10 híres festőművész, aki a démonaival küzdött
Amikor a zsarnok Nero halálos ágyán azt mondta "Mekkora művész vész el velem!" (Qualis artifex peren), nemcsak a történelem egyik legsötétebb alakjának arroganciája vált nyilvánvalóvá. Az is világossá vált, hogy állandó kulturális kapcsolat van a művészet és a szenvedés, a művész és a szenvedés között. A Brainz listájában bemutatunk tíz festőt, akik a művészek szenvedéseinek talán legtragikusabb megnyilvánulásait ábrázolták – a megkínzott elme szenvedését.
10. Louis Wain
Talán a leghíresebb "macskákra „szakosodott" művész. Louis Wain (1860-1939) meglehetősen termékeny alkotó volt, ami az antropomorf macskaábrázolást illeti. Azonban betegsége, a skizofrénia egyre inkább elhatalmasodott rajta. A skizofrénia egy hírhedten komplex rendellenesség, aminek hatására törés keletkezik a pszichében, a beteg elméje a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz. Téveszmék, bizalmatlanság és a szeretteivel szembeni ellenségeskedés kezdte jellemezni Wain életét. Egyes pszichológusok Wain munkáját elemezve arra jutottak, hogy a betegség kiteljesedésének folyamata tetten érhető az egyre inkább absztraktabb festményein.
9. Nicolas de Staël
A francia-orosz festő, Nicolas de Staël (1914-1955) az 1950-es években elképesztő befolyásra tett szert generációja vezéralakjaként. Eredetileg olyan munkákat készített, amelyekkel újradefiniálta a klasszikus tájképfestészetet egy meglehetősen absztrakt művészeti formává. A depresszióban szenvedő de Staël nyugalmat keresett Antibes városában, Franciaország déli részén. Azonban egy műkritikussal való sikertelen találkozás után úgy döntött, elege van az életből, és kivetette magát a tizenegyedik emeleti lakása ablakán. A betonra zuhanva vesztette életét.
8. Richard Dadd
A viktoriánus angol művész, Richard Dadd (1817-1886) a keleti ihletettségű és természetfeletti jelenetek rendkívül részletgazdag ábrázolásával vált híressé. Az első feljegyzett pszichotikus rohama egy csónakban tört rá a Níluson, mely során vadul dobálta magát és azt vizionálta, hogy az elméjét elrabolta az ősi egyiptomi isten, Osiris. Miután hazatért Angliába, kezdte azt képzelni, hogy az édesapja az Ördög, ezért leszúrta őt, majd Franciaországba menekült, ahol megpróbált megölni egy turistát. Beutalták egy pszichiátriai intézetbe (a hírhedt "Bedlambe"), ahol a leghíresebb műveit alkotta. Úgy vélik, Dadd paranoid skizofréniában szenvedett, amely valószínűleg genetikai hajlamra vezethető vissza.
7. Michelangelo
A világ egyik legértékesebb remekművének, a Sixtus-kápolna mennyzetfreskójának készítője, Michelangelo (1475-1564) a művészettörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Azonban számos műértő súlyos mentális betegség jeleit véli felfedezni az életművében. Az egyik ilyen szakértő, Dr. Paul Wolf a University of California munkatársa állítása szerint a néhány műnél tetten érhető melankólia depressziós hajlamra, bipoláris zavarra utal. Más kutatók szerint a nagy művészt a köszvény is kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello Az athéni Iskola című festménye.
6. Mark Rothko
Mark Rothko munkája nagy jelentőséggel bírt a New York-i absztrakcionista közegben, amely irányzat ötvözte a klasszikus görög elbeszélések és Friedrich Nietzsche filozófiájának hatásait. Azonban bizonyára neki is meg voltak a maga démonai. Egy korábbi életszakaszában hosszú ideig depresszióban szenvedett és a gyengélkedés közepette végül eljutott arra a pontra, hogy a halál utáni vágy elhatalmasodott rajta. Magyarázat és búcsúlevél nélkül hagyta el a világot. Amikor holttestére rátaláltak, csupán alsóneműt és zoknit viselt. Hatalmas vértócsában feküdt, mivel a jobb karján felvágta az ereit egy borotvával.
5. Paul Gauguin
Vincent van Gogh barátja, Paul Gauguin (1848-1903) szintén rendkívül befolyásos művész volt. Festményeket, szobrokat, kerámiákat, nyomatokat és még sok minden mást is készített. Részese volt a francia posztimpresszionista mozgalom, a szimbolizmus és a szintetista stílus kialakulásában. A francia művész egyszer megkísérelt öngyilkosságot elkövetni. Súlyos depressziós rohamok gyötörték, mely szörnyű csapást mért a kreatív elmére.
4. Georgia O’Keefe
Georgia O’Keefe (1887-1986) úttörőnek számított a nők művészetben való elismeréséért folytatott küzdelemben. Az egyik leghíresebb művésszé vált az Egyesült Államokban. A küzdelem fontosságát megőrizte műveiben még a síron túl is. 98 évet élt, 1986-ban hunyt el. Azonban egy fél évszázaddal ezt megelőzően történt esemény kapcsán emlékezhetnek rá a legtöbben. 1932-ben miután nem tudott befejezni egy Radio City Music Hall freskót, O’Keefe súlyos idegösszeroppanást szenvedett. A kórházi kezelések után és az után, hogy két évig nem festett volt csak képes feléleszteni magában élete értelmét, a művészetet és az alkotást.
3. Fransisco Goya
Francisco José de Goya y Lucientes (1746-1828) ott áll a nagy spanyol művészet kereszteződésénél; közrefogja a határt a régi mesterek és a modern spanyol festészet és grafika között. Romantikus festményei olyan művészeket inspirált, mint Bacon, Picasso és Manet. A szenvedélyes instabilitás, amely megjelenik a magány, félelem és elidegenedés ábrázolásában lehetőséget ad, hogy feltárjuk a művész mentális állapotát. Az idegösszeroppanás súlyos mentális és fizikai tüneteket is okozott nála. Goya feljegyzései szerint hangokat hallott, elvesztette az egyensúlyát, fokozatosan elvesztette hallását, ami folytonos fülcsengéssel párosult. Lehetséges diagnózis lehet a Meniére-betegség vagy akár a paranoid demencia is, bár nem valószínű, hogy valaha fény derül a valódi kiváltó okra.
2. Edvard Munch
Leghíresebb alkotása a modern kori elidegenedést ábrázoló festmény, A sikoly. Edvard Munch (1863-1944) az avantgarde egyik legnagyobb vezéralakja volt. Azonban az idő múlásával Munch egyre inkább úgy érezte, hogy környékezi, megmérgezi egyfajta őrület, amely talán örökletes. Munch úgy érezte, a halál kopogtat az ajtaján. Rémálmok és hátborzongató látomások gyötörték, ami jelentős mértékben befolyásolta művészetének hangulatát és stílusát. Ahogy a szorongás fokozódott és a hallucinációk egyre intenzívebbé váltak, idegösszeroppanást kapott. A pszichiátriai kezelés után azonban a tünetei gyengülni kezdet és a munkában is visszanyerte korábbi formáját.
1. Vincent Van Gogh
A művészet világában gyakran találkozhatunk olyan emberekkel, akiknek életét homály és titokzatosság fedi, mégis világhírnévre tettek szerint. Vincent van Gogh (1853–1890) tökéletesen beleillik ebben a képbe: élénk, világos és érzelem gazdag munkái nagy hatást gyakoroltak a modern festészetre és a művészet egyik ikonikus, meghatározó alakjává tették az alkotót. Van Gogh azonban egy rendkívül zavart, zaklatott ember volt. Hajlamos volt a súlyos depresszióra és epilepsziás rohamokra valószínűleg a mértéktelen abszintfogyasztás miatt. Mániás kreativitás és dühkitörései során egy alkalommal levágta a fülének egy darabját egy borotvapengével. Sajnálatos módon a zseniális művész 37 éves korában hunyt el, amikor mellbe lőtte magát egy revolverrel. A Meniére-betegség vagy a bipoláris zavar csupán két lehetséges kór a sok közül, amelyek a gyakori rohamokat okozhatták.
Ha érdekes volt az összeállítás, ajánld másoknak is!
