Országszerte zajlik az idősotthonok fertőtlenítése

„Amíg én vagyok a miniszterelnök, mindenki nyugodtan alhat” – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában, amelyben az ukrán–magyar energiavita kapcsán olajblokádról, katonai védelemről és a Tisza Pártot érintő súlyos vádakról is beszélt.

A miniszterelnök az interjú elején arról beszélt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még mindig nem indította újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és a csütörtökön írt levelére sem kapott személyes választ. Azt is bejelentette, az interjú után Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztet a közös fellépésről, hogy kicsikarják Ukrajnától a szállítás újraindítását.

Az Európai Bizottság Olajkoordinációs Csoportjának közlése szerint ugyanakkor jelenleg nincs azonnali ellátásbiztonsági kockázat, mivel a kieső mennyiség a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolható, és a tagállamoknak vannak vésztartalékaik. Kijev a leállást ismétlődő orosz támadásokkal és a javítási munkálatok életveszélyes kockázatával indokolja.

hozzátéve, hogy a magyar kormány felajánlotta egy közös tényfeltáró misszió kiküldését, de ezt Kijev elutasította.

– szögezte le Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy katonákat vezényelt a kritikus fontosságú energetikai létesítményekhez, leállították a dízelszállítást Ukrajna felé, és meg fogják vétózni a 90 milliárd eurós ukrán uniós hitelt is. Az áramellátást nem korlátozzák, mert a határ túloldalán is élnek magyarok.

A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy az ukránok robbantották fel az Északi áramlatot.

– tette hozzá. A svéd hatóságok korábban lezárták a robbantással kapcsolatos nyomozásukat, a németek még vizsgálódnak, de végleges, állami szintű felelősségmegállapítás nem született az ügyben.

Az ellenzéki kritikákra, melyek riogatásnak nevezték a katonák kivezénylését, Orbán Viktor név szerint Magyar Péternek üzent, azt tanácsolva neki, hogy „tanulmányozza a tényeket”. Ezt követően a kormányfő kijelentette:

Hozzátette, „pontos tudásuk van arról”, hogy az ukránok „nyakig benne vannak a Tisza Pártban”, és papírból olvasva azt állította, hogy „nagyon magas értékű informatikai szolgáltatásokat adnak ellenszolgáltatás nélkül a Tiszának, szervezik a kampányukat”.

A miniszterelnök szerint az orosz olajról nem lehetséges leválni, részben a százhalombattai finomító képességei miatt, ezért veszélyesnek tartja a Tisza Párt energiaügyi szakértője, Kapitány István elképzeléseit. A MOL korábban azt közölte, hogy az Adria-vezetéken keresztül a magyar és a pozsonyi finomítók igényének mintegy 80 százalékát képesek lennének fedezni nem orosz kőolajjal, bár magasabb költségek mellett. Orbán a horvát tranzittal kapcsolatban kijelentette, Zágrábnak szerződéses kötelessége az olajat Magyarországra juttatni.

Az orosz–ukrán háborúról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, négy éve tartják az ígéretüket. „Azt mondtam, személyesen is, hogy olyan kormányt fogok alakítani, amely nem engedi, hogy Magyarországot belesodorjuk a háborúba. Eltelt négy év, és tényleg nem engedtük” – mondta.

Az interjú végén arról beszélt, a magyarok életszínvonalának emelkedéséhez a háborúból való kimaradás és a munkaalapú gazdaság fenntartása szükséges. Ehhez „pénz kell”, valamint az, hogy a Magyarországon keletkező extraprofitot ne engedjék ki az országból. „Nem szabad engedni, hogy multik, Shellek meg Ersték bekerüljenek a kormányba és kivigyék a magyarok pénzét” – zárta gondolatait.

Katonák és rendőrök vonulnak ki Magyarország kritikus energetikai pontjaihoz: drónstop lépett életbe Szabolcs-Szatmár-Beregben, megduplázták a helikopteres készültséget Keleten, és összesen hatvan stratégiai létesítmény kap fokozott védelmet.

A kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére Egyeztető Törzs nevű csoportot hoztak létre – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A Magyar Honvédség bevonásával országszerte katonai jelenlétet biztosítanak a kiemelt létesítményeknél, a kormány pedig a lakosság támogatását és megértését kérte az intézkedéshez – írta a Blikk.

Az intézkedések előzménye, hogy a Barátság kőolajvezeték szállításai január 27. óta állnak. A magyar kormány „olajblokádot” emleget, míg ukrán tisztviselők az üzemzavart egy orosz dróntámadással magyarázzák. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva rendelte el a kritikus energetikai pontoknál a katonai és rendőri jelenlétet.

Az Energiaügyi Minisztérium javaslatára húsz, kiemelten fontos kritikus energetikai végpontot jelöltek ki, amelyek azonnali katonai megerősítést kapnak. Emellett további negyven kritikus pontot is megelőző jelleggel védelem alá vonnak.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalmat rendeltek el, hogy könnyebben észlelhessék az esetleges berepüléseket.

Az ellenzék kifogásolta, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságait kihagyták a döntésből. A kormány közölte, hogy tájékoztatták a NATO-t a lépésekről, a Szövetség azonban a sajtó érdeklődésére azt a választ adta, hogy a fenyegetettség részleteiről a magyar hatóságok tudnak tájékoztatást adni.

Megkezdődött a Magyar Honvédség katonáinak kitelepülése a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítésére – jelentette be pénteken a honvédelmi miniszter a Facebook-oldalán.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta, a Védelmi Tanács értékelése alapján Ukrajna megtámadhatja a magyar energiarendszer működését. Közölte, hogy

A miniszter arról is tájékoztatott, hogy az Egyeztető Törzs csütörtöki ülésén arról döntöttek, hogy

„Magyarország nem enged semmilyen zsarolásnak! Megvédjük Magyarország energiabiztonságát!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky.

A miniszter néhány fotót is közölt a kitelepülésről:

A kormány február 25-én rendelte el a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését, amelynek keretében katonai és rendőri erők települnek ki kiemelt létesítményekhez. Ezzel párhuzamosan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében drónrepülési tilalom lépett életbe, és megalakult az Egyeztető Törzs a honvédelmi miniszter vezetésével.

Mint ismert, január 27. óta szünetel a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. A magyar kormány „olajblokáddal” vádolja Kijevet, míg Ukrajna, az Európai Bizottság és Andrij Szübiha ukrán külügyminiszter szerint az ellátási zavarokat az ukrán területen futó infrastruktúrát ért orosz támadások okozták. Az Európai Bizottság közölte: az ellátásbiztonság rövid távon nem veszélyeztetett, mivel Magyarország és Szlovákia a stratégiai készletekből és az Adria-vezetéken érkező szállításokból fedezi az igényeit.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában már arról beszélt, hogy „megtámadtak bennünket”, majd később bejelentette, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökkel egyeztetve közös vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ennek a bizottságnak az lenne a feladata, hogy a helyszínen győződjön meg arról, mi a helyzet pontosan a Barátság kőolajvezetékkel, miért nem lehetséges az olajszállítás. A kormányfő felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy engedje be Ukrajnába a vizsgálóbizottságot és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.

Magyar Péter, a TISZA párt vezetője péntek reggel a Facebookon szólította fel Orbán Viktort, hogy hagyjon fel a riogatással és a pánikkeltéssel, és ne próbáljon kampánycélból félelmet kelteni az emberekben. Szerinte ha nem egy előre megtervezett kampányfogásról, hanem valódi veszélyről lenne szó, akkor az általa „leköszönő miniszterelnöknek” nevezett Orbán Viktor már meghívta volna őt, mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét. Annak érdekében, hogy

Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy ha valódi, fenyegető információja van, akkor ne a „propagandában üzengessen”, hanem forduljon a NATO-hoz, és kérje a szerződés 4. cikkelyének (védelmi tanácskozás) alkalmazását. Ahogy ezt tette például Lengyelország 2025 szeptemberében.

A TISZA elnöke szerint Orbán Viktor még 44 napig miniszterelnök, de „már nem kormányoz, hanem minden nap egyre lejjebb süllyed a hazugságban, uszításban és a honfitársai fenyegetésében”. Feltette a kérdést, elhiszi-e bárki, hogy az Oroszországgal négy éve háborúban álló, NATO-csatlakozásra törekvő Ukrajna a katonai szövetséget fenyegetné.

Orbán Viktor az elmúlt napokban a közösségi médiában és nyilatkozataiban a magyar energiainfrastruktúrát érő fenyegetésekre hivatkozva rendelt el fokozott biztonsági intézkedéseket. Azt állította, Ukrajna szándékosan zavarja Magyarország energiaellátását, amit Kijev tagad, az ellátási gondokat az orosz támadások okozta károkkal magyarázva.

A Barátság-vezeték január 27. óta áll, a magyar kormány pedig – Szlovákiával együtt – uniós szankciók és Ukrajnának szánt támogatási csomagok blokkolásával próbál nyomást gyakorolni Kijevre az olajáramlás helyreállítása érdekében.