KULT
A Rovatból

Népdalt éneklő parkolási bírság, sícipős csendháborítók - rendhagyó darab a hivatali ügyintézésről

Az Ügy olyan témát boncolgat, ami kivétel nélkül mindenkit érint. Ez a bürokrácia.
Littai Fanni - szmo.hu
2018. október 17.


Link másolása

Fekete lakkbőr kabátos, fényszóróval és visszapillantóval felszerelt, BMW-nek öltözött pasi vonszolja be magát egy járókerettel a kormányablakba, hogy mozgássérült parkolási engedélyt intézzen. Hova kerültem?

Halas Dóra, a Soharóza kórus karnagya és Nagy Fruzsina színházi látvány- és jelmeztervező először 2016-ban dolgozott együtt. Akkor a Tabu kollekciót állították színre, megalkotva saját műfajukat, a catwalk koncertet. Díszlet nélküli kifutón, extrém jelmezekben vonulnak az éneklő modellek. Az alkotók be akarták bizonyítani, hogy a színpad mindent elbír: az énekesek menstruációs vérzésnek, repülőkatasztrófának, wc-n lehúzott hányásnak öltöztek és ezeket a tabukat boncolgatták, miközben a legkülönbözőbb zenei stílusokban daloltak.

Legújabb darabjuk, Az Ügy témája a bürokrácia, az ügyintézést éneklik meg hétköznapi helyzeteken keresztül. Ebben már egyetlen zenei irányzatot választottak, az elektronikus alapokra helyezett népzenét. A látvány ezúttal is központi elem maradt. Kodály Zoltán Székelyfonó című daljátékának alapötletét és formáját vették mintául a felépítéshez, így fűzték láncba a hivatal egy napját epizodikus rendszerben.

Mivel viszonylag gyorsan váltakoznak a helyzetek, helyszínek, (egyik pillanatban még GYES-t intézünk, a következőben pedig már a földhivatalnál próbálunk enegdélyt szerezni az építkezéshez) ezt klasszikus díszlettel gyakorlatilag lehetetlen lett volna kivitelezni, mert az egész egy nagy átrendezés lenne. Ehelyett Nagy Fruzsina extravagáns jelmezein keresztül az énekesek egy egész színpadi képet viselnek magukon. Elég a szereplőkre nézni, hogy hogy értsük, éppen a parkolási engedély elintézése van soron. Megjelennek a kifutón, megéneklik a történetet, majd feltűnik a következő karakter valami egész más jelmezben és vele együtt megérkezik egy új atmoszféra, futhatjuk az újabb köröket, jöhet az újabb megoldásra váró panasz.

Fotó: Németh Melinda

A jelmezek egyszerre grandiózusak és hihetetlenül aprólékosak. Ezzel egyébként főleg a női nézőknek szerez nagy örömet: egy-egy parányi részletet felfedezve én elégedetten csettintettem magamban, amikor - hogy csak egy példát hozzak - a fogyasztóvédelem, ÁNTSZ, minőségmegőrzés témakörét feldolgozó etapban a lejárt szavatosságú camambert sajtnak még a fülbevalója is hűen tükrözte a romlott sajt folyós állagát.

Szép kontraszt, hogy a hivatal steril környezetében az énekesek ritmusos, díszes népdalokat szólaltatnak meg. Az egész imádnivalóan abszurd.

A dalok ismerősen csengenek, de új értelmet nyernek, amikor egy éneklő parkolási bírság szájából halljuk.

A kórus tagjai közösen gyűjtötték össze a sztorikhoz tartalmukban illő énekeket, majd Fekete Ádámra, a darab író-dramaturgjára bízták, hogy írja tovább, költse át a szövegüket. Így született meg például az, hogy:

"Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van,

Soha sincs jó idő, mindig esik az eső.

Fűtésszámlánkra, babám, ráköltöttem a gatyám,

Ej de gáz, jaj de kár, egy nyílászáró sem zár.


Nincsen pénzünk melegre, termosztátot tekerd le,

Anorák, nagykabát, pálinkázik a család"

- ami nem véletlenül volt a közönség egyik kedvence a kitörő taps alapján.

Fotó: Kovács Márton

Az Ügy azért mégsem egy autentikus népzenei koncert, Bartha Márk és Halas Dóra áthangszerelte a dalokat, így elektronikus kíséretű, modern, vagány koncertet hallunk.

A darab teljességéhez hozzátartozik az aprólékosan megkomponált, kifejező és hatásos koreográfia is, amit Cuhorka Emese készített. Ne úgy képzeljük el ezt a divatbemutatót, hogy csak végigvonulnak a kifutón a modellek… A csendháborítás témájával foglalkozó rész, ahol tojásdobozokkal és akusztikai szivacsokkal felvértezett pasik szállják meg a színt, már önmagában a mozgással is képes lenne kifejezni, hogy miről szól a blokk, annak ellenére, hogy nem az a legmozgalmasabb jelenet.

A különleges formáról - vagyis hogy éneklő modellek mutatják be a jelmezeket - már a második projekt után kijelenthető, hogy az alkotók védjegyévé vált. Halas Dóra elmondta, egyelőre csak ebben a formában tudnak, és ebben is szeretnének kommunikálni. Nagyon megszerették.

"Később biztos lesz igényünk arra, hogy tágítsuk ezt a műfajt, vagy valamilyen irányba változtassunk rajta, de a kiindulási alap mindig ez lesz" - mondta.

Maga a téma véletlenül jött, olyan topikot kerestek, amihez 40 - egymástól nagyon különböző - ember tud kapcsolódni.

"Az Ügy témája pont ilyen, mindenkit érint"

- mondta Dóra.

Az alkotóknak is érdekes élményeik fűződnek az ügyintézéshez.

Fruzsina régebben annyira irtózott a hivatali ügyintézéstől, hogy inkább halogatta, ameddig csak lehetett, mostanában viszont minél előbb megpróbál túlesni rajta.

"Általában felesleges időrablásnak élem meg a különböző procedúrákat, főleg a várakozás akaszt ki a legjobban. Az évek során észrevettem, hogy ha valami nagyon idegesít a mindennapi életben, - mint a hivatali ügyintézés - és ehhez, vagy erről tervezek pár jelmezt, utána már nem idegesít annyira.

Tegnap is a postán sorban állva, arra gondoltam, milyen vicces lenne, ha az egyik csekk-ruhában álldogálnék. Rögtön jobb kedvem lett és a türelem küszöböm is magasabbra ugrott."

"Én csak azon szoktam röhögni, amikor felhívom valamelyik szolgáltatót ügyintézés céljából, (én vagyok a családban az ügyintéző, mivel tudom az összes adatot és jelszót), rendszeresen előfordul, hogy nem engednek intézkedni, mert nem az én nevemen van a szolgáltatás, hanem a férjemén. Ilyenkor mindig mondom nekik, hogy jó, akkor mindjárt visszatelefonálok elváltoztatott hangon és a férjem nevén mutatkozom be, az úgy jó lesz-e" - meséli Dóra.

A témaválasztás végül hálásnak bizonyult, mivel mindenki bedobhatta a saját ötletét, élményét. Kórustagok, a két rendező és Fekete Ádám közös brainstormingot tartott.

"Én a személyes tapasztalataim alapján a kismama-témát dobtam be, ami a táppénz, TGYÁS, GYED, GYES, GYED-extra útvesztőibe kalauzolja a nézőt. Mivel ehhez már meg is jelent a szemem előtt az előbb »terhessé váló«, majd babakocsikkal körülölelt, felfújódó jelmez, a többiek is rögtön rábólintottak. Pont egy ilyen családtámogatás folytán történt velem, hogy véletlenül többet utaltak fél éven keresztül, mint ami járt volna, majd azt hirtelen visszakérték. A mai napig nem derült ki, mi okozta a hibát, pedig több hónapig próbálták kinyomozni. Ez akkor természetesen elég rosszul érintett, hogy kismamaként vissza kellett fizetnem egy már rég elköltött összeget, de még jobban »fájt«, hogy emiatt több ízben be kellett mennem és órákat várakoznom az OEP-ben" - meséli Fruzsina, aki a vadkár-témára egy vidéki polgármesteri hivatal honlapján talált rá.

"Már maga a kifejezés beindította a fantáziámat: legyen a fejdísz a vad, a ruha meg maga a kár. Azért, hogy tényleg hatásos legyen a jelmez, a gyönyörű - grafikussal terveztetett és szaténra nyomtatott - mintás estélyiket forrasztópákával »tettük tönkre«, jobban mondva: égettük mintásra. Ezt a destruktív munkafolyamatot nagyon szerettem!"

Fotó: Kovács Márton

Fotó: Kovács Márton

A Soharóza kórus énekeseiről, akiket a színpadon látunk, mindenképpen fontos megjegyezni, hogy "amatőr" énekesek - a szó olyan értelmében, hogy nem ebből élnek. Van egy munkájuk, ahol ha végeznek mondjuk este hatkor, akkor lemennek a próbaterembe és gőzerővel gyakorolnak a csapattal, akár éjszakába nyúlóan, hobbiból. De megéri.

"Nekem az a legnagyobb siker, hogy folyamatosan látok 32 embert virulni és élni, örülni, szeretni egymást és szeretni azt, amit csinálunk. A legfontosabb nekem mindig a közösségépítés ebből az egészből" - mondta a kórusvezető Dóra.

Fruzsina pedig arról mesélt, hogy bár elég sokan szerepelnek Az Ügyben, nagy dolog lenne számukra, ha vidéken is be tudnák mutatni.

Fotó: Németh Melinda

Még csak most ment le bemutató, de az alkotók agya már a folytatáson is pörög.

"Szerintem lesz új projekt. De addig még sok tanulságot le kell vonni, mert így, ebben a formában, ennyi emberrel, ennyi pénzből ez egy elég fárasztó vállalás minden alkalommal. Valamin muszáj lesz változtatnunk, úgyhogy el kell kezdenünk hosszas beszélgetéseket folytatni egymással, végiggondolni, mi, hogyan működhetne még ennél is jobban" - mondta Dóra, amihez Fruzsina hozzátette: "jó lenne találni olyan mecénásokat, akik lehetővé teszik, hogy egy következő közös előadás is létrejöjjön."

"Témára is van ötlet, de ez maradjon még titok" - mondta Dóra Fruzsina viszont annyit még elárult, hogy nagy hansúlyt kapna benne a vetítés és a digitális technika.

De visszatérve Az Ügyhöz: a darab összességében szórakoztat, nevetünk azon, hogy a pofátlan - jelen esetben BMW-s, de lehetne bármi más is - fazon mindenféle ürüggyel elintézi magának, hogy a mozgássérült helyen parkolhasson. Mosolygunk, amikor a szerencsétlen ügyfél bemegy a lakossági ügyintézésre, hogy átírassa a lakcímkártyáján a házszámot, kap egy sorszámot, majd kiderül, hogy nem jó helyen van, és amikor már abnormális módon negyedjére küldik őt tovább egy másik emeletre, és huzatnak vele újra sorszámot, szinte már a könnyünk is kicsordul. Pedig ez a valóság, ez megtörténik velünk is, és bizonyára mindannyian tudjuk, hogy ezeknek nem feltétlenül így kéne működniük.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET: