KULT
A Rovatból

11 tipp, hogy kik lehetnek a Nemzet Színészei

11 kiváló művészt mutatunk be, aki a jelöltek között lehetne. Kár, hogy csak 2 személy kaphatja meg a címet.


Sajnos két nagyszerű művészt is elvesztettünk a Nemzet Színészei közül; Sztankay István szeptember 12-én, Avar István szeptember 13-án hunyt el. Már megkezdődtek a találgatások arról, vajon ki léphet majd a helyükbe.

A Nemzet Színészeinek nem lesz könnyű dolguk. A már 62. életévüket betöltött, kiváló kollégáik közül kell majd két személyt választaniuk. Az esélyesek listája igen hosszú, több jeles színész is kimaradhat a végső döntés után. Mi olyan 11 művészt választottunk ki, akiknek - úgy gondoljuk, mindenképpen ott a helyük a jelöltek között. Ti kiket tennétek a listára?

1. Bitskey Tibor

1951-től a Magyar Néphadsereg Színháza ösztöndíjasa, 1953-ban végzett a Színművészetin. 1959–1964 között a Nemzeti Színház, 1964–1974 között pedig a Vígszínház társulatának tagja. 1974–1996 között a Thália, illetve az Arizona Színház vezető művésze. Megjelenése, egyedülálló orgánuma miatt gyakran osztották rá hősök szerepét. Számos filmszerep és televíziós alakítás fűződik a nevéhez a színházi szerepek mellett. Szerettük a Rangon alul című film főhőseként, A kőszívű ember fiai című filmben, amelyben Mécs Károllyal, egy másik jelölttel és Tordy Gézával, a Nemzet Színésze cím egyik birtokosával játszotta el az egyik Baradlay-fiút. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című filmben is.

VIDEÓ: Bitskey Tibor szavalja József Attila Március című költeményét

2. Blaskó Péter

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1970-ben végzett, a Nemzeti Színház tagja lett. 1974 és 1987 között a miskolci Nemzeti Színházban játszott, közben egy évadra elszerződött Kecskemétre is, 1978-ban. 1987-ben a budapesti Katona József Színházhoz került; 1995-től 1996-ig a Thália Színházban, 1996-tól 1998-ig pedig a Thália Társaságban játszott. 1998 és 2001 között a Veszprémi Petőfi Színház, majd 2001-ben egy évadra a Vígszínház tagja lett. 2002 óta a Nemzeti Színház tagja. 1995-1999 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2011-ben vette át a Kossuth-díjat. Elsősorban színházi alakításaira emlékszünk, de szinkronszínészként is kiváló.

VIDEÓ: Blaskó Péter a Kazinczy-díj Alapítvány gáláján

3. Cserhalmi György

1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Békés András osztályában. Az 1970-es években a debreceni Csokonai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, és a Nemzeti Színház színésze volt, ám már ekkor rengeteg filmben szerepelt. 1983-ban a Budapesti Katona József Színház alapítója, és 1989-ig tagja is volt. 1991 óta szabadúszó. 1991-1992 között a Latabár Teátrum művészeti vezetője volt. 1994-1998 között az Új Színház tagja volt. 1999-2003 között a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 2007-ben Zalaegerszegen rendezőként is bemutatkozott. Arthur Miller Pillantás a hídról című művét vitte színre. Több mint 200 filmben látható neve a stáblistán, még Oscar-díjra jelölt mozikban is szerepelt, mint a Mephisto, a Hanussen vagy a Želary. Az egyetlen magyar színész, akit Wim Wenders rendező a világ 10 legjobb színésze közt említ.

VIDEÓ: József Attila Kései sirató című verse Cserhalmi György előadásában

4. Harkányi Endre

Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol 1957-ben diplomázott. A debreceni Csokonai Színháznál kezdett 1957-1960 között. 1960-1963 között a Petőfi Színház színésze volt. 1963-1968 között a Vígszínház, 1968-1977 között a Mikroszkóp Színpad, 1977-1984 között a József Attila Színház társulatához szerződött. 1984-1993 között visszatért a Vígszínházba. 1993-1994 között egy évadra átszerződött a Művész Színházhoz. 1994 óta a Vígszínház tagja. 2008-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatába. Népszerű szinkronszínész, ő kölcsönözte a hangját Mézga Gézának és a Vízipókban Keresztes póknak.

VIDEÓ: A Vígszínház társulata köszöntötte Harkányi Endrét 75. születésnapján

5. Huszti Péter

Várkonyi Zoltán tanítványaként 1966-ban végzett a Színművészetin. osztályában. 1974-től a Főiskola, 1982-től az Egyetem tanára. 1988-ban a színész főtanszak vezetője. 1989-1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, az azt követő 7 évben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora. Több nemzetközi fesztivált is rendezett; 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban a Híd a közös színjátszáshoz című rendezvényeket. 2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, 2007-től művészeti tanácsadója. Majd' 100 darabban játszott, és félszáz színművet rendezett.

VIDEÓ: Huszti Péter Cyrano de Bergerac szerepében 1985-ben a Madách Színház színpadán

6. Kern András

14 évesen tűnt fel az 1962-es Ki mit tud versenyen, egy paródiával (Pintár Gáborral közösen). 3 évvel később 1965-ben amatőr filmet forgatott egy barátjával, elnyerték XIII. országos amatőrfilm-fesztivál fődíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Vígszínházhoz szerződött, azóta is ott játszik. Számos darabban lépett föl (Szent Johanna, Kakukkfészek, III. Ricárd, A képzelt beteg. Sok filmben szerepelt, például a Bujtor István remek filmjeiben (A pogány Madonna, Hamis a baba). A Rádiókabaréban évtizedek óta szerepel és szinkronszínészként is szeretjük.

HANGFELVÉTEL: Kern András a Halló Belváros című kabaréjelenetben - az összes szerepben

7. Lukács Sándor

Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész. 1972-ben végezte el a Főiskolát, és már ettől az évtől a Vígszínház tagja lett. Számos magyar filmben szerepelt, például a Beszterce ostromában, vagy Szabó István Oscar-díjas Mephistójában is. Filmeken kívül a Sylvia című színdarabban és a Szerelem, óh! előadásban láthattuk, illetve a Játék a kastélyban című darabban nyújtott kiváló alakítást.

VIDEÓ: G. B. Shaw: Szent Johanna című darabjában egy 1976-os előadásban

8. Mécs Károly

Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte tanulmányait. 1961-ben végzett Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Már 1958-tól szerepelt a Nemzeti Színházban, 1960-tól a Petőfi Színházban, 1961–1963 között pedig a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1963-tól a Thália/Arizona Színház és a Művész Színház tagja. Jelenleg a Budaörsi Játékszín társulatának tagja, ahol rendezőként is kipróbálhatta magát több alkalommal, emellett a Karinthy Színházban és a Nemzeti Színházban többször meghívott előadó. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.

VIDEÓ: Mécs Károly adja elő Kányádi Sándor Kívánság című versét

9. Sinkó László

Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész öccse. 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1962–1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966-1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. Tizenkét szezont töltött itt. 1994 és 1998 között az Új Színház színésze, 1998–2003 között szabadúszó volt; 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Hosszú ideig volt Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja. Többször szólaltatta meg Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent, valamint a Macskafogóban Nick Grabovszkit is.

Két alkalommal rendezőként – Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001) – is bemutatkozott.

Sinkó László szavalja Szilágyi Domokos Héjjasfalva felé című versét

10. Szilágyi Tibor

Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes és kiváló művész. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola hajdani növendékeként. Először a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött (1965), majd 1968-ban átment a Veszprémi Petőfi Színházba. 1969-től játszik Budapesten. 1973-ig a Thália, majd 1977-ig a József Attila Színház társulatához tartozott. Ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz 2 évre, innen 1979-1990 között a Vígszínházba ment. Ezt követően ismét a József Attila-, majd a Nemzeti Színházban játszott, végül 1997-ben csatlakozott az Új Színházhoz. 2003-tól a Soproni Petőfi Színház művészeti igazgatója. A színház mellett számos filmben és tévésorozatban is szerepelt, illetve a rádióban is gyakran hallható a hangja, többek között kabarékban. 1988-1989-ben az MSZMP KB tagja volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-152; rendező-30. Ugyanitt százhat színházi fotón is látható.

VIDEÓ: Szilágyi Tibor A házvezetőnő című jelenetben

+1 Rajhona Ádám

Eredetileg vegyészetet tanult Kolozsvárott, ám tanulmányait megszakította a színészetért. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1966-ban. Tagja volt 1966-tól 1974-ig a temesvári Állami Magyar Színháznak, de 1974 végén Magyarországra költözött. 1975-től 1982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1982–1989 között a budapesti Katona József Színház (alapító tag), 1990–91-ben a Veszprémi Petőfi Színház, 1991-től 1995-ig pedig a kecskeméti Katona József Színház tagja. Ezt követően egy évadra a Thália Színház tagja lett. Majd szabadúszó. 1998-től a Vígszínház tagja. Jellemábrázoló képessége kiemelkedő. Drámai hősökön kívül szatírákban is zseniális alakítást nyújtott. 1979-ben Jászai Mari-díjat kapott, számos filmben szerepelt.

VIDEÓ: Rajhona Ádám az Egészséges erotika című filmben

Ha szeretnéd, hogy a jelöltek között legyenek, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László: Ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem
Csütörtökön délután derült ki, hogy idén a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozott elsőként.


„Nagyon boldog vagyok! Nyugodt vagyok és nagyon ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem”

– mondta csütörtökön a svéd közszolgálati rádiónak Krasznahorkai László, miután kiderült, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, írja a 444.

A hír után délután szólalt meg először a rádióban. A riporterek a pályaválasztásáról is kérdezték. Így fogalmazott:

„Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint életműve látnoki erejű, és az apokaliptikus terror közegében is megmutatja a művészet erejét. A méltatás a közép-európai prózahagyományt említi – Kafkától Thomas Bernhardig –, és kitér arra is, hogy kínai és japán utazásai több művét is inspirálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk