KULT
A Rovatból

10 híres festőművész, aki a démonaival küzdött

Hihetetlen, de Michalangelo és Paul Gauguin is az elmebajjal, pszichés zavarokkal küzdő művészek táborát gazdagította.

Link másolása

Amikor a zsarnok Nero halálos ágyán azt mondta "Mekkora művész vész el velem!" (Qualis artifex peren), nemcsak a történelem egyik legsötétebb alakjának arroganciája vált nyilvánvalóvá. Az is világossá vált, hogy állandó kulturális kapcsolat van a művészet és a szenvedés, a művész és a szenvedés között. A Brainz listájában bemutatunk tíz festőt, akik a művészek szenvedéseinek talán legtragikusabb megnyilvánulásait ábrázolták – a megkínzott elme szenvedését.

10. Louis Wain

Talán a leghíresebb "macskákra „szakosodott" művész. Louis Wain (1860-1939) meglehetősen termékeny alkotó volt, ami az antropomorf macskaábrázolást illeti. Azonban betegsége, a skizofrénia egyre inkább elhatalmasodott rajta. A skizofrénia egy hírhedten komplex rendellenesség, aminek hatására törés keletkezik a pszichében, a beteg elméje a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz. Téveszmék, bizalmatlanság és a szeretteivel szembeni ellenségeskedés kezdte jellemezni Wain életét. Egyes pszichológusok Wain munkáját elemezve arra jutottak, hogy a betegség kiteljesedésének folyamata tetten érhető az egyre inkább absztraktabb festményein.legyenybucsu

louiswain

9. Nicolas de Staël

A francia-orosz festő, Nicolas de Staël (1914-1955) az 1950-es években elképesztő befolyásra tett szert generációja vezéralakjaként. Eredetileg olyan munkákat készített, amelyekkel újradefiniálta a klasszikus tájképfestészetet egy meglehetősen absztrakt művészeti formává. A depresszióban szenvedő de Staël nyugalmat keresett Antibes városában, Franciaország déli részén. Azonban egy műkritikussal való sikertelen találkozás után úgy döntött, elege van az életből, és kivetette magát a tizenegyedik emeleti lakása ablakán. A betonra zuhanva vesztette életét.destael2destael1

8. Richard Dadd

A viktoriánus angol művész, Richard Dadd (1817-1886) a keleti ihletettségű és természetfeletti jelenetek rendkívül részletgazdag ábrázolásával vált híressé. Az első feljegyzett pszichotikus rohama egy csónakban tört rá a Níluson, mely során vadul dobálta magát és azt vizionálta, hogy az elméjét elrabolta az ősi egyiptomi isten, Osiris. Miután hazatért Angliába, kezdte azt képzelni, hogy az édesapja az Ördög, ezért leszúrta őt, majd Franciaországba menekült, ahol megpróbált megölni egy turistát. Beutalták egy pszichiátriai intézetbe (a hírhedt "Bedlambe"), ahol a leghíresebb műveit alkotta. Úgy vélik, Dadd paranoid skizofréniában szenvedett, amely valószínűleg genetikai hajlamra vezethető vissza.rd

7. Michelangelo

A világ egyik legértékesebb remekművének, a Sixtus-kápolna mennyzetfreskójának készítője, Michelangelo (1475-1564) a művészettörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Azonban számos műértő súlyos mentális betegség jeleit véli felfedezni az életművében. Az egyik ilyen szakértő, Dr. Paul Wolf a University of California munkatársa állítása szerint a néhány műnél tetten érhető melankólia depressziós hajlamra, bipoláris zavarra utal. Más kutatók szerint a nagy művészt a köszvény is kínozta, legalábbis erre enged következtetni Rafaello Az athéni Iskola című festménye.michelangelomichelangelo42

6. Mark Rothko

Mark Rothko munkája nagy jelentőséggel bírt a New York-i absztrakcionista közegben, amely irányzat ötvözte a klasszikus görög elbeszélések és Friedrich Nietzsche filozófiájának hatásait. Azonban bizonyára neki is meg voltak a maga démonai. Egy korábbi életszakaszában hosszú ideig depresszióban szenvedett és a gyengélkedés közepette végül eljutott arra a pontra, hogy a halál utáni vágy elhatalmasodott rajta. Magyarázat és búcsúlevél nélkül hagyta el a világot. Amikor holttestére rátaláltak, csupán alsóneműt és zoknit viselt. Hatalmas vértócsában feküdt, mivel a jobb karján felvágta az ereit egy borotvával.

rothko2rothko

5. Paul Gauguin

Vincent van Gogh barátja, Paul Gauguin (1848-1903) szintén rendkívül befolyásos művész volt. Festményeket, szobrokat, kerámiákat, nyomatokat és még sok minden mást is készített. Részese volt a francia posztimpresszionista mozgalom, a szimbolizmus és a szintetista stílus kialakulásában. A francia művész egyszer megkísérelt öngyilkosságot elkövetni. Súlyos depressziós rohamok gyötörték, mely szörnyű csapást mért a kreatív elmére.Paul_Gauguin_144Paul_Gauguin_091

4. Georgia O’Keefe

Georgia O’Keefe (1887-1986) úttörőnek számított a nők művészetben való elismeréséért folytatott küzdelemben. Az egyik leghíresebb művésszé vált az Egyesült Államokban. A küzdelem fontosságát megőrizte műveiben még a síron túl is. 98 évet élt, 1986-ban hunyt el. Azonban egy fél évszázaddal ezt megelőzően történt esemény kapcsán emlékezhetnek rá a legtöbben. 1932-ben miután nem tudott befejezni egy Radio City Music Hall freskót, O’Keefe súlyos idegösszeroppanást szenvedett. A kórházi kezelések után és az után, hogy két évig nem festett volt csak képes feléleszteni magában élete értelmét, a művészetet és az alkotást.okeefe3okeefe

3. Fransisco Goya

Francisco José de Goya y Lucientes (1746-1828) ott áll a nagy spanyol művészet kereszteződésénél; közrefogja a határt a régi mesterek és a modern spanyol festészet és grafika között. Romantikus festményei olyan művészeket inspirált, mint Bacon, Picasso és Manet. A szenvedélyes instabilitás, amely megjelenik a magány, félelem és elidegenedés ábrázolásában lehetőséget ad, hogy feltárjuk a művész mentális állapotát. Az idegösszeroppanás súlyos mentális és fizikai tüneteket is okozott nála. Goya feljegyzései szerint hangokat hallott, elvesztette az egyensúlyát, fokozatosan elvesztette hallását, ami folytonos fülcsengéssel párosult. Lehetséges diagnózis lehet a Meniére-betegség vagy akár a paranoid demencia is, bár nem valószínű, hogy valaha fény derül a valódi kiváltó okra.goya2goya1

2. Edvard Munch

Leghíresebb alkotása a modern kori elidegenedést ábrázoló festmény, A sikoly. Edvard Munch (1863-1944) az avantgarde egyik legnagyobb vezéralakja volt. Azonban az idő múlásával Munch egyre inkább úgy érezte, hogy környékezi, megmérgezi egyfajta őrület, amely talán örökletes. Munch úgy érezte, a halál kopogtat az ajtaján. Rémálmok és hátborzongató látomások gyötörték, ami jelentős mértékben befolyásolta művészetének hangulatát és stílusát. Ahogy a szorongás fokozódott és a hallucinációk egyre intenzívebbé váltak, idegösszeroppanást kapott. A pszichiátriai kezelés után azonban a tünetei gyengülni kezdet és a munkában is visszanyerte korábbi formáját.munch1

1. Vincent Van Gogh

A művészet világában gyakran találkozhatunk olyan emberekkel, akiknek életét homály és titokzatosság fedi, mégis világhírnévre tettek szerint. Vincent van Gogh (1853–1890) tökéletesen beleillik ebben a képbe: élénk, világos és érzelem gazdag munkái nagy hatást gyakoroltak a modern festészetre és a művészet egyik ikonikus, meghatározó alakjává tették az alkotót. Van Gogh azonban egy rendkívül zavart, zaklatott ember volt. Hajlamos volt a súlyos depresszióra és epilepsziás rohamokra valószínűleg a mértéktelen abszintfogyasztás miatt. Mániás kreativitás és dühkitörései során egy alkalommal levágta a fülének egy darabját egy borotvapengével. Sajnálatos módon a zseniális művész 37 éves korában hunyt el, amikor mellbe lőtte magát egy revolverrel. A Meniére-betegség vagy a bipoláris zavar csupán két lehetséges kór a sok közül, amelyek a gyakori rohamokat okozhatták.vangogh

Ha érdekes volt az összeállítás, ajánld másoknak is!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Botrány az Eurovízión: Rögtön eltörte a trófeáját, majd az egyik ujját is a győztes
A svájci győztes, Nemo olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.

Link másolása

Korábban mi is megírtuk, hogy az idei évben egy svájci előadó vehette át az Eurovíziós Dalfesztivál trófeáját. Nem sokkal később azonban nemhogy a trófeát törte el az énekes, de elmondása szerint még az ujját is.

Május 11-én, szombaton tartották a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál nagydöntőjét a svédországi Malmőben, ahol összesen 25 ország képviseltethette magát, ugyanis Hollandiát korábban kizárták a versenyből, erről itt írtunk.

Az idei Eurovíziós Dalfesztivált az összpontszám (591 pont) alapján végül a svájci Nemo nyerte meg. Miután a magát nembinárisnak valló – s ezzel a dalfesztivál történelmének első nembináris győzteseként – 24 éves svájci énekes-dalszerző átvette a trófeát, katasztrófa történt a színpadon.

Nemo teljesen meghatódott, azonban olyan nagy hévvel rázta a győzelmi ereklyéjét, hogy túl nagy erővel csapta a földhöz, így az üvegből készült trófea eltörött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sikerült megfejtenie a Mona Lisa rejtélyét – állítja egy olasz geológus-művészettörténész
Megtalálta a tájat, ami előtt Leonardo megfestette a művészettörténet leghíresebb portréját.

Link másolása

Meglepő magyarázattal állt elő egy geológus a Mona Lisa eredetéről. Leonardo Da Vinci festménye régóta foglalkoztatja az embereket, sokan szerették volna már megfejteni, hogy hol készült a sejtelmesen mosolygó nő portréja. Vitáztak már arról, hogy valódi-a háttér, vagy csak egy képzeletbeli táj?

Az olasz geológus, aki egyben művészettörténész is, azt állítja, hogy megoldotta az évszázados rejtélyt - írja a The Guardian.

Ann Pizzorusso hosszú kutatás után arra jutott, hogy a festő a Comói-tó partján lévő, lombardiai Lecco városának számos felismerhető vonását felhasználta. Szerinte beazonosította:

- a hidat (a 14. századi Azzone Visconti-híd),

- a tavat (a Comói-tó mellett található Lago di Garlate)

- a hegyvonulatot (az Alpok dél-nyugati része, amely a Garlate-tó fölé magasodik).

Azt dokumentumok is igazolják, hogy Leonardo járt ezen a vidéken.

Voltak már hasonló elméletek arról, hogy a képen látható táj az észak-olaszországi kisváros, Bobbio környékét ábrázolja. Egy másik szerint a toszkán település, Arezzo hídja látható rajta.

A geológus szerint azonban nem elég a hidat figyelembe venni, mert sok hasonló épült abban az időszakban Európában.

"Mindenki a hídról beszél, de senki nem hozza szóba a földrajzot. A geológusok nem nézegetnek képeket, a művészettörténészek pedig nem foglalkoznak a geológiával. A művészettörténészek mindig azt mondják, hogy Leonardo a képzelőerejét használta, de ha odaadod ezt a képet a világ bármelyik geológusának, ugyanazt fogja mondani, amit én is mondtam Leccóról. Már azok is látják a hasonlóságot, akik nem földrajtudósok"

– mondta a szakértő.

Szerinte most már minden kétséget kizáróan sikerült bizonyítania, hogy megtalálta a helyszínt, ami Mona Lisa mögött látható.

Az ArtWatch UK szervezet igazgatója, Michael Daley szerint sok spekuláció hallható, de Pizzorusso állításai meggyőzőek. A Louvre egyik tanácsadója szerint is Pizzorusso tökéletesen birtokában van a táj beazonosításához szükséges tudományos ismereteknek.

A geológus a napokban mutatja be a bizonyítékokat egy konferencián.

Forrás: 24.hu

A festmény már többször próbálták megrongálni, legutóbb levest öntöttek az üvegére.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Egy tanára brutálisan bánt vele, idősek otthonában volt ápoló, és jó ideig nincstelenként tengődött – Cate Blanchett 55 éves
Csak a főiskola alatt döbbent rá, hogy jól tud színészkedni, és érdekli is ez a világ, azóta pedig nagyjából mindent elért, amit egy színésznő elérhet. Cate Blanchett karrier- és életútja sok feltörekvő szakmabeli számára adhat reményt és motivációt.

Link másolása

Cate Blanchett karrierjében a hollywoodi A-listás színésznőként szerzett hírnév és a sokkal csendesebb színpadi munka ötvöződik. Hatalmas szakmai sikerei és sok-sok éve töretlen népszerűsége azonban nem törölték el annak az emlékét, hogy egykor nincstelen színésznő volt, aki a megélhetésért küzdött. Blanchett mindig is ügyelt arra, hogy megfizesse a tartozását azoknak a színházi közösségeknek, amelyek elindították a karrierjét, és végül világsztárrá tették.

„Szeretem az idős embereket”

Catherine Elise Blanchett 1969. május 14-én született az ausztráliai Melbourne-ben. Édesanyja, June ausztrál volt, tanárként és ingatlanfejlesztőként dolgozott, s akkor találkozott Cate apjával, Roberttel, az amerikai haditengerészet tisztjével, amikor a férfi hajója Melbourne-ben lerobbant. Két hetet töltöttek együtt, majd három éven át szerelmesleveleket váltottak, mielőtt Robert végre visszatérhetett Ausztráliába, ahol ő és June összeházasodtak. Három gyermekük született: Bob, Catherine és Genevieve, ebben a sorrendben.

Cate korai gyermekkora eseménytelenül telt, egészen 10 éves koráig, amikor az apja szívrohamban meghalt, így June-nak egyedül kellett felnevelnie a gyerekeket.

Cate már többször is nyilatkozta, hogy nincs sok emléke a gyerekkoráról, de alkalmanként leírta a család körülményeit Robert halála után: „Apám meghalt, amikor még kicsi voltam, és utána anyámnak elég nehéz dolga volt. Fontos volt számára, hogy minden gyermeke jó oktatásban részesüljön, ezért rengeteget dolgozott, sőt, adósságba is verte magát, hogy ezt ki tudja fizetni.”

A színésznő is igyekezett segíteni a család anyagi terheinek enyhítésében. 14 évesen szélsőséges lépéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze első állását: ápolóként dolgozott egy idősek otthonában: „Hazudtam a korommal kapcsolatban, mert jogilag túl fiatal voltam még hozzá. Az általános iskola után mentem oda. A szakács már korábban elkészítette az ételt, én pedig felmelegítettem, felszolgáltam, majd leültem beszélgetni a bentlakókkal, aztán feltakarítottam, elmosogattam, és hazamentem. Igazából élveztem ezt a munkát, és az idős embereket is szeretem. Miután apám meghalt, a nagymamám beköltözött hozzánk, és mindig is hihetetlen kiváltságnak tartottam, hogy egy olyan házban élhettem, ahol három generáció lakott együtt.

Sok embert megrémít az öregség, az, hogy olyan emberek között van, akik alapvetően a végüket járják. Engem viszont ez lenyűgöz.

Csodálatos dolog olyasvalaki körül lenni, aki jól éli az életét.” Cate-nek pedig annyira tetszett ez a munka, hogy még a húszas éveiben is az idősek otthonában dolgozott.

„Nem kerestem pénzt”

Noha a fentiek tükrében a tinédzser Blanchett eléggé komolynak, kiegyensúlyozottnak és józannak tűnik, a személyiségének azért volt egy lázadóbb oldala is. Például megvolt a maga goth és punk korszaka: 15 évesen leborotválta a fejét, ami miatt majdnem kirúgták az idősek otthonából. Cate már sokszor félig extrovertáltként, félig nyárfalevéként jellemezte magát, de a színészet iránti szenvedélye csak főiskolásként jött elő. A Melbourne-i Egyetemre iratkozott be művészettörténet-szakra, ahol aztán elkezdett diákdarabokban szerepelni. Az egyik előadáson a húga a nézőtéren ült, és később azt mondta neki: „Már nem látlak téged a színpadon, csak a karaktert látom." Ez pedig arra késztette Cate-et, hogy fontolóra vegye a színészi karriert.

Végül otthagyta az egyetemet, hogy utazgasson, és éppen Egyiptomban volt egy fitying nélkül, amikor megkapta első mozgóképes szerepét statisztaként a Kaboria című, bokszolókról szóló, 1990-ben bemutatott egyiptomi musical egyik táncjelenetében (elmondása szerint falafelt ígértek neki a szereplésért, szóval elmondhatja magáról, hogy falafelért dolgozott). Ausztráliába visszatérve Sydney-be költözött, és beiratkozott a tekintélyes National Institute of Dramatic Art iskolába. Mint később elmondta, az anyagi helyzete továbbra is bizonytalan maradt: „Sydney nagyon drága város, és amikor kijöttem a színművészeti suliból, egy albérletben laktam, ahol a szobám... nos, volt ugyan ablak, de az egy téglafalra nézett. Nem dolgoztam, nem kerestem pénzt, így amim volt, azt úgy kellett beosztanom, hogy minden második nap meg tudjak inni egy kávét egy kávézóban."

„Brutálisan bánt velem egy rendező”

Ez az állapot azonban hamarosan megváltozott. Miután 1992-ben lediplomázott, Cate végre elkezdett szerepeket kapni, kezdve egy rangos produkcióban Ausztrália egyik legelismertebb színésze, Geoffrey Rush partnereként: David Mamet Oleanna című színdarabjának sydney-i előadásában. Ezzel egy ötéves színházi időszak vette kezdetét sok népszerű darabbal, valamint alkalmi televíziós munkákhoz is hívták őt. Ez a pár év elmondása szerint időnként kifejezetten kemény volt a számára: „Amikor azt látjuk, hogy a fiatal élsportolók a végsőkig feszítik a testük kapacitását, hogy erősebbek és gyorsabbak legyenek, azt valahogy megértjük, sőt, tiszteljük ezt a folyamatot. És sokan nem fogadták még el, hogy ennek a kreatív művészetekben is meg kell történnie, ha át akarjuk lépni a korlátokat.

És igen, ez egy nagyon is kemény, véraláfutásos élmény lehet. Én magam is átéltem ezt. A karrierem elején volt, hogy brutálisan bánt velem egy rendező a próbateremben.

Mégis hatalmas áttörést értem el emiatt. Hogy őszinte legyek, nem lennék most itt, ha nem történt volna velem ilyesmi.”

A megterhelő tanulási időszak azonban meghozta gyümölcsét: Cate 1997-ben játszotta első nagyobb filmszerepét Bruce Beresford (Az Úr kegyelméből, Miss Daisy sofőrje, Afrika koktél, Az utolsó tánc) Láger az édenkertben című filmjében, egy évre rá pedig már az Oscar-gálán is feltűnhetett, hiszen az 1998-as Elizabeth című történelmi drámában nyújtott alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjra jelölték (ebben szintén feltűnt régi színházi partnere, Geoffrey Rush). Az Elizabeth után pedig nem volt megállás.

Bár Blanchett talán leginkább A Gyűrűk Ura-trilógia Galadrieljeként nyújtott éteri alakításáról ismert, eddigi két Oscar-díja (a 2004-es Aviátorért és a 2013-as Blue Jasmine-ért), valamint további hat jelölése (Elizabeth, Egy botrány részletei, I’m Not There: Bob Dylan életei, Elizabeth: Az aranykor, Carol, Tár) az ausztrál Oscar-történelem legsikeresebb színésznőjévé teszi.

Ami azonban ennél is figyelemre méltóbb, az a színház iránti töretlen elkötelezettsége. Cate és férje, a drámaíró Andrew Upton 2008-ban a Sydney Theatre Company művészeti vezetői lettek, és egy időre Hollywoodtól is eltávolodtak, hogy csakis a színpadra koncentrálhassanak.

Ez közvetlenül azután történt, hogy Blanchett elérte azt a szakmai bravúrt, hogy ugyanabban az évben két színészi Oscar-díjra is jelölték két különböző filmért (a legjobb női mellékszereplőként az I’m Not There: Bob Dylan életeiért, valamint a legjobb női főszereplőként az Elizabeth: Az aranykorért) ez pedig a díjátadó 96 éves története során mindössze 10 másik színésznek sikerült. A 2008-as Oscar-gála idején már leforgatta az Indiana Jones negyedik részét és a Benjamin Button különös életét, majd közel három évig nem lehetett őt látni mozgóképben, mivel a színi társulatával turnézott a Ványa bácsi és A vágy villamosa című előadásokkal.

„Eltávolítottuk az íróasztalt”

A színházi évek kapcsán pedig Blanchett elárulta, a férjével próbáltak nem szokványos módon hozzáállni a munkához: „Amikor megosztottam a Sydney Theatre Company vezetését Andrew-val, az első dolog, amit tettünk, hogy eltávolítottuk az íróasztalt az irodánkból. Andrew azt mondta: »Ez nem lehet olyan cég, ahol a főnök egy íróasztal mögött ül.« Azért tettük, mert fontosnak tartottuk a szimbólumok erejét. Rájöttünk, hogy ha a fiatal vagy feltörekvő színészek belépnek a terembe, és azt látják, hogy a művészeti vezetők egy íróasztal mögött ülnek, akkor megfélemlítve érezhetik magukat, és ez akadályozza a mély és őszinte beszélgetéseket.”

Csak 2010-ben láthattuk legközelebb Blanchettet a mozikban, méghozzá Ridley Scott Robin Hoodjában, majd jött a Hannah: Gyilkos természet (2011), A hobbit-trilógia első része (2012), majd Woody Allen Blue Jasmine-je, amelyért 2014-ben megkapta a második Oscar-díját, ezúttal már a legjobb női főszerepért, (Az első díját az Aviátor női mellékszerepéért érdemelte ki). A streaming előretörésével a 2020-as években pedig kipróbálta magát tévésorozatokban is a Bevándorlók Ausztráliábannal és a Mrs. Americával, utóbbiért többek között Emmy- és Golden Globe-jelölés is járt neki.

Cate azonban mindemellett méltán híres emberbarátként, humanitáriusként és aktivistaként is. Leginkább az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jószolgálati nagyköveteként tevékenykedik, de számos társadalmi kérdésben is nyilvánosan szót kért, sőt, Hollywood eredendő szexizmusát is kikezdte már: a nemek közötti egyenlőtlenséget, illetve a színésznők családi és szakmai élete összeegyeztetésének nehézségeit hangosan bíráló kritikáival.

Családi idill

A színésznő és a férje, Andrew Upton egyébként Ausztráliában ismerkedtek meg az 1990-es évek közepén, és 1997. december 29-én álltak az oltár elé, vagyis idén ünneplik majd a 27. házassági évfordulójukat. Három vér szerinti fiuk (2001: Dashiell, 2004: Roman, 2008: Ignatius) és egy 2015-ben adoptált lányuk (Edith) van. Blanchett elmondta, hogy a férjével már első fiuk születése óta örökbe akartak fogadni, és végül sikerült ezt a vágyukat is valóra váltani.

Miután közel 10 évig az angliai Brighton volt a család fő otthona, 2006-ban visszatértek a szülőföldjükre, Ausztráliába. Blanchett azzal magyarázta a költözést, hogy állandó otthont szerettek volna a gyerekeiknek, és közelebb akartak lenni a családjukhoz.

Sydney Hunters Hill nevű külvárosában éltek, 2007-ben pedig alaposan felújították az otthonukat, hogy környezetbarátabb legyen. 2015-ben adták el a házukat, majd a következő év elején vásároltak egy 9000 négyzetméteres patinás ingatlant az angliai Crowborough-ban, Kelet-Sussexben, ahol azóta is élnek.

A csapból is ő folyik majd

S hogy miben láthatjuk a közeljövőben az 55. életévébe lépett színésznőt? Szerencsére továbbra is sok mindenben. Idén például a régóta várt, Borderlands című sci-fi-akciófilmben, ami egy népszerű videójáték adaptációja lesz Eli Roth rendezésében, ez augusztus 8-án érkezik majd a hazai mozikba. Még ezelőtt, most májusban, Cannes-ban debütál a Rumours című komédiája, amelyben Blanchett többek között Alicia Vikanderrel és Charles Dance-szel játszik együtt, és ami arról szól, hogy hét gazdag demokrácia vezetője eltéved az erdőben, miközben egy globális válságról szóló nyilatkozatot fogalmaznak meg, majd veszélybe kerülnek, miközben megpróbálják megtalálni a kiutat.

Szintén 2024-ben érkezik az Apple TV+ felületére Alfonso Cuarón (Az ember gyermeke, Gravitáció) Disclaimer című sorozata, amiben Blanchett játssza Catherine Ravenscroftot, a televíziós dokumentumfilmes újságírót, akinek a munkája arra épül, hogy feltárja régóta elismert intézmények . A szereplőtársai között lesz egy Oscar-díjas és három Oscar-jelölt színész: Kevin Kline (A hal neve: Wanda), Sacha Baron Cohen (A chicagói 7-ek tárgyalása), Kodi-Smit McPhee (A kutya karmai közt) és Lesley Manville (Fantomszál) is. Illetve szintén túl van már Jim Jarmusch új filmje, a Father, Mother, Sister, Brother felvételein is, amelynek története még nem ismert, de azt már tudni, hogy Blanchetten kívül feltűnik még benne Charlotte Rampling és Vicky Krieps is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: