Nyílt levelet írtak a háziorvosok Müller Cecíliának: nincs elég védőfelszerelésük
Az ötven darab sebészeti és a három FFP1-es maszk nem elég a biztonságos betegellátáshoz – írják. Szerintük ha nem oldódik meg a probléma, tovább csökkenhet az életkori korlátozás miatt amúgy is megfeleződött orvosszám.
Egy egész sor szakmai szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amit március 31-i keltezéssel küldtek el Müller Cecília országos tisztifőorvosnak – adta hírül a 24.hu.
Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozata, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tanácsa, a Magyar Orvosi Kamara, a Családorvos Kutatók Országos Szervezte, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Háziorvosok Online Szervezete által jegyzett üzenet feladói
elfogadhatatlannak tartják, hogy Müller a koronavírus járvány kezdete óta több alkalommal, így a 2020. 03. 30-án megtartott sajtótájékoztatón is ismételten azt mondta, a háziorvosi szolgáltatók feladata a védőeszközök beszerzése.
Felhívják a figyelmét arra is, hogy a hatályos jogszabály szerint (18/1998.NM.rendelet 41 § (4)) a járási hivatalnak kell gondoskodnia a járványos fertőzés terjedésének, megelőzésének leküzdéséhez szükséges anyagokról és eszközökről.
A levélben elismerik, hogy az alapellátó szolgáltatók két alkalommal már védőfelszereléshez jutottak, azonban szerintük a praxisonkénti 50 db sebészeti szájmaszk, valamint a 3 db FFP1 típusú maszk jól érezhetően elégtelen a hosszú távú védekezéshez, illetve a biztonságos betegellátás biztosításához az alapellátásban.
Arra is kitérnek, hogy bár az eljárásrend szerint minimalizálni kell a személyes háziorvos-beteg találkozásokat, azonban ez nem zárja ki, hogy bizonyos esetekben szükség lehet a személyes vizsgálatra – ilyenkor pedig az előírásoknak megfelelő védelemmel kell felszerelni az alapellátó szolgáltatókat.
Külön hangsúlyozzák, hogy védőfelszerelés nélkül az életkori korlát miatt hozzávetőleg felére csökkent alapellátó létszám tovább apad, ami komoly területi ellátási zavarok kialakuláshoz is vezet.
Szó esik a levélben a fogorvosi alapellátásra is, amit az érvényes szakmai irányelveknek megfelelően kell nyújtani, de a védőeszközöket az alapellátó fogorvosoknak is biztosítani kell – írják.
"A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az alapellátásban dolgozók vannak leginkább kitéve a tünetszegény, ezáltal nehezen felismerhető esetek révén a fertőzésnek, illetve a megfertőződött alapellátó orvosok a munkájuk következtében a fertőzés továbbadásában kiemelt szerepet játszanak" – zárul a levél.
Az orvosi kamara már három hete is arról írt, hogy nincs elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozóknak:
Egy egész sor szakmai szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amit március 31-i keltezéssel küldtek el Müller Cecília országos tisztifőorvosnak – adta hírül a 24.hu.
Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozata, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tanácsa, a Magyar Orvosi Kamara, a Családorvos Kutatók Országos Szervezte, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Háziorvosok Online Szervezete által jegyzett üzenet feladói
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Orbán tényleg azt hitte, hogy Szegeden van
A csütörtöki posztban megosztott videón a miniszterelnök munkanélküliségi mutatókat sorol egy uszodaátadón. Hadházy szerint a 2010-es 15 ezres szám a település népességéhez mérten nem áll meg.
Hadházy Ákos csütörtök este a Facebookon jelezte, hogy Orbán Viktor a szekszárdi uszoda átadásán előbb egy szerinte lehetetlen statisztikát említett Szekszárdról, majd a beszéd későbbi részében már Szegedet nevezte meg helyszínként. A bejegyzéshez videót is mellékelt, írja a 24.hu.
A felvételen az hangzik el, hogy a miniszterelnök szerint 2010-ben 15 ezer álláskereső volt Szekszárdon, most pedig ötezer alatt van a munkanélküliek száma, és a városban 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
Hadházy szerint ez nem stimmel. Úgy fogalmazott, Szekszárd teljes lakossága 2010-ben alig haladta meg a 32 ezret,
így a 15 ezres munkanélküli szám azt jelentené, hogy nagyjából minden második embernek – a gyerekeket és időseket is beleszámítva – nem volt munkája.
A képviselő azt írta, ez ellentmond a hivatalos statisztikáknak és a lakosságszámnak. „A helyi vagy regionális statisztikáknak nézve sem találunk ilyen adatot, így az elhangzott szám vélhetően téves vagy nem Szekszárdra, hanem egy nagyobb területi egységre vonatkozott volna”, jelezte Hadházy.
Hadházy Ákos csütörtök este a Facebookon jelezte, hogy Orbán Viktor a szekszárdi uszoda átadásán előbb egy szerinte lehetetlen statisztikát említett Szekszárdról, majd a beszéd későbbi részében már Szegedet nevezte meg helyszínként. A bejegyzéshez videót is mellékelt, írja a 24.hu.
A felvételen az hangzik el, hogy a miniszterelnök szerint 2010-ben 15 ezer álláskereső volt Szekszárdon, most pedig ötezer alatt van a munkanélküliek száma, és a városban 3 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan fordulat: „érdemei elismerésével” felmentették a legfőbb ügyész helyettesét
Az erről szóló döntés a Magyar Közlöny csütörtök esti számában jelent meg. Ibolyát 2022-ben nevezték ki, a legfőbbügyészi poszton júniustól Nagy Gábor Bálint van.
A hvg.hu vette észre, hogy a Magyar Közlöny csütörtök esti számában megjelent a határozat:
Sulyok Tamás köztársasági elnök „érdemei elismerésével” felmentette tisztségéből Ibolya Tibor legfőbbügyész-helyettest.
A döntés 2025. szeptember 22-től hatályos.
Ibolya Tibor korábban fővárosi főügyészként dolgozott. 2022 júliusában nevezték ki legfőbbügyész-helyettesnek, akkor még Polt Péter mellett.
Időközben Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke lett. Helyére 2025 júniusában Nagy Gábor Bálint került, a megbízatása kilenc évre szól.
Ibolya 2017-ben, még fővárosi főügyészként így reagált arra a Kúria korábbi döntésére, amely szerint az ügyészséget lehet „fideszesnek” nevezni: „butaság”, „hiszti” és „valótlanság”.
Orbán Viktor üzent Ruszin-Szendinek: Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk
A miniszterelnök a röszkei évfordulótól a kerítésvitáig sorolta álláspontját, az adórendszernél a többkulcsos modellt bírálta. Szólt a nyugdíjkompenzáció mechanizmusáról, és bejelentette: amerikai mintára terrorszervezetnek minősítenék az antifát.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
A svéd konfliktusnál arról beszélt, hogy ahol a migránsok letelepedtek, ott szerinte megszűnt a „normális élet”, és ezt a hibát nem lehet kijavítani. Magyar példaként a kilencvenes évek közepéről a Bokros-csomagot említette. Azt mondta, a svéd miniszterelnök régóta bírálja Magyarországot, miközben a svédeket – „a hölgyek és a zenészek” – szimpatikusnak tartja. Úgy fogalmazott:
„Közben a svéd városokban tombol az erőszak, 300-nál is több esetben is történt robbantásos bűncselekmény. Ő maga nyilatkozta, hogy nem tud úrrá lenni a városokban tomboló erőszakhullámon. (...) Ez az erőszakhullám nem az égből szállt alá.”
A bandaháborúkért a svéd kormányfőt tette felelőssé.
A határvédelemről kijelentette, migráció ügyében „nem bízik senkiben”. Szerinte a Tisza Párt ugyan megtartaná a kerítést, de „a Tisza Brüsszelben a migránsok közvetlen anyagi támogatását megszavazta. Nincs egyetértés. Ez egy mese!” Felidézte, hogy a Fidesz a migráció kérdésében fennálló nézetkülönbségek miatt lépett ki az Európai Néppártból.
Az adórendszerről így fogalmazott: „Ha egykulcsos az adó, kevesebb adót fizetsz, mintha az adórendszer progresszív, több kulcsos lenne. A képlet egyszerű, ha tízszer többet keresel, tízszer több adót fizetsz”, és a többkulcsos rendszert „tele volt stiklikkel”. Közölte, a kormány az egykulcsos adóban és a családtámogatásban hisz.
Úgy véli,
„A Tisza szavazóinak több mint fele progresszív adót akar. Vannak, akik ezzel értenek egyet. Nézem a felméréseket, nem igaz tehát, hogy a pártelnök csak elszólta magát.”
Szerinte az adóvita mögött „egy bizalmi kérdés” áll, és fontos, hogy egy politikai erő előre elmondja, mire készül. Azt mondta: „A Tisza Párt megmondta, hogy át fogják verni az embereket.”
A nemzeti konzultációról azt mondta, azért indult, mert az emberek jelölik ki, miről kell beszélni. Szavai szerint „Van jelentősége, hogy mit tartanak fontosnak az emberek, valamit mondani kell, pozíciót kell elfoglalni. A nemzeti konzultációk mind segítenek abban, hogy az emberek választ kapjanak, megnyugtatót vagy idegesítőt.”
A „Tisza-adó” kifejezést használva arról beszélt, hogy ez az ápolók, a tanárok, a tűzoltók és mások zsebéből évente forintszázezreket venne ki, az orvosokét pedig milliókkal csökkentené. Hangsúlyozta, a kormány adópolitikája a munkára és a gyermekvállalásra épül, és szerinte azok is támogatják, akik dolgozni akarnak, „még a kenyér szélére is jusson vaj”.
A nyugdíjaknál kiemelte a kompenzáció rendszerét, amelyet egy 2002-es megállapodással indokolt. Azt mondta: „Azt mondtam, a nyugdíjak értékét meg fogjuk védeni. Minden évben, amikor jön az előrejelzés, előre megemeljük a nyugdíjakat a várható infláció mértékében, és amint megy az idő kiderül, az infláció magasabb lesz vagy alacsonyabb, és ha magasabb, akkor novemberben jön a kompenzáció.” Hozzátette, 2010 után visszavezették a 13. havi nyugdíjat.
A közélet hangneméről és Ruszin-Szendi Romulusz „pisztolyügyéről” is szólt.
Úgy fogalmazott, ha a veszélyeztetettség döntene, neki „ágyúval kéne járnia”.
„Hogy neki viszket a tenyere, hogy ezt le tudná rendezni. Mit is, kedves barátom, mit rendezel te le? Nem az őserdőben élünk. Álljon meg a menet. Mit rendezel te le? Ez egy jogállam, szabályok vannak. Nem lövöldözhetsz, mert te vezérkari főnök voltál, és nagyfiú vagy, és te fenyegeted az embereket, hogy jössz te ehhez? (…) Te nem teheted meg, hogy bárkit fenyegetsz, hiába viszket a tenyered, különösen, amikor sok emberhez beszélsz, ezzel te nem dicsekedhetsz, ilyen nincs (…) te nem állsz a többi állampolgár fölött, akkor sem, ha vezérkari főnök voltál, egy vagy közülünk, fogadd el a szabályokat, barátom” - üzente a volt vezérkari főnöknek Orbán Viktor.
Végül egy másik témára ugorva közölte, amerikai mintára terrorszervezetnek minősítik az antifa mozgalmat.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban több témát érintett. Felidézte a „röszkei csata” tizedik évfordulóját, beszélt a svédországi helyzetről a migráció kapcsán, a határkerítésről, az adórendszerről, a nemzeti konzultációról, a nyugdíjakról és Ruszin-Szendi Romulusz pisztolyügyéről, foglalta össze az Infostart.
A röszkei évfordulónál azt mondta, régebben sok magyar „precíziós gépezetként” tekintett Németországra, ma viszont szerinte „szinte semmit sem tudnak megoldani”. A migrációról azt állította, hogy azt Soros György hálózata szervezi, és hozzátette: „látta, hogy mit okoz egy-egy migránstábor egy város életében”, ezért tartotta helyesnek a debreceni és a bicskei tábor bezárását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szebeni István Afrikában lett konzul – Nairobiban tűnt fel a volt híradós
Másfél év hallgatás után diplomáciai megbízást kaphatott a volt tévés. Nevét egy ENSZ-listán már feltüntették, a külügy honlapján viszont még nem szerepel.
Másfél évvel a ráckevei polgármester-választás kudarca után a Blikk szerint Szebeni István diplomáciai megbízatást kapott: a kenyai magyar nagykövetség új konzulja lett. A Külügyminisztérium honlapján ez egyelőre nem látható.
A lap úgy tudja, Szebeni Nairobiban dolgozik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja oldalán a kapcsolattartók között már szerepel a kenyai magyar nagykövetség részéről Nyirati Katalin nagykövet, helyettese Kunt Balázs és a konzul, Szebeni István.
Információik szerint
a tavalyi sikertelen polgármesteri indulás után Szebeni külügyi képzést végzett, amely a külszolgálati munka alapjaira készít fel, és átvilágításon is átesett. Ismerősei többnyire csak annyit tudnak, hogy egy afrikai országba költözött.
Felmerülhet az is, hogy amíg a Külügyminisztérium hivatalosan nem közli a kinevezést, a részletekről nem beszélhetett.
Szebeni 2023 nyarán minden előzmény nélkül, titokban bontott szerződést a TV2-vel, ahol 2019 óta másodszor dolgozott. Nem sokkal később elindult a ráckevei polgármester-választáson, de a szavazatok negyven százalékát sem érte el. Tavaly ősszel a magánéletében is változás történt: 12 év után elvált gyermeke édesanyjától.
A Blikk megkereste a kenyai magyar nagykövetséget is. A konzuli szolgálat titkárnője közölte, hogy nem tudja kapcsolni Szebeni Istvánt, mert a konzulnak dolga van, de átadja az üzenetet.
Másfél évvel a ráckevei polgármester-választás kudarca után a Blikk szerint Szebeni István diplomáciai megbízatást kapott: a kenyai magyar nagykövetség új konzulja lett. A Külügyminisztérium honlapján ez egyelőre nem látható.
A lap úgy tudja, Szebeni Nairobiban dolgozik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja oldalán a kapcsolattartók között már szerepel a kenyai magyar nagykövetség részéről Nyirati Katalin nagykövet, helyettese Kunt Balázs és a konzul, Szebeni István.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
