KULT
A Rovatból

10 magyar bűnügyi film, amit Hollywood se szégyellne

Válogatásunk szubjektív: érdekességeket, kuriózumokat, egyedülálló műfaji kísérleteket gyűjtöttünk össze.

Link másolása

Az idei Filmhét legnagyobb győztese vitathatatlanul Ujj Mészáros Károly filmje, a Liza, a rókatündér lett, de Szász Attila tévékrimije, a Félvilág sem hagyta hidegen a szakmát és a közönséget. Mi is szerettük, a Filmhéten elért sikerei kapcsán pedig felelevenítettük a magyar filmtörténet néhány izgalmas bűnügyi filmjét. Bár hazánk filmgyártásának a vígjátékoktól eltekintve sohasem volt erőssége a tömegszórakoztató filmek készítése, a bűnügyi műfajokban a kezdetektől fogva születtek érdekesebb tételek.

Ezekből állítottuk össze listánkat: íme 10 magyar krimi, amit nem szabad kihagynunk!

1. 5 óra 40 (André de Toth, 1939)

Az 1930-as években Magyarországon cenzurális okok miatt nemigen lehetett valódi krimit forgatni: nehéz ugyanis olyan izgalmas bűnügyi történetet elképzelni, amiben magát a bűnügyet nem ábrázolják, az igazságszolgáltatás pedig örökké tévedhetetlen. Pedig az 1930-as évek cenzorai valahogy így gondolták el az ideális magyar krimit. Tóth Endrének így gyakorlatilag ellenszélben kellett leforgatnia az 5 óra 40-et, ami ugyan a cenzorok kedvéért külföldön játszódik, de cserébe valódi gyilkosság is szerepel benne. Tóth később Amerikába ment, ahol sikeres filmrendezőként többek között kiváló bűnügyi filmeket is készített.

2. Gázolás (Gertler Viktor, 1955)

Az aranyember és az Állami áruház rendezőjének egyik kevésbé ismert, sajátos filmje a Gázolás, ami felerészt az amerikai film noirokra, felerészt a tárgyalótermi rejtélyekre emlékeztetheti a nézőt. A filmben a Ferrari Violetta alakította Zenthe Judit egy halálos kimenetelű balesetet okoz, ügyében pedig egy fiatal bírónak, Csanádi Andrásnak (Darvas Iván) kell döntenie, aki azonban halálosan szerelmes a lányba. Mivel az ötvenes évek közepén járunk, rejtély nem létezhet politika nélkül: a csábító, romlott femme fatale természetesen egy lecsúszott polgári család tagja! Az erőltetett politikai kontextus ellenére azonban a Gázolás nem egy rossz film, ráadásul sok tekintetben egyedülálló. Sodródó hőse, végzetes szerelmi konfliktusa, komplex flashback-szerkezete miatt például a film noir kontextusában is működik, ami máris egyedi ízt ad a kissé poros bűnügynek.

3. Defekt (Fazekas Lajos, 1977)

Fazekas Lajos elfeledett tévéfilmje valódi kuriózum, amelyet igen találóan a „magyar Psycho” címkével tudnánk jellemezni. Senkit ne tévesszen meg a film első néhány perce, ami egy lomha tévékrimit ígér Kern Andrással a főszerepben. A nyomozó alakja ugyanis szinte azonnal háttérbe szorul, ehelyett egy csinos nőt fogunk követni, aki a címadó durrdefekt után kénytelen egy közeli házban segítséget kérni egy esős éjszakán. A feszültség forrása természetesen az, hogy a lányt befogadó gyanús idegen vajon a Kern által üldözött sorozatgyilkos lesz-e, vagy sem. Sajnos az idétlenre sikeredett nyomozási szál miatt nem tekinthető igazán kiemelkedő filmnek, ám a Defekt így is kivételes és bátor kísérlet a pszichothriller műfajának meghonosítására, ráadásul van néhány igazán hátborzongató pillanata.

4. Az áldozat (Dobray György, 1979)

Szintén pszichothriller-kísérlet, ám a Defektnél jóval szokatlanabb megközelítésű film Az áldozat, amelyben Kristály Zoltán nyomozó (Reviczky Gábor) a városban garázdálkodó sorozatgyilkos helyett annak soron következő prédája után kutat. Kristály ugyanis a viktimológia megszállottja, vagyis az ügy felgöngyölítésének kulcsát abban látja, ha a gyilkos fejével gondolkodva megtalálja a következő áldozatot, aki – természetesen – egy csinos és fiatal nő lesz. Ez sikerül is neki, a bonyodalmat inkább az okozza, amikor beleszeret a gyilkos potenciális kiszemeltjébe.

5. A Pogány Madonna (Mészáros Gyula, 1980)

Míg az olaszokat gyakran vádolták az amerikai mozi másolásával, 1980-ban mi, magyarok nyúltuk le az olasz filmet Bujtor István Ötvös Csöpi-sorozatával, amely – kár lenne tagadni – a Bud Spencer-féle Piedone-filmeket imitálta. Maguk a kész filmek mégis hamisítatlanul magyar produkciók, elég ha csak egy pillantást vetünk a sorozat nyitódarabjára. A Pogány Madonna balatoni rejtélye ugyanis nemcsak szórakoztató krimivígjáték, hanem korrajz, humoros társadalmi tabló is egyben. Bemutatásának idején 1,2 millióan voltak kíváncsiak A Pogány Madonnára, amellyel abszolút rekordernek számít ezen a listán, de Bujtorék filmje manapság is sikerrel fut a tévéképernyőkön.

6. Dögkeselyű (András Ferenc, 1982)

A Cserhalmi György főszereplésével készült Dögkeselyű alighanem a legjobb film ezen a listán: ritka példája az eredeti, komolyan vehető és művészileg is értékes magyar bűnügyi filmnek. Cserhalmi egy taxist alakít, akinek valósággal összeomlik az élete, miután az egyik utasa meglopja. A budapesti hétköznapokba helyezett film az izgalmak mellett az éles társadalomkritikát sem nélkülözi, hiszen egy olyan szocialista Magyarországon játszódik, ahol a megélhetésért küszködő átlagembernek saját kezébe kell vennie az igazságszolgáltatást, ha eredményeket akar. Mindezeken túl a film a korabeli Budapestet ábrázoló felvételeivel is kitűnik a sorból: András Ferenc filmje látványosan az „itt és most” Magyarországán játszódott.

És még autós üldözés is volt benne...

...amit a Totalcar újraforgatott:

7. Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter, 1989)

Sokan nem emlékeznek rá, hogy Tímár Péter nevéhez köthető az egyik legsikerültebb és legkarakteresebb magyar thriller-kísérlet. Ki gondolta volna, hogy az elsősorban kísérleti filmjeivel és vígjátékaival ismertté vált rendező a szorongáskeltéshez is ért? A Mielőtt befejezi röptét a denevér egy homoszexuális pedofil története, aki azért kezd udvarolni egy magányos asszonynak, hogy tinédzserkorú fia bizalmába férkőzhessen. A film leginkább a játékidő második felében kalandozik el a thriller irányába, a végeredmény azonban – nem kis részben a pszichotikus Lászlót alakító Máté Gábor játékának köszönhetően – felejthetetlen.

8. A nyomozó (Gigor Attila, 2008)

Gigor Attila rendezői debütálása kifordított krimi, amelyben a kórboncnokból nyomozóvá avanzsáló Malkáv Tibor (Anger Zsolt) egy saját maga által elkövetett gyilkosság hátterét kutatja. Jobban mondva annak az idegennek a személyazonosságát, akit pénzért tett el láb alól. A nyomozó noir-elemekkel zsonglőrködő műfajjáték, ami nem is a szövevényes történet, hanem a groteszk hangvétel, a fekete humor kiváló alkalmazása, illetve Anger Zsolt emblematikus alakítása révén lett igazán emlékezetes.

9. A vizsga (Bergendy Péter, 2010)

Köbli Norbert forgatókönyvíró első bűnügyi filmje a Kádár-rendszer hajnalára kalauzolja el a nézőket, amikor a vezetőség a forradalom leverését követően újjászervezte az ügynökhálózatot. A vizsga azzal tűnik ki az ügynökmúltat feldolgozó alkotások közül, hogy magyar filmtől szokatlan módon képes tisztán szórakoztató formában, amerikai szabályokat követő ügynökthrillerként működni anélkül, hogy a máig feldolgozatlan ügynökkérdéssel kapcsolatban állást foglalna. Az egymást keresztül-kasul lehallgató ügynökök története a visszafogott költségvetés ellenére olyan sikeresnek bizonyult, hogy két kvázi-folytatása is készült, amelyeknek szintén Köbli írta a forgatókönyvét.

10. A berni követ (Szász Attila, 2014)

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró első közös filmje precíz, feszült és mindenekfelett nagyon szórakoztató mozi, amelyet kritika és közönség is lelkesen fogadott. Köbli ötvenes évek-trilógiájának utolsó, egyben legkiforrottabb darabja, amely a heist-film és a túszejtős mozik hagyományait ötvözi: a történet szerint a forradalom leverése után két magyar foglyul ejti a berni magyar nagykövetet, hogy megszerezhessenek egy taktikai jelentőségű kódkönyvet. Szász és Köbli tavaly a Félvilággal tért vissza, amely a Filmhéten a legjobb tv-játékfilm és a legjobb forgatókönyv díját is elnyerte.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Teljes a káosz: az RTL úgy cserélgeti a főműsoridős műsorait, hogy erről már nem is szól
Teljes a fejetlenség a csatornánál, néhány nap alatt két fontos műsor ismétlése is csődöt mondott. Így hétköznap este ismét jöhetnek a pajkaszegiek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Ember legyen a talpán, aki követni tudja az RTL hétköznapokat érintő műsorváltozásait. A csatorna láthatóan nem tudja, mihez kezdjen Az álommeló második évada utáni sávval, ahol egyre-másra bedőlnek a korábbi műsorok ismétlései.

A március 25-én indult álláskereső reality után először a Gólkirályság első évadát ismételték, elfogadható eredményekkel, írja a Sorozatwiki. Április 8-tól Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban első évadát tűzték műsorra ugyanott, katasztrofális nézettség mellett.

Ezért most hétfőtől ebben az időpontban a Házasodna a gazda tavaly őszi, 6. szezonjának ismétlését kezdték el, ami két nap után szintén beleállt a földbe. Így péntektől, vagyis április 20-tól inkább egy újabb bőrt lehúznak Pajkaszeg lakóiról, és elkezdik A mi kis falunk hatodik szezonjának újravetítését.

A magyar sorozat után az RTL Híradó – Késő esti kiadás 10 perccel korábban, 22:40 helyett, 22:30-kor lesz látható a csatornán. Ezt követően a Gyilkos elmék 23:15 helyett, 23:05-kor kerül majd képernyőre.

A műsorváltozás a szombati és a vasárnapi napokat nem érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Barátja és kollégája megható szavakkal búcsúzott a néhány napja meghalt magyar menedzsertől
Ferich Balázs Azahriah mellett a Wellhello, a Follow The Flow vagy az Anna and the Barbies partnere is volt. Az egész zenei szakma megrendülten búcsúzott a szakembertől.

Link másolása

Ferich Balázs halálát mi is megírtuk. Tóth Gergő, a menedzser üzlettársa és barátja jelentette be közösségi oldalán a hírt, egy rendhagyó megemlékezéssel. Ebből idézünk.

2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez. Együtt találtunk ki minden hülyeséget is, nagyon egy húron pendültünk, ami a poénkodást illeti. Néha nem voltak határaink ebben, sokan nem is értették a vicceinket. Mi viszont nagyokat nevettünk együtt. A Blind egy underground banda volt, de a Bazsival töltött időszak volt az egyik legsikeresebb korszaka.

Amikor felvettek a Magneotonba és belekezdtem a zenekarok menedzselésébe, minden áldott nap a melómról beszéltem vele. Ő ajánlotta a Cloud 9+-t, én pedig megmutattam a főnökeimnek. (...) Amikor megalapítottuk a Supermanagementet, hatalmas kockázatot vállaltunk. A mai napig hatalmas hálát érzek a Wellhellónak, hogy bíztak bennünk, hiszen feladtak egy nagykiadós hátteret két fekete humorú hülyegyerek által összegrundolt, no name vállalkozásért. Velünk tartottak az újrakezdésben. Egy pici lakásban volt az első irodánk, Bazsi albérletében. Az első pár hétben csatlakozott az Anna and the Barbies és leszerződtettük a Follow the Flow-t. Aztán egyre nagyobb lett a cég. Megszállottként dolgoztunk, 24/7-ben. Egyre nagyobb irodákba kellett költöznünk, egyre több szuper, aranyos kollégánk lett. A cloudos Biksi Gabi beajánlotta nekünk Dzsúdlót, Szakács Geri a Follow-ból pedig Azahriah-t és Desht. A kis független kiadónkból, menedzsmentünkből komoly vállalkozás lett. (...) Bazsinak hatalmas szíve volt. Imádta a gyerekeit és feleségét, Dittát, a legjobb apuka volt, akit valaha ismertem. Soha nem emelte fel a hangját gyerekei jelenlétében, olyan kedves volt velük, hogy mindig ő lesz az egyik legnagyobb inspiráció számomra gyereknevelésben. (...) Persze voltak vitáink is. Egyszer nagyon megsértettem, és hiába kértem bocsánatot, egy darabig nem volt minden perfekt közöttünk. A kapcsolatunk akkor vált újra tökéletessé, amikor 3 évvel ezelőtt a legrohadtabb betegséggel diagnosztizálták. Az elmúlt időszakban soha semmin nem vitáztunk, mindent teljes egyetértésben csináltunk. Már most iszonyatosan hiányzik.

Nagyon szeretlek Bazsi.

– zárta megemlékezését Tóth Gergő.

Ferich Balázs három évig harcolt az életéért súlyos betegségével.

A zenésszakma részéről többen is búcsúztak a szakembertől:

Jajj, srácok... megrendülve állunk. Sok-sok szeretettel gondolunk Bazsira, a családjára és rátok, Geri. Őszintén együttérzünk és sok erőt kívánunk Nektek, az egész zenekar, a stáb nevében” – Anna and the Barbies.

Őszinte részvétem, Gergő, sok erőt a családnak, mérhetetlen fájdalom...” – Tóth Gabi.

Végtelenül sajnálom, sok erőt kívánok, Gergő!” – Czutor Zoltán.

Döbbenet, részvétem” – Molnár Tamás, fekete szíves emojival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Zack Snyder tovább kínoz minket: itt a Rebel Moon második része, A sebejtő azonban ezer sebből vérzik
Bizony, ez lett a „scargiver” magyar megfelelője: sebejtő. Persze ez a legkisebb gond a filmmel, amely láttán tengernyi fékevesztett ökörség miatt foghatjuk a fejünket, a tavalyi első résznél mégis jobb lett. Mutatjuk, miben.

Link másolása

A kezdetekről, vagyis a Rebel Moon: 1. rész – A tűz gyermekéről netflixes premierje idején, vagyis 2023 decemberében mi is megírtuk, hogy nem az lett író-rendezője, Zack Snyder megváltó filmje. Pedig nagyon ráférne már egy kis üdvösség, hiszen amilyen ütősen indult a karrierje olyan darabokkal, mint a 2004-es Holtak hajnala, a 2006-os 300 vagy a 2009-es Watchmen: Az őrzők, olyan gyorsan ábrándította ki magából addigi rajongóinak többségét a hatalmas katyvasz Álomháborúval (2011), vagy a vérkomolyan vett, és nagy vehemenciával elkészített, ám jókora luftot rugó DC-s szösszeneteivel (Az acélember – 2013, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala – 2016, Az Igazság Ligája – 2017), ráadásul a zombizsánerhez való reményteli visszatérése sem sikeredett túl fényesen Az élőhalottak hadseregével.

A csalódások sorozata pedig így olyan hosszú lett, hogy már egy olyan darab kapcsán sem tápláltunk vérmes reményeket az újjáéledésre, mint a Star Wars nyomdokain járó Rebel Moon című űropera.

Sajnos nem is cáfolt ránk Snyder az első résznek kikiáltott A tűz gyermekével, amiben nagyjából minden filmből volt valami nyúlás, amit a direktora életében látott. Alapvetően A hét szamuráj alapszituját turbósította fel vaskos Star Wars-lopásokkal, és még sorolhatnánk, mi minden mással.

Ha pedig már az első etapnál is ilyen komoly gondok adódtak, abban bízni, hogy a négy hónappal később streamingre felpattintott folytatásra (a két filmet természetesen egyszerre forgatták) Snyder hirtelen mindent kijavít, eléggé halott ügy.

Ritkán fordulnak elő csodák, és talán senki sem hökken nagyot, ha azt mondjuk, A sebejtő (ez a magyar cím de fincsi) sem lőtte ki a Rebel Moont sci-fi műfaj halhatatlanjait rangsoroló képzeletbeli listák élére. De nem lett rosszabb, és ez is valami…

A tűz gyermeke sztorija ott ért véget (vagy inkább maradt abba), hogy a Veldt békés népét gabonáért sanyargató gonosz Atticus Noble (Ed Skrein) a Korával (Sophia Boutella) való bunyóban szétzúzódott a sziklákon, így hőseink úgy hitték, megmenekültek, hiszen parancsnok nélkül nincs sanyargatás. Persze tévedtek. A szedett-vedett banda, köztük Kora, Gunnar (Michiel Huisman), Titus tábornok (Djimon Hounsou), Nemezis (Bae Doona), Tarak herceg (Staz Nair) és Milius (Elise Duffy) visszatérnek a Veldtre, hogy meghozzák a jó hírt, miszerint a szorgos hangyáknak nem kell a náci felhangokkal és dizájnnal pöffeszkedő Anyavilág katonáinak átengedni a megélhetésüket és élelmüket, amikor jön az értesítés: Noble nem halt meg, és öt nap múlva ott is van óriás űrhajójával, hogy begyűjtse a gabonát.

Szóval Koráéknak ennyi idejük van felkészíteni a békés farmereket a harcra, plusz kigondolni egy taktikát, amely segítségével legyőzik majd a jókora túlerőt. Ja, és az Anthony Hopkins hangján beszélő, palástot viselő agancsos robot, Jimmy is itt kószál valahol. A sebejtő tehát folytatja A hét szamuráj-A hét mesterlövész-A három amigó-Egy bogár élete-tematikát, amiben a kis közösséget veszélyeztető gonosz hadakat kell néhány bátor hősnek kitessékelnie a faluból.

Viszont, vagy tán épp ezért, annyi hülyeségre ez a terep nem adott alkalmat, mint A tűz gyermekében, ahol a harcosgyűjtés közepette ide-oda csapódtunk, és csak néha csücsültünk le egy kis dombra egy szusszanás erejéig.

Oké, hülyeségre Snydernél mindig lehet számítani, így most is kapunk olyan jeleneteket, mint pl. amikor a királygyilkosságos puccshoz az élőben ott játszó csellókvartett szolgáltatja rendíthetetlenül, egy pillanatra sem kizökkenve szerepéből a zenei aláfestést, vagy amikor azt látjuk, hogy Noble gigantikus űrhajójának van egy gigantikus kazánháza, amelyben emberek lapátolják a kemencékbe (vagy mikbe) a szenet (vagy mit). Igen, ezzel megy az űrhajó. (Vagy ezzel fűtenek?) És nem gépek végzik a melót, hanem emberek... A Rebel Moonnak kétségkívül van némi steampunkos beütése, na de azért abban is van egy határ…

Az viszont mindenképp A sebejtő számlájára írandó, hogy az akciók ezúttal jobban sikerültek, A tűz gyermeke ugyanis ebben is harmatgyengének számított. A Veldten játszódó ostrom kétségkívül a filmduó legjobb akcióit foglalja magába, Kora és Gunnar pedig ezalatt becsempészik magukat Noble hajójára, hogy belülről robbantsák fel a fenevadat, s itt is találunk megkapó csörtéket.

Na de körülbelül ennyi az a pozitívum, amivel A sebejtő szolgálhat, mivel a karakterek szintjén ezúttal is falakba ütközünk.

Egy csomót mesélnek magukról (hiszen van egy jelenet, amelyben egy asztalnál ülnek hőseink, és szépen sorban mindenki elmeséli a háttérsztoriját, amit persze meg is mutat Snyder, szóval ez is letudva), mégsem ismerjük meg őket igazán, a drámájuk hatástalan marad, és ha meg is hal valaki (márpedig A hét szamuráj alapján nem élheti túl mindenki a kalandot), nem valószínű, hogy krokodilkönnyeket hullatunk majd érte.

Aki pedig azt hitte, hogy mivel A sebejtő a két film közül a második, így végre megnézhetjük Koráék sztorijának lezárását, nos, annak korai volt az öröme. Kapunk egy minifinálét, az igaz, de még sok minden van itt hátra, Snyder tehát valóban arra a merényletre készül, hogy Star Wars-méretű franchise-á dúsítsa vérszegény sci-fi-eposzát. Alig várjuk…

Link másolása
KÖVESS MINKET: