KULT
A Rovatból

11 megrázó film mozgássérültekről

Remek színészi alakítások hétköznapi hősökről, akiktől mindannyian sokat tanulhatunk.


1. Eleven hús (1997)

Victor különös sorsú fiatalember. Találkozik egy Elena nevű lánnyal, és egy alkalmi együttlét után bele is szeret. Amikor a lányt fel akarja keresni, az a drogfutárt várja. Helyette rendőrök érkeznek, razziára. Az egyik rendőr, David gerincsérülést szenved, Victor börtönbe kerül. Hat év után szabadul, és kiderül, hogy Elena közben feleségül ment a kerekesszékbe kényszerült Davidhoz - a férfi egyébként folyamatosan edz. Victor szeretné visszaszerezni Elenát, emiatt még arra is hajlandó, hogy szexuális leckéket vegyen egy nála idősebb nőtől.

A film egyik erőssége, hogy David, a mozgásában korlátozott szereplő nem gyenge és ártatlan áldozat, hanem Victor valódi ellenfele. Javier Bardem kitűnően alakítja a kerekesszékbe kényszerült férfit, aki felveszi a kesztyűt, és belemegy a nőért folytatott kíméletlen küzdelembe.

2. Muriel esküvője (1994)

A nyolcvanas években járunk. Muriel, a húsz év körüli ausztrál lány igazi balfácán. Nagyon szeretne olyan lenni, mint a sikeres, csinos, divatosan öltözködő, szép, fiúk által körülrajongott barátnői. Ám csak szerencsétlenkedik, nincsen munkája, bolti lopásba keveredik, eltűri, hogy a "barátnői" rosszul bánjanak vele. Idejét leginkább ABBA számok hallgatásával tölti. Egy biankó csekknek köszönhetően egy nap Muriel lehetőséget kap arra, hogy apja számlájához nyúljon. A család megtakarított pénzén Hawaiira utazik. Ott találkozik Rhondával, egykori iskolatársával. A nyaralás végeztével Sydney-be költöznek, munkát vállalnak, közösen bérelnek lakást. Rhonda egy átmulatott este után összecsuklik, és nem tud felállni. Kezelőorvosa daganatot diagnosztizál a gerincén. A műtét után Rhonda mozgássérült lesz. Muriel, bár azt ígéri, mindig mellette marad, alig várja, bármilyen áron, de férjhez mehessen, mert azt hiszi, ezzel vívhatja ki mások tiszteletét.

Rhonda a filmben erejét megfeszítve küzd azért, hogy újra járni tudjon, és ne kelljen egész életében kerekesszéket használnia. Kezelésekre jár, és szemezik az érte érkező betegszállító fiúval. Erős akaratú, szókimondó, életkedvét csak időlegesen veszíti el. Dühös Murielre, amiért az egy névházasság miatt képes cserben hagyni. Rhonda az a típusú ember, aki utálja, ha sajnálják. Rachel Griffith kiváló alakítása és a rendezés kerüli hatásvadász elemeket.

3. Aaltra (2004)

Nagyon furcsa film. Az alaptörténet két makacs szomszéd küzdelme és vetélkedése, amelynek a vége az lesz, hogy egy mezőgazdasági gép mindkettejüket olyan súlyosan megsebesíti, hogy mozgáskorlátozottakká válnak. A történtek után kerekesszékkel próbálnak eljutni a gépet gyártó vállalathoz, hogy kártérítést követeljenek... A filmet sokan azért szeretik, mert itt is árnyalt képet mutatnak fogyatékossággal élő emberekről. Ugyanolyan rosszkedvűek, maguknak valók, adott esetben gonoszak tudnak lenni, mint bárki más.

4. Született július negyedikén (1989)

Hamisítatlan hatásvadász, szörnyen patetikus amerikai film a küzdelemről, az összefogásról, a hősiességről, az elesettségről. A főszereplő a vietnami háborúban megsérül, deréktól lefelé megbénul. Hazatérve alkoholista lesz, aki lassan folyik bele a békemozgalomba. Elég szájbarágós lett az a jelenet, amelyben a főhős (Tom Cruise alakítja) részegen hazaérkezve a vallásos édesanyjával vitatkozik. Hogy miért szeretik sokan ezt a filmet? Mert úgy érzik, valamelyest igazságot szolgáltat a Vietnamot megjárt veteránok közül azoknak, akik súlyos, maradandó sérüléseket szereztek. Rávilágít arra a valós problémára, hogy ezek az emberek nem részesültek lelki segítségnyújtásban, gyakran magukra maradtak gondjaikkal, és azzal az érzéssel, hogy fiatal, életerős férfiakból magatehetetlen emberekké váltak.

5. A bal lábam (1989)

Csakúgy, mint a Született július 4-én, önéletrajz lapján készült a film forgatókönyve. Christy Brown ír fiú. Születésétől fogva mozgássérült és beszédképtelen, emiatt hozzátartozóinak fogalma sincsen arról, hogy szellemileg ép és nagyon intelligens. Hosszú időbe telik, amíg képes lesz valamilyen módon tudatni családjának tagjaival, hogy mindent felfog, ami körülötte történik. A bal lábát úgy tudja mozgatni, hogy írni is megtanul vele. Miután a családját sikerül meggyőznie arról, hogy csak a teste fogyatékos, az elméje ép, végre tanulni kezdhet, később beszélni is megtanul. Végül író és festő lesz. Beleszeret egy lányba, és saját készítésű lapot küld neki... Az érzelmi próbatétel ugyanolyan keserves, mint a fizikai...

Daniel Day-Lewis játszotta a fiatal, majd felnőtt Christy Brownt, és ezért az alakításért Oscar-díjat kapott. A színész a hiteles színpadi/filmes újrateremtés módszerét követi, amely szerint a színésznek át kell élnie mindazt, amin a főhős keresztülmegy. Daniel Day-Lewis ezért a forgatás szüneteiben is kerekesszékben ült, a stáb tagjai tologatták.

6. Frida (2002

Frida Kahlo az egyik legismertebb mexikói festő volt, európai és indián gyökerekkel. Kisgyermekként a gyermekbénulás áldozata lett, deformálódott az egyik lábfeje. (Ez a betegség teljes vagy részleges bénulással jár, súlyos esetben a beteg halálát okozza. Ma már védőoltással megelőzhető a huszadik század közepéig az egész világot rettegésben tart kór.) Frida Kahlo ráadásul tizennyolc évesen súlyos balesetet szenvedett, a busz, amelyen utazott, villamossal ütközött és egy fémrúd gyakorlatilag felnyársalta a lányt. Eltörött a lába, a gerince és megrepedt a bordája, s az orvosok úgy látták, többé nem is fog tudni járni. Frida gerincfűzőt viselt és újra tanult járni. Festeni kezdett, belépett a mexikói kommunista pártba, férjhez ment, és élete során sokszor műtötték. Gyakran panaszkodott fájdalomról. 43 évesen kényszerült kerekesszékbe, pár évvel később amputálták az egyik lábát, végül tüdőgyulladás végzett vele 47 éves korában. Ismerősei, barátai eredeti, szenvedélyes, okos, jó humorú nőként írták le. Mindenkitől függetleníteni tudta magát művészként; erőteljes, karakteres, egyedi és bizarr kompozíciókat alkotott.

7. Ezüst pisztolygolyó (1985)

Nyilvánvalóan abszurd horrortörténetről van szó. A Stephen King regénye alapján forgatott filmben furcsa gyilkosságsorozat veszi kezdetét egy amerikai kisvárosban: teliholdkor csap le a gyilkos áldozataira. Marty, a kerekesszékben élő kisfiú pillantja meg először a vérfarkast, és még meg is sebesíti. Ő jön rá arra is, hogy a város lakói közül ki változik át teliholdkor. Először persze senki sem hisz neki... Marty jelleme is egészen jól sikerült, eleven, a nővére orra alá borsot törő kisfiú. A film erőssége, hogy Marty testvére szóvá is teszi, hogy sajnálatból, mivel Marty "nyomi", neki adnak igazat és a két testvért nem azonosan ítélik meg - ez valós probléma lehet minden olyan családban, ahol az egyik gyermek fogyatékossággal élő. Az alakítások azonban nem valami fergetegesek.

8. Légyott a hetesen (2000)

Kegyetlenül őszinte film, amelyet a rendező a nővére élményei alapján forgatott le. A lány mozgássérülteket ellátó otthonban dolgozott, ahol az egyik lakó, egy férfi állandóan piszkálta az ott dolgozókat. Egy beszélgetés alakalmával azonban könnyekben tört ki, és bevallotta, hogy szeretne végre szerelmeskedni egy nővel. Megkérte a lányt, hogy hozza össze egy prostituálttal. A lány lemérte, hogy a közeli országúton dolgozó prostituáltak lakókocsija milyen széles, az ajtón befér-e a kerekesszék, és megpróbált meggyőzni egy nőt, hogy foglalkozzon egy kicsit a férfival... Nem lett könnyen emészthető film, de nagyon jó, tényleg érdemes végignézni. Amatőr és hivatásos színészekkel vették fel, dokumentumfilmekre, amatőr filmekre jellemző stílusban.

Az olasz szinkronnal ellátott jelenetben a szociális munkás beszélget a nőre vágyó férfival, majd megpróbálják meggyőzni az otthon vezetőjét arról, hogy engedélyezze a különös légyottot:

9. A ház kulcsai (2004)

A rendező egyben forgatókönyvíróként is közreműködött a Giuseppe Pontiggia Kétszer születni című önéletrajzi regényéből forgatott film elkészítésében. Gianni tizenöt évig nem látta fiát, Paolót. Paolo anyja a fiú születésekor meghalt, a fiút fogóval segítették világra, amitől megsérült és fogyatékosként él. Gianni elhatározza, hogy elviszi Berlinbe mozgásterápiára. Érzékeny és visszafogott film arról, ahogyan egymáshoz megtalálja az utat két ember, egy „ép” és egy sérült. Ugyanakkor őszinte vallomás arról, milyen nehéz értelmileg és mozgásában is sérült gyermeket nevelni. Az egyik legmegdöbbentőbb jelenet, amikor egy sorstárs anya, akivel Gianni összeismerkedik, elárulja, hogy néha már úgy érzi, nem bírja tovább.

Andrea Rossi, aki Paolót játssza a filmben, maga is mozgássérült. Hihetetlenül szépen és kedvesen alakítja szerepét, Paolót, aki gyakran nem érti, mi történik körülötte a világban. A hivatalos források szerint Andrea Rossi olyan betegségben szenved, amely koordinációs nehézségeket okoz neki, és bizonyos fokú értelmi fogyatékossággal is jár. Így hosszabb szövegeket nem lett volna képes megtanulni, ezért a rendező aprócska fülhallgatón keresztül instruálta Andreát. Mivel Gianni Amelio hagyja főszereplőjét önmaga lenni és saját magára figyelni, és azt is, hogy a többi szereplő Andrea játékához alkalmazkodjon. Az, hogy a főszereplő maga is fogyatékos, még megrázóbbá teszi a történetet.

Kerékbe törve (2007)

Magyar dokumentumfilm. A kerekesszékkel közlekedő rendező, Vincze Zoltán azt ábrázolja,milyen folyamatokon megy keresztül az, aki egyik napról a másikra veszíti el az önálló mozgás képességét, és milyen rádöbbenni arra, hogy már soha többé nem lesz ugyanolyan az élete, mint azelőtt. Ugyanakkor azt is megmutatja számunkra, hogy egy sérült életből is ki lehet hozni a maximumot, amennyire a körülmények engedik. Aki egészséges, jó körülmények között él, van munkája, családja és ennek ellenére folyamatosan dől belőle a panasz, annak mindenképpen érdemes megnéznie, hátha átértékeli a problémáit.

11. Életrevalók (2011)

Ezen a listán talán a legjobb film. Valós eseményeken alapul, bár a segítő az igazi történetben nem afrikai, hanem arab származású. Egy gazdag, nyaktól lefelé megbénult francia férfi, Philippe felveszi otthoni segítőnek a börtönből szabadult, külvárosban élő Drisst. Az egyáltalán nem zökkenőmentes kezdet után egyre jobban egymáshoz csiszolódnak. Ez azért is lehetséges, mert Driss a maga faragatlan stílusával vele egyenrangúként kezeli Philippe-et, nem úgy beszél és bánik vele, mint ahogyan rendszerint egy mozgássérülttel bánnak. Philippe-nek pont arra van szüksége, hogy ne kezeljék betegként, ne sajnálkozzanak, és ne éreztessék vele élete minden percében, hogy fogyatékossággal élő és segítségre szoruló ember. Driss néha őrültségekre is ráveszi Philippe-et. Különös kapcsolatukból életre szóló barátság lesz. Ez az egyik kedvenc jelenetünk, de beágyazni sajnos nem lehet.

A film előzetese magyar felirattal:

Tetszett az összeállítás? Oszd meg másokkal is! Írd meg, te mit tennél a listára!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Neki köszönhetjük a Monty Pythont, két világrekordot tart, és csupán egyetlen állatot utál – 29 érdekesség a 99 éves David Attenborough-ról
Több mint 70 éve ténykedik a tévéiparban, több mint 360 filmben és tévéműsorban vett részt, és több mint 30 diplomája van.


1. Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth-ben, London nyugati részén. II. Erzsébet királynő mindössze 17 nappal korábban, április 21-én jött a világra.

2. Bár Londonban született, David gyermekkorának nagy részét az angliai Leicesterben töltötte, mivel az apja ott dolgozott egyetemi rektorként. Bátyja, Lord Richard Attenborough (1923-2014), sikeres színész, Oscar-díjas rendező és filmproducer lett, akit a legtöbben a Jurassic Park (1993) John Hammondjaként ismernek, ám olyan filmekben is szerepelt, mint A nagy szökés (1963), A Főnix útja (1965), a Homokkavicsok (1966), A csodatévő (1969), a Csoda New Yorkban (1994) vagy az Elizabeth (1998), direktorként azonban még sikeresebb volt, hiszen Oscar-díjat nyert a 1982-es Gandhiért, illetve ő vezényelte le többek között A híd túl messze van (1977) című háborús klasszikust, vagy az 1992-es Chaplint.

3. Ahelyett, hogy a bátyja nyomdokaiba lépett volna, David inkább természettudományokat tanult a brit Cambridge-i Clare College-ban. 1947-ben végzett, majd két évig a Királyi Haditengerészetnél teljesített katonai szolgálatot, mielőtt egy oktatási kiadónál kezdett volna dolgozni.

4. 1952-ben gyakornokként csatlakozott a BBC Televisionhöz, ahol 1954-ben elindította híres televíziós sorozatát, a Zoo Questet, amely élő állatokról szólt a vadonban és az állatkertben egyaránt. Davidnek amúgy még tévéje sem volt otthon, bár ez akkoriban nem volt kirívó.

5. Igazi polihisztor, szolgált a Királyi Haditengerészetnél, rendezőként, televíziós műsorvezetőként, narrátorként és íróként is dolgozott, és számos díjnyertes műsort és könyvet szerkesztett/írt.

6. Sir David két Guinness-világrekordot is tart: az egyik a leghosszabb televíziós természetfilmes karrierért jár neki, a másik pedig a leghosszabb televíziós műsorvezetői pályáért.

7. Eredetileg 1985-ben lett Sir, amikor II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte a televíziózás terén végzett munkájáért. 2020-ban azonban, 94 éves korában a királynő egy második lovagi címet is adományozott neki: a Szent Mihály és Szent György Rend nagykeresztes lovagjává nevezték ki. Ez a cím elismerése David televíziós műsorvezetői és természetvédelmi tevékenységének.

8. Több londoni neves intézmény és kiállítás kurátora, többek között a British Museumé, a Science Museumé és a Kew-i Királyi Botanikus Kerté, valamint számos jótékonysági szervezet névadó védnöke.

9. Az 1979-es Élet a Földön című dokumentumfilm-sorozat forgatása során Sir David egy csoport hegyi gorillával találta magát szembe Ruandában. Az emberszabásúak azonban nem támadták meg, sőt befogadták maguk közé, és azt is hagyták neki, hogy játsszon a csemetéikkel.

10. 1998-ban, A madarak élete című doksiszéria forgatása közben véletlenül belépett a skóciai Highlandsben egy siketfajd (a fajdok legnagyobbika) területére. A madár, hogy megvédje a „birtokát”, elkezdte üldözni Davidet, és végül fel is lökte őt.

11. Bár Sir David híres a természet iránti szeretetéről, nem mondaná magáról, hogy „állatbarát”. „Nem vagyok állatbarát, már ha ez azt jelenti, hogy azokat a dolgokat tartod aranyosnak, amiket meg akarsz és meg lehet simogatni. Engem az állatok elbűvölnek” – nyilatkozta.

12. A BBC programigazgatójaként sok újítást hozott a televíziózásba, többek között a komédia világába is. Ő volt az ugyanis, aki megrendelte a Monty Python Repülő Cirkusza című kultikus szkeccsműsort, amely sztárt faragott John Cleese-ből, Michael Palinből, Terry Jonesból, Eric Idle-ből, Graham Chapmanből és Terry Gilliamből. A műsor világszerte jelenség lett, és generációknak adott inspirációt szerte a világon.

13. Egyetlen állatot nem bír elviselni, sőt kifejezetten utálja. „Halálos pókokat, kígyókat és skorpiókat fogtam meg anélkül, hogy megrezzentem volna, de ha patkányt látok, én futok el elsőként” – mondta e fóbiájáról.

14. Több évtizedes munkájának tiszteletére a tudósok eddig csaknem 20 különféle növényt neveztek el róla. Sőt, akad még egy Attenborosaurus nevű dinoszaurusz is (egy kb. 5 méter hosszú, vízben élő őshüllő volt), ami szintén az ő nevét kapta meg.

15. A BBC-nek adott interjújában Sir David elárulta, hogy ha bármilyen állat lehetne, ő bizony lajhár lenne a leginkább. Szerinte ugyanis a lajhárok nagyon lazán állnak mindenhez.

16. A madarak élete című dokumentumsorozatának elkészítése során becslések szerint több mint 400 000 kilométert tett meg összesen a világ minden táján. Nem csoda, hogy vonzó ötletnek tűnik számára a lajhárélet.

17. Nincs és soha nem is volt jogosítványa, nem tett vezetői vizsgát, sőt autója sincs. De ha az ember éveket tölt repülőgépeken és a bozótban növényeket és állatokat vizsgálva, akkor valószínűleg nincs is rá ideje.

18. 11 éves volt, amikor zseniális módszert talált ki a zsebpénzkeresésre: gőtéket adott el egy leicesteri egyetemnek, amiket az intézmény közeli tavából fogott ki.

19. Élete során összesen 32 tiszteletbeli diplomát szerzett az Egyesült Királyság különböző egyetemein, többek között Oxfordban és Cambridge-ben is.

20. A BBC éppen csak elkezdett színes adást sugározni (addig fekete-fehérben ment minden), és Sir David ötlete volt, hogy snookert sugározzanak a tévében. Akkoriban ő volt a BBC2 vezetője, és úgy gondolta, ez remek módja lenne az új technológia bemutatásának. Rátapintott valamire, hiszen egy fekete-fehér snookermérkőzést elég nehéz lenne követni.

21. Járt a Nagy-korallzátony alján! Az Ausztrália partjainál található Nagy-korallzátony körülbelül akkora, mint Olaszország, és több mint 1500 halfaj, 600 korallfaj és 30 különböző bálna- és delfinfaj otthona. David pedig egy új típusú tengeralattjáróra szállt, amely kb. 300 méter mélyre vitte őt a tenger alá, hogy közelebbről megnézhesse e természeti csodát.

22. Hosszú karrierje során számos BAFTA-díjat (a Brit Filmakadémia díja) kapott, és például ő az egyetlen a világon, aki elnyerte ezt az elismerést fekete-fehérben, színesben, HD-ben, 3D-ben, 4K-ban és virtuális valóságban forgatott műsorral is.

23. 2018-ban egy sarkkutató hajó azzal vált híressé, hogy a közvélemény szavazással elnevezte Boaty McBoatface-nek. A hajót a British Antarctic Survey, egy sarkkutatásra szakosodott tudóscsoport tervezte. Végül azonban úgy döntöttek, hogy a hajó a RRS Sir David Attenborough nevet kapja. Ezzel a természettudós 90. születésnapját akarták megünnepelni, elismerve a természet világának feltárásáért végzett munkáját. Azért a közönség eredeti (nyilván trollkodó) választását is megtisztelték azzal, hogy a hajó saját tengeralattjárója megkapta a Boaty McBoatface nevet.

24. 1994-ben, A növények magánélete című sorozata forgatásán Szumátra trópusi erdőiben rátalált a világ legnagyobb virágos (és igen ritka) növényére. „Hullavirágnak” is hívják, mivel a szaga a rothadó húséhoz vagy a kutyakakiéhoz hasonlít, és csak néhány évente egyszer, egy-két napig virágzik. Sir David találta ki a növény hivatalos nevét: Titánbuzogány! A forgatás során ő és a csapata fedezte fel először, hogy a virágot főként apró karcsúméhek porozzák be.

25. Bár úgy tűnik, hogy nem öregszik, Sir David 2013 júniusában szívműtéten esett át, és pacemakert kapott. A műtét miatt le kellett mondania egy telt házas előadókörútját Ausztráliában. Két évvel később mindkét térdét megműtötték, hogy járni tudjon, elmondása szerint pedig rendkívül hálás azért, hogy még mindig végezheti a munkáját. „Ha szénbányászként kerestem volna a kenyerem, nagyon örülnék, ha abbahagyhatnám. De nem így van. A világot járva a legérdekesebb dolgokat csodálhatom meg. Micsoda szerencse!”

26. A szülei (Mary és Frederick) mindketten humanitáriusok voltak, és a II. világháború alatt befogadtak az otthonukba két zsidó lánytestvért, Helgát és Irenét. A fiatalok a Kindertransport program keretében érkeztek Nagy-Britanniába, hogy kimeneküljenek a náci Németországból, és összesen hét évig maradtak a családnál. Saját szüleik halála után Attenborough-ék örökbe fogadták őket.

27. Népszerűsége ellenére a tévés ikon azt mondja, hogy nem szereti, ha sok ember veszi körül, mert ezt meglehetősen félelmetesnek találja. „Utálom a tömeget, a legalacsonyabb közös nevezőre redukált dolgokat” – ismerte el. „Az emberek bármivel kapcsolatban hisztérikusan viselkednek, legyen az egy focimeccs vagy egy nemzeti ünnep. Mert nem racionálisak. A focihuligánok például nagyon ijesztőek tudnak lenni.”

28. Sir Davidnek és néhai feleségének, Jane Ebsworth Orielnek két gyermeke született, Robert és Susan, akik mindketten híres apjuk nyomdokaiba léptek. Robert egy ausztrál egyetem antropológus docense, míg az egykori általános iskolai igazgató Susan az apja mellett dolgozik. Édesanyjuk, Jane sajnos 1997-ben, 70 évesen elhunyt (agyvérzésben). 47 éves házasságuk alatt a férje mellett dolgozott, és nagyon erős csapatot alkottak. Bár a magánéletét nagyon óvja, Sir David (akinek két unokája van) korábban bevallotta, mitől retteg a világon a legjobban: „Félek, hogy szörnyű terhet fogok jelenteni a gyermekeimnek.”

29. 99 évesen is aktív. Sir David folyamatosan ír, rendez, producerkedik, szervez és narrátorkodik. Az utóbbi három évben olyan filmjei és sorozatai jöttek ki többek között, mint a Zöld bolygó, A fagy birodalma II, a Vad szigetvilág, a Prehisztorikus bolygó, az Our Planet – Bolygónk csodái, a Bolygónk, a Föld III, a David Attenborough: Életem, A hangok titokzatos világa, az Emlősök, Az orángutánok titkos élete, vagy már 2025-ben a Simon Schama’s Story of Us és a Nature című sorozat új epizódjai. Illetve még idén a közönség elé kerül az Ocean with David Attenborough is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Kár érte, kiváló ügynök volt... – Nem ez lesz a Marvel Öngyilkos osztaga, de mi is az a Mennydörgők*?
Akit az érdekelne, miért van csillag a film címében, ezt nem fogjuk elspoilerezni. Azt viszont, hogy megéri-e megnézni a Mennydörgőket* moziban, mindenképpen!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 30.



Manapság halmozottan hátrányos helyzetből indul egy Marvel-film vagy sorozat. A Bosszúállók: Végjáték volt minden idők egyik legsikeresebb filmje, egy korszak lezárásának tekinthetjük, amit a Disney azóta se hajlandó elfogadni. Sorra jönnek ki a feleslegesnél feleslegesebb mozifilmek az egeres cég zászlója alatt. Talán az utolsó jó Marvel-mozinak nevezhető mű a Galaxis őrzői 3, illetve a Deadpool és Rozsomák. Mindkettő szinte kizárólag a nosztalgiafaktor miatt volt értékelhető – teszem hozzá, igazán ügyesen csinálták.

A Végjáték sok embernek a Marvel végét is jelentette, és azóta hiába próbálkoznak egy újabb főgonosz megteremtésén, ez azóta se megy.

Még a való élet is ellenük dolgozik, hiszen a kiszemelt Jonathan Mayors bántalmazási pere miatt majdnem mindent át kellett írni. 2025-re három projektet is beterveztek, az első az Amerika kapitány: Szép új világ meglehetősen közepes értékeléseket kapott, nekem sem jött be igazán, valahogy gyenge volt.

Folytatták cikkünk tárgyával, a Mennydörgők* -kel és minél közelebb kerültünk a premierhez, annál jobban vártam. Első előzetesek alapján egy szórakoztató szedett-vedett Bosszúállók hangulatot árasztott. Ha a DC világában lennénk, ez lehetett volna a James Gunn-féle Az öngyilkos osztag, ami nagy dicséret lenne... Majd a marketing gépezet felkapta a főszereplő Florence Pugh interjújában elhangzott félmondatocskát, miszerint a Mennydörgők* olyan lesz, mintha az A24 csinálna egy szuperhős filmet.

Erre nagyon ráfeküdtek a marketingesek és ez nagyon jól állt a projektnek. Amit kaptunk, az sok szempontból valóban hasonlít egy A24-filmhez, de sajnálatos módon nem tudták hozni az elvárt minőséget.

Akik nem ismernék az A24 stúdiót, ők főleg művész-/művészieskedő filmekkel támadják a mozinézőket, általában kiemelkedő minőség mellett visszafogott büdzsével. Nos, jelen helyzetben ebből szinte semmi sem igaz, a büdzsé részt hagyjuk, később lesz szó róla, a minőség pedig elég ingadozó lett.

De mi is a Mennydörgők*? Ha nagyon le akarom csupaszítani ez egy Marvel szuperhős-film a depresszióról. Semmi több. Négy, később öt főre duzzadt vesztesek csapata, akiknek nem csak szuperereje van, hanem szuper depressziója is. Mindenkinek megvan a maga szerepe a csapatban hozott traumáikkal a háttérben, amit a film folyamán próbálnak feldolgozni. Vegyük főszereplőnket, Yelenát (Florence Pugh), aki testvére elvesztése miatt került a padlóra, ám neki kell lennie a csapat szívének ez a kettő pedig erősen konfliktusban van egymással. Ott van Wyatt Russell Walker kapitánya, aki családi problémákkal küzd, miközben ő a csapat kinevezett pöcsfeje. Ava (Hannah John-Kamen) gyerekkori traumáit hozza a közösbe, ő a Szellem, aki a Hangya és Darázsban ugrált Paul Rudd idegein. Alexei (a mindig zseniális David Harbour) pedig igyekszik meglelni az igazi, régi önmagát, az ünnepelt szovjet szuperhőst.

Ez a kupac pszichiátriai eset kénytelen összeverődni egy küldetés erejéig, mert úgy tűnik valaki el akarja őket tenni láb alól.

Nem akarom lelőni a „poént”, mert így is alig van benne csavar. Felbukkan a felettébb gyanús Julia Louis-Dreyfus karakter, Valentina Allegra de Fontaine, akinek a neve elárulja, hogy ő bizony nem a jófiúk sorát erősíti. Amióta ez a szereplő bekerült az MCU-ba azóta tudjuk, hogy a szeme sem áll jól. Ez lehetett volna de Fontaine kiugró gonosz szerepe, ha értelmes forgatókönyv lett volna…

Ám sajnos semmi nem áll egybe. A film nem elég vicces ahhoz, hogy Az öngyilkos osztaghoz lehessen hasonlítani és nem elég komoly egy Tél katonájához. David Harbour láthatóan élvezte szerepét, teljesen túljátssza, és a hátán viszi a komikumot, ha valaki fogékony az ilyen humorra. Mellette ott van a véresen komolyan alakító Florence Pugh, aki élete legnehezebb időszakán megy keresztül, és ez a két hangnem valahogy nem találkozik.

Hiába a sok remek színész, akik jók együtt, ha nincs, ami egyben tartsa a csapatot. A forgatókönyv sem volt túl combos, de én egyértelműen a kormánykeréknél keresem a problémát.

Sokak felhúzták a szemöldöküket Jake Schreier rendező kinevezése láttán. A főleg TV-s és zenei klipes múlttal rendelkező szakember 2015 óta nem rendezett nagyjátékfilmet. Akkor is egy kis költségvetésű drámát Cara Delevigne-nyel. Nem az akciójeleneteiről és a sokszereplős szcénáiról híres rendező, az biztos. Most pedig kapott 150-200 millió dollárt, hogy 2 órában elmesélje mindenki személyes drámáját. Nincs igazán álleejtő akciójelenet, de még igazán maradandó kézitusa se. Van három kisebb „lövünk és megyünk” rész, egy értékelhető autós jelenet és egy fájdalmas CGI csata. Bevallom két órával a film után nem is nagyon emlékszem rájuk, pedig majdnem mindegyik benne volt az előzetesekben.

Akkor mi az értékelhető része? Nagyon jó a csapat közötti dinamika, még ha a hangnem nagyon is eltérő. A színészek ügyesen húzzák fel egymást, talán a kevesebb vászonidőt kapó Hannah John-Kamenen kívül szinte mindenki működik. Az üzenet is szép és világos: nem gondoltam volna, hogy 2025-ben a depresszió témájában fogok egy Marvel-filmet nézni. Ahol mindenkinek önmaga a legnagyobb ellensége. De végre az MCU körbeért és a főgonosz nem csak ugyanazzal a képességekkel rendelkezik, mint hőseink, hanem ténylegesen mindenki önmaga saját legfőbb ellensége. Igaz az üzenet bonyolultsága és összetettsége egy szerencsesüti jóslatával vetekszik, de legalább valami új!

Ám itt az a baki, amibe bele fog bukni sajnos a Mennydörgők*: ezt a történetet el lehetett volna mesélni egy könnyed kis 60 milliós kamaradrámaként is.

Így, ebben a formájában szinte lehetetlen, hogy a Mennydörgők* sikert arasson. Ha csak 150 millióba is került – ami valójában akár 200 millió plusz egy tetemes marketing költség – így minimum 600 millió dollárt kellene összeszednie a mozis karrierje alatt, hogy kihozza nullára a költségvetést. Én nagyon drukkolok nekik, de eléggé nehéz a helyzet a mozipénztáraknál. A negyedik Amerika kapitány is csak 400 millió környékén jár és nem is lesz az sokkal több. Pedig ott azért jóval nagyobb nevekkel operáltak, mint Schreier filmje.

Nagyon kár érte, ezt nem így kellett volna. Ha komolyabbra veszik, akkor azért lett volna jobb, ha viccesebbre, akkor pedig azért. Megvolt benne minden potenciál. Legalább a végére lazábbra veszik a hangnemet, szinte röhejes a lezárás, a stáblistás jelenetek pedig semmit nem adnak igazán hozzá a Marvel jövőjéhez, azon kívül, amit eddig is tudtunk.

Az igazság az, hogy akad rosszabb MCU mozi is, mégpedig nem is oly régről, de még így se tudom ajánlani jó szívvel a Mennydörgők*-et.

Egyszerűen nem tudok odaállni és azt mondani, hogy ez egy jó és szórakoztató film, nézd meg. Nincs igazán oka annak, hogy ezt nagyvásznon kelljen látni, elég megvárni a streaming premiert. Szenvedni a TV kisebb képernyőjén is lehet. Meglátjuk a Fantasztikus négyes milyen lesz, bár ezek után nem tudom miben reménykedhetek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Több mint kétmillióan voltak Lady Gaga ingyenes koncertjén a Copacabanán - videón a végeláthatatlan tömeg
Az amerikai popsztár már a főpróbán is színpadra lépett, és különleges pillanatokkal lepte meg rajongóit Rióban.


A CNN beszámolója szerint több mint kétmillióan vettek részt Lady Gaga szombat esti ingyenes koncertjén Rio de Janeiro híres Copacabana strandján.

A szervezők becslése alapján körülbelül 2,1 millióan lehettek kíváncsiak a világsztár fellépésére.

Az eseményt a helyi önkormányzat finanszírozta.

A koncert része volt Lady Gaga Mayhem című új albumát népszerűsítő világkörüli turnéjának. A 39 éves énekesnő a múlt héten Mexikóvárosban adott dupla koncertet.

A leglelkesebb rajongók már szombat reggel sorban álltak, hogy jó helyet találjanak a hatalmas tömegben. Sokan Lady Gaga stílusát idéző jelmezekben érkeztek a koncertre.

A helyszínen már péntek este is történt egy meglepetés:

Gaga váratlanul színpadra lépett a főpróbán, és egy rövid, emlékezetes előadással lepte meg a közönséget.

„Nagyon hiányoztatok” – mondta a tömegnek, majd hozzátette, hogy tudja, ez még csak a próba, de úgy érzi, mintha már el is kezdődött volna a koncert.

A CNN szerint a fellépéssel valószínűleg megdőlt a Copacabana korábbi látogatottsági rekordja, amit Madonna tartott.

(via Telex)

Videó a giga-koncertről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Félve ajánljuk érzékenyebb nézőknek a borzalmakkal teli dokusorozatot – A Fordulópont: A vietnámi háború története
A Netflix most a vietnámi háború hosszú éveit vette elő, annak minden borzalmával és szörnyűségével, Kendőzetlenül és az archív felvételekkel sokkolva mutatja be a harcokat, persze azért netflixesen.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. május 03.



A Fordulópont a Netflix saját gyártású dokumentumsorozata. Szinte antológia-sorozatnak nevezhető, minden „évad” egy külön miniszéria, ami egy-egy témát boncolgat. Minőségben néha jobb, néha rosszabb. Eddig a 2024-es A bomba és a hidegháború volt az én „kedvencem”. Azért az idézőjel, mert egy nagyon megdöbbentő és sokkoló darabról beszélünk, így egyértelműen nem akarnám megnézni még egyszer. Ám ez az erősorrend megváltozott. A vietnámi háborúról szóló Fordulópont átvette a vezetést.

Én csak annyit tudtam a vietnámi háborúról, amit az iskolában oktattak – és ami valljuk be, nem volt túl részletes –, valamint amit az amerikai filmekből láthattam. Ezekből két dolog volt számomra világos:

Amerika úgy indult neki a háborúnak, hogy most aztán odacsapnak, és megnyerik pikkpakk a harcokat, a második pedig, hogy ez milyen pokol volt a katonáknak és a nemzetüknek.

Ezt olyan klasszikus művekből tudhattam meg, mint A szakasz, vagy az Apokalipszis most. Nos a Fordulópont: A vietnámi háború szépen kiegészíti a háborúellenes filmekből szerzett tudást, elsősorban alaposan elhelyezi a történelemben a konfliktust.

Én nem is tudtam, hogy már a 1955-től zajlottak harcok Vietnámban, és Amerika ténylegesen csak Franciaország oldalán lépett be a konfliktusba. Az első indokínai háború folytatása a Vietnámban zajló konfliktus.

A francia gyarmat fellázadt kolonizálója ellen, Ho Si Minh vezetésével.

Létrehozták a Viet Minh nevű függetlenségi mozgalmat, és fegyvert ragadtak elnyomóik ellen. Mivel a Viet Minh kommunista támogatást élvezett, ezért Franciaország mögé értelemszerűen beállt az USA. Amerika rettegett a dominóelmélettől, miszerint, ha Vietnám szovjet befolyás alá kerül, akkor az dominóként bedönti Laoszt és Kambodzsát. Ez a gondolat vezetett addig, hogy az Egyesült Államok folyamatosan növelni kezdte a haderejét az ázsiai országban.

A sorozat gyönyörűen körbejárja a történéseket. Öt hosszú részen keresztül tárgyalják ki a témát. Nagyon összetett és botrányos dolgokat feszegetnek. Teljes mértékben leköti a nézőt a miérteket és a hogyanokat taglalva. Archív hang- és videofelvételeket kapunk a Fehér házból. Ugyanis John F. Kennedy, azért, hogy mindenre emlékezzen, hangrögzítőket szereltetett az ovális irodába.

Gyanús, hogy sokan nem tudtak, vagy "megfeledkeztek" erről, mert Nixonig fennállt ez a rendszer.

Nem tudom pontosan mikor láttak napvilágot ezek a felvételek, de a történészeknek a kazetták elképesztően hasznos információmorzsák ahhoz, hogy megértsék az igazi okokat. A sorozat szépen végiviszi a nézőt a háború poklán. Első kézből tudjuk meg a részleteket a katonák szájából. Például azt, hogy hogyan gyújtották rá az ártatlan családokra házaikat, csak azért, mert azok nem voltak hajlandók elmenni otthonról.

Körbejárják az amerikai helyzetet, elsősorban a propagandát vizsgálva, ugyanis az amerikai kormány végig tagadott mindent. Az embereket azzal próbálták meg áltatni, hogy minden tökéletesen zajlik, és a genfi egyezményben kettéosztott országban zajló háború nemsokára befejeződik. Ezzel csak egy gond volt, hogy a vietnámi konfliktus volt a világ első szinte teljes egészben videóra vett háborúja. Újságírók és tudósítók lepték el az ostrom sújtotta országot, nemcsak délen, északon is voltak nyugati publicisták, akik bemutatták a szörnyűségeket, amiket a két fél egymással tett. Ez persze nem tetszett a kormányzatnak.

Ennek a korszaknak köszönhetjük az összeesküvés-elméletek elterjedését, és a „deep state” kifejezést, amit még a mai napig előszeretettel használnak a konteósok.

A legszörnyűbb az egészben, hogy itt valóban megtévesztették az embereket és manipulálták őket, ahogy azt a legjobb összeesküvés-elméletekben szokták. Majd jöttek sorra a borzalmak az USA-ban: a Kennedy elleni merénylet, LBJ és Robert McNamara-korszak, Martin Luther King Jr. meggyilkolása, a Nixon-éra fűszerezve egy kis Watergate-botránnyal. Akkora volt a feszültség az országon belül is, hogy Amerika polgárháború-közeli állapotba került. Egy chicagói egyetemen a Nemzeti Gárda a tüntetők közé lőtt, és többen meghaltak.

Elképesztő, hogy ezek megtörténhettek egy modern országban. De az amerikai helyzetet félretéve, rengeteg vietnámi szemtanút is meghallgathatunk, mind a kommunista északiak, mind a Nyugat által támogatott déliek közül. Érdekes, hogy mindkét terület szinte katonai diktatúra alatt ált, csak míg északon Ho Si Minh és a kommunista párt állandó volt, délen folyamatosan váltakoztak az autokrata vezetők, amíg puccs áldozatai nem lettek. Megszólal például a nemrégi nagyszabású HBO-s sorozat, A szimpatizáns írója is, Viet Thanh Nguyen is. Az ő híres könyve is Saigon bukásától kezdődik.

Az első részünk egy hátteret ad a konfliktushoz, és gyakorlatilag átfutja a vietnámi helyzetet, a buddhista-krízist, Kennedyt, a Johnson-korszakot és átfogóan bemutatja az amerikai oldalt a konfliktus első felében.

A második etap a vietnámi oldalt mutatja be részletesebben, Ho Si Mihn szerepét és a folyamatosan növekvő amerikai feszültséget. A harmadik és negyedik fejezet archív szörnyűségek felvételeivel támad a nézőre, nem ajánlom a sorozatot érzékenyebb nézőknek, néha engem is megütöttek a képek és történetek. Majd részletesen beszámolnak Saigon evakuálásáról, ami egy konkrét őrület volt. Érdekesség, hogy akadtak magyar résztvevői is az evakuációnak, erről a Partizán Youtube-csatorna készített egy nagyon érdekfeszítő egy órás riportot, Vietnámot megjárt magyarokkal a főszerepben.

Miután megnéztem a Fordulópont: A vietnámi háborút, azután néztem meg ezt a riportot, és elképesztő érzés a történtekről szovjet oldalról is hallani. Igazából Vietnám megszerzéséért küzdött mindkét oldal, nem volt itt jó vagy rossz. Ám a lakosoknak egy 20 évig tartó háborút kellett kiállnia különféle ideológiák miatt. Az elvesztegetett emberélet, a hiábavaló áldozatok, csak azért, hogy a felsőbb vezetők elismerően bólintsanak.

A legrosszabb az egészben, hogy a hosszú konfliktusból senki nem tanult.

Ugyanilyen felesleges háborúk zajlottak és zajlanak is folyamatosan a világban, amik súlyos emberéletekbe kerülnek. A Fordulópont: A vietnámi háború, szerintem a sorozat legjobbja, akinek van ideje, mindenképpen nézze meg, mert nagyon érdekes, megdöbbentő és felháborító, még ha néha szenved is kicsit a szokásos netflixes pátosztól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: