SZEMPONT
A Rovatból

„Nem azt mondták, Feri!” – avagy Hol a kib*szott jó könyv a modern magyar baloldalról?

Az ellenzék negyedszerre futott bele hatalmas vereségbe vasárnap. Sok különbség van a négy lebőgés között, de – úgy tűnik – egy állandó szereplőnek elvitathatatlan érdemei vannak benne. Vélemény.


Az egyesült és összefogott ellenzéknek sikerült negyedszer is választást vesztenie vasárnap. Ráadásul megint nem volt feltétlenül borítékolva a kétharmad (ahogy négy éve sem), mégis hozták a már-már kötelezőt. Mivel az eddigieknél felfokozottabb volt a hangulat, három napja lényegében mást sem olvasunk, mint hogy hol csúszott meg a dolog: hibás volt a „kapitány”, az összefogás ötlete, az összefogás elleni széthúzás, a közvélemény-kutatók, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, a vidékiek és még sokan mások.

Volt olyan szerencsém, hogy a választás estéjén a Fidesz eredményváró bulija után éjjel a „legnagyobb ellenzéki párt” elnökének beszédét is meghallgattam.

Rutinos figura a Feri, nem ma kezdte a vereségeket. Tulajdonképpen 2006-ban „szenvedélyes igazságbeszéde” idején politikailag már vesztésre állt, majd a következő évek megmutatták, hogy túl sok visszaút nem látszik neki. 2008-ban koalíciós partnere is kifejtette, mit gondolnak róla az emberek (EZT), és hogy hova kellene mennie ezek után. Nem ment.

De rá egy évre megbukott mint miniszterelnök, egyszerű parlamenti képviselő maradt. (Egy.) 2010-ben aztán listán bejutott az országgyűlésbe, de a pártja (aminek akkor ugyan már nem elnöke, de prominens személyisége volt) csúfos vereséget szenvedett. (Kettő.) Persze nem olyan fából faragták, mint aki ezután feladja, nosza, alapított egy új formációt. Ezzel aztán akkora támogatottságot szerzett a következő választáson, amivel újabb hatalmas pofonba szaladt bele partnereivel, még frakciót sem tudott alakítani (három), de arról gondoskodott, hogy listán azért bejusson a kedvenc házába, ahol újabb négy kényelmes év várta. Közben épült-szépült a párt, csak összeállt megint valami olyan konglomerátum, amivel ismét sikerült hatalmasat zakózni (négy), de azért némi gyógyír volt, hogy elérte kitűzöttnek látszott célját: bekérdezhette nagy ellenfelét, Orbán Viktort a Parlamentben! Nem lettem volna Batman helyében, mikor szembe kellett néznie magával a nagy Jokerrel, az örök túlélővel. Annyira megzavarta a halhatatlan ellenfél négy éves hadjárata, hogy 2022-ben ijedtében megint bucira verte a társaságot, aminek főhősünk, úgy tűnik, kirobbanthatatlan tagja. (Öt.)

A Fidesz röhejes kampányainak tényleg csak egy nagyon masszív hívő réteg dől be, jó eséllyel náluk is csak a hergelés a cél. Nyilván a kormánypárti béközépben sincs olyan, akiben legalább egy kis disszonanciát ne okozna, hogy „Miniferi” szerepére úgy cserélték le egyik napról a másikra Karácsonyt Márki-Zayra, mint Tildát a Barátok közben. És még ha nyilvánvaló baromság is a háttérben meghúzódó szál, és a sötét szobából mindent és mindenkit irányító gonosz figurája, egy valamit nem lehet figyelmen kívül hagyni: Feri mindig ott van, ha nagyot kell zakóznia az ellenzéknek.

Ferink tehát jubilál: éppen ötödszörre sikerült megbuknia. Ne nézzük le, nem kis teljesítmény, a 2010-es vesztes csapatból például talán már csak egyedül áll a vártán. De különösebben nem zavartatja magát.

Állítólag minden társalgás legalja, mikor a viccmesélésekre kerül a sor, most röviden mégis idéznem kell egy klasszikust. Amikor a férj haldoklik, és odahívja az ágya mellé a feleségét. „Drágám, te velem voltál, mikor meghaltak a szüleim. Mikor elvesztettem a vagyonom. Mikor majdnem halálos autóbalesetet szenvedtem. Mikor megtudtam, hogy rákos vagyok. Tudod, mit gondolok?” „Mit, édesem?” „Hogy te k*rvára nem hozol szerencsét nekem!”

Ferinek nem tűnik fel, hogy 2006 óta permanensen a legelutasítottabb politikusok közé tartozik, csak ideg-óráig tud alá becsúszni valaki. Nem izgatja, hogy még a nem kormánypárti szavazók is kevés ellenzékit látnának kevésbé szívesen a miniszterelnöki székben. Nem zavarja, hogy többnyire kényszerű politikai szövetségesei sem mutatkoznak szívesen vele, ahogy az sem, hogy a legutolsó kampányban az ellenzék vezérének szerepét vállaló Márki-Zay Péter udvariasan bár, de kifejezetten megkérte, hogy kissé vonuljon a háttérbe. „Figyi, lehetünk spanok, de légyszi csak a négy fal között.”

Apropó, Márki-Zay! Érdemtelenségei elismerése mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy rendkívül ritka eset, amikor a miniszterelnök-jelölt egyéniben is megméretteti magát – ő megtette. El is bukott annak rendje és módja szerint, ahogy a tábor összefogása sem sikerült neki, de beleállt. Feri nem is volt rest, és kifejtette: „Erőtlent és gyávát nem bíznak meg, hogy vezessen bármit, különösképp nem hazát.” Aha, gyáva ember az, aki (jól-rosszul) végigkampányol egy fél évet, tartja a hátát, viseli a Fidesz összes létező hazugságát és gyalázkodását, amíg a gyávázó szépen elvan a Parlament és a villa közötti langy akolmelegben, és írja a remek (ri)posztokat a közösségi oldalára a finom vacsorák és a jóféle borok mellett. Hogy is mondja a klasszikus? „Lószart, mama!”

Tovább is van, mondja még: „Kapitány nem attól lesz valaki, hogy megválasztják.” (Ő már csak tudja: közel húsz év politikai élvonalazása alatt egyetlen választást sikerült megnyernie – azt is az ismert körülmények között, reggel, éjjel meg este nem kibontva az igazság minden részletét vagy mit.) „Kapitány attól lesz valaki, hogy biztonsággal, biztonságos kikötő felé vezeti a hajót.” Stimmel, annál biztonságosabb állást keveset tudok elképzelni, mint valós teljesítmény és küzdelem nélkül, listán bekígyózunk a Parlamentbe az esélytelenek teljes nyugalmával, majd mikor már benn vagyunk, szomorkodunk, hogy szörnyen nehéz a helyzetünk, az ellenfél felé lejt a pálya, minden rossz – ja, de sebaj, négy év múlva tali ugyanitt! Addig meg nem kell aggódni, hogy „hogy a francba lesz majd az útiköltség-elszámolásunk, bassza meg!”.

Nem lehetne azt mondani, hogy Feri ne dolgozna meg a pénzéért: Insta-oldalt üzemeltet, fiatalosh YouTube-csatornája is van, szórja a lazábbnál lazább, kacagtatóbbnál kacagtatóbb bon mot-kat, és ami számomra, bevallom, a legújabb: webshop is van már, csupa-csupa menő cuccal, kapucnis pulcsi, övtáska, rajta a nagy ember aláírása. Hesteg Feri. Mi kell még?

Úgy értem: mi kell még ahhoz, hogy észre vegyük, ez már rég nem az országról, meg a Balaton mellett megénekelt nagy, világmegváltó, távlati célokról szól? Hogy itt van köztünk egy politikai zombi, aki éppen úgy viselkedik, mint a vérbeli zombik. Már régen nem él, ötször ölték meg különböző módokon, de (természetesen politikailag) rendesen meghalni sem képes. Itt van, esik-kel, mint egy Salamon Béla-testbe operált Buster Keaton, annyi böszmeséget tesz, amennyi csak erejéből telik, és közben agyakat eszik. Nem olyan sokat, mint Orbán Viktor, de ahhoz láthatóan eleget, hogy kimondhassuk, Magyarországon a Fidesz-győzelemnél csak egy biztosabb dolog van:

hogy négy év múlva Feri megint bevitorlázik a parlamentbe (naná, hogy megint valami összetákolt listáról), és aztán megint remek államférfiúi gondolatokkal fejti meg a vereség VALÓDI okát. Ami mindig (mindenki) más.

2006-ban a Fidesz választási veresége után a pártban már voltak olyan hangok, amelyek pedzegették a főnök esetleges félreállítását. Halkak voltak, és természetesen csírájukban elfojtották őket, de ez még egy ilyen, közismerten vezérelvű pártban is megtörtént. A DK-ban a sokadik hatalmas vereség után sem. Ez azért kicsit árulkodó.

16 éve Feri egyszer már megígérte, ha azt látja, nem lehet nagy tempóval menni előre, akkor ír majd „kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról”. A tempó adott, az irány: fejjel a falnak. A könyv meg sehol. Csak a zene örök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: