KULT
A Rovatból

25 ezer emberrel szeretkezett a színpadon, de otthon egyedül feküdt le – 50 éve halt meg Janis Joplin

Ő volt az első, aki a rockban egyszer s mindenkorra felszabadította a lányokat a maga kétségbeesett féktelenségével, lesöpörve magáról minden álszent erkölcsiséget. Elemi erő lakozott benne, de ez nemcsak az énekében nyilvánult meg, hanem saját maga ellen is fordult.

Link másolása

Évezredek óta ismerjük a szerelmi halálról szóló történeteket, a görög mitológiától napjaink könnyfakasztó filmjeiig. Azokról már sokkal kevesebb szó esik, akik a szeretetéhségbe halnak bele. Pedig ez legalább annyira kegyetlen gyilkos, mint a rettegett önpusztító szerek. Ha pedig e kettő párosul, akkor abból csak egy villanásnyi élet marad. Ez volt a sorsa Janis Joplinnak, aki 50 éve, 1970. október 4-re virradóra halt meg.

Janis volt az első, aki a rockban egyszer s mindenkorra felszabadította a lányokat a maga kétségbeesett féktelenségével, lesöpörve magáról minden álszent erkölcsiséget.

Addig a fehér zenében a női nem képviselőinek többnyire csak édeskés, romantikus szerepet osztottak, legfeljebb az egy szál gitáros szelíd "folk-Madonnáknak" jutott még hely az 1960-as évek tiltakozó és békemozgalmainak köszönhetően. A nyílt erotikát, a szókimondást, az érzelmek szabadjára engedését meghagyták a feketéknek. Janis azonban fittyet hányt a konvencióknak.

Janis Lyn Joplin 1943. január 19-én született a Texas állambeli Port Arthurban. Mélydéli, konzervatív családban nőtt fel, a Ewingok (és a Bushok) világában, ahol főleg a negédes country-zene dívott. Neki azonban a blues kellett, számára a tragikus sorsú fekete énekesnő, Bessie Smith volt a bálvány, aki 1937-ben egy autóbaleset után elvérzett, mert bőrszíne miatt egyetlen kórház sem fogadta. Egy idő után Janis az ő reinkarnációjának tekintette magát, mert valahová tartozni akart, halála előtt egy évvel ő csináltatta meg Smith síremlékét.

A lányban elemi erő lakozott, de ez nemcsak énekében nyilvánult meg, hanem saját maga ellen is fordult.

Családja nehezen emésztette meg szabadságvágyát, a középiskolában a lányok kiközösítették, a texasi műszaki főiskolán pedig megválasztották a "legcsúnyább fiúnak". (Külseje örökké nyomasztotta, pedig, ha jó formában volt, kifejezetten vonzó tudott lenni, maradt utána néhány gyönyörű kép, még aktfotó is.) Ezért csapódott a fiúbandákhoz, akik inkább befogadták, velük csavargott - és ivott. De legalább így lehetősége nyílt arra, hogy az addig férfikiváltságnak tekintett fehér blues útját válassza, és annak egyik legnagyobb alakja legyen.

1965-ben San Franciscóban ismerkedett meg az akkori "hippi-főváros" zenészeivel, akik valóságos közösséget alkottak az LSD-vel kísérletező Ken Kesey-vel, a Száll a kakukk fészkére írójával. Ebből a körből került ki Janis első zenekara, a Big Brother and The Holding Company, amellyel nagy pillanata 1967 nyarán, a Monterey-i popfesztiválon jött el. Joplin mélyről jövő, rekedt üvöltése, lelki tabukat döntögető rögtönzései, extatikus testbeszéde valósággal sokkolták a közönséget. Egy évvel később elkészült a Cheap Thrills című lemezük, rajta Janis védjegyével, a kortárs fekete rhythm and blues énekesnőtől, Big Mama Thorntontól átvett, szinte elviselhetetlenül kegyetlen Ball and Chainnel, Gershwin Summertime-jának lírától megfosztott változatával és egy másik Joplin-örökzölddel, a Piece of My Hearttal.

Az 1969-es I Got 'Em Ol' Kozmic Blues Again, Mama még erőteljesebb lett, ezen hallható a soul-zene egyik csúcsa, a Kozmic Blues, a már-már játékos Try, a Maybe, és igazi rhythm-and-blues-zá érlelődött Joplin szívében és torkában a Bee Gees szirupos slágere, a To Love Somebody. Ez volt Woodstock éve, és bár Janis ott is csúcsformában énekelt, egyre nagyobb sebességgel rohant a vég felé: bizonytalanságában, magányában egyre erősebben ivott (jellemző módon felhasználták egy Southern Comfort whisky reklámozására).

Belemerült a drogozásba is, próbált kilépni saját imázsából, de ezek szívszorítóan szánalmas kísérletek voltak. Szerelmi próbálkozásai is egytől egyig csődöt mondtak.

Pedig 1965-ben majdnem férjhez ment egy Peter de Blanc nevű jó módú, intelligensnek tartott fiatalemberhez, az esküvő helyett azonban a vőlegény a detoxikálóban kötött ki. Később zeneileg is ihlető kapcsolata volt a tiltakozó dalairól elhíresült Country Joe McDonalddal, majd Kris Kristoffersonnal énekes-színésszel. Futó kapcsolatban volt a notórius iszákos Jim Morrisonnal és Johnny Winterrel, de egy éjszakára egymásra találtak New York-ban Leonard Cohennel is, aki egy keserű szerelmes dalban, a Chelsea Hotelben emlékezett meg együttlétükről. Állítólag saját nemét sem vetette meg.

Az utolsó esélynek egy David Niehaus nevű fiatal tanár látszott, akivel 1970 februárjában a riói karneválon találkoztak és a férfi úgy szeretett bele, hogy nem is tudta, egy híres rock-sztárral van dolga. Egy idő után azonban David képtelen volt kezelni Janis alkohol- és drogfüggőségét. Az énekesnő húgának, Laurának írt egyik leveléből kiderült: elhatározta, hogy tiszta lesz és visszaszerzi Davidet. A mélységből azonban nem tudott többé visszakapaszkodni.

„A koncerten szeretkezem 25 ezer emberrel, aztán hazamegyek egyedül”

- mondta egyszer Janis kegyetlen öniróniával. Az egyik legmegrázóbb róla készült fotón egy öltözőben egy széken elterülve egy whisky-s üveget szorít a hasához: neki csak ez jutott „igaz szerető" gyanánt.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


KULT
Videó: Ilyen rossz állapotban van Ozzy Osbourne, ezért marad el a turnéja
A többek közt Parkinson-kórban is szenvedő énekes alig tud már járni, és képtelen színpadra állni többé. Online még talán hallhatjuk énekelni, de a budapesti koncert is elmarad májusban.

Link másolása

Ozzy Osbourne megtörten bejelentette, hogy sajnos fizikailag képtelen teljesíteni a már meghirdetett Európa-turnéját. Instagram oldalán posztolta: "Ez a valaha volt legnehezebb dolog, amit közölnöm kell veletek, drága rajongóim..."

A négy évvel ezelőtt történt quad-balesete és gerinc-sérülése miatt számos műtéten átesett teste már nem bírja a terhelést, nem tud utazni, fellépni pedig pláne nem lenne ereje.

A Black Sabbath frontembere 2020-ban hozta nyilvánosságra, hogy Parkinson-kórban szenved. Négy éve diagnosztizálták nála a betegséget, amikor egy szerencsétlen otthoni elesés miatt ugyancsak kórházba került. A rocklegenda akkor az amerikai televíziókban azt nyilatkozta: Minden végtagja fáj, remeg, zsibbad. Érthető tehát, hogy képtelen színpadon állva énekelni.

"Szintén hálás vagyok amiatt, ahogy mindannyian türelmesen ragaszkodtatok a megvett jegyekhez, de jó lelkiismerettel mostanra rájöttem, hogy fizikailag nem vagyok képes megcsinálni a közelgő európai és brit turnémat – írta Osbourne.

A videót a rocksztárról a Daily Mail hozta nyilvánosságra:

A Santa Monica-i sajtótájékoztató után láthatóan rossz állapotban, bottal bicegve kapták lencsevégre Ozzyt, aki igazi rocksztárhoz méltóan mégy egy peace-jelet mutatott a helyszínen várakozó rajongóinak.

"Sohasem gondoltam volna, hogy a turnéknak így lesz vége. A csapatom most azon dolgozik, hogyan léphetnék fel anélkül, hogy városról városra, országról országra utaznék"

- írta Ozzy.

A tavalyról idén májusra halasztott budapesti Aréna-koncert is része lett volna a Judas Priest-tel közös turnéjának, így ez is elmarad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
D. Nagy Lajos: „Túlzás, hogy Feró írta a Bikini legnagyobb slágereit”
Szerinte Feró sok szöveget írt, amik valóban jók is voltak. Ő azonban inkább szerzőtársként tekint rá.

Link másolása

Túlzás, hogy Feró írta a Bikini legnagyobb slágereit - mondta a Blikknek D. Nagy Lajos, a Bikini énekese. A zenekar az alapítás 40. évfordulóját ünnepli az Arénában májusban, a zenész ebből az alkalomból adott egy hosszú interjút a lapnak.

D. Nagy a beszélgetésben felidézte a kezdetetek is. Mint mondta, a Bikini válságban volt, amikor Németh Alajos, Lojzi megkereste őt.

„Én akkor jöttem vissza Angliából, és semmi kilátásom nem volt arra, hogy bandám legyen, így boldogan mondtam igent” - emlékezett vissza D. Nagy. Az énekesnek azonban volt egy feltétele is: a régi dalokat nem akarta énekelni, azt akarta, hogy a nulláról kezdjék.

Arra a felvetésre, miszerint Nagy Feró azt állítja, hogy a Bikini legnagyobb slágereit neki köszönhetjük, D. Nagy azt mondta: ő nem így emlékszik.

„Sok szöveget írt, jók is voltak. A Mielőtt elmegyek dallamát Lojzi írta, a szövegét én, ám amikor bementünk a stúdióba, Ferónak volt egy ötlete, beleírt a refrénbe, a szövegbe és a zenébe, amitől kétségtelenül jobb lett a dal, való igaz. Szóval szerzőtárs volt, de hogy ő írta volna, az enyhe túlzás. De mindegy is, régen volt, az idő megszépíti a dolgokat.”

D. Nagy azt is hozzátette, hogy mikor készült a lemez, akkor öt-hat dallal megkeresték a lemezgyárat, hogy szeretnék kiadni az albumot. A Hungaroton lemezkiadó egykori zenei szerkesztője pedig azt javasolta, hogy amolyan tanácsadóként vegyen benne részt Trunkos András és Nagy Feró, de „a dalok többségébe nem szóltak bele”.

D. Nagy azt is elmondta, hogy a májusi születésnapi bulira nem hívtak vissza senkit, „mindig az aktuális zenekar ünnepli az évfordulót”.

„Ahogy most létezünk, jó ahogy van, mondtam is nekik, hogy innen már nem lehet kilépni”

- tette hozzá.

A zenészt a családjáról is kérdezték, és elárulta: júliusban megszületett Daniella lánya első gyermeke, így nagypapa lett.

„Van egy kisfiú unokám, aki csodálatos. Megyek, amikor tudok, de a sok jelenlevő vírus miatt óvatosabbak vagyunk. Naponta kapom azonban a képeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Dave Bautista a legjobb benne, és ezzel el is mondtunk mindent a filmről – Kopogás a kunyhóban
Sajnálatos módon még thrillernek is kevés ez az M. Night Shyamalan-film, de a színészek kárpótolnak a pocsék moziélményért. Kritika.
B. M.; képek forrása: imDb.com és YouTube - szmo.hu
2023. február 03.


Link másolása

Sajnos mindenkit el kell keserítenem, csak egy középszerű film lett a végredmény. M. Night Shyamalan rendező régóta keresi önmagát, de a Jelek óta nem igazán volt jó filmje. A Széttörvét James McAvoy és Anya Taylor-Joy vitte a hátán, A látogatás és az Idő pedig annyira röhejesen rosszra sikeredett, hogy túlléptek önmagukon és átestek a már szórakoztató kategóriába.

Igazából a Kopogás a kunyhóban is majdnem annyira jó lett, mint a Széttörve,

köszönhetően a színészeknek, de a forgatókönyv gyengeségei miatt majdnem olyan szórakoztató, mint az Idő, de egyik lécet sem sikerült végül megugrania, így maradt a középszerűség.

A történet röviden: egy homoszexuális pár, Eric és Andrew (Jonathan Groff és Ben Aldridge) nyolcéves kislányukkal egy elszigetelt kis erdei kabinban nyaralnak, de kikapcsolódásukat megszakítja négy idegen, akik megkötözik őket és

azt követelik tőlük, hogy önként áldozzanak fel maguk közül valakit. Erre szerintük azért van szükség, mert csak így kerülhető el az apokalipszis.

A négy idegen nem ölheti meg a család egy tagját sem, de a feszültség és a tét egyre nagyobb és az idő fogytán van. Eléggé in medias res kezdődik, ahogy rögtön megjelennek a „rosszak”, de shyamalanosan tele van pakolva a film unalmas flashbackekkel, amikre nem tudom, hogy tényleg szükség volt-e, mert nagyon megtörik a lendületet és a feszültséget. A nagy kérdések: vajon tényleg igazat mondanak az idegenek? Valóban közel van a világvége?

A kopogás a kunyhóban egy számomra ismeretlen Paul Tremblay-könyvadaptáció, M. Night ebből írt forgatókönyvet, de a film története annyira mély, mintha egy kocsmai beszélgetésből írták volna. Ott szoktak ilyen abszurd dolgokkal viccelni egymással, hogy "Te mit csinálnál inkább: egy évig milliárdosként élnél, de közben tudod, hogy meghalsz az év végén, vagy száz évig szegénységben?", és társai. Valószínűleg a könyvben ennél mélyebb témákról is szó volt, de azokat nem sikerült adaptálni. Sok mindent érint Shyamalan forgatókönyve,

csak semmiben sem mélyül el igazán, nem ad hozzá semmi pluszt ezekhez a gondolatokhoz.

Például szóba került a rasszizmus, szexizmus, homofóbia, de nem fejti ki rendesen egyiket sem, mindent csak érintőlegesen. Bár mondhatnám, hogy cserébe a megvalósítás különleges és egyedi, de nagyon nem az. A képi világ és a set design annyira erős, mint egy hármasra értékelt egyetemi vizsgafilm. Mivel egyetlen helyszínen, az erdőben forgatták egy kunyhóban mikro büdzséből, így esélyes az anyagi siker, a stúdió nem kockáztatott nagyot vele. Nem tudni mekkora lehetett a költségvetés, de a nagyja biztosan a színészekre mehetett el.

Dave Bautista kiváló befektetésnek bizonyult, hihetetlenül jó a szerepében, széles vállán cipeli az egész filmet. Az ő karaktere érdekes, játéka komplex és végre nem csak egy vicces hústorony. A probléma, hogy még sem lehet neki drukkolni, mert hiába kiemelkedő a karaktere, a motivációja és a karaktere miatt egyértelműen ő az antagonista. A másik három idegent Abby Quinn, Rupert Grint és Nikki Amuka-Bird alakítja, ők is kiválóan hozzák a szerepeiket.

Mindenkinek van valami Shyamalanos szeszélye, ami definiálja a karakterét.

De sajnos semmi mélység nincs bennük, mégis tisztességesen eljátsszák őket. Az igazi gond az, hogy a másik oldalnak se nagyon lehet drukkolni, Ben Aldridge és Jonathan Groff kettőse szerethető, a homoszexuális pár, de papírvékonyak a karaktereik. Csupán annyit tudunk meg róluk, hogy nagyon szeretik egymást és a

kislányukat. A kilencéves Kristen Cui nagyon ügyes a kis Wen szerepében, ő talán az egyetlen szerethető szereplő, ami nem véletlen, hiszen ő szimbolizálja az ártatlanságot és az emberiség jövőjét.

Ami mellett viszont nem tudok elmenni, hogy vizuálisan mennyire rossz élmény nézni a filmet. Szinte már rondának is lehetne nevezni a kamerakezelést. Értem, hogy koncepció lehetett, de nagyon zavaróak a folyamatos szuperközelik, gyakorlatilag a színészek arcában van a kamera. Ez egy Dave Bautistánál ez különösen vicces, mert szegénynek amúgy sincs kis feje, de amikor premier plánban az egész vásznat betölti, még groteszkebb lesz a látvány.

A fókusz gyakran el van csúszva, gondolom művészi döntésből, de nézőként kifejezetten zavaró.

Zack Snyder használta hasonlóan a kamerát a Holtak serege forgatásán, én már ott se szerettem ezt a technikát. Szerencsére viszont a színészek kárpótolnak a pocsék moziélményért. Sajnálatos módon még thrillernek is kevés ez a film, mert alig van benne feszültség.

A főszereplőket nem lehet bántani, a brutális, erőszakosabb jelenetek a kamera látóterén kívül történnek, a CGI sokszor zavaróan gyenge, eléggé „tescogazdaságos” világvégét látunk. Nem vicceltem, amikor azt mondtam, hogy kisköltségvetésűnek hat az egész.

Nem moziba való lenne, a streaming szolgáltatók műsorán találkozunk hasonló művekkel.

Az igazság az, hogy talán csak Dave Bautista játéka miatt érdemes megnézni a Kopogás a kunyhóban-t, vagy ha esetleg felcsigáz valakit M. Night Shyamalan neve, hogy ebből az abszurd felvetésből mit fog kihozni. Minden úgy történik, ahogy azt a néző várja, semmi meglepetés, semmi adrenalin. Ugyan van a filmnek egyfajta bája, de nem biztos, hogy megér egy mozijegyet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Szünetre vonul az X-Faktor, jön a The Voice az RTL-re!
Lesz még X-Faktor, csak nem 2023-ban. A The Voice-nak nagyon különleges szabályai vannak, a zsűri például háttal ül a versenyzőknek.

Link másolása

72 országot már meghódított, hamarosan pedig az RTL képernyőjére érkezik a The Voice - hangzott el az RTL Fókusz című műsorában. A világ egyik legsikeresebb tehetségkutató műsora az idén szünetre vonuló X-Faktort váltja.

Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója mindenkit megnyugtatott: lesz még X-Faktor, csak nem 2023-ban.

A The Voice-nak nagyon különleges szabályai vannak: a zsűritagok háttal ülnek, nem látják, hogy ki énekel, ezért első körben a hangjukkal kell meggyőzniük a zsűrit a versenyzőknek. Itt tehát a hang a legnagyobb fegyver.

2015-ben egyébként Király Viktor vett részt a The Voice adásában, szép sikert is aratott.

Egy kommentelő ezt írta:

"Azt ugye vágod hogy egy világsztár kb 10mp-n belül megynomta azt a gombot, és állva tapsolt neked?! Ez nagyon nagy megtiszteltetés!"

Link másolása
KÖVESS MINKET: