KULT
A Rovatból

151 hulla, 380 kimondott szó, 222 halálos lépcsőfok és 225 perc játékidő – 10 dolog, amit nem tudtál a John Wick: 4. felvonásról

Az egyre sikeresebb John Wick-franchise 4. epizódja nemrég került fel a Netflix kínálatába, és azonnal a nézettségi listák élére küzdötte magát. Ennek apropóján pedig olyan kulisszatitkokat kapartunk elő a film készítéséről, amelyekről nem sokan tudtak eddig.


Épp tíz évvel ezelőtt, 2014-ben hozta el Keanu Reeves sokadvirágzását Chad Stahelski akciófilmje, a John Wick. A hollywoodi mércével igen alacsony, mindössze 20 millió dolláros költségvetésű mozgóképből nem sokan nézték ki előzetesen, hogy ekkora karriert fut majd be, és hogy 2023-ra már a negyedik része robog be a mozikba, ami az eredeti film ötszörösébe, 100 millió dollárba kerül, s világszinten 440 millát söpör be. A John Wick egy intézmény lett, stílust teremtett, és hivatkozási alappá vált az akciófilm műfaján belül, a franchise pedig rendesen kinőtte magát, hiszen részről részre egyre több pénzt hozott, és már túllépett az egymilliárd dolláros mozis bevételen is.

Valószínűleg nem véletlen tehát az sem, hogy a John Wick: 4. felvonás, ami 2023 márciusában került a mozikba, majdnem másfél év után is rögtön a Netflix nézettségi listájának élére ugrott, amint felkerült a streamingszolgáltató kínálatába. A 4. etap egyébként kifejezetten jól sikerült, s mivel újra sikerrel pörög, csak ezúttal a nézők otthonában, úgy gondoltuk, összeszedünk róla 10 olyan érdekességet, amikről eddig nem nagyon lehetett hallani.

1. Akiket el kell ismerni!

Keanu Reeves mindegyik epizódot a szívén viselte, legfőképpen pedig a John Wick-filmek valódi hőseit/sztárjait, akik nélkül nem lenne olyan sikeres ez a franchise: a kaszkadőröket. A színész a 4. felvonás forgatása után például minden egyes kaszkadőrnek egy személyre szabott pólót ajándékozott, amelyen részletesen szerepelt, hogy az adott előadó hányszor halt meg a filmben. Reeves saját ötfős kaszkadőrcsapatának tagjai emellett egy-egy Rolex Submariner órát is kaptak tőle, amelyek mindegyike kb. 10 000 dollárba (kb. 3 millió 590 ezer forintba) került, a forgatás befejezése után pedig mindegyik óra hátuljára egy személyre szóló üzenetet gravíroztatott.

2. A szótlan pisztolyos

John Wick mindössze 380 szót mond ki a film során. A karakter párbeszédének majdnem egyharmada pedig csupán egyetlen szóból áll, mint például a „Yeah”, ez elég sokszor hagyja el a száját. A rendező Chad Stahelski elárulta, hogy Wicknek azért nincs sok dialógusa, mert „Reeves úr nagyjából a karaktere szövegeinek a felét kivette.” A leghosszabb mondata a 4. felvonásban akkor hangzik el, amikor a Wick a Hiroyuki Sanada által alakítot Shimazu Kojival beszélget, s azt mondja: „Te és én már régen magunk mögött hagytunk egy jó életet, barátom.”

3. Body count

John Wick összesen 151 embert öl meg ebben a filmben. Mindent összevetve pedig az eddigi négy epizódban 438 embert tesz el láb alól. Részekre lebontva: a 2014-es első részben 77-et, a 2017-es másodikban 116-ot, a 2019-es harmadikban pedig 94 embert küld át a másvilágra.

4. 222 lépcsőfok

Jeremy Marinas harci koordinátor a párizsi Sacré-Coeur bazilikához vezető 222 fokos lépcsőnél megrendezett emlékezetes harci jelenettel először szembesülve a következőket gondolta saját elmondása szerint, amikor Chad Stahelski rendező felvázolta neki a koncepciót: „Hát persze, hogy ezt akarod. Hogy 100 fickó essen le a lépcsőn, és hogy minden egyes reakciót és esést másképp csináljak. Mi mást szeretnél?! Úgy beszélt erről, mintha csak átlagos munkanap lett volna.” A kaszkadőrök védelme érdekében néhány lépcsőfokot természetesen rejtett párnázással látták el, amelyet vizuális effektekkel el lehetett távolítani, bizonyos esetekben azonban a kaszkadőröknek párnázás nélkül kellett elviselniük a becsapódásokat. Scott Rogers harci koordinátor elmondta, kifejezetten büszke arra, hogy néhány horzsolástól és zúzódástól eltekintve nem történt semmi komoly, még egy agyrázkódás sem.

5. Majdnem négyórás volt

Chad Stahelski elárulta, hogy volt a 4. felvonásból egy 225 perces verzió is, amit ő elcseszettnek érzett, mivel úgy érezte, túlságosan hosszú lett a film a címszereplő kibővített világépítése és az új karakterek bevezetése miatt. Nathan Orloff vágó ezután jelentősebb kurtításokat hajtott végre, s így a film végül 169 percesre csökkent (így is a leghosszabb rész eddig a franchise-ban, ami kb. egy órával hosszabb, mint az első rész). Stahelski szerint számos jelenetet eltávolítottak, köztük egy Berlinben játszódó részt, mielőtt John találkozik a Ruska roma családdal. Emellett kiesett több apró geg a diadalíves szekvenciában, illetve több minden a Nyomkövető kutyatámadásából az éjszakai klubszekvenciában. Emellett több olyan szóváltás is volt a Nyomkereső és John között, amelyet túl hosszúnak ítéltek, így Keanu Reeves kérésére eltávolították őket.

6. John, Paul és Ringo

Basil Iwanyk producer Chad Stahelskit és Keanu Reevest John Lennonhoz és Sir Paul McCartney-hoz hasonlította: „Mindannyian annyira jó barátok lettünk, annyira kedveljük egymást, és annyira felcsigázott minket ezeknek a filmeknek a sikere kritikai és kereskedelmi szempontból egyaránt, hogy azt gondoltuk magunkban: »Oké, hogyan hozhatnánk újra össze a bandát úgy, hogy a következő filmre is összejöjjön egy jó sztori«. Jelenleg Keanu és Chad együtt agyalnak azon, hogy mi legyen ez a történet. Olyanok ők, mint Paul McCartney és John Lennon, én pedig Ringo Starr vagyok. Felhívnak, és tudatják velem, hova menjek, hogy elmondják, mi lesz a sztori.”

7. Jokerből inspiráció?

A Nyomkeresőt játszó Shamier Anderson elárulta, hogy a karakteréhez Heath Ledger Jokerjéből merített ihltetet A sötét lovag (2008) című filmből. Bár a Nyomkereső és a Joker látszólag eléggé különböznek egymástól, mindkettőjüknek nagyon titokzatos a múltja, és ez az egyik dolog, amihez Anderson ragaszkodott: „Sokat tanulmányoztam a Jokert és azt, amit Ledger csinált. Például honnan szerezte azokat a sebhelyeket? És nekem miért van ez a kutyám? Miért van ez a hátizsákom? Miért vagyok így öltözve? Ez a fickó tünékeny, csak átmeneti vendég mindenhol. Azért vannak zsebei, mert sokat utazik. Azt a jegyzetfüzetet, amit a filmben látsz, hazavittem, és sok mindent magam írtam bele. A hátizsák, ami rajta volt, egy csomó személyes tárgyat tartalmazott, például kutyajátékokat, kutyakajákat és öngyújtókat a nevemmel gravírozva. Bele kellett csempésznem a karakterbe a saját DNS-emet. És azt hiszem, ez bejött, mivel a nézők odavannak a Nyomkeresőért.”

8. A cuki Keanu

Az egyik francia kaszkadőr, Vincent Bouillon így mesélt Keanu Reevesről: „Ő egészen elképesztő. Őszintén szólva tényleg nagyon kedves, de nemcsak a kaszkadőrökkel törődik, hanem mindenkivel.” Bouillon elmondta, hogy minden alkalommal, amikor a stáb egy új forgatási helyszínre érkezett, Keanu időt szakított egy személyes bemutatkozásra. „Összegyűjtött maga köré mindenkit, majd azt mondta: »Üdvözlöm önöket a filmben, Keanu Reeves vagyok. Köszönöm szépen, hogy ma itt vagytok.« Egyáltalán nem kellene ezt mondania, semmi és senki nem kötelezi őt erre, ő mégis minden egyes alkalommal megtette. Nagyon kedves."

9. Ez a kidobó nem viccel

A filmbeli Klaust Sven Marquardt, egy berlini kidobóember alakította. A sok piercing és arctetoválás pedig nem a sminkes székben töltött órák eredménye, ez Marquardt valódi és jellegzetes külseje, ezek segítették őt abban, hogy Európa egyik leghírhedtebb kidobóemberévé váljon. Bár Marquardtnak nincsenek komolyabb színészi kreditjei, a tapasztalat hiánya nem jelentett problémát a feltűnésében. Ő egyébként a Berghain nevű rendkívül népszerű techno-klub kidobóembere, ami egy Berlin külvárosában található épület, és korábban egy erőmű volt. Marquardt szigorú és brutális kidobó hírében áll, aki a nem odaillő öltözködés, a csúnya beszéd vagy akár egy neki nem tetsző mosoly miatt is megtagadhatja a belépést a klubba. Az interneten számtalan cikk található arról, hogyan lehet őt lenyűgözni, és így bejutni a szórakozóhelyre, sőt, még egy online szimulátor is létezik, amivel kipróbálhatod, hogyan jutsz be a Berghainbe. Marquardt többek között olyan hírességektől tagadta már meg a belépést, mint pl. Conan O'Brien vagy Elon Musk.

10. Kövéren is halálos

A Killát alakító Scott Adkins egy harcművészetekben jártas (és amúgy Ben Affleckre eléggé hasonlító) színész, aki olyan filmekben tűnt fel többek között, mint A nyakörv, A Bourne-ultimátum, az X-Men kezdetek: Farkas, A feláldozhatók 2, a Zero Dark Thirty: A bin Láden-hajsza, a Doctor Strange, az Amerikai bérgyilkos vagy a Nappali műszak. Killa kedvéért természetesen igencsak elmaszkírozták, és kapott nem kevés áltúlsúlyt is. Állítása szerint óriási rajongója Keanu Reevesnek, és nagyon várta már, hogy harcolhasson vele. Az alakítását elmondása szerint a Ronald Lacey által megformált Toht karaktere inspirálta Az elveszett frigyláda fosztogatóiból, Chad Stahelski pedig azt mondta, a Casablanca Signor Ferrarija (Sydney Greenstreet) és a harcművész-színész-rendező Sammo Hung voltak a lelki szemeik előtt, amikor megalkották Killa figuráját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk