KULT
A Rovatból

151 hulla, 380 kimondott szó, 222 halálos lépcsőfok és 225 perc játékidő – 10 dolog, amit nem tudtál a John Wick: 4. felvonásról

Az egyre sikeresebb John Wick-franchise 4. epizódja nemrég került fel a Netflix kínálatába, és azonnal a nézettségi listák élére küzdötte magát. Ennek apropóján pedig olyan kulisszatitkokat kapartunk elő a film készítéséről, amelyekről nem sokan tudtak eddig.


Épp tíz évvel ezelőtt, 2014-ben hozta el Keanu Reeves sokadvirágzását Chad Stahelski akciófilmje, a John Wick. A hollywoodi mércével igen alacsony, mindössze 20 millió dolláros költségvetésű mozgóképből nem sokan nézték ki előzetesen, hogy ekkora karriert fut majd be, és hogy 2023-ra már a negyedik része robog be a mozikba, ami az eredeti film ötszörösébe, 100 millió dollárba kerül, s világszinten 440 millát söpör be. A John Wick egy intézmény lett, stílust teremtett, és hivatkozási alappá vált az akciófilm műfaján belül, a franchise pedig rendesen kinőtte magát, hiszen részről részre egyre több pénzt hozott, és már túllépett az egymilliárd dolláros mozis bevételen is.

Valószínűleg nem véletlen tehát az sem, hogy a John Wick: 4. felvonás, ami 2023 márciusában került a mozikba, majdnem másfél év után is rögtön a Netflix nézettségi listájának élére ugrott, amint felkerült a streamingszolgáltató kínálatába. A 4. etap egyébként kifejezetten jól sikerült, s mivel újra sikerrel pörög, csak ezúttal a nézők otthonában, úgy gondoltuk, összeszedünk róla 10 olyan érdekességet, amikről eddig nem nagyon lehetett hallani.

1. Akiket el kell ismerni!

Keanu Reeves mindegyik epizódot a szívén viselte, legfőképpen pedig a John Wick-filmek valódi hőseit/sztárjait, akik nélkül nem lenne olyan sikeres ez a franchise: a kaszkadőröket. A színész a 4. felvonás forgatása után például minden egyes kaszkadőrnek egy személyre szabott pólót ajándékozott, amelyen részletesen szerepelt, hogy az adott előadó hányszor halt meg a filmben. Reeves saját ötfős kaszkadőrcsapatának tagjai emellett egy-egy Rolex Submariner órát is kaptak tőle, amelyek mindegyike kb. 10 000 dollárba (kb. 3 millió 590 ezer forintba) került, a forgatás befejezése után pedig mindegyik óra hátuljára egy személyre szóló üzenetet gravíroztatott.

2. A szótlan pisztolyos

John Wick mindössze 380 szót mond ki a film során. A karakter párbeszédének majdnem egyharmada pedig csupán egyetlen szóból áll, mint például a „Yeah”, ez elég sokszor hagyja el a száját. A rendező Chad Stahelski elárulta, hogy Wicknek azért nincs sok dialógusa, mert „Reeves úr nagyjából a karaktere szövegeinek a felét kivette.” A leghosszabb mondata a 4. felvonásban akkor hangzik el, amikor a Wick a Hiroyuki Sanada által alakítot Shimazu Kojival beszélget, s azt mondja: „Te és én már régen magunk mögött hagytunk egy jó életet, barátom.”

3. Body count

John Wick összesen 151 embert öl meg ebben a filmben. Mindent összevetve pedig az eddigi négy epizódban 438 embert tesz el láb alól. Részekre lebontva: a 2014-es első részben 77-et, a 2017-es másodikban 116-ot, a 2019-es harmadikban pedig 94 embert küld át a másvilágra.

4. 222 lépcsőfok

Jeremy Marinas harci koordinátor a párizsi Sacré-Coeur bazilikához vezető 222 fokos lépcsőnél megrendezett emlékezetes harci jelenettel először szembesülve a következőket gondolta saját elmondása szerint, amikor Chad Stahelski rendező felvázolta neki a koncepciót: „Hát persze, hogy ezt akarod. Hogy 100 fickó essen le a lépcsőn, és hogy minden egyes reakciót és esést másképp csináljak. Mi mást szeretnél?! Úgy beszélt erről, mintha csak átlagos munkanap lett volna.” A kaszkadőrök védelme érdekében néhány lépcsőfokot természetesen rejtett párnázással látták el, amelyet vizuális effektekkel el lehetett távolítani, bizonyos esetekben azonban a kaszkadőröknek párnázás nélkül kellett elviselniük a becsapódásokat. Scott Rogers harci koordinátor elmondta, kifejezetten büszke arra, hogy néhány horzsolástól és zúzódástól eltekintve nem történt semmi komoly, még egy agyrázkódás sem.

5. Majdnem négyórás volt

Chad Stahelski elárulta, hogy volt a 4. felvonásból egy 225 perces verzió is, amit ő elcseszettnek érzett, mivel úgy érezte, túlságosan hosszú lett a film a címszereplő kibővített világépítése és az új karakterek bevezetése miatt. Nathan Orloff vágó ezután jelentősebb kurtításokat hajtott végre, s így a film végül 169 percesre csökkent (így is a leghosszabb rész eddig a franchise-ban, ami kb. egy órával hosszabb, mint az első rész). Stahelski szerint számos jelenetet eltávolítottak, köztük egy Berlinben játszódó részt, mielőtt John találkozik a Ruska roma családdal. Emellett kiesett több apró geg a diadalíves szekvenciában, illetve több minden a Nyomkövető kutyatámadásából az éjszakai klubszekvenciában. Emellett több olyan szóváltás is volt a Nyomkereső és John között, amelyet túl hosszúnak ítéltek, így Keanu Reeves kérésére eltávolították őket.

6. John, Paul és Ringo

Basil Iwanyk producer Chad Stahelskit és Keanu Reevest John Lennonhoz és Sir Paul McCartney-hoz hasonlította: „Mindannyian annyira jó barátok lettünk, annyira kedveljük egymást, és annyira felcsigázott minket ezeknek a filmeknek a sikere kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt, hogy azt gondoltuk magunkban: »Oké, hogyan hozhatnánk újra össze a bandát úgy, hogy a következő filmre is összejöjjön egy jó sztori«. Jelenleg Keanu és Chad együtt agyalnak azon, hogy mi legyen ez a történet. Olyanok ők, mint Paul McCartney és John Lennon, én pedig Ringo Starr vagyok. Felhívnak, és tudatják velem, hova menjek, hogy elmondják, mi lesz a sztori.”

7. Jokerből inspiráció?

A Nyomkeresőt játszó Shamier Anderson elárulta, hogy a karakteréhez Heath Ledger Jokerjéből merített ihltetet A sötét lovag (2008) című filmből. Bár a Nyomkereső és a Joker látszólag eléggé különböznek egymástól, mindkettőjüknek nagyon titokzatos a múltja, és ez az egyik dolog, amihez Anderson ragaszkodott: „Sokat tanulmányoztam a Jokert és azt, amit Ledger csinált. Például honnan szerezte azokat a sebhelyeket? És nekem miért van ez a kutyám? Miért van ez a hátizsákom? Miért vagyok így öltözve? Ez a fickó tünékeny, csak átmeneti vendég mindenhol. Azért vannak zsebei, mert sokat utazik. Azt a jegyzetfüzetet, amit a filmben látsz, hazavittem, és sok mindent magam írtam bele. A hátizsák, ami rajta volt, egy csomó személyes tárgyat tartalmazott, például kutyajátékokat, kutyakajákat és öngyújtókat a nevemmel gravírozva. Bele kellett csempésznem a karakterbe a saját DNS-emet. És azt hiszem, ez bejött, mivel a nézők odavannak a Nyomkeresőért.”

8. A cuki Keanu

Az egyik francia kaszkadőr, Vincent Bouillon így mesélt Keanu Reevesről: „Ő egészen elképesztő. Őszintén szólva tényleg nagyon kedves, de nemcsak a kaszkadőrökkel törődik, hanem mindenkivel.” Bouillon elmondta, hogy minden alkalommal, amikor a stáb egy új forgatási helyszínre érkezett, Keanu időt szakított egy személyes bemutatkozásra. „Összegyűjtött maga köré mindenkit, majd azt mondta: »Üdvözlöm önöket a filmben, Keanu Reeves vagyok. Köszönöm szépen, hogy ma itt vagytok.« Egyáltalán nem kellene ezt mondania, semmi és senki nem kötelezi őt erre, ő mégis minden egyes alkalommal megtette. Nagyon kedves."

9. Ez a kidobó nem viccel

A filmbeli Klaust Sven Marquardt, egy berlini kidobóember alakította. A sok piercing és arctetoválás pedig nem a sminkes székben töltött órák eredménye, ez Marquardt valódi és jellegzetes külseje, ezek segítették őt abban, hogy Európa egyik leghírhedtebb kidobóemberévé váljon. Bár Marquardtnak nincsenek komolyabb színészi kreditjei, a tapasztalat hiánya nem jelentett problémát a feltűnésében. Ő egyébként a Berghain nevű rendkívül népszerű techno-klub kidobóembere, ami egy Berlin külvárosában található épület, és korábban egy erőmű volt. Marquardt szigorú és brutális kidobó hírében áll, aki a nem odaillő öltözködés, a csúnya beszéd vagy akár egy neki nem tetsző mosoly miatt is megtagadhatja a belépést a klubba. Az interneten számtalan cikk található arról, hogyan lehet őt lenyűgözni, és így bejutni a szórakozóhelyre, sőt, még egy online szimulátor is létezik, amivel kipróbálhatod, hogyan jutsz be a Berghainbe. Marquardt többek között olyan hírességektől tagadta már meg a belépést, mint pl. Conan O'Brien vagy Elon Musk.

10. Kövéren is halálos

A Killát alakító Scott Adkins egy harcművészetekben jártas (és amúgy Ben Affleckre eléggé hasonlító) színész, aki olyan filmekben tűnt fel többek között, mint A nyakörv, A Bourne-ultimátum, az X-Men kezdetek: Farkas, A feláldozhatók 2, a Zero Dark Thirty: A bin Láden-hajsza, a Doctor Strange, az Amerikai bérgyilkos vagy a Nappali műszak. Killa kedvéért természetesen igencsak elmaszkírozták, és kapott nem kevés áltúlsúlyt is. Állítása szerint óriási rajongója Keanu Reevesnek, és nagyon várta már, hogy harcolhasson vele. Az alakítását elmondása szerint a Ronald Lacey által megformált Toht karaktere inspirálta Az elveszett frigyláda fosztogatóiból, Chad Stahelski pedig azt mondta, a Casablanca Signor Ferrarija (Sydney Greenstreet) és a harcművész-színész-rendező Sammo Hung voltak a lelki szemeik előtt, amikor megalkották Killa figuráját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk