prcikk: 6 kihagyhatatlan kirándulóhely a Dunántúlon | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

6 kihagyhatatlan kirándulóhely a Dunántúlon

Hova menjenek a vízi sportok vagy a hegymászás szerelmesei, és hol ülhettek fel egy igazi pusztabuszra vagy egy hucul lóra?


Magyarország változatos természeti adottságainak köszönhetően rengeteg gyönyörű helyszínre bukkanhattok, ha nekivágtok az országnak - most a Dunántúlról mutatunk nektek néhány kihagyhatatlan kirándulóhelyet. Általában a lakott területektől kicsit távolabb, a nyüzsgő mindennapokból kicsit kiszakadva találhattok rá ezekre a helyekre, ezáltal különleges hangulatban és teljes nyugalomban tölthetitek a szabadidőtöket. A most következő helyek közös jellemzője, hogy a helyi adottságoknak megfelelően mindenhol kialakult egy sporttevékenység, amit a lehető legideálisabb környezetben próbálhattok ki.

Eplény – a hegyi bringások birodalma

epleny_1200x798

epleny2_1200x798Valószínű, hogy először a sípályák ugranak be nektek is, ha meghalljátok ennek a kis bakonyi falunak a nevét, de Eplény nem csak erről szól. Itt nyáron sem áll meg az élet, a hegyek tökéletesen alkalmasak a terepbringázásra is. Bringaréna néven találjátok meg a létesítményt, ami a hegyről levezető különböző nehézségű pályákból áll. A könnyebb, családi pályákat gyerekek is tudják már teljesíteni, de a legkeményebb DH-sok sem maradnak kihívások nélkül. (A DH a Downhill-kerékpár rövidítése; ezek olyan összteleszkópos mountain bike-ok, amelyek lejtőzésre vannak kitalálva - a szerk.) A hegyre libegő visz fel – titeket és a bringákat is, amit egyébként rengeteg változatban tudtok bérelni a helyszínen. Ha úgy döntenétek, hogy nem nektek való a hegyi tekerés, akár visszafelé is libegőzhettek, ami csodálatos élmény, hiszen lenézve az egész környék az ember lába előtt terül el.

Soponya – nem csak vadászoknak

soponya_1200x798

soponya2_798x1200

soponya3_1200x798

Az egykori királyi vadászterület a mezőföldi Sárréten terül el. Ez egy erdős, tavas, lápos vidék, gazdag élővilággal, pont ezért használják régóta vadászatra. Az apróvad és az őz mellett egyre jelentősebb a vaddisznóállomány. Vaddisznókat egyébként a vadászháztól is látni a távolban, ha szerencséje van az embernek – természetesen a szállás területe el van kerítve, attól nem kell tartani, hogy beleszimatolnak az esti paprikás krumpliba… Ezen kívül akár gímszarvast is lehet lőni.

A vadászházban akár egy osztály is meg tud szállni, ideális helyszín tehát erdei iskolákhoz, konferenciákhoz, de egy csalási pihenéshez is tökéletes. A környéken kiépített kerékpárutak különböző túrákat tesznek lehetővé, a halastavak pedig tökéletesek egy nyugis pecázáshoz. Érdemes elnézni a helyi kastély felé is, amit hamarosan belülről is megcsodálhattok, hiszen idén nyárra ütemezték a felújítását. Ez a hely tehát leginkább a vadászoknak kedvez, de az erdei környezet és a különböző karámban tartott állatok a tanuláshoz, és a kikapcsolódáshoz is nagyszerűek.

Tata – a vízi sportok oázisa

Tata_1200x798

Tata2_1200x798

Tata3_1200x798

Tata4_1200x798

Biztosan nektek is ismerős a vár, az óváros, talán a tó körül is sétáltatok már. Érdemes azonban az újonnan épült ökoturisztikai központhoz is ellátogatni, ha nem csak a várost szeretnétek látni. Az épület már építészetileg is érdekes, hiszen egy olyan házról beszélünk, aminek fő látványelemeit egy kajakról mintázták. Itt kapott otthont ugyanis a helyi kajak-kenu egyesület is a konferenciatermek, öltözők és irodák mellett. Ebből következően a vízi sportok tömkelegét próbálhatjátok ki helyben, ha ez nem lenne elég, a bicikliseknek is ideális kiindulópont lehet ez a túrákhoz, akár túravezetős is igényelhettek a különböző nehézségű utakhoz, amelyek a házhoz futnak be.

A természet szerelmeseinek a fényes tanösvényt ajánljuk, hiszen ennél természetközelibb helyet keveset találni a környéken. A nemrég kiépített pallókon gyönyörű források, patakok mellett vezet az út, amelyek az aljzaton lévő kvarchomoknak köszönhetően tényleg ragyognak. A hely egyszerűen meseszerű, egy karnyújtásnyira van a háborítatlan természet ezen a sokáig háborítatlan lápvidéken.

Tatabánya – a hegymászás szerelmeseinek

Tatabanya1_1200x800

Tatabanya2_1200x798

A város mellett húzódó hegyek ideális terepet jelentenek a hegymászás szerelmeseinek. Ha netán nem tartoztok a gyakorlott hegymászók szűk csoportjába, a családdal akkor is kipróbálhatjátok ennek a sportnak egy biztonságos változatát. Via ferrata, azaz vasalt út névre hallgatnak a Turul alatt húzódó pályák, amelyek leginkább a kalandparkokból ismert technikán alapulnak. Az ember biztosító felszerelését a sziklákhoz rögzített drótkötélhez csatolják, a különbség csak az, hogy a kalandparkokkal ellentétben itt a fák helyett igazi sziklákon mászhattok. Felszerelést helyben lehet bérelni, de túravezetőt is kérhettek. A könnyű, kisebbek számára is teljesíthető szikláktól egészen a függőleges mászásig találhattok ilyen utakat, itt biztonságban tanulhattok, vagy tökéletesíthetitek technikátokat. A kilátást sem érdemes kihagyni, ugyanis gyönyörű.

Csákvár – a túrázók és a "pusztabusz" utasainak kedvence

Csakvar1_1200x798

Csakvar2_1200x800

Csakvar3_1200x798

Csakvar4_1200x798

Csakvar5_1200x800

Már a rómaiak is lakták ezt a Vértes hegység lábánál fekvő települést, aminek különlegessége, hogy az Alföldre és a hegyvidékre jellemző tájak elemeit egyaránt találtok a környéken. Ideális tehát túrázáshoz – erdei utakon eljuthattok egy vadászkápolnához, de a helyi élővilágot bemutató múzeumot sem érdemes kihagyni, hiszen az erdő szélén álló tóparti épület egykor vízimalomként működött. A kisváros mellett húzódó hegyeken vadvirágokkal benőtt bombatölcsérek emlékeztetnek a múltra, sőt, egy kis barlangot is találhattok, ami a legendák szerint egy ősló lakhelye volt egykor. A helyi (már nem használt) repülőtér és a domborzati adottságok abszolút alkalmasak siklóernyőzésre, ha valaki az extrém sportokat kedvelné.

A tradíciók különösen fontosak a helyiek számára, a híres csákvári fazekasok örökségét máig nagy becsben tartják, de az egykori lovas, nomád életmód sem merült feledésbe. Minden évben a Csíkvarsa réten vásárt és különböző lovas- és fogatversenyeket tartanak, ahol nagy szerepet kap a szürkemarhacsorda is. A Vértesi Natúrparkban körbe is kocsikázhatjátok a környéket (természetesen lovaskocsin, amit itt pusztabusznak hívnak). Ezeken a túrákon részletesen bemutatják a helyi élővilágot, ami egyébként nagyon hasonlít az Alföld élővilágára. Ha itt jártok, mindenképp keressétek fel a Csuta Cukrászdát, hiszen itt árulják a környék legjobb (többszörösen díjnyertes) fagyiját.

Szépalmapuszta – lovaglás hucul lovakon, gyerekeknek

Szepalmapuszta_1200x798

Szepalmapuszta2_1200x798

Szepalmapuszta3_1200x798

Szepalmapuszta4_1200x800

A bakonyi erdő közepén, eldugottan álló egykori kastély és a hozzá tartozó majorság hajdanán egy nemesi családé volt. Ma felújítva és kissé átalakítva, ám pompájából mit sem vesztve várja vendégeit mint hotel és ménesbirtok. A környezet meseszép, tökéletes a csend is itt az erdő mélyén. A hoteltől több túra útvonala is indul, amelyeken keresztül bebarangolhatjátok a környéket. Lovagolni jelenleg csak a gyerekeknek tudnak kisebb termetű hucul lovakon, minden évben szerveznek ide lovas táborokat is nekik. A hotel mellett egy kis arborétum is található, különleges fejfákkal a tujái alatt, hiszen nagy becsben tartott lovak nyugszanak itt. Ez a hely tökéletes választás azoknak, akik egy kiadós pihenésre vágynak, az idilli környezet, a festői táj és a nyugalom adott hozzá.

Ha szívesen elutaznál valamelyik helyre, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: