KULT
A Rovatból

10 ütős magyar album az elmúlt évtizedből

Ezek a lemezek mai füllel hallgatva ugyanolyan karakteresek és jól szólnak, mint megjelenésük idején.


A 2000-es évek így visszagondolva nagyon is közelinek tűnnek, ezért kimondottan meglepő érzés szembesülni vele, hogy tulajdonképpen már a múlt részét képezik. Mindazonáltal a legfiatalabb korosztályt kivéve alighanem mindenkinek akadnak élményei ebből az időszakból, így különösen kíváncsiak vagyunk rá, nektek mennyire voltak meghatározóak az alábbi lemezek annak idején, vagy akár mennyire azok a mai napig.

A lista ABC-sorrendben van, köztes rangsort nem akartunk és nem is tudtunk volna felállítani (főleg, mivel eleve nem toplistáról van szó). Minden albumról egy dalt választottunk ki és illesztettünk be a cikkbe, általában vagy a címadót, vagy a legismertebbet.

Belga - Zigilemez (2007)

A Zigilemez a Belga negyedik albuma, megjelenése idején a zenekar már komoly ismertséggel rendelkezett, mégis talán ennek köszönhetően bővült ki legnagyobb mértékben a rajongótáboruk. Olyan slágerek kerültek fel rá, mint az abszolút közönségkedvenc Boros, a hasonlóan zseniális Dal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez, a Melós, a Kavboj, vagy éppen a Felveszem a Nyújork Dzsenkisz kabátom.

Eleven Hold - Eleven Hold (2000)

Az Eleven Hold három lemezt adott ki klasszikus felállásában, Török-Zselenszky Tamás vezetésével. Ezek közül is a debütáló, cím nélküli album sikerült a legjobban: gyakorlatilag elejétől a végéig fülbemászó, magával ragadó hangulatú dalok sorakoznak rajta, úgy mint a Sehol, a Néhány tegnapi perc, az Emberek botokkal, a Hiábavaló, vagy a Majdnem. Zselenszky filozofikus, költői képekben bővelkedő szövegei és átható énekhangja egyaránt hozzájárultak a zenekar népszerűségéhez, csakúgy mint az akkoriban még egyáltalán nem elterjedt hegedű beépítése a rockos hangzásvilágba.

Heaven Street Seven - Cukor (2000)

A HS7 angol nyelvű dalokkal kezdte pályafutását, először az 1998-as Budapest Dolls című albumon kezdtek kísérletezni magyar szövegekkel, majd a két évvel későbbi Cukorral váltottak át teljesen. Sikerült is rögtön jó néhány olyan slágert összehozniuk, amelyek a mai napig elmaradhatatlan részei minden koncertnek: a nyitódal Mozdulj-ból kvázi himnusz lett, de hasonlóan népszerű a Sajnálom, a Hol van az a krézi srác, a Lábnyom a Holdon, valamint az Elment a kedvem is.

hiperkarma - hiperkarma (2000)

A hiperkarma első lemezének megszületése idején a zenekar még nem is létezett: Bérczesi Róbert egyedül (illetve Dióssy Ákos segítségével) rögzítette a dalokat, csak az élő megszólaltatásukhoz toborozott zenésztársakat maga mellé. Ez az album elejétől a végéig remekmű, a magyar könnyűzene legnagyobb hatású alkotásai között van a helye. A Dob+Basszus című szám az azonos című tévéműsornak köszönhetően külön is hatalmas ismertségre tett szert, de ezen kívül olyan instant klasszikus szerzemények szerepelnek még rajta, mint a Lidocain, a Zöldpardon, a Felejtő, Kérdőjel, a Sosem voltunk senkik, vagy a Csak az kiabál aki fél.

Kispál és a Borz - Turisták bárhol (2003)

Ez a Kispál és a Borz utolsó előtti albuma, illetve talán az utolsó olyan, amelyen a Kispál-Lovasi szerzőpáros még minden szempontból ereje teljében alkotott. Olyan ma már klasszikus számok kerültek fel rá, mint a Csillag vagy fecske (amiből pár évvel később a Csík zenekar feldolgozása által vált igazi sláger), a Németh Jucival duettben előadott De szeretnék, a Tiszai pu., a Nem fáj, az Etetés, illetve a Menjél messzebb. A lemez anyagát 2016-ban játsszák majd el a Fishing on Orfűn, az idén indult tematikus koncertsorozat keretében.

Kistehén tánczenekar - Szerelmes vagyok minden nőbe (2006)

Talán ez a lemez adja vissza leginkább a klasszikus "kistehenes" hangulatot, amely a négy évvel ezelőtti szétválásig jellemezte a csapatot. A címadó dal mellett (amit a hozzá készült remek klip még emlékezetesebbé tesz) olyan számok találhatók még rajta, mint a Csámborgó, a Gyom nyomja az agyam, az Anyu meg én, a Nyulak eszkimóban, vagy a Virágok a réten. Nagy kár, hogy a zenekar irányváltása után ezek közül gyakorlatilag már egyiket sem játsszák, hiszen teljesen egyedi ízt képviseltek a hazai színtéren.

Pál Utcai Fiúk - Legelő (2008)

A PUF hatodik stúdióalbuma nyolcéves hallgatás után jelent meg, ami alatt a zenekar több hullámvölgyön is keresztülment, nagyjából egy évig teljesen fel is függesztették működésüket. Szerencsére a külön töltött idő rádöbbentette őket, hogy van még mondanivalójuk közönségük számára, és egy basszusgitáros-váltás után újult erővel vetették bele magukat a dalszerzésbe. Ennek eredménye a Legelő, amely bizonyos szempontból konceptlemez lett, ugyanis több "állatos" című szerzemény (Delfin, Bárány, Szarvas, Bogár, Gólya) is helyet kapott rajta. A legnagyobb slágerré a címadó dal vált azután, hogy bekerült a Petőfi rádió repertoárjába: nem túlzás azt állítani, hogy ennek köszönhetően egy teljes generáció fedezte fel magának Lecsóékat és kezdett el a koncertjeikre járni.

Pannonia Allstars Ska Orchestra - Budapest Ska Mood (2005)

A Budapest Ska Mood a PASO első teljes hosszúságú nagylemeze, amely 2003-ban megjelent demóanyagukat követte. Bár a csapat hangzásvilága itt még nem volt annyira kiforrott, mint napjainkban, már ekkor is szép számú rajongót sikerült gyűjteniük az addig idehaza jószerével ismeretlen (de legalábbis rétegzenének számító) ska műfaj számára. Lényegében ők váltak a Jamaicából indult irányzat hazai úttörőivé: nyomukban egyre több hasonló zenekar alakult, aminek köszönhetően a ska mára gyakorlatilag a mainstream része lett, de legalábbis jóval többen ismerik és szeretik, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az album legnagyobb slágere egyértelműen a Gagarin, de a Lakótelep, a Rudie's Got a Soul és a Rudeboy Train is gyakran előkerül koncerteken.

Quimby - Kilégzés (2005)

A Kilégzés volt a Quimby nagy visszatérése azt követően, hogy Kiss Tibit kiengedték az elvonóról, ahol másfél évet töltött. Ezalatt természetesen a zenekar is szüneteltette működését, így nem meglepő, hogy testileg-lelkileg újjászületett frontemberük rég nem tapasztalt kreatív energiákat szabadított fel bennük. Az albumra nem kevesebb, mint 17 dal került fel, vannak köztük pörgősebb, illetve lassabb, líraibb darabok is. Utóbbiak közül a Most múlik pontosan gyakorlatilag önálló életre kelt, miután a Csík zenekar feldolgozta: sokan a mai napig abban a hitben élnek, hogy egy népdalról van szó. Ezen kívül az Autó egy szerpentinen, a Kamikaze bárány, a Don Quijote ébredése, a Sehol se talállak, a Country Joe McDonald, a Viharon túl, szélcsenden innen, illetve a később kicsit átdolgozott Magam adom is kiemelt helyet foglal el az életműben.

Tankcsapda - Élni vagy égni (2003)

A Tankcsapda már 2003-ban is vitán felül az ország legnépszerűbb rockzenekarának számított, azonban az Élni vagy égni volt az első lemezük, amelyen már több, valóban rádióbarát szám is helyet kapott. Ilyen volt például az Örökké tart, ami teljesen új dimenziót képviselt Lukácsék addigi stílusához képest (a Fonogram díjátadón az Év hazai dalának választották), de az Adjon az ég és a Be vagyok rúgva is valódi slágerré vált.

Ti mivel egészítenétek ki a listát?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Nem egy árváról, hanem az egész elárvult országról szól Nemes Jeles László új filmje
Az Oscar-díjas rendező (ezúttal Nemes László néven) új filmjében saját családja történetén keresztül mutatja be, hogy próbált magára találni az ország 56' után. Az Árvában a nagyszerű főszereplők mellett Iványi Gábor is feltűnik egy kameo erejéig.


(A CIKK KISEBB SPOILEREKET TARTALMAZHAT)

Rögtön az elején szeretném tisztázni a film címét, mert már látni, hogy rengeteg helyen rosszul szerepel.

Tehát helyesen: Árva – így, névelő nélkül.

Nemes Jeles László életművében kiemelt szerepe van a most bemutatott Andornak, hiszen saját családja, egészen pontosan édesapja történetét vitte filmvászonra. Jeles Andrást is foglalkoztatta a megfilmesítés lehetősége, de ő végül nem tudta elkészíteni a saját változatát. Fia szerint kellett az egy generációnyi távolság a történtektől ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni.

A film története szerint Andor (Barabás Bojtorján) a második világháború urán négy éves koráig egy árvaházban élt, amit azonban az államosítások során bezárnak. Andornak szerencséje van társaihoz képest, akik állami otthonokba kerülnek át: ő csak félárva, és édesanyja, Klára (Waskovics Andrea) eljön érte, hogy magához vegye. Andor úgy tudja, apja egy Hirsch nevű zsidó jegyügynök volt, de koncentrációs táborba hurcolták. Miután a férfi haláláról nem győződhettek meg minden kétséget kizáróan, Andor egyre csak várja édesapja visszatérését.

Klára és Andor kapcsolata nem szokványos anya-fia viszony. A háború árnyékában annyira nem egyedi eset, hogy egy nő árvaházba adja gyermekét, de érezzük, hogy itt nem a nélkülözés az elsődleges ok. Klára próbál helytállni anyaként, rendesen bánni Andorral, de kettejük interakcióiból hiányzik az igazi anyai gyöngédség.

Csak lassan értjük meg ennek vérfagyasztó okait…

Közben telik az idő. Az 56'-os forradalom utáni hónapokban járunk. Rendkívül feszült a légkör, a város romokban, a hatóságok bárkit, bármiért vegzálhatnak. Akárki lehet besúgó, az emberek kétszer is meggondolják, kinyissák-e a szájukat.

Andornak csupán két igazán közeli barátja van. Iskolatársa, Sári (Szabó Elíz), akinek a bátyja, Tamás (Soma Sándor) részt vett a forradalomban és most egy pincében bujkál a hatóságok elől, illetve a pantomimes Géza (a Nemes-Jeles mindhárom filmjében szereplő Marcin Czarnik), aki Hirsch legjobb barátjaként szárnya alá veszi a félárvát.

Andor élete fenekestül felfordul, amikor megjelenik Klára múltjából Berend, a hentes (Grégory Gadebois egészen hihetetlen alakítása), akiről az anyja sokáig nem mondja meg az igazat. A könnyen dühbe guruló férfi egyre nagyobb részt követel magának Klára és Andor életéből. Bár Berend tud kedves és figyelmes lenni, de ha elönti a düh, senki és semmi nincs biztonságban tőle. Andor fél tőle, és elhatározza, hogy bármi áron megszabadítja tőle a családját. Miközben kamaszos dühe egye szélsőségesebb tettekre viszi, apránként fény derül a múlt nyomasztó titkaira, amiben az a legfélelmetesebb, hogy teljesen átírja Andor identitását és jövőjét.

A film tulajdonképpen Andor személyes forradalmát mutatja be 56' árnyékában, és ily módon a forradalom metaforájává válik. Elgondolkoztatja az embert, mit is jelent pontosan a bukás és a győzelem.

Talán ezért is lett a film címe Árva, névelő nélkül, mert nem egy árváról szól, hanem az egész elárvult országról.

A filmet Nemes Lászlóként jegyző rendező mesterien bánik a fényekkel és a plánokkal, a beszűkített terekkel, hogy megteremtse az ötvenes évek fojtogató miliőjét. A korfestésben nem csak a jelmezek és a technika segítségével feljavított díszletek segítenek, hanem a műgonddal kidolgozott, apró részletek is. Ily módon pedig a film arra is alkalmas, hogy kicsit megismerjük az akkori mindennapokat. A tujázás, az 56'-ban szétlőtt házak romjain játszó gyerekek, a mozi nézőterén dohányzó emberek és a szünet, amikor mutatványosok szórakoztatják az embert csak néhány apróság abból, amit az alkotók felvillantottak 1957 miliőjéből. A rendező és Erdély Mátyás operatőr precízen megkoreografált, hosszú snittekkel teszi még életszerűbbé, még átélhetőbbé a történetet.

Barabás Bojtorjánt több hónapnyi intenzív casting során találták meg Andor szerepére. Bojtorján a sajtótájékoztatón azt mondta, nem készült sohasem színészi pályára, de a film gyökeresen megváltoztatta az elképzeléseit.

Nemes-Jeles szerint Bojtorján igazi őstehetség, akivel nagyon könnyű volt együtt dolgozni, mert ahogy elindult a kamera, rögtön Andorrá változott.

Waskovics Andrea azon színésznők közé tartozik, akik teljesen fel tudnak oldódni a szerepben. Ha meg akartok győződni róla, nézzék meg a Vígszínház előadásaiban. A Letargiában például tökéletes gimnazistává változik, bármelyik középiskolában be tudna olvadni és az embernek eszébe sem jut, hogy egy érett, felnőtt nőt lát. A filmben nagyon érzékenyen hozza a szerencsétlen sorsú anyát, aki a háborúban elvesztette férjét, élete szerelmét, és az anyaságot sem képes a maga teljes gyönyörűségében megélni, mert fia a traumák élő mementója.

A film egyik nagy meglepetése a Sára nagypapáját alakító Iványi Gábor, aki kiválóan alakítja a bölcs zsidó öregembert.

Alighanem Iványi saját, személyes hitelessége és kisugárzása az, ami több mint alkalmassá teszi erre a szerepre.

(Iványi szerepeltetéséről bővebben is mesélt nekem a rendező, a vele készült interjút is hamarosan olvashatják majd a Szeretlek Magyarországon.)

Végére hagytam a Berendet alakító Grégory Gadebois-t, aki egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Először is szenzációsan hozza a durva hentes alakját. Az efféle figurák a filmekben nagyon könnyen válnak egydimenzióssá: narcisztikus, brutális állatok, akiknek egyetlen jellemvonása az erőszakosság. De Berend nem ilyen, sokszor elhisszük neki, hogy őszintén vágyik a fiú szeretetére, elfogadására, és bizonyosan pillanatokban, amikor azt várnánk, hogy robban, a leggyöngébb oldalát mutatja. Ehhez nyilván szükséges a remek forgatókönyv is, de Gadebois alakítása is.

A legnagyobb fegyvertény azonban mégsem ez, hanem az, hogy a francia színész a szerep kedvéért megtanult magyarul. Igen, a filmben nem szinkronhangot hallunk, Gadebois maga beszél tökéletes, akcentusmentes magyarsággal, ami valami egészen egyedülálló teljesítmény.

Nincs tökéletes film, így az Árva sem az, lehet találni benne apró koszokat. Bennem például hiányérzetet hagyott, hogy nem tudjuk meg, pontosan mi volt Klára motivációja arra, hogy mégis magához vegye a fiát. De fölöslegesnek érzem a szőrszálhasogatást. Ha vannak is apró szépséghibák, azok csak még inkább kiemelik a nagy egész értékeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: