„Mélységesen felháborít és elszomorít” – sokan kiakadtak azon, hogy nem lehet fogadott orvossal szülni a debreceni Szülészeti Klinikán

Májusban robbant ki a Szőlő utcai javítóintézet botránya, amikor a vezetőt, Juhász Péter Pált és társát azzal gyanúsították meg, hogy a gyermekvédelemben nevelkedő lányokat prostitúcióra kényszerítették.

A Rendészeti Államtitkárság a letartóztatás után azt közölte, hogy a gyanú szerint a javítóintézet igazgatója és a beosztottjaként dolgozó élettársa először pártfogolt, majd prostituáltként futtatott két, korábban gyermekotthonban felnőtt, nehéz sorsú lányt. Ez az eset azonban csak az egyik lehetett a sok közül.

Kuslits Gábor, aki 2013 és 2021 között vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ), most a Válasz Online-nak adott interjúban kitálalt a gyermekvédelem legkényesebb ügyeiről, amelyek a regnálása alatt a tudomására jutottak.

A Zirzen Janka Gyermekotthon vezetője például arról számolt be neki, hogy autók álltak meg az intézmény előtt, lányokat vittek el, és ezt nem tudták megakadályozni. A rendőröket is kihívták, de nem történt érdemi lépés.

„A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene. Ez 2015-ben történt és mi nagyon-nagyon örültünk neki, hogy ezt meg mertük lépni. Aztán nem történt semmi tíz évig” – vezette le Kuslits.

Hozzátette: „Ha azok a pletykák, amiket a szakmában beszélnek, igazak, akkor Juhász Péter Pál kézben tartja az egész kormányt.” Kuslits szerint a férfi csak akkor beszélne, ha életveszélyben érezné magát. Amúgy a kapcsolatainak köszönhetően szerinte legfeljebb hat évet kaphat.

Rendszerszintű problémák a gyermekvédelemben

Kuslits arról is beszélt az interjúban, hogy a gyermekotthonok állapota egyenesen siralmas. Példaként említette, hogy a Kossuth Gyermekotthon egyik csoportszobájából hiányzott az ablak, mert a gyerekek a nagy meleg miatt korábban kidobták, és senki nem pótolta.

Egy másik történethez fotót is mutatott. Elmondása szerint ez „egy olyan gyermekotthonban készült, ahová, úgy volt, tavaly karácsony előtt elmegy Orbán Viktor. Kiment előtte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársa, és azzal szembesült, hogy az otthon be van ázva.

Amikor a TEGYESZ-t 2021-ben megszüntették, Kuslits a Kossuth Gyermekotthon élére került, de rövid idő után leváltották. „Egy éve sem vezettem a Kossuthot, amikor egy szombati napon pittyegett a telefonom, hogy az ügyfélkapura új küldemény érkezett. A munkáltatómtól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról kaptam egy dokumentumot, amely szerint visszavonták a vezetői megbízásomat.”

Hozzátette: sem a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, sem a helyettes államtitkár nem tudott válaszolni rá, hogy miért menesztették. Kuslits szerint az utasítás Fülöp Attilától vagy Pintér Sándortól érkezhetett.

Mondja ezt annak ellenére, hogy szerinte nincs annyi pénz a világon, amennyiből a magyar gyermekotthonokat élhetővé lehetne tenni. Szerinte a központosítás célja csupán az uniós források megszerzése volt.

Elmondta, hogy drága, rossz minőségű felújítások zajlottak, és előfordult, hogy feleslegesen is végeztek munkálatokat. Egy esetben például egy teljesen újonnan hőszigetelt intézményt ismét leszigeteltek.

A teljes kormánypárti média, köztük a Magyar Nemzet, a Mandiner, a BorsOnline és a Tények is megosztotta Deák Dániel Facebook-posztját egy drónfotóról, ami állítólag 11:38 perckor készült Kötcsén, a TISZA Párt rendezvényén. A fideszes véleményvezér összehasonlító képeket osztott meg, azt sugallva, hogy a tiszások AI-jal módosított fotót terjesztenek, és jóval nagyobb a tömeget mutatnak, mint amekkora valójában volt az eseményen.

A 24.hu a Terrorelhárítási Központnál (TEK) érdeklődött a légtérzárról, és azt a választ kapták, hogy nézzék meg a HungaroControl Zrt. légtérfelhasználási tervét. Ebből kiderült, hogy reggel héttől este hétig légtérkorlátozás volt Kötcse felett, 9500 láb, vagyis szűk három kilométeres magasságig.

A rendőrség a Telexszel közölte, hogy a kötcsei rendezvény biztosítása közben intézkedni is kellett. „Kollégáim egy személyt állítottak elő, továbbá szabálytalan drónhasználat miatt közigazgatási eljárás indult a Siófoki Rendőrkapitányságon” – nyilatkozta Orbán Zoltán, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A portál megkeresésére Deák Dániel azt mondta, nem kapott értesítést a hatóságoktól, és nem kíván nyilatkozni az ügyben.

Fábry Sándor idén is megjelent Kötcsén, a Fidesz találkozóján. A jelenlétéről Skrabski Fruzsina facebookos galériája árulkodik, az egyik képen a humoristával szelfizett. A galériát a 24.hu szúrta ki. De Fábry látható volt Orbán Viktor beszédének élő közvetítésén is (címlapképünkön).

Tavaly januárban Fábry Sándor azért panaszkodott, mert még mindig nem kapta meg a Kossuth-díjat, és hiányolta a pénzben is mérhető tiszteletet a közmédiától. Korábban egy interjúban arról beszélt, Kossuth-díjat szeretne, de „ezektől semmit” nem vár.

Bayer Zsolt akkor ezt írta: „Ön, Fábry úr, minden évben ott púposkodik közöttünk Kötcsén, beb…va hülyeségeket beszél, végtelenül nagyképű és arrogáns, miközben a teljesítménye úgy tíz éve egyenlő a nullával. De legalább amióta kormányzunk, egyetlen egyszer sem állt ki egyetlen egy ügyben sem mellettünk. Biztos nem volt rá ideje, mert lássuk be, nem kis elfoglaltság azt a két és fél milliárdocskát felvenni és elkölteni.”

Bayer – akit a kormány korábban lovagkereszttel ismert el – ezt is üzente:

„Leginkább vonuljon szépen nyugdíjba, és várja a jó szerencsét, amikor majd valaki mások, majd „azok” Kossuth-díjat is adnak önnek. Igaz, ahhoz még sokszor kell ilyen aljas szarembernek lennie, de biztos lehet benne, a hála nem fog elmaradni” – tette hozzá a kormánypárti publicista.

Arról nincs információ, hogy idén a pikniken összefutott-e Bayer és Fábry.

Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.

Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.

Szövettani vizsgálatra is szükség volt, ezért a család minden megtakarítását arra fordította, hogy minél előbb, vagyis magánszolgáltatónál szerezzék be a szükséges eredményeket.

Az állapota romlott, az orvosa közben szabadságra ment, és április végétől kezdve többször is megjelent a szakrendelésen, bekerült a kórházba, de rosszulléteivel állítólag senki sem foglalkozott. A hozzátartozóknak pedig azt mondták, nem tudják, mi a kezelőorvos terve.

A család emailben kereste meg az orvost, aki közölte: elfogadhatatlan, hogy az ő szabadságára hivatkozva nem látják el a betegét.

Az onkoteam elnöke közben azt jelezte, hogy félreértés történt, a dokumentációban nem szerepelt műtét, ezért azt tanácsolták, hogy egyeztessen a kezelőorvossal.

A zárójelentés szerint a diagnózis és a halál között nem történt kezelés, de a dokumentum azt rögzítette, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, a terápiát nem kezdte el.”

Anyja halálának másnapján bement a kórházba, ahol a főnővér azt mondta neki: „ez nagyon rapid volt”. „Akkor arra gondoltam, persze, hogy az volt, hiszen azóta, hogy kiderült a betegség, a haláláig egyetlen szem gyógyszert, fájdalomcsillapítást, palliatív kezelést nem kapott.”

Ildikó bírósághoz fordult, és azt kérte, állapítsák meg, hogy a kórház megsértette a magánszférához és a teljes családban éléshez való jogát. A klinikai központ elismerte a hibát, és megegyezett vele.

Az első ajánlatukban az szerepelt, hogy azért hajlanak a megegyezésre, mert a család nem több millió forintot követel. Ildikó szerint valószínűleg azt feltételezhették, hogy 500 ezer forinttal és egy zárt ajtók mögötti bocsánatkéréssel és egy titoktartási nyilatkozattal megússzák az ügyet.

Ildikó végül megkapta az írásos bocsánatkérést, és a klinika vezetése személyesen fogadta. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikáció javítására.

Ildikó szerint a daganatos betegek kezelése futószalagon zajlik. „Bízom benne, hogy elértem, hogy Anyukám ne csak egy statisztikai adat legyen náluk, hanem megjegyezzék a nevét” – mondta.