

Via Fidelio, Parlament, Magyar Nemzet


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk