10 magyar bűnügyi film, amit Hollywood se szégyellne
Az idei Filmhét legnagyobb győztese vitathatatlanul Ujj Mészáros Károly filmje, a Liza, a rókatündér lett, de Szász Attila tévékrimije, a Félvilág sem hagyta hidegen a szakmát és a közönséget. Mi is szerettük, a Filmhéten elért sikerei kapcsán pedig felelevenítettük a magyar filmtörténet néhány izgalmas bűnügyi filmjét. Bár hazánk filmgyártásának a vígjátékoktól eltekintve sohasem volt erőssége a tömegszórakoztató filmek készítése, a bűnügyi műfajokban a kezdetektől fogva születtek érdekesebb tételek.
Ezekből állítottuk össze listánkat: íme 10 magyar krimi, amit nem szabad kihagynunk!
1. 5 óra 40 (André de Toth, 1939)
Az 1930-as években Magyarországon cenzurális okok miatt nemigen lehetett valódi krimit forgatni: nehéz ugyanis olyan izgalmas bűnügyi történetet elképzelni, amiben magát a bűnügyet nem ábrázolják, az igazságszolgáltatás pedig örökké tévedhetetlen. Pedig az 1930-as évek cenzorai valahogy így gondolták el az ideális magyar krimit. Tóth Endrének így gyakorlatilag ellenszélben kellett leforgatnia az 5 óra 40-et, ami ugyan a cenzorok kedvéért külföldön játszódik, de cserébe valódi gyilkosság is szerepel benne. Tóth később Amerikába ment, ahol sikeres filmrendezőként többek között kiváló bűnügyi filmeket is készített.
2. Gázolás (Gertler Viktor, 1955)
Az aranyember és az Állami áruház rendezőjének egyik kevésbé ismert, sajátos filmje a Gázolás, ami felerészt az amerikai film noirokra, felerészt a tárgyalótermi rejtélyekre emlékeztetheti a nézőt. A filmben a Ferrari Violetta alakította Zenthe Judit egy halálos kimenetelű balesetet okoz, ügyében pedig egy fiatal bírónak, Csanádi Andrásnak (Darvas Iván) kell döntenie, aki azonban halálosan szerelmes a lányba. Mivel az ötvenes évek közepén járunk, rejtély nem létezhet politika nélkül: a csábító, romlott femme fatale természetesen egy lecsúszott polgári család tagja! Az erőltetett politikai kontextus ellenére azonban a Gázolás nem egy rossz film, ráadásul sok tekintetben egyedülálló. Sodródó hőse, végzetes szerelmi konfliktusa, komplex flashback-szerkezete miatt például a film noir kontextusában is működik, ami máris egyedi ízt ad a kissé poros bűnügynek.
3. Defekt (Fazekas Lajos, 1977)
Fazekas Lajos elfeledett tévéfilmje valódi kuriózum, amelyet igen találóan a „magyar Psycho” címkével tudnánk jellemezni. Senkit ne tévesszen meg a film első néhány perce, ami egy lomha tévékrimit ígér Kern Andrással a főszerepben. A nyomozó alakja ugyanis szinte azonnal háttérbe szorul, ehelyett egy csinos nőt fogunk követni, aki a címadó durrdefekt után kénytelen egy közeli házban segítséget kérni egy esős éjszakán. A feszültség forrása természetesen az, hogy a lányt befogadó gyanús idegen vajon a Kern által üldözött sorozatgyilkos lesz-e, vagy sem. Sajnos az idétlenre sikeredett nyomozási szál miatt nem tekinthető igazán kiemelkedő filmnek, ám a Defekt így is kivételes és bátor kísérlet a pszichothriller műfajának meghonosítására, ráadásul van néhány igazán hátborzongató pillanata.
4. Az áldozat (Dobray György, 1979)
Szintén pszichothriller-kísérlet, ám a Defektnél jóval szokatlanabb megközelítésű film Az áldozat, amelyben Kristály Zoltán nyomozó (Reviczky Gábor) a városban garázdálkodó sorozatgyilkos helyett annak soron következő prédája után kutat. Kristály ugyanis a viktimológia megszállottja, vagyis az ügy felgöngyölítésének kulcsát abban látja, ha a gyilkos fejével gondolkodva megtalálja a következő áldozatot, aki – természetesen – egy csinos és fiatal nő lesz. Ez sikerül is neki, a bonyodalmat inkább az okozza, amikor beleszeret a gyilkos potenciális kiszemeltjébe.
5. A Pogány Madonna (Mészáros Gyula, 1980)
Míg az olaszokat gyakran vádolták az amerikai mozi másolásával, 1980-ban mi, magyarok nyúltuk le az olasz filmet Bujtor István Ötvös Csöpi-sorozatával, amely – kár lenne tagadni – a Bud Spencer-féle Piedone-filmeket imitálta. Maguk a kész filmek mégis hamisítatlanul magyar produkciók, elég ha csak egy pillantást vetünk a sorozat nyitódarabjára. A Pogány Madonna balatoni rejtélye ugyanis nemcsak szórakoztató krimivígjáték, hanem korrajz, humoros társadalmi tabló is egyben. Bemutatásának idején 1,2 millióan voltak kíváncsiak A Pogány Madonnára, amellyel abszolút rekordernek számít ezen a listán, de Bujtorék filmje manapság is sikerrel fut a tévéképernyőkön.
6. Dögkeselyű (András Ferenc, 1982)
A Cserhalmi György főszereplésével készült Dögkeselyű alighanem a legjobb film ezen a listán: ritka példája az eredeti, komolyan vehető és művészileg is értékes magyar bűnügyi filmnek. Cserhalmi egy taxist alakít, akinek valósággal összeomlik az élete, miután az egyik utasa meglopja. A budapesti hétköznapokba helyezett film az izgalmak mellett az éles társadalomkritikát sem nélkülözi, hiszen egy olyan szocialista Magyarországon játszódik, ahol a megélhetésért küszködő átlagembernek saját kezébe kell vennie az igazságszolgáltatást, ha eredményeket akar. Mindezeken túl a film a korabeli Budapestet ábrázoló felvételeivel is kitűnik a sorból: András Ferenc filmje látványosan az „itt és most” Magyarországán játszódott.
És még autós üldözés is volt benne...
...amit a Totalcar újraforgatott:
7. Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter, 1989)
Sokan nem emlékeznek rá, hogy Tímár Péter nevéhez köthető az egyik legsikerültebb és legkarakteresebb magyar thriller-kísérlet. Ki gondolta volna, hogy az elsősorban kísérleti filmjeivel és vígjátékaival ismertté vált rendező a szorongáskeltéshez is ért? A Mielőtt befejezi röptét a denevér egy homoszexuális pedofil története, aki azért kezd udvarolni egy magányos asszonynak, hogy tinédzserkorú fia bizalmába férkőzhessen. A film leginkább a játékidő második felében kalandozik el a thriller irányába, a végeredmény azonban – nem kis részben a pszichotikus Lászlót alakító Máté Gábor játékának köszönhetően – felejthetetlen.
8. A nyomozó (Gigor Attila, 2008)
Gigor Attila rendezői debütálása kifordított krimi, amelyben a kórboncnokból nyomozóvá avanzsáló Malkáv Tibor (Anger Zsolt) egy saját maga által elkövetett gyilkosság hátterét kutatja. Jobban mondva annak az idegennek a személyazonosságát, akit pénzért tett el láb alól. A nyomozó noir-elemekkel zsonglőrködő műfajjáték, ami nem is a szövevényes történet, hanem a groteszk hangvétel, a fekete humor kiváló alkalmazása, illetve Anger Zsolt emblematikus alakítása révén lett igazán emlékezetes.
9. A vizsga (Bergendy Péter, 2010)
Köbli Norbert forgatókönyvíró első bűnügyi filmje a Kádár-rendszer hajnalára kalauzolja el a nézőket, amikor a vezetőség a forradalom leverését követően újjászervezte az ügynökhálózatot. A vizsga azzal tűnik ki az ügynökmúltat feldolgozó alkotások közül, hogy magyar filmtől szokatlan módon képes tisztán szórakoztató formában, amerikai szabályokat követő ügynökthrillerként működni anélkül, hogy a máig feldolgozatlan ügynökkérdéssel kapcsolatban állást foglalna. Az egymást keresztül-kasul lehallgató ügynökök története a visszafogott költségvetés ellenére olyan sikeresnek bizonyult, hogy két kvázi-folytatása is készült, amelyeknek szintén Köbli írta a forgatókönyvét.
10. A berni követ (Szász Attila, 2014)
Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró első közös filmje precíz, feszült és mindenekfelett nagyon szórakoztató mozi, amelyet kritika és közönség is lelkesen fogadott. Köbli ötvenes évek-trilógiájának utolsó, egyben legkiforrottabb darabja, amely a heist-film és a túszejtős mozik hagyományait ötvözi: a történet szerint a forradalom leverése után két magyar foglyul ejti a berni magyar nagykövetet, hogy megszerezhessenek egy taktikai jelentőségű kódkönyvet. Szász és Köbli tavaly a Félvilággal tért vissza, amely a Filmhéten a legjobb tv-játékfilm és a legjobb forgatókönyv díját is elnyerte.